Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-11-28 / 95. szám
\ XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. novembor 28. Vasárnap. <\' ö 3 95. szám MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. EL Ó F 1 Z ET ESI ÁR: •gesz évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor.- - — - - — - rt -------------------------------UA PVKZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. SZERKESZTÓSÉG F.S KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Háin János-utea 1*. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ:------Telefon-szám 80.-= Egyes szám ára 10 tillér. Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. él iriennemü dijak Szatiaáron, a U nJúhivatalban Azetandók. Osüggedésre nincs ok. Hiába van egy nemzetnek alkotmánya, hiába hoz jó törvényeket a törvényhozása, ha a nemzet képviselete az alkotmányon rést enged ültetni vagy a törvények szellemét a végrehajtó hatalom meghamisittatni engedi. A magyar alkotmány, mely a magyar nemzet önállóságát biztositja, jogait szabályozza, Európában a legrégibb és legeredetibb. Szent István, mikor államát megalkotta s az alkotmány alapjait lerakta, nem keresett mintát, hogy azt Magyarországba átültesse, hanem alkotmányát a magyar nép felfogásának megfelelően, a nemzetközi viszonylat bölcs mérlegelésével létesité. Ezer esztendőn keresztül erősítette és fejlesztette fokozatosan a nemzet ezt az alkotmányt, megelőzve közjogi alkotásokban még az alkotmányosságnak hazáját, Angliát is, hol a törvényhozás, ha theoriákban előbb is járt, de tényekben Magyarország megelőzte. Ebből az következnék, hogy Magyarország Önálló államisága az alkotmány s korona között a legtökéletesebben van kidomborodva és közjogi viszonyai a legrendezettebbek. A valóságban pedig úgy áll a dolog, hogy Magyar- ország alkotmányai, bár szentesitelt törvények bástyázzák körül, az csak papiros alkotmány, közjogi vonatkozású törvényeinknek ereje pedig csak addig van, mig az abszolút császári jogokat biztosítja. Mert 1867. óta az alkotmányos gyakorlat az mind e mai napig, hogy az alkotmány és törvények alá rendeivék az uralkodói akaratnak, vagyis az uralkodó egyéni akarata erősebb minden alkotmánynál, minden törvénynél ; erősebb tehát magánál a nemzetnél is. Ezt a bűnös tantáléit a szabadelvű rendszer szolgai loyalitása lopía bele állandó gyakorlati alkalmazással a magyar közéletbe. A kormányok a császári parancsot szentebbnek tartották az alkotmány parancsánál s a népképviselet többsége szálválta a kormányokat bűneikért. A nemzeti álláspontot: az alkotmány és törvények sérthetetlenségét maroknyi kisebbség védelmezte a törvényhozás házában. Ez a kisebbség volt az igazi nemzet évtizedeken át a képviselőházban. És amennyire együtt- érzelt ezzel a kisebbséggel az egész magyar nemzet, éppen annyira relteget tőle a császári hatalom, mely abszolút uralkodói jogainak félelmetes ellenségét látta benne. Ez a kisebbség volt tehát a magyar alkotmánynak egyedüli védője, oltalmazója. Történt pedig, hogy a kisebbség többséggé lelt a parlamentben. A nemzet ujjongó örömmel üdvözölte e változást s a nernzeli függetlenség, az állatni önállóság korszakának beköszöntését látta benne. Joggal hirdette, hogy az alkotmányban kifejezésre jutott nemzeti akarat megvalósulásának korszaka lesz ez, hol a császári akarat csak a törvény keretein belül érvényesülhet; tehát csak az ország, az állam, a nemzet javára. Joggal hogy ne hihette volna ezt a nemzet, hiszen a győző többség élén Kossuth Lajos fia állott, kinek bibliája a magyar alkotmány volt. Kossuth Ferenc azonban negyedfélévi kormányzás után arra a meggyőződésre jutott, hogy a császár kegye melegitőbb a nemzet szeretelénél. A császári kegyet azonban csak úgy biztosíthatta, ha elfogadta a hazug elméletet, hogy a király erősebb a nemzetnél. Odahagyta hát azt a párlot, amelyik a nemzet akaratának megvalósításáért küzd a parlamentben. Kossuth Ferenc e ténye múltjának, családi tradícióinak, elveinek cserbenhagyását jelenti. A császárt pedig és azokat, akik a császár abszolút jogainak védelmében töltötték életüket, kétségkívül feljogosítja e