Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-10-06 / 80. szám
2-ik oldal S Z A T M Ä R - N É M E T I. Szatmár, 1909. október 6. irányul s mely más eszközökkel, mint a függetlenségi párt támogatásával gondolja a helyzetet szanálhatónak. Két körülmény kétségtelen. Az egyik az, hogy ma Kossuthnál higgadtabb, megfontoltabb, bölcsebb politikusa nincs az országnak, aki veszedelmes kalandok nélkül, okosan és széles látókörrel fogja a haladás útját kijelölni; a másik pedig az, hogy Kossuth nélkül nem lehet a mai válságot megoldani. Nem lehet szó a válság elhúzásáról, elposványositásáról. Erre a függetlenségi párt sem, Kossuth Ferenc sem lesz kapható s a kibontakozás máskép el sem képzelhető, mint Magyarország gazdasági önállóságának és függetlenségének kivívásával. Hadd lássuk hát azt a parlamenten kívüli kormányt! Kossuth szobor-leleplezés. Szinérváralján. A szatmárvármegyei Szinérváralja nagyközség közönsége Kossuth Lajos emlékének szobrot állított, melyet vasárnap, október 3-án lepleztek le nagy ünnepséggel. Ez a hatvanegyedik Kossuth-szobor az országban. A leleplezési ünnepélyen megjelentek a magyar országgyűlés képviselőházának, főrendiházának, Szatmárvármegyének és a szomszédos vármegyéknek képviselői. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter, minthogy már előzőleg az erzsébetfalvai Kossuth-szobor leleplezésére Ígérkezett, a maga és az országos függetlenségi párt képviseletével dr. Földes Bélát, a kerület országgyűlési képviselőjét bízta meg, ki a képviselőház küldöttségének is vezetője volt. A leleplezési ünnepélyen megjelentek dr. Kelemen Samu, dr. Kun Árpád, dr. Pap Zoltán, Papp Béla országgyűlési képviselők ; dr. Falussy Árpád főispán, Kálnay Gyula főispáni titkár, továbbá Adler Adolf dr. a nagykárolyi, Gsomay Imre a szatmári, Mándy Zoltán a szinérváraljai függetlenségi párt elnökei, Ember Elemér dr., Bőd Sándor és Lévay József alelnökök, Farkas Jenő felsőbányái polgármester, Torday Imre nagybányai polgár- mester helyettes, Smaregla János tanácsos, Bartha Kálmán szatmári gazd. tanácsos, Szilágyi Tihamér járásbiró, Frank József róm. kath föesperes, Sátor David református esperes, stb. Szatmár városából a már említetteken kivül jelenvoltak Ferenc Ágoston, Thurner Albert, Soltész Miklós, Ferency János, Hollósi József, Bodnár Károly, Asztalos József, Kapusi Lajos, Kiss Pál, Károlyi József, Nagy József, Imre Károly, Vánk Gergely, Katona Imre, Bartha Ferenc, Egri Antal, Diószegi Károly, Kálik Lajos, Rosenblatt József, Bottyán Lajos, Marosán János, Kellner Kálmán, Bodnár Lajos, stb. Az ünnepély reggel 9 órakor kezdődött a községi képviselőtestület diszülésével, amelyen dr. Ember Elemér indítványára a teret, ahol a szobrot felállították, Kossuth Lajos-térnek nevezték el. Ezután a református templomban istentisztelet volt, melyen Sátor Dávid esperes mondta a beszédet. A szoborleleplezési ünnepély délelőtt 11 órakor vette kezdetét. A dalárda Fábián István vezetésével a Himnuszt énekelte el. Az ünnepi beszédet dr. Földes Béla, a kerület országgyűlési képviselője mondta. Beszéd közben lehullott a lepel a szoborról. A nagy talapzaton Kossuth Lajos mellszobra áll, mely Kossuthot fiatal korában ábrázolja. A szinérváraljai ref. énekkar dr. Pap Zoltánnak Kossuth-himnuszát adta elő. Mándy Zoltán, a szoborbizottság elnöke, átadta a szobrot, melyet a község nevében Bárány Béla főbíró vette át. Pap Zoltán országgyűlési képviselő elszavalta ez alkalomra irt magasszárnyalásu ódáját, majd a szobor megkoszorúzása következett. A képviselőház koszorúját Földes Béla tette le a következő szavak kíséretében : : Leieszem e koszorút a magyar országgyűlés kép- > viselőházának megbízásából annak a halhatatlan szel- ! lemnek a szobrára, aki az újkori