Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-30 / 26. szám

XIV. évfolyam Szatmár, 1910. március 30 Szerda 26. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: •gész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. LAPVEZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: CSOMAY GYŐZŐ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.---------Telefon-szám 80. -uras Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban flzete ndik •• Nagy tűzvész Oköritón. Hároms25á^n egy ven ember pusztulása ! Országos gyász napjává lett hnsvét vasár­napja. Szatmárvármegye egy kis falujában, a Mátészalka melletti Ököritón nem kevesebb mint 340 ember pusztult el tüzhalállal, úgyszólván rövid néhány perc alatt, egy báli mulatság al­kalmával. A fájdalomtól elszorult szívvel és könyező szemmel hallja az ember a rettene­tes esemény hírét. Egy szép magyar község lakosságának szine-java, viruló fiatalsága a legiszonyúbb halállal múlt ki. A maga nemében páratlanul áll ez a nagy és irtózatos katasztrófa. Borzalmasabb ez a szerencsétlenség a bécsi Ringszinház és a pá­risi jótékonycélu bazár eseteinél is. 340 magyar ember: asszonyok, fiatal leá­nyok, gyermekek, férfiak egyaránt, kik egy rozoga csűrben hálóznak, a lángok martalé­kává lesznek, megfuladnak a füstben s alak­talan tömegekké tapossák egymást. Senki sem törődött azzal, hogy alkalmas-e ez a csűr ne­hány száz táncos befogadására. Senki sem tö­rődött azzal, van-e tűzbiztonsága ennek a csűrnek. És még a szükséges elővigyázati in­tézkedések mellett egyes rendezők végzetes öt­letéből elzárták a csűr nagy kapuit, nehogy valaki jegy nélkül, ingyen juthasson a bálozók közzé. Csak egyetlen kis ajtón lehetett kijutni a csűrből a szabadba s még ez elé is egy pa­dot állítottak. Szinte mesterségesen elzárták a menekülés útját. Ez volt egyik főoka ennek a világra szóló szörnyű szerencsétlenségnek. Mi­kor kigyuladt egy lampion s ettől tüzet kapott a tető, az emberek fejüket vesztve egymást le­tiporták és a legrettenetesebb zűrzavarban és tolongásban lelték halálukat; alig néhány em­ber menekült meg, azok is kisebb-nagyobb sé­rüléseket szenvedtek. Hétfőn kora reggel hallottuk a szerencsétlenség hírét s kérdezősködéseinkre illetékes helyeken azt meg­erősítették. így nyomban rendkívüli kiadásban ismer­tettük a szörnyű eseményt a város közönségével. Rendkívüli kiadásunkban leírtuk az esemény keletke­zését és lefolyását a hiteles adatok után s bár hitelt érdemlő adatok több százra tették a halottak számát, csak azt a szám adatot közöltük, amely az eddig összeirt holttetemekről szólott. Talán azért próbáltunk kételkedni, hátha még sem lesz oly sok halott. De mi a kicsiny ember erőlködő képzelődése a sors hatal­mához képest?! A halottak száma nőtt, iszonyúan nőtt, amint a helyszínén eljáró hivatalos közegek szomorú kötelességüket teljesítették Halott-halott után került elő a romok közzül. Erre aztán újra rendkívüli kiadásokban ismer­tettük a gyászos esemény újabb részleteit, tegnap dél- előtt és tegnap délután. Az eseményről és annak részleteiről szóló ismer tetősünk a következő : Hétfőn regv?!1! a hivatalos eljárás során már a ko- ! rai órákban százharminc halott, tetemét szedték ki a ! romok közzül. De bár ezzel nem volt lezárva a ha- i lottak sora, azt még sem mertük gondolni, hogy a j tüzhalált szenvedők száma kétszer, sőt majdnem há- j romszor annyi legyen. Pedig borzalmas valóság, hogy a tűzvésznél háromszáznál is jóval löbb ember lelte : halálát. A hétfői D&p későbbi folyamán — az esti j órákig összesen háromszáinegyven halottat szedtek ki. A súlyos sebesültek számá is meghaladja a hatvanat. A viruló szép magyar község majdnem kipusz­tult ; alig maradt lakosa^ ezek is kétségbeejtő jaj­veszékeléssel siratják hozzátartozóikat. Számtalan házat lezártak és lepecsételtek a hivatalos emberek, mert lakóik közül egyetlenegy sem tért vissza beléjük. Nehány szatmári szavahihető szemtanú, aki a szerencsétlenség színhelyére utazott, rémes dol­gokat. beszél el. Leir , atatlanul borzasztó az, amit láttak. Az összeégett holttestek százai feküsznek hosszú sorokban egymás mellett, a legtöbbet alig le­het fölismerni. A tűz színhelyén holttestek egyes részei nyújtanak borzalmas látványt. Sok ember porrá égett, ezek neveit majd akkor tudják megállapítani, ha a föl nem talált s hiányzó emberek névsorát állítják össze. Félő, hogy a halottak száma mindegyre növe­kedni fog. Menekülni alig tudott ötven ember ; ezek is égési sebeket szenvedtek s szörnyű perceket éltek át. Azt mondják, l'.ogy a pusztulás alig néhány perc alatt történt. A legtöbb ember abban a nagy tüleke­désben lelte halálát, amely a menekülés körül lefolyt. A belülről menekülő és a kívülről mentésre befelé törő emberek a kijáratnál emeletnyi magasságra egy­másra torlódtak s elzárták az utat teljesen. Az esemény színhelyén a mátészalkai és a csengeri főszolgabirák jelentek meg s tették meg a sürgős intézkedéseket. Nagykárolyból, Mátészalkáról s Szatmárról esendőrség utazott oda. A szatmári mentők is kimentek. A mátészalkai és csengeri orvosok nyuj tottak segítséget a sebesülteknek. Szaímárról hétfőn délelőtt kiutazott Morvay vizsgálóbíró s dr. Gőbl tör­vényszéki orvos is, akik es'e jöttek vissza. A halottak temetését már a hétfői nap folya m n megkezdték. A teljesen felismerhetetlen holttes­teket közös sírba teszik. Kovács G. ref pap és a kantor folyton imádkozva és énekelve végzik a szomorú szertartást. Az előzmények. Folyó hó 27-én, husvét első napjának es­téjén az ököritói gazdaközönség fiatalsága tánc- mulatságot rendezett, amelyen a szomszédos Kocsord, Gyűrtelek, Nagyecsed, Porcsalma és Rápolt stb. községekből, valamint Mátészalkáról is mindkétneniti fiatalság nagy számban jelent meg. E mulatságon mutatkozott be először az újonnan szervezett ököritói 24 tagú fúvós-zenekar. A mulatságot Weisz Ábrahátn náddal fedett csürjében tartották meg. Valamelyik rendezőnek in­tézkedéséből a csűr mindkét végén levő kapu-kijá­ratokat — a belépő jegyek könnyebb ellenőriz- hetése céljából — beszögezték, az egyik elé volt felállítva a zenekar emelvénye, úgy, hogy a mulat­ságban résztvevő mintegy 500—600embernek mindössze egy kis keskeny, alig egy méter széles ajtó volt a ki- és bejáró helye. Ez elé is egy padot tettek a mulatság megkezdése után. A szerencsétlenség oka. A mulatság rövid ideig fesztelen jókedv­vel folyt, amikor a nádtetőn keresztül be­csapó légáramtól, egy, a csűr tetejének köze­pére felaka-zto t, nagy papirlámpion meggvulad- es lángra lobbantotta a száraz nádtetőt ős a helyiségben lévő fenyőgalyakat, melyek egy pillanat alatt tüzet fogtak. A táncoló párok még ropták a csárdást, mikor egysz-r csak az első tüzes üszők, a padlás nélküli csürtetőről közi­bük esett. Nincs menekülés. Mindenki a tető felé tekintett, amely már akkor az összes lampionokkal és a fölrobbant petróleumlámpákkal együtt lángtengerben állott. Egy-két pillanat s fullasztó füst borítja el az egész bálközönséget, mely megrémülve a leg­nagyobb pánikban esik neki a kijáratoknak. A kijáratok azonban be voltak szegezve kí­vülről, ott tehát nem volt menekvés, hanem csak a szabadra hagyott ajtó és keskeny résen át. Most már a rémület tetőpontjára hágott s az élet ösztöne legtöbb embert öntudatlanul az ajtó felé hajtotta. Idáig azonban kevesen jutottak el, mert egyrészük már megfult a füsttől, más ré­szüket a menekülők taposták agyon. Az ajtónál borzasztó tolongás és velőtrázó jelenetek játászódtak le. A tető beszakadt s a tüzes nád üszkök a nők könnyen gyúlékony báli ruháját lángra lob- bantották, másokat pedig a leomló tüzes geren­dák ütöttek agyon. Most már a tűz szinterére sietett s a kint- ácsorgott bámészkodók nem gondoltak többé az oltásra, hanem csak a mentésre. Mindenki a szűk ajtón át be akart jutni a csűrbe, ahol a gyereke, szüleje, barátja, házas­társa vagy más közelállója volt, aki még lábán tudott állani, kifelé igyekezett. Az ajtó igy való­ságos ostromállapotban volt, aminek az lett az eredménye, hogy senki se tudott bejutni, hogy valakit is megmenthessen. A tavaszi idényre r a legújabb divatu női felöltők, gummi- és porkö­penyek, úgyszintén férfi- és gyermekfeiöltők és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők SZATMARy Deák*tér? a Kereskedelmi bank palota, nagytő^sde mellett. ruha- ■■ . ■ üzle­tében

Next

/
Thumbnails
Contents