Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-07-25 / 59. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATWIÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. 59 szám. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVBZÉB : Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: l)r. HAVAS MIKLÓS, j FEKENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szóm 80.== Mindennemű dijak Szatmároa, a KDddhlvatalban flzatandik. A külpolitikai helyzet. A külpolitika, mely máskor nyaranta csendesen szunyodozik babérain, ez idén különleges szenzációkkal szolgát s nem engedi pihenni a nemzetközi politikusokat, hanem leköti teljes figyelmüket, éberségüket s megkívánja tőlük, hogy minden egyes diplomata őrhelyén kitartson. Kezdődött a német kancellár válsággal, folytatódott a perzsa forradalommal s rövidesen betetőzésül egy kis szenzációval is szolgált, mikor, noha befolyásán kívül eső hatalmak el- szóiitották az élők sorából a spanyol trónkövetelőt, hogy az uj trónkövetelő felléptével ismét tápot nyújtson az amúgy is lázongó spanyoloknak az izgalmakra. A német kancellárválság egész Európát elsősorban érdeklő nagy esemény. Jól tudjuk, hiszen a közelmúltban, mint elsősorban érdekelt felek, érezhettük a német kancellár erejének hatalmát. S láthattuk, hogy a német szö- vetségeslárs hü kitartásának köszönhettük, hogy egész Európa belbékéjét, egy hatalmas Balkán háború fel nem dúlta. Ha akkor a kancellári székben nem Bülow ül, kinek nagyságát misem jellemzi jobban, hogy bukása egész diadalmenetté alakult ki, hogy akkor, mikor a parlamenti többség bizalmatlansággal sújtotta, ugyanakkor, ugyanaz a parlament, oly impozáns | búcsút vesz. tőle s egész Berlin, mint egy em- | bér, ünnepeli a nagy kancellárt. Ha tehát az ő székében más ült volna, kiben a fegyvertársi hűség érzéke nem lett volna annyira kifejlődve, akkor bizony ma már más képe lenne Európának s Isten a megmondhatója, minő következményekkel állanánk szemben a jelenben. Fontos tehát, hogy a császári bizalom kit tisztel meg a kancellári méltósággal s így a diplomaták nem ok nélkül tekintenek szorongó szívvel az uj jövevény felé, mert az ő kezében futnak össze mindama szálak, melyek Európa békéjét avagy háborúját biztosítják. A perzsa forradalom bombaszerüleg hatott az európai diplomáciára. Szinte észrevétlenül, minden előzetes bejelentés vagy jelenség nélkül tört ki az egész forrongás s percek alatt megváltoztatta egész Perzsia alkotmányát. A diplomácia feszült figyelemmel tekint a Keleten lejátszódó izgalmas cselekményekre s féltékenyen tekint egymás kezére, nehogy a zavarosban valamelyes európai nagyhatalom többet találjon markolni a másiknál. S éppen ebben rejlik az a nagy veszedelem, mely miatt az európai diplomatáknak készenlétben kell állniok, mert egy pillanatra I sem bizonyos, hogy mikor dől fel a béke amúgy I is ingatag nehéz hordója s mikor repül ki beI lőle a háborús veszedelmek ezernyi-ezer miaz- | mája, mely azután az egész földkerekség békéjét képes megfertőzletni. A kánikula, az uborkaszezon, úgy látszik, már kiment a divatból. Éppen a legmelegebb napok szolgáltatják a legforróbb izgalmakat. Minden szem feszült figyelemmel tekint a Kelet felé s ezenközben félszemmel Spanyol- ország felé is kell sandítanunk, hogy vájjon a kariisták dón Karlos halálát s Jaime herceg, az uj trónkövetelő harcikedvét fel ne használják arra, hogy az amúgy is erőtlen spanyol alkotmányt rakásra ne borítsák. A német, perzsa s spanyol események tehát lekötve tartják az egész kontinens minden valamirevaló politikusának figyelmét s igy a nyári pihenő az idén, úgy látszik, nem Ígérkezik valami megnyugtatónak s üdülést semmiesetre sem fog részükre hozni. A külpolitika borús egén egyetlen biztató fényes csillag sem ragyog s félő, hogy a kül- bonyodalmak veszélyes mederbe fognak átcsapni. Az angol, az.,orosz, a francia és német hatalmak egymásra féltékenykednek a perzsa határon. Németország jövendő politikája az uj kancellár következtében bizonytalan s a spanyol határokon már gyűlnek a karlisták, hogy az uj trónkövetelőt jogaiba beiktassák. Mind e T ARCA. A Rotschild-ház. Irta Szitányi Pál. A történelem lapjait forgatva, kevés oly nevet fogunk találni, mely az ismeretlenség homályából aránytalan rövid idő alatt oly lüneményes nirre tett volna szert, mint a Rotschildoké. Valóságos fogalmává vált ez a név, a pénzbeli gazdagság és az ebből folyó kétségtelen hatalom fogalmává. „Vájjon mi egy név1* — kérdi Hamlet s valóban a jelen esetben nem volna nehéz a tépelődő dán királyfinak felelni, mert ez a név „Rotscbiid“, épp oly ismert a szibériai jégsivatag lakója, valamint nem ismeretlen a forró talajú Sahara nomád fia előtt. Maga a »Rotschild« név a pénz szinonimájaként ment át a köztudatba, a Rotschildoknak nagyarányú bankári tevékenységét és közremunkálásukat Európa pénzügyeinek konszolidációja terén azonban alig ismerik s ha a Rotschild-ház keletkezésének és működésének történetével foglalkozunk, úgy ez nem tekinthető tisztán egy család magánélete történetének, hanem a pénzügyi történelem kiegészítő részének, a XVIII. század második fele és a XIX. század pénzügyi monográfiájának. Európa, de különösen a német szövetséges államok, igen sokat köszönhetnek a Rotschildoknak, mert „oly időben, midőn Európa csaknem összes trónjai inogtak s a merész korzikai alaposan megtépázta az Isten kegyelméből való uralkodók hatalmát", a Rotschildok voltak azok. kik észszerű pénzügyi tanácsaikkal megmentették Európát az anyagi lönktői. Hazánk rettenetes bukását Mohács után az ország pénzügyeinek példátlan ziláltsága okozta s Európa a napóleoni idők után pénzügyileg épp oly szomorú helyzetben volt, mint Magyarország 1526-ban. Hogy a pénzügyi konszolidáció a züllött viszonyok dacara sikerült, abban nem csekély része van a Rotschildoknak. Frankfurt, a majnamelléki kies város, hol Goethe és Börne bölcsői ringtak, a Rotschild-ház eredő helye. Rotschiid Amsei Mózes családja egész Frankfurtban általános tiszteletnek örvendett s keresztény kartársai megkülönböztetésül a „becsületes zsidó“-nak nevezték. E korban Németországban is, miként egész Európában, a zsidók csak egy foglalkozást űzhettek, a kereskedést, s Rotscbiid is, mint többi hilsorsosa, kereskedő volt, régi érmekkel és régiségekkel kereskedett. 1743-ban született fia, Mayer Amsei, aki a Rotscbiid család nagy h rneve tulajdonképeni megalapítójának tekintendő. Szülei a papi pályára szánták, mert a Rotschild család tagjai között igen sokan a zsidó vallás és tudomány ápolásának szentelték életüket, igy többek közt dr. Levyson szerint Rotschild Mendel Worms város, Rotschild Izsák Frankfurt város főrabbija volt, Rotschild Bóáz, Amsei nagybátyja pedig Fürthben megjelent egy világhírű vallástudományi munkának a szerzője. Rotscbiid Mózes Amsei, a családi tradíