Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-11-14 / 91. szám

2-ik oldal SZATMÁRNÉMETI, Szatmár, 1909. november 14, igen alárendelt szerepet visznek. Az alkotmány­párt és különösen a néppárt a koalíción belül teljes erővel érvényesitheíte elveit, a független­ségi párt azonban hallgatásra volt kénysze­rítve. Azok közül az elvek közül, amiket ellen­zék korában hirdetett, a hatalom birtokában semmit sem válthatott be. És mindezekért ke­vés kárpótlást nyújtott a párt liberális elemei­nek a Kossuth és Apponyi minisztersége, mely többé-kevésbé az agrár-katholikus érdekek le- gyezgetését jelentette. Ily viszonyok közt, melye­ket a sokáig húzódó válság még inkább elmér- gesitett, a Kossuth név varázsával és a függet­lenségi párt egységének frázisával, mert hisz régen nem egy már a függetlenségi párt, csak ideig-óráig lehetett halogatni a pártszakadást. Ami a makói beszámolóval bekövetkezett, annak be kellett következni és ha a Juslh po­litikáját nem is lehet éppen kissé szangvinikus modoráért mindenben bízva kövei ni, a függet­lenségi eszmék minden bizonnyal nyerni fog­nak vele. Amit a hatalmon levő függetlenségi párt nem tudott kivinni, azt az ellenzéken levőről reméljük, hogy megteszi. Üdvözöljük tehát a parlament ezen uj pártját annál is inkább, mert egy liberális programmal biró pártnak éppen most egy másik újonnan alakult politikai párttal szemben igazán csak örülni lehet. Ez a másik párt a keresztény-szocialista párt. Szintén a hosszas válsági vajúdás szülötte, legalább is közvetlenül, ámbár a politikai világ már régóta hordta méhében ezt a még most nem valami erős, de nagy fejlődőképességü csecsemőt. Anyja a néppárt, az apja állítólag egy magát megnevezni nem akaró dúsgazdag főur, aki a gyermekkelengyéhez szükséges pénzt is adja, de egyébként ép ily joggal lehet Lueger urat és Kristóffy ex belügyért is gya- nusitni vele, sőt a trónörökös is igen meleg­hangon gratulált a sikerüli csemetéhez, úgy, hogy az anyakönyvbe bediktált apa, gróf Sza- páry Pál, ezek után igazán csak olyan beug­ratott, kötéllel fogott apának tekinthető. Hogy minek kell tartanunk egy olyan pártot, mely a néppárttal, Luegerrel, Kristóffy- val és gróf Szapáry Palival ilyen intim viszony­ban van ? mindennek, csak annak nem, ami­nek Szapáry Pál gróf mondja, magyarnak. • • Otven éves jubileum. A Szatmármegyei gazdasági egyesület ötvenéves jubileumi ünnepélyének előkészítési munkálatai erősen folynak. A kiküldött bizottság folyó hó 8 án Szatmáron újból ülést iartott Falussy Árpád dr. főispán elnöklete alatt, ki a kiálJifás sikere érdekében időt, fáradságot nem kímélő agilitást fejt ki s a jubiláns ünnepély esz­méjének megpenditésére a vezetést azonnal kezébe vette s bő ismereteit és minden befolyását oly lelke­sedéssel viszi be a nagyfontosságu mozgalomba, hogy a tervbe vett kiállítás sokkal nagyobb szabásúnak ígérkezik a szokásos lokális jellegüeknél. A bizottság fenti ülésén véglegesen megállapította az ünnepély terminusát 1911 őszére, amely évben szeptember 10-én lesz ötven éve, hogy az egyesület alapszabályainak jóváhagyása után első ülését tartotta. A terminus szerencsésen van megállapítva, mivel az előkészületi munkálatok, a költségvetés és tervezet elkészítése, a szükáéges fedezet előteremtése hosszabb időt igényelnek, de szükség volt erre a kiállítók ér­dekében is, hogy kellőleg előkészülten léphessenek a nagy közönség elé. Az ülésen Falussy Árpád dr. főispán egész kész programmtervezetet terjesztett elő, mely a gazdaság összes ágait felöleli, természetesen, ez a terv a végleges tervezet és költségvetés öszeállitásáig, mely iránt az ülés szintén int 'z edeit, változást is szenvedhet. Az egyesület történetének megírása iránt az in­tézkedés szintén megtétetett. Az ünnepély díszközgyűléssel veszi kezdetét. Magának a kiállításnak tervezett programmja a .