Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-11-14 / 91. szám
2-ik oldal SZATMÁRNÉMETI, Szatmár, 1909. november 14, igen alárendelt szerepet visznek. Az alkotmánypárt és különösen a néppárt a koalíción belül teljes erővel érvényesitheíte elveit, a függetlenségi párt azonban hallgatásra volt kényszerítve. Azok közül az elvek közül, amiket ellenzék korában hirdetett, a hatalom birtokában semmit sem válthatott be. És mindezekért kevés kárpótlást nyújtott a párt liberális elemeinek a Kossuth és Apponyi minisztersége, mely többé-kevésbé az agrár-katholikus érdekek le- gyezgetését jelentette. Ily viszonyok közt, melyeket a sokáig húzódó válság még inkább elmér- gesitett, a Kossuth név varázsával és a függetlenségi párt egységének frázisával, mert hisz régen nem egy már a függetlenségi párt, csak ideig-óráig lehetett halogatni a pártszakadást. Ami a makói beszámolóval bekövetkezett, annak be kellett következni és ha a Juslh politikáját nem is lehet éppen kissé szangvinikus modoráért mindenben bízva kövei ni, a függetlenségi eszmék minden bizonnyal nyerni fognak vele. Amit a hatalmon levő függetlenségi párt nem tudott kivinni, azt az ellenzéken levőről reméljük, hogy megteszi. Üdvözöljük tehát a parlament ezen uj pártját annál is inkább, mert egy liberális programmal biró pártnak éppen most egy másik újonnan alakult politikai párttal szemben igazán csak örülni lehet. Ez a másik párt a keresztény-szocialista párt. Szintén a hosszas válsági vajúdás szülötte, legalább is közvetlenül, ámbár a politikai világ már régóta hordta méhében ezt a még most nem valami erős, de nagy fejlődőképességü csecsemőt. Anyja a néppárt, az apja állítólag egy magát megnevezni nem akaró dúsgazdag főur, aki a gyermekkelengyéhez szükséges pénzt is adja, de egyébként ép ily joggal lehet Lueger urat és Kristóffy ex belügyért is gya- nusitni vele, sőt a trónörökös is igen meleghangon gratulált a sikerüli csemetéhez, úgy, hogy az anyakönyvbe bediktált apa, gróf Sza- páry Pál, ezek után igazán csak olyan beugratott, kötéllel fogott apának tekinthető. Hogy minek kell tartanunk egy olyan pártot, mely a néppárttal, Luegerrel, Kristóffy- val és gróf Szapáry Palival ilyen intim viszonyban van ? mindennek, csak annak nem, aminek Szapáry Pál gróf mondja, magyarnak. • • Otven éves jubileum. A Szatmármegyei gazdasági egyesület ötvenéves jubileumi ünnepélyének előkészítési munkálatai erősen folynak. A kiküldött bizottság folyó hó 8 án Szatmáron újból ülést iartott Falussy Árpád dr. főispán elnöklete alatt, ki a kiálJifás sikere érdekében időt, fáradságot nem kímélő agilitást fejt ki s a jubiláns ünnepély eszméjének megpenditésére a vezetést azonnal kezébe vette s bő ismereteit és minden befolyását oly lelkesedéssel viszi be a nagyfontosságu mozgalomba, hogy a tervbe vett kiállítás sokkal nagyobb szabásúnak ígérkezik a szokásos lokális jellegüeknél. A bizottság fenti ülésén véglegesen megállapította az ünnepély terminusát 1911 őszére, amely évben szeptember 10-én lesz ötven éve, hogy az egyesület alapszabályainak jóváhagyása után első ülését tartotta. A terminus szerencsésen van megállapítva, mivel az előkészületi munkálatok, a költségvetés és tervezet elkészítése, a szükáéges fedezet előteremtése hosszabb időt igényelnek, de szükség volt erre a kiállítók érdekében is, hogy kellőleg előkészülten léphessenek a nagy közönség elé. Az ülésen Falussy Árpád dr. főispán egész kész programmtervezetet terjesztett elő, mely a gazdaság összes ágait felöleli, természetesen, ez a terv a végleges tervezet és költségvetés öszeállitásáig, mely iránt az ülés szintén int 'z edeit, változást is szenvedhet. Az egyesület történetének megírása iránt az intézkedés szintén megtétetett. Az ünnepély díszközgyűléssel veszi kezdetét. Magának a kiállításnak tervezett programmja a .• következő: I. Mezőgazdasági szemes és szálas termények kiállítása II. Élő állatok és állati termékek kiállítása. a. ) lókiállitás, b. ) szarvasmarha kiállítás, c. ) sertéskiállitás. d. ) juhkiállitás, e. ) baromfikiállitás, f. , méhészeti kiállítás, g) tejgazdasági termékek kiállítása, h.) gyapjú kiállítás. III. Szőlészeti és borászati kiállítás. IV. Kertészeti és gyümölcsészeti kiállítás. a. ) faiskolai temékek, b. ) friss gyümölcs, c) konyhakertészet, d. ) diszkertészet, e. ) feldolgozott gyümölcs és zöldség, f. ) gyümölcsszeszfélék kiállítása. V. Erdészeti kiállítás. VI. Mezőgazdasági gyáripar termékek kiállítása. VII. Gazdasági házi-ipar kiállítás. VIII. Mezőgazdasági ipari termékek kiállítása. IX. Országos jellegű mezőgazdasági gépkiállítás, ennek keretében eke és gépverseny. A programúiból láthajuk, hogy az oly tág körben mozog s a gazdasági élet legcsekélyebb megnyilatkozásaira is kiterjed ugyannyira, hogy ez után Ítélve Szatmármegyében eddigelé hasonló nagyszabású kiállítás még nem volt. Az előkészítő bizottság, nagyon helyesen, már most a legszélesebb körű akciót indítja meg s járási albi- j zottságokat szervez, melyeknek szervezésére az ülés a járási főszolgabírókat kérte fel. t Szerencsés gondolat, hogy a kiállítás helyéül a bizottság a Kossnth-kert és az ezzel kapcsolatos terület átengedése iránt tesz lépéseket, amely parkban a kiállítást látogatók árnyas helyen sétálva gyönyörködhetnek gazdáink produktumaiban. Mindeneseire örömmel konstatálhatjuk, hogy az , egyesület vármegyénk gazdaközönségének alkalmat nyújt termékeiuek bemutatására, de másrészt, miután a kiállítások ma mát nem pusztán látványosság számban mennek s nem csak erkölcsi hasznuk elvitázhatlan, de úgy a kiállítóra, mint a látogatóra következményeiben jelentékeny anyagi haszonnal járnak, mert azok a termelő és fogyasztó találkozó helyei: a Szatmármegyei gazdaságt egyesület a midőn egy ily nagyobbszabásu kiállítást rendez, nemcsak a gazdák, de általában az egész közönség részéről a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásra már most a rendezésnél is, joggal igényt tarthat. Riadó. Szilágyi Ferenc költeménye. Még szürke szárnyon ránk borul az éjjel, De fönn a bérc, az már a hajnalé. Rögje megmozdul s lomha gördüléssel Indul neki, a lejtős völgy felé, Elsőbb csak lassan, télve, tétovázva, Mint aki küzd, de győzni nem remél, Hisz szirtes utón, rögös félhomályban Oly messze még, amelyre tör, a cél. És lenn a völgynek százados vadonja A kicsi rögnek gőggel int : — Itt nőttem nagyra örök hatalomba, Engem ural, amerre szem tekint. Enyém a csermely, mely csobogva csörren, Enyém a vad, mely száguld szabadon : Enyém a föld, enyém az ég fölöttem, Meit én vagyok az örök hatalom. Örök vagyok. Megérted-e te koldus, Ki vakmerőén én felém sietsz ? Vesztedre törsz s bár erőd szemernyi, Merészségedért drágán megfizetsz! Egy