sajnálatos fordulat arra, hogy a Kossuth névvel az önállóságért folytatott küzdelemnek Magyarországon vége szakadt s jövőre nyugodtan folytathatják hazánk kárára a jogfosztás politikáját. Ne feledjék el azonban, hogy a magyar nép soha sem űzött személyi politikát. Mikor reményei, vágyai megtestesülést nyertek Rákóczi Fercncben, Kossuth Lajosban, rajongó lelkesedéssel esküdött fel zászlója alá. Kossuth Ferenc politikájában Kossuth Lajos politikájának folytatását látta és ezért követte. De Kossuth Ferenc nevének varázsa csak addig lelkesítette a nemzetet, mig a Kossuth Lajos nevében megtestesült függetlenségi harc vezérét látta benne. De, ha a nemze i jogok TARGA. Mese. És mindig szomorú volt a lány, A nagy világot nem szerette ; A fiú fáradt volt, halavúny, Álmát dalokban eltemette. Elmondták sokszor nagymerészen, A világ oly dőre, ostoba; Ismerték egymást réges-régen És nem hittek egymásnak soha. Elváltak. Nem történt azóta semmi, A dalt s az álmot szépen elfeledték S azt sem tudta meg róluk soha senki, Hogy egymást végtelen szeretlék. Karafiáth Jenő. A sárga rém. Irta dr. Pallos Árpád. A Racine francia póstahajó fényes zászlódiszben egetverő hurrá kiáltások, ágyudörgések s harsány zeneszó mellett hagyta el a borneoi kikötőt, hogy visz- szavigye utasait a kedves, rég nem látott, annyiszor visszasóvárgott hazába. A fedélzetről az utazók fehér kendőt lobogtattak a paríonálló néptömeg felé, miközben a hajó gyorsított menetben távozott mind messzebb és messzebb hagyva a biztos partokat. Még sokáig állottam a fedélzeten, elmerengve a tünedező kikötő felett s bizonyos fájdalmas szorongás lopódzott szivembe, amit akkor szoktunk érezni, ha valami kedvestől búcsúzunk örökre. A tengeren hamar megy az ismerkedés. Az emberi szivek közelebb vannak egymáshoz, mindenki érzi, tudja, hogy közös sors kényszeríti őket néhány szál deszkán szembeszállani a bősz elemekkel. A fedélzeten mindjárt szemembe tűnt egy ifjú pár, a nő 18—19 éves, üde, ifjú, feketehaju leányka, tüzes szeme a forró égöv leányát sejtette benne. Egész lényén olyan melanchoiikus varázs ömlött le, mely oly annyira érdekessé teszi a délszak asszonyát. A férfi piros pozsgás, fiatal ember, kin első percben felismerhetjük az angolszász faj jellemző tulajdonát. Szőke haját kétfelé választva viselte, mig ég- szinkén szemeiből jóság mosolygott mindenkire. Az ifjú pár boldognak látszott. Már hogy is ne lett volna az, mikor mézesheteiket élték s különben is forró szerelem kapcsolta őket együvé. A lányka, mint később tőlük megtudtam, az ifjú kedvéért odahagyta forró hazáját, hogy férje ködös hideg honával cserélje fel. De milyen áldozatra nem képes az igaz szerelem ! A tenger sima tükrét a legkisebb szellő sem torzította. Úgy feküdt a kéklő messzeségben, mint egy fényes acél lemez, mely ezerszeresen veii vissza a reá tűző nap sugarait. A tikkasztó forróság nem egynek az utazók közül okozott kisebb-nagyobb mérvű fejfájást s egyéb kellemetlenséget s a kajüttek telve voltak a tengeri betegség által kinzottakkal. Mi hárman, az ifjú pár meg én, azonban men. tesek maradtunk mindeme kellemetlenségektől s barátságosan csevegtünk a fedélzeten, hova a csendes éj csalogatott ki. Az égboltozatról a délövi csillagok fényes sugári tündéries ezüstöt hintettek reánk s engem e percben annyira meghatott az ifjú pár ragaszkodása, hogy szinte bele borzongtam abba a gondolatba, vájjon mi lenne, ha egyiküket a kegyetlen végzet elragadná?! Williám, ez volt a férj neve, ma rossz hangulatban volt. Fejfájásról panaszkodott, de különö*en az bosszantotta, hogy a szeme előtt különös tüzbogarkák röpködnek Ijedten néztünk össze az asszonykával Willi e kijelentésére. Mint délövi szülöttek, mindjárt tisztában voltunk azzal, mi bántja a szegény fiút Marv ideges hevességgel ölelte át férjét s kényszerítő erővel birla rá, hogy feküdjék kabinjában. Azonnal hivattuk a hajó orvost, Mr. Parkinsont, ki Müller Lajosné férfi-, női- és gyermek kész ruha üzletembe az őszi idény újdonságok megérkeztek. — Tartós, elsőrendű jó áru, szolid olcsó kiszolgálás. Üzlethelyiség Deák-tér Kereskedalmi bank palota (a nagyiőzsde mellett.)