• következő: I. Mezőgazdasági szemes és szálas termények kiállítása II. Élő állatok és állati termékek kiállítása. a. ) lókiállitás, b. ) szarvasmarha kiállítás, c. ) sertéskiállitás. d. ) juhkiállitás, e. ) baromfikiállitás, f. , méhészeti kiállítás, g) tejgazdasági termékek kiállítása, h.) gyapjú kiállítás. III. Szőlészeti és borászati kiállítás. IV. Kertészeti és gyümölcsészeti kiállítás. a. ) faiskolai temékek, b. ) friss gyümölcs, c) konyhakertészet, d. ) diszkertészet, e. ) feldolgozott gyümölcs és zöldség, f. ) gyümölcsszeszfélék kiállítása. V. Erdészeti kiállítás. VI. Mezőgazdasági gyáripar termékek kiállítása. VII. Gazdasági házi-ipar kiállítás. VIII. Mezőgazdasági ipari termékek kiállítása. IX. Országos jellegű mezőgazdasági gépkiállítás, ennek keretében eke és gépverseny. A programúiból láthajuk, hogy az oly tág kör­ben mozog s a gazdasági élet legcsekélyebb megnyi­latkozásaira is kiterjed ugyannyira, hogy ez után Ítélve Szatmármegyében eddigelé hasonló nagyszabású kiál­lítás még nem volt. Az előkészítő bizottság, nagyon helyesen, már most a legszélesebb körű akciót indítja meg s járási albi- j zottságokat szervez, melyeknek szervezésére az ülés a járási főszolgabírókat kérte fel. t Szerencsés gondolat, hogy a kiállítás helyéül a bizottság a Kossnth-kert és az ezzel kapcsolatos terü­let átengedése iránt tesz lépéseket, amely parkban a kiállítást látogatók árnyas helyen sétálva gyönyörköd­hetnek gazdáink produktumaiban. Mindeneseire örömmel konstatálhatjuk, hogy az , egyesület vármegyénk gazdaközönségének alkalmat nyújt termékeiuek bemutatására, de másrészt, miután a kiállítások ma mát nem pusztán látványosság számban mennek s nem csak erkölcsi hasznuk elvitázhatlan, de úgy a kiállítóra, mint a látogatóra következményeiben jelentékeny anyagi haszonnal járnak, mert azok a ter­melő és fogyasztó találkozó helyei: a Szatmármegyei gazdaságt egyesület a midőn egy ily nagyobbszabásu kiállítást rendez, nemcsak a gazdák, de általában az egész közönség részéről a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásra már most a rendezésnél is, jog­gal igényt tarthat. Riadó. Szilágyi Ferenc költeménye. Még szürke szárnyon ránk borul az éjjel, De fönn a bérc, az már a hajnalé. Rögje megmozdul s lomha gördüléssel Indul neki, a lejtős völgy felé, Elsőbb csak lassan, télve, tétovázva, Mint aki küzd, de győzni nem remél, Hisz szirtes utón, rögös félhomályban Oly messze még, amelyre tör, a cél. És lenn a völgynek százados vadonja A kicsi rögnek gőggel int : — Itt nőttem nagyra örök hatalomba, Engem ural, amerre szem tekint. Enyém a csermely, mely csobogva csörren, Enyém a vad, mely száguld szabadon : Enyém a föld, enyém az ég fölöttem, Meit én vagyok az örök hatalom. Örök vagyok. Megérted-e te koldus, Ki vakmerőén én felém sietsz ? Vesztedre törsz s bár erőd szemernyi, Merészségedért drágán megfizetsz! Egy intésemmel izzé-porrá