Magyarország meg- j teremtője, nemzetünk egyik legnagyobb fia volt, ki vezére volt és lesz a nemzetnek mindaddig, mig magyar él e földön. Az orsz. függetlenségi párt koszorúját ugyancsak ő a következő szavakká! helyezte el: Leteszem a függetlenségi és 48 as párt koszorúját e szoborra, mely időtlen-időkig hirdetni fogja az ország függetlenségének evangéliumát, Kossuth Lajos dicsőségét, örök hálánkat nagy szelleme iránt. A főrendiház koszorúját Mándy Zoltán, Szatmár vármegye koszorúját dr. Falussy Árpád főispán helyezte el; Szatmár városét Bartha Kálmán; Felsőbánya városét Farkas Jenő; mig Csomay Imre pártelnök a szatmári függetlenségi és 48-as párt koszorúját a következő beszéd kíséretében tette le : A szobrok jelentőséggel birnak .. . A szobrok beszélnek .. . Széjjel nézve e városban, látom, hogy ott ama templom tornyán a »csillag« ragyog; azon a kettős kereszt lesz, ezen az egy kereszt fénylik. Itt közel az isteni tízparancsolat disziti a templomot. Mit jelentenek ezek ? Azt, hogy ezen városban különböző felekezetű, eredetű és nyelvű honpolgárok laknak, kiknek azonban együtt kell élni, egyetértésben lenni, s mindnyájuknak szeretni kell egymást és a hazát ; tehát szükségük van egy közös istenségre. Ez a haza- szeretet istensége! Szükségük van ezen istenség apostolára. Ilyen apostol volt s ma is ilyen — Kossuth Lajos. Ha van hely széles e hazában, hol jelentőséggel bir egy Kossuth-szobor, egy Kossuth-emlék, ez a város ilyen hely, itt a magyar alföld peremén, itt a szép avasi hegység lábánál. E város és szép vidéke lakóihoz illett és illik a a »testvériség, egyenlőség és szabadság« szép elvének követése. A szobrok beszélnek. Én is ez ünnepélyes szép pillanatban hallani vélem a most leleplezett szobor ajkairól e szókat : »Magyarok, ti honpolgárok, kik itt a magyar alföld és ennek szép hegysége érintkezésénél laktok és éltek, mikor a ragyogó napfény először érinti homlokomat, azt mondom nektek : Fogadjátok üdvözlésemet, áldásomat.. . legyetek boldogok . .. legyetek egymással békeségben, testvérekként szeressétek egymást, értsetek egyet . . . küzdjetek együtt a szabadságért, hogy szép hazátok legyen gazdag, önálló és független . . . Legyen szabad és virágzó ez a föld, mely szült benneteket s mely ápol és eltakar!« .. . Magyarok Istene, hallgasd meg ez áldást! Add, hogy itt ez a nép testvérként szeresse egymást és békeségben élve egyetértsen. A haza jólétéért, felvirágoztatásáért és függetlenségéért együtt küzdjön s ha e próféta ajkairól üzenetet hall, ha kell, halni is tudjon . . . Kossuth Lajos, hazánk szentje, dicsősége 1 .. . Ezen uj emlék-szobrod előtt álló nép hódol előtted s magasztal mindörökké 1 Hódolattal borulok elédbe én is, igaz hived, s a szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt nevében és képviseletében szobrod elé koszorút leszek azon óhajtással, hogy elveid s eszméid valósuljanak meg. Szent emléked e nemzet szivében mindörökké éljen !« Végül a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt koszorúját dr. Adler Adolf pártelnök, a szinérváraljai leányokét Bojtor Anna, Szinérváralja nagyközségeét Bárány Béla íöbiró s az ottani ipartestületét Kepes Sándor tette le. Az ünnepet déli 1 órakor százteritékü ebéd fejezte be, melyről Kossuth Ferene minisztert táviratilag üdvözölték. Az ebéd alatt, jobbára politikai vonatkozással, mindenik jelenvolt országos képviselő beszélt. A mieink közül dr. Kelemen Samu dr. Földes Bélát, a kerület képviselőjét és Szinérváralja közönségét, Thurner Albert dr. Pap Zoltánt, a szobor adományozóját és Gsomay Imre a szinérváraljai hölgyeket köszöntötte fel. Október hatodikán. Nincsen olyan drága földe A hazának, Melyet úgy megszentelt vön a Honfi bánat, Mint azt, ott a. marosmenli Sik határoli, Hol