Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-10-06 / 80. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1903. október 6. Szerda._______________________________CO. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. •== Telelon-szám 80. — MLideD.ienfi dijak Szatmáran, a Midé hivatalban flzeteaddk. A kibontakozás útja. Kétségtelen, hogy olyan súlyos és messze- kihaló válság nem volt a magyar politikai életben évtizedek óla, mint a jelenlegi. És ezt a válságot nem a magyar nemzet idézte föl. Sem a magyar parlament, sem a függetlenségi párt nem követel olyant, amihez teljes joga nem volna, úgyis mint parlamenti többségnek, úgyis mint a magyar nemzet mandatáriusának. Hisz a függetlenségi párt most sem tesz egyebet, mint, hogy igyekszik végrehajtani a párt egyik fő programmpontját, Magyarország gazdasági függetlenségének kivívását. Kossuth Ferenc attól a perctől fogva, hogy ismét átlépte hazájának határát, ennek a gazdasági függetlenségnek kivivására szentelte magát, őt igazán nem lehet azzal vádolni, hogy a szereplési vágy vezérli, vagy hogy az egyéni érvényesülés a vezető gondolata. A vezéri méltóságot a nemzet önként, lelkesedéssel ajánlta föl neki s Kossuth Ferenc egész politikai szereplését az a törekvés irányította, hogy a Kossuth név varázsát a haza jarvára fölhasználja. Azt lehet mondani, hogy a 67-es kiegyezéstől egész Kossuth Ferenc felléptéig nem volt igazi érzék a magyar politika vezető fér- fiaiban arra, hogy Magyarország gazdasági függetlenségét kivívják. Gazdasági téren úgyszólván vezér nélkül volt a nemzet s a politikai érvényesülés gondolata vezetett mindenkit. Kossuth Ferenc volt az első, aki rámutatott arra, hogy miután katonai téren a nemzet legjogosabb kívánságai a királynál merev visz- szautasilásban részesülnek, a gazdasági függetlenség kivívása az egyetlen ut, amelyen a nemzeti irányban történő haladás békés eszközökkel elérhető. Tagadhatatlan, hogy Magyarország polgársága elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy több anyagi terhet magára már nem vehet, hacsak a teljes vagyoni és erkölcsi csőd lejtőjére lépni nem akar. Másfél milliárdos állami költség- vetés nem bírja fedezni mindazokat a szükségleteket, amelyeket az állami élet megkíván s még ez a horribilis költségvetés sem foglalja magában mindazt, amit a polgároknak elő kell teremteniük. Évről-évre újra beruházásokra van szükség, mert mind több és több feladat hárul az államra, úgy katonai, mint szociális téren s ennek költségeit uj erőforrások megnyitása nélkül előteremteni nem lehet. Uj erőforrásokat nyitni ma már nem tudnak Magyarország gazdasági függetlensége nélkül. Mert már a mai rengeteg terhek elviselésére is szinte képtelen a nép, pedig még ezek a terhek még állandóan növekedni fognak. S igy tulajdonképpen a magyar királynak kellene arra törekedni, hogy az ország megerősödjék s a terhek alatt össze ne roppanjon. Éppen azért teljesen érthetetlen az a merev negáció, melyet Kossuth Ferenc kibontakozási terve elé Bécsben szegeznek s nyilvánvaló, hogy Kossuth tervének végre is úgy fenn, mint lenn, győzedelmeskednie kell. Napról-napra nyilvánvalóbbá válik, hogy a jelenlegi válságból más kibontakozás el sem képzelhető, mint azon az utón, melyet Kossuth Ferenc ajánl és a függetlenségi párttal. Nem csak azért, mert ez az egyedül helyes és plauzibilis kibontakozási mód, hanem azért is, mert a parlamenti többség nélkül nem lehetséges semmiféle megoldás. Mindenütt, ahol parlamentáris uralom van, a király keresi a parlamentáris többséggel való megegyezést, csak nálunk lehetséges az, hogy mindenkinek száján alkotmányos uralom van s mégis a parlamenti többség programmja ellen való uralom inaugurálásán fáradoznak. De kétségtelen, hogy ez a fáradozás sikerre nem vezethet. Nem pedig azért, mert a mai függetlenségi parlamenti többség nem úgy verődött össze, mint a régi szabadelvű párté, amikor a parlamenti többség hivatalos erőszakoskodással, vesztegetéssel és korrupcióval szereztetett meg, hanem ha ma tízszer egymásután oszlatják is föl a parlamentet, a választó polgárság mindig nagyobb és nagyobb többséggel fogja a függetlenségi pártot a parlamentbe visszaküldeni. Ezt már a bécsi lapok is tudják s ma már ők is reménytelennek tartanak minden olyan kísérletet, mely a függetlenségi párt ellen T A R C A. Az aradi Golgotha. Hatvan esztendeje épen. A magyar szabadságharcot letörték, két idegen nemzet vérengző zsoldos- bada gázolt keresztül az ország utolsó reménységén, a nemzet hadseregén, a honvédeken. Elveszett minden. A világosi fegyverletételt követő idők gyászos némaságában csak a mártírok utolsó sóhaja, a halálraítéltek kivégzésére szánt golyók félelmetes süvitése, az akasztófák borzongató csikorgása hallatszott. A nemzet méltóságosan szenvedte el irtózatos fájdalmat. Zokszó, panaszhang csak elvétve örvendeztette meg az ország nyakára küldött vérengző hiénákat, Hatvan esztendeje épen. A dicső hadsereg tábornokai, minden nemzetközi jog ellenére, a kuliura, a műveltség örök szégyenére, bitón fejezlék be dicsőséges életüket. Bitófán a nemzet vezérei I Jeltelen sírban a magyar haza hőslelkü fiai. Így festett a kép akkor, hatvan év előtt. A gyáva osztrák, ki ezer csatában csupán csak hátát mutatta a magyarnak, most az északi medve, az orosz segélyével letörte az ifjú oroszlánt s lihegő bosszúvágyát kéjelegve elégítette ki a leláncolt óriáson. Mind egymásután, méltóságosan léptek a bitó alá. Tudatában annak, hogy ez a gaz merénylet örök életűvé varázsolja valamennyit. A mártírok fenséges glóriája ott ragyogott a homlokuk körül s a halálfélelem egyetlen egyet sem torzított el, még a végső pillanatban sem. Az aradi Golgotha! Tizenhárom stációja van, épen úgy, mint a Megváltó Golgothájának. De itt a I tizenhárom állomást egy egy vitéz, hazájáért mindent feláldozó mártír jelképezte, a Golgotha útja pedig dicsőséges vérrózsákkal szegélyezve. Meghalt mind, ki a magyar szabadságért küzdött. Mint orgyilkos zsiványnyal úgy végezett az osztrák gyáva zsoldos hada. A túlerő, az idegen ország segélyét igénybevevő álnok párduc erejének tudatában merészen tekintetett ocsmány cselekedete áldozatai felé. Mindent merészelt, mert az oroszlán béklyóba verve tehetetlenül hevert előtte. Még az orosz szövetséges sem tudta kegyetlenségeit végignézni s szégyenkezve vonult vissza medvebarlangjába. Hatvan esztendeje, hogy az aradi sik mező mártírok szent temetője lön. S a mártírok sugalata nem csalt. A bitón csúf halállal kimúlt tizenhárom dicső tábornok az örök halhatatlanság országába költözött. Ott élnek ők a nemzet kegyeletében. Ott az ifjak tüzes fantáziával teli lelkü'etében, ott. az öregek már . kihűlő, hunyó parázsként sercegö, de mindenkor forró I érzületében. Ti dicső vértanúi szeretett hazánknak, ti félistenek! Ti, akik a semmiből hadsereget tudtatok felállítani. Pénz nélkül felszerelni, gyakorlat nélkül kioktatni s száz meg száz győzelemre vezetni. Ti örök büszkeségei a magyar történelemnek, örök dicsőségei a magyar nemzetnek. Tekintsetek le reánk, gyönge, erőtlen utódokra s lássátok a csillogó könyeket szempilláinkon. Lássátok a megilletődés szent lüzét lobogni lelkűnkben az emlékezés eme megszentelt napján 1 Lássátok! S örvendjetek! Örvendjetek annak, hogy tinéktek adatott az a szerencse, hogy örökélelüek lehessetek egy kisded, de érzelmeiben hatalmas nemzetért. Örvendjetek, hogy a ti martiromságolokból tanítjuk meg a fiainkat, az unokánkat s a késő utódokat, hogy miképen kell szeretni a hazát s minő áldozatokra képes a honfiúi szeretet. Az emlékezés eme fájó napján, büszkén köszöntünk titeket, tizenhárom tábornokok ! Emelt fővel, kipirult orcávnl lengetjük kalapjainkat felétek. A fekete gyászposztúval bevont dobok ijesztően peregnek. Most vonul fel a tizenhárom tábornok hófehér pejlován S a nemzet géniusza ott áll büszkén, boldogan, bátran, merészen s tisztelettel hajtja meg előttük a golyózáporban foszlányokká tépett három- szinü lobogót! Q7ÓnfíÍ Már DC Xírco Világvárosi mintára berendezett férfi-és gyermekruha telepe megnyílt. Nagy előny a vásárló közönségre, hogy alku nincs, mivel minden darabon az olcsó szabott árak láthatók. — ___________-------------------- Díszes kocsis szűrök és kocsis dalniányöltönyök n agy választékba n. 1—