törlek És ne remélj, mert nem lesz kegyelem, Ahonnun jöttél, újra visszalöklek, Kacagva vigan, gyászos veszteden. így szól a völgy, de im, mely útnak indult, Az apró rög csak folyton nő, dagad, Hisz itt is, ott is, hófehér pihékkel A bérc lepelje egyre rá tapad, Miként az ár, mely gátját eltiporva, Már féktelen hóditó útra kél, A görgetegnek úgy roban le sodra S győztes útjában már mit se kiméi. Oh már nem gyáván, birka türelemmel, Szilaj haraggal vijjuk a tusát, Elszánt csapattal, harcra kész sereggel Szilánkká törjük a bérc vadonát. Elég volt már a hitvány szolgaságból, A csúf játéknak vége hadd legyen. Nos kard, ki kard, elő a lobogóval És jelszavunk legyen, hogy „Győzelem!“ hírek. Szociálistáknak mondják magukat, a nép érdekeit fogják előmozdítani, tehát megteszik elnöknek Szapáry Palit, egy semmihez nem értő főurat, mert hisz éppen ő az, aki legtöbbet tett a nép érdekében, akinek érdekei azonosak a szegény, elnyomott munkáséval, magyarok Görcsöni Dénes szerint fajmagyarok és Lueger- nek tolják a szekerét, a nemzetiségeket uszít­ják ránk. A közegészségügyet akarják fejlesz­teni, küzdeni az alkoholizmus ellen és erre nézve azt találják, ha az elnök ur minden mondat után egy korty pezsgőt iszik és minél több szövetkezeinek járnak ki italmérési engedélyt % magas kormánynál. De azért ők fajmagyarok, keresztényien türelmesek és szocialisták, hogyne mikor Kol- lonics és Lueger a mintaképük. Aki pedig eb­ben kételkedne, az várja meg a legközelebbi választásokat, amikor is a párt akcióba lép és szebbnél-szebb programinbeszédekkel és fé­nyesebb aranyakkal fogják megmagyarázni, hogy ez az egyedül üdvözítő politikai hit. Gutman Lajos. — Készületek a sorozásra. A magyar királyi honvédelmi miniszter, az 1889 ik évi védtörvény 35-ik szakaszához képest, az 1910-ik évi ujoncozásra vonat­kozó előmunkálatok teljesítését oly célból rendelte el : hogy azon esetre, ha az 1910-évi újonc jutalékok tettleges kiállítását a törvényhozás megszavazza, az állítás teljes és biztos adatok alaján s mind a magán­felek törvényes igényeinek kellő figyelemben tartásá­val, mind a hadseregre és a honvédségre nézve leg­kedvezőbb eredménynyel foganatosithassék. Ezen előmunkálatok közé tartozik többek között : A) Összeírás az 1889., 1888 és 1887. években született ifjaknak, a kikből az 1910-ik évi sorozásra felhívott korosztályok állanak. B) A sorshúzás. A szolgá'ati kötelezettség teljesítése tekintetében megengedett és a védtörvény 31—34 §§ ai szerint a póttartalékba való besorozásból álló kedvezmény iránti folyamodványoknak a felek által és pedig: C) a családfentartók, vagy azok gyámolitásra szorult rokonai; D) az öröklött mezei gazdaságok birtokosai; E) a papjelöltek és papnöveadékek ; F) a tanítók és tanítójelöltek állal való előkészí­tése és benyújtása ; — végre G) a felhívott kerosztályokba tartozó s egyévi önkéntesül való felvétel végett történt jelentkezések Őszi és téli idényre a legelegánsabb kész férfi-, gyermek- öltönyök és felöltők, szőrmével bélelt kabátok, városi és utazó-bundák a legolcsóbb szabott árak---------- mellett legjobban beszerezhetők —— Sz ántó Mór és Társánál 8^at m ár, a színházzal szemben. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rózsás kocsis-szűrök és dolmány-öltönyök állandóan raktáron. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Next

/
Thumbnails
Contents