Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-11-07 / 89. szám

2-ik oldal SZATMÁR.NÉMETI. vallásos érzületet eléggé nagy sikerrel kiirtotta. A másik vezér, Giesswein prelátus, kinek nagy tudása és hazafiassága előtt is meg kell ha­jolnunk, azt vallja az uj pártról, hogy az a néppártnak nem ellenlábasa, hanem további fejlődése akar lenni 1 A néppárt reakcionárius törekvései nyilvánvalók s a reakciót bármilyen hangzatos jelszavakba burkoljuk, a magyar nemzeti álláspont nem nyerhet belőle. Bárhogyan szépítsék is tehát a keresztény- szociálista párt céljait, nem tudunk elzárkózni attól a gyanúnktól, hogy ez az egész mozga­lom felkinálkozás a Belvederebe és a bécsi vá­rosházára, ahol nagy reménységgel várják a magyar nemzeti álláspont ellenségeit és nagy szeretettel köszöntenek mindenkit, aki a fele­kezeti és nemzetiségi jelszavakkal vállalja az egységes nemzeti társadalom felé törekvés megakadályozását. Lajos Dénes. HÍREK. — Városi tisztujitás. Ezen évben a városi tiszt viselőknek megbízatása lejár s uj választás alá jön­nek a polgármesteri, főjegyzői, közigazgatási tanácsosi, gazdasági tanácsosi, árvaszéki ülnöki, tanácsjegyzöi, első-, másod aljegyzői, tiszti főügyészi, községi bírói, pénztárnoki, pénztári ellenőri és közgyámi állások. Dr. Vajay Károly polgármester a tsnácsból előter­jesztést tett a holnapi közgyűléshez, hogy a pályáza­tokat hirdesse meg és a tisztujitáet december 6 án, délelőtt 11 órára tűzze ki. — Erdöügyek. Az avasi erdő értékesítő bizott­ság november 5-én dr. Vajay Károly polgármester el­nökségével ülést tartott. I. Krassó Miksának falepá- roló és gyufagyár fölállítása iránti indítványát Léber Antal főerdész Írásbeli véleményében pártolja s az első tervet részvénytársasági alapon mondja megvaló- sitandónak, a másodikat tárgyalás végett szükebbkörü bizottsághoz kéri utasítani. Dr. Keresztszeghy Lajos szerint gyáripar nem való a városnak, ki veszi ma­gára a kockázatot és felelősséget ? Dr. Vajay Károly polgármesternek az a nezete, hogy minden közhasznú vállalkozást községi alapon kell megragadni. Ha itt ezt tenni nem akarjuk, akkor sem ejtse ki kezéből az ügyet a város, mert úgy vége lesz. Össze kell hívni az Avas érdekeltségét, a kiskőrösieket, a debrecenieket, Freundékat és Szentiványiékat s velők tárgyaljon az alapításról a város. Dr. Keresztszeghy kifejti, hogy ez esetben Krassónak le kell mondania az eszme ré­vén a vállalat berendezésére és vezetésére fönntar­tott jogairól. Ha ezt megteszi, tovább fejleszti a pol­gármester a falepároló-gyár ügyét, ellenben a gyufa­gyárat magánvállalkozásnak tartják fenn. II. A pol- I gármester bejelenti, hogy a Délmagyarországi faipari I részvénytársaság most azon nevetséges okból keres I kibúvót az avasi szerződés alul, hogy a Peley-féle 388 , és a Karacsay-féle 204 hold erdőt, (melyek pedig a legjobbak), állítólag nem vett* meg. A bizottság a legszigorúbban áll a szerződés mellett s az ügyet a jog­ügyi szakbizottsághoz utasítja. (Krassónak inditványá- nyáért köszönetét szavaztak;. — A gazdasági szakbizottság dr. Vajay Károly polgármester elnökségével november 5 én ülést tar­tott, melyen a holnapi közgyűléshez elökésztette a következő ügyeket: I. A polgármester bizalmas információt adott a j mérnöki pályázókról. II. A Zöldfa szállót, külön-külön a boltokat és | az emeletel, 3 évre bérbe adják ; építkezés esetén a bérlet megszűnik. Felhívták a tanácsot a bérház ter­vének és költségvetésének elkészítésére. III. Elvben kimondták, hogy a Szamos medré­ből jövőre a kitermelt homok után bizonyos mérsé­! kelt dijat szednek. Az ügyet előkészítés végett visz- I szaadták a tanácsnak. IV. A Szatmár*iegyei gazdasági egyesületnek, j ha ilyen rendelkezésre fog állani, adnak hivatalos j helyiséget. V. Sepsy Árpád avasfelsőfalui ingatlanát 8000 , K-ért megvá-táralják. Dacára 78 évének, még úgy nézett ki, mint a vi­haredzettt tölgy s hosszú életet Ígért. Mintegy két , héttel ezelőit a pincében járt s hihetőleg a forrásban | levő uj bor szénsaválói a különben izmos, hatalmas . termetű és egészséges ember szédülést kapott, kijövet elesett s agyrázkódást szenvedett, melybe november 3 án bele halt. Kofranek mintegy ötven éve az akkor szervezett kataszteri mérnökséghez Csehországból jött Magyarországba, jó magyar lett s gyermekeit is magyar szellemben neveltette. Ssatmáron, mint katasz­teri főmérnök huzamosabb időt töltöli, majd központi felmérési felügyelőnek Budapestre nevezték ki. Össze­sen 45 évet töltött a hivatalnoki pályán Midőn nyu­galomba vonult, megkapta a Ferenc Jőzsef-rend lo- vagkereszljét s visszavágyott az ő régi, kedves ottho­nába, Szatmárra, hol feleségével együtt leánya, Gödé , György orvos özvegyének házánál érte utói a halál. Kof I ranek a felmérés fáradhatlan és buzgó munkása, jó kar ! társ,szeretett és igazságos főnök volt s érdemdús élet j után tért pihenni. A megboldogulniuk tetemét folyó ■ hó 5-én nagy részvéttel a róm. kath. egyház szertar- ' tása szerint a Kölcsev-utca 22. sz. gyászháztól helyezték i örök nyugalomra. Áldás legyen porain! — Utóállitás volt Szatmáron, november 5 én> melyen Péchy István vármegyei főjegyző, Tánkóczi Gyula főkapitány. Kessenheimer János honvéd-alezre­des és Varjú Sándor közöshadseregbeli kapitány j elnököltek. A bizottság ezúttal nem nagy anyag fölött | végezte feladatát. — Városi közgyűlés lesz holnap délután 3 óra­kor. A gyűlés tárgysorozata. Hitelesítő küldöttség kiren­delése, a hitelesítés helyének és idejének meghatáro­zása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről s a törvényhatóság állapotáról. Kormányhatósági leirat. M. kir. pénzügyminisz­ter leirata a földadó bizottságba egy rendes és egy póttag választása tárgyában. Választások. A törvényhatóságnál szervezett uj mérnöki állás választás utján való betöltése. Pályázók- Bekő Ferenc, Melkuhn István, Balázs József, Kormos Ferenc. Az építőmesteri állás választás utján való betöltése. Pályázó : Varga János. Tanácsi előterjesztés. Az építési szabályrendelet 26. § ának módosítása. Gazdasági szakbizottsági javaslatok. A Számos- mederben homok-kitermelés. A Szatmárvármegyei gaz- , dasági egylet hivatalos helyiség iránti kérelme. Sepsy Árpád ajánlata avasfelsőfalusi ingatlanának megvétele iránt. Erdőértékesitő bizottság tárgya. Krassó Miksa indítványa falepároló és gyufagyár fölállítása iránt. Hatósági átira'ok. Zalavármegye átirata a cigány­ügy törvényhozási rendezése tárgyában. Szabolcsvár- megye átirata az aradi vssztöhely megszerzése iránt. Szabolcsvármegye átirata az 1899. XXV. t.-c. módo- j sitása tárgyában. — Eljegyzés. Duszik Lajos, a szatmári ág. ev. egyház közelebb beiktatott fiatal lelkésze eljegyezte Csernik Mariska urbölgyet Nyíregyházáról. — Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Bodnár Ilonka okleveles tanítónőt, vá­rosunk leányát, a szatmár-zsadányi állami elemi is- i koláboz tanítónővé nevezte ki. — Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter jóvá­hagyta az állati hulla-feldolgozó telep szabályrende­letét. A tanács megsürgette a földmivelésügyi minisz­tert az ígért államsegély kiutalása iránt. — Adomány. A gazdasági és iparbank a keres­kedelmi iskola javára újabb 3 évre évi 50 K adományt szavazott meg. — Mértékhitelesités. A belügyminiszter rende­letéből az időszakos mértékhitelesités városunkban november 8-án veszi kezdetét. — Micsoda látni való van Szatmáron? Dr. Mor­vay Győző, a budapesti III kerületi állami fflgiraná- i zium igazgatója a jövő év junius havában az intézet ifjúságával kirándul Szatmár—Bikszád—Nagybánya- Felsőbánya vidékére. Szatmáron pusztán két látniva­lót talált, vagy legalább ennyit vett föl a programúiba : | a püspöki templomot és a ligetet. Pont. — Lefényképezték az öreg szatmári honvédeket. ! Tizenhárom öreg, fehérhaju, vörösdolmányu 48-as honvédet gyűjtött össze november 4-én Tánkóczi . Gyula főkapitány. Tizennyolcán vannak még Szatmá­________ Szatmár, 1909. november 7. Ko franek Vendel. meg az ellenség nagy hadihajóit, újabb időben min­den tengeri hatalom viz alalt járó hajók szerkeszté­sén fáradozott. így lettek a tengeralatt járó naszádok a hadi­tengerészetnek legújabb és legmodernebb építményei. A tengeralatt járók rövid 20—25 méter orsó — vagy újabban halalaku naszádok, torpedóhajitásra be­rendezve. Alsó harmadrészük