intésemmel izzé-porrá törlek És ne remélj, mert nem lesz kegyelem, Ahonnun jöttél, újra visszalöklek, Kacagva vigan, gyászos veszteden. így szól a völgy, de im, mely útnak indult, Az apró rög csak folyton nő, dagad, Hisz itt is, ott is, hófehér pihékkel A bérc lepelje egyre rá tapad, Miként az ár, mely gátját eltiporva, Már féktelen hóditó útra kél, A görgetegnek úgy roban le sodra S győztes útjában már mit se kiméi. Oh már nem gyáván, birka türelemmel, Szilaj haraggal vijjuk a tusát, Elszánt csapattal, harcra kész sereggel Szilánkká törjük a bérc vadonát. Elég volt már a hitvány szolgaságból, A csúf játéknak vége hadd legyen. Nos kard, ki kard, elő a lobogóval És jelszavunk legyen, hogy „Győzelem!“ hírek. Szociálistáknak mondják magukat, a nép érdekeit fogják előmozdítani, tehát megteszik elnöknek Szapáry Palit, egy semmihez nem értő főurat, mert hisz éppen ő az, aki legtöbbet tett a nép érdekében, akinek érdekei azonosak a szegény, elnyomott munkáséval, magyarok Görcsöni Dénes szerint fajmagyarok és Lueger- nek tolják a szekerét, a nemzetiségeket uszítják ránk. A közegészségügyet akarják fejleszteni, küzdeni az alkoholizmus ellen és erre nézve azt találják, ha az elnök ur minden mondat után egy korty pezsgőt iszik és minél több szövetkezeinek járnak ki italmérési engedélyt % magas kormánynál. De azért ők fajmagyarok, keresztényien türelmesek és szocialisták, hogyne mikor Kol- lonics és Lueger a mintaképük. Aki pedig ebben kételkedne, az várja meg a legközelebbi választásokat, amikor is a párt akcióba lép és szebbnél-szebb programinbeszédekkel és fényesebb aranyakkal fogják megmagyarázni, hogy ez az egyedül üdvözítő politikai hit. Gutman Lajos. — Készületek a sorozásra. A magyar királyi honvédelmi miniszter, az 1889 ik évi védtörvény 35-ik szakaszához képest, az 1910-ik évi ujoncozásra vonatkozó előmunkálatok teljesítését oly célból rendelte el : hogy azon esetre, ha az 1910-évi újonc jutalékok tettleges kiállítását a törvényhozás megszavazza, az állítás teljes és biztos adatok alaján s mind a magánfelek törvényes igényeinek kellő figyelemben tartásával, mind a hadseregre és a honvédségre nézve legkedvezőbb eredménynyel foganatosithassék. Ezen előmunkálatok közé tartozik többek között : A) Összeírás az 1889., 1888 és 1887. években született ifjaknak, a kikből az 1910-ik évi sorozásra felhívott korosztályok állanak. B) A sorshúzás. A szolgá'ati kötelezettség teljesítése tekintetében megengedett és a védtörvény 31—34 §§ ai szerint a póttartalékba való besorozásból álló kedvezmény iránti folyamodványoknak a felek által és pedig: C) a családfentartók, vagy azok gyámolitásra szorult rokonai; D) az öröklött mezei gazdaságok birtokosai; E) a papjelöltek és papnöveadékek ; F) a tanítók és tanítójelöltek állal való előkészítése és benyújtása ; — végre G) a felhívott kerosztályokba tartozó s egyévi önkéntesül való felvétel végett történt jelentkezések Őszi és téli idényre a legelegánsabb kész férfi-, gyermek- öltönyök és felöltők, szőrmével bélelt kabátok, városi és utazó-bundák a legolcsóbb szabott árak---------- mellett legjobban beszerezhetők —— Sz ántó Mór és Társánál 8^at m ár, a színházzal szemben. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rózsás kocsis-szűrök és dolmány-öltönyök állandóan raktáron. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