alussza gyászos álmát Az aradi tizenhárom! Szomorú nap :. . feketébe, Gyászba vonva, Ahol az a szörnyű éjjel Rájok omla! De belőle piros hajnal Fénye támadt: Szabadsága, dicsősége A letiprott szent hazának! Záporeső hull a sírra Tán az égből? Nem, hanem a magyar nemzet Hű szivéből! Oda megy ma e hazának Fia, lánya S leborul a tizenhárom Vértanúnak sirhalmára! . . . Egy imát mond az eqész hon, Őket áldja. Hogy haláluk fényt árasztott Szent hazánkra, Kérve Istent, hogy a dicsők Bitófája, Legyen a jog és szabadság Örök fénylő Golgotája! Illyés Bálint. HÍREK. — Őfelsége a király nóvünnepót október 4 én a róm. kath. székesegyházban a szokottt módon ülték meg. Az istentiszteletet dr. Boromisza Tibor püspök fényes segédlettel mondta, melyen a városunkban levő polgári és katonai tiszti karok képviselői voltak jelen. — A mai gyásznap. Az aradi vértanuk mai gyászünnepén városunk különféle templomaiban gyász- istenitiszteletek voltak. A szatmári református templomban, hol gyászszal bevont nemzeti zászló alatt az öreg honvédek is megjelentek, Biki Károly esperes tartotta az alkalmi szónoklatot. A kir. kath. főgimnázium növendékei előtt dr. Bakkay Kálmán hittanár a kálvárián mondott reggel 9 órakor gyászmisét. Délelőtt 10 órakor az ág. ev. imateremben Duszik Lajos lelkész tartott beszédet. Ezután az iskelai ünnepélyek következtek. A középületeken és iskolákon gyászlobogók lengenek. — Városrendezési terv. Említettük, hogy a város a mérnöki hivatal által készített városrendezési tervet felülvizsgálat végett megküldte az országos mérnökegyesületnek. Ez most arról értesítette a tanácsot, hogy ily dolgokkal nem foglalkozik, hanem e célra ajánlatba hozta Palóczi Antal, Fleischl Róbert Kotál Henrik vagy dr. Forbáth Imre mérnököket. A tanács az ügyben később fog határozni.' — Uj műszaki tanácsos. Vajay Endre címzetes műszaki tanácsost, városunk fiát, a kereskedelemügyi minisztérium létszámába valóságos műszaki tanácsossá nevezték ki. — Az uj adóhivatal. A szatmári adóhivatal építési költségeire, mint minket értesítenek, a pénzügy- miniszter a jövő évi állami költségvetésbe 90,000 koronát állított be. — Hídmérleg. A tanács fölhatalmazta Markó Kálmán villamvilágitási igazgatót, hogy a szentvéri városi faraktár részére Fuchs G. budapesti cégtől 1560 koronáért hídmérleget vásároljon. — A kereskedelmi és gazdasági csarnok Kelemen Samu dr. orsz. képviselő elnöklete mellett folyó hó 5-én választmányi ülést tartott. A választmány minden roszindulatu híreszteléssel szemben megállapította, hogy a Csarnok további föntartására és fejlesztésére a feltételek megvannak és elhatározta, hogy a beálló téli szezonban több alkalommal bizonyságát fogja adni az egylet életképességének. Miután a Csarnok helyiségeinek bérlete 1910. nyarán lejár, a választmány elhatározta, hogy a mostanihoz hasonló fényes uj helyiséget fog bérelni. A tél folyamán rendezendő estélyek tartására a vigalmi bizottság újból megalakult és ennek elnökéül dr. Erdélyi Miksa választatott meg. Az elnök bejelentette, hogy a lemondott alelnök: Reiter Jakab, lemondását visszavonta és a Csarnok a felső kereskedélmi iskola alapjára kötelezett utolsó 500 koronás részletét kiutalványozta. — A mérnöki hivatal köréből. A tanács a mérnöki hivatalhoz egy műszaki rajzolói állásra pályázatot hirdet. Fizetés 1825 K. A műegyetem vagy a felső ipari tanfolyam elvégzése az álláshoz szükséges. Kérvények a polgármesterhez intézendők. — Az Oltáregylet köréből. A szatmár egyházmegyéi oltáregyesület vasárnap délután tartotta meg közgyűlését az irgalmas nővérek zárdájában, br. Vé■ ■ , m Uj czipő £g M GRÜNPELD SÁMUEL i Uj czipő ❖ áruház! ❖ cí5ipő = áruhá^a 1 ♦ áruház! ♦ É Boáikat©1* ©. smm «liljEt/ttj 3- dr. Lengyel Márton ur házában. m