cellákra van beosztva, ezek vízzel meglölthetők és ezáltal a naszád a viz alá sülyeszthető. Ezen naszádok elektromos hajtással birnak és gazolinmotorral vannak ellátva, óránkint és emberenkint bizonyos vizalatti tartózkodásra garan­tálva. Ha a naszád hosszabb ideig a viz alatt van, úgy a levegő kémiai utón lesz benne előállítva vagy pedig sűrített levegővel tartányokból pótolva. Sebes­ségük óránkint viz felett 15, viz alatt pedig, tekintve annak nagy ellenállását, 8—10 tengeri mértföld. Miután úgy a torpedónaszádok, mint a tenger alatt járók azért igyekeznek az ellenséges hajók kö­zelébe férkőzni a legnagyobb veszedelem közölt, hogy a hatásos torpodólöveget kilőhessék: le fogom Írni a torpedölöveget is. Teszem azt annyival is inkább, mert az orosz—japán háború óla többé-kevésbbé min­denki ismeri már őket legalább hírből és talán hatá­saikban is. A torpedólöveg (röviden torpedó) a haditengeré­szetnek egyik leghatásosabb romboló eszköze. Ez egy körülbelül 3—4 méter hosszú szivar alakú test, a hüvelye acélból van készítve. Átmérője 30 és 50 centiméter között váltakozik, a súlya pedig körülbelül 450—500 kilogram. A torpedó 3 fő részből áll. Első egyharmáda a robbauó töltés, ez dynamit és egyéb robbanó anyaggal van töltve. A végén van a csappantyú, mely a kilövés után szilárd testbe való ütközés esetén az exploziót okozza. A löveg ugyan­azon a végén van egy biztositó készülék az idő előtt való robbanás ellen. A torpedó első harmada magá­ban foglalja még a mélységszabályzö készüléket is, mert a torpedót tetszés szerint a viz alatt, vagy an­nak felszínén röpíthetjük. A torpedó második harmada egy légtartány, melyben a levegő körülbelül 200 légköri nyomásra van komprimálva. (1 atmoszféra — 1 M3 kgr. cm2.) Ez a sűrített levegő hozza mozgásba a torpedó utólsó harmadában levő gépet, mely ismét a torpedó hátsó végén elhelyezett két propellert (hajócsavar) hozza gyors forgásba és ezáltal tolja előre a megha­tározott irányban magát a torpedölöveget, körülbelül 15 méternyi sebességgel másodpercenként. A propel­lerek mellett van még a kormányzó készülék. A torpedólöveg, ha nem explodált, úgy egy ideig a viz felszínén marad úszva. Ilyenkor ki lehet fogni és sűrített levegővel újra tölteni, akkor azután ismét használható. De a rajta levő szelep lassankint kien­gedi belőle a levegőt és a tengerfenekére sülyed, ne­hogy saját hajónkba, ütközve nekünk okozzon bajt. A torpedó kilövésére (lansirozás) az u, n. lan- sircső szolgál. Ez a külső végével lefelé irányított cső, mely a belső végén egy ajtóval légmentesen el­zárható. Ha torpedót akarunk lansirozni, úgy a lova­gét betoljuk a csőbe s az ajtót elzárjuk. A cső és a torpedó közzé mintegy 2 atmoszféra nyomású levegőt szorítunk az arra szolgáló gép (u. n. compresszor) segélyével. Az igy összesüritett levegő a célzás után nagy erővel löki ki a torpedót a viabe a kívánt irányban; hol azután a 200 atmoszféra nyomású levegő által hajtott gépezete a már jelzett 15 méter­nyi sebességet kölcsönzi neki másodpercenkint. Midőn a torpedó szilárd testbe ütközik, a csap­pantyú által ennek töltése felrobban és nagy rombo- • lást visz véghez. A hajó oldalába vagy vértjébe ütő- dött torpedó által előidézet lék sokszor oly nagy, hogy azon egy-két ember besétálhat. A torpedólöveg hajitási távolsága a légsürités mértékétől függ, a leirt esetben körülbelül 1 kilométer. A gyakorlati hajítás távolsága azonban ennél — kisebb. A torpedó hajítás nagy ügyességet, merészséget és gyorsaságot igényel, mert az ellenséges hajó lötá- volából mielőbb el kell tűnni. Máskülönben rövid idő alatt összelövi az ellenség, gyorstüzelő ágyúival. Említésre méltó fegyvere a haditengerészetnek az akna, mely lényegében megegyezik a torpedóval, ' azzal a különbséggel, hogy az helyhez kötött és a-hajó­|pggr* Az idény beálltával az ,olcsóságáról* előnyösen ismert riCPUCD A M T A I selyem-, kelme-, szalag-, csipke- és nöi-divatáru- lOUnLn Mill ML házában Szatmár, Deák-tér 12. a Pannónia mellett szebbnél-szebb selyem és angol kosztümkelme újdonságok kerülnek eladásra Rendkívüli jutányos árak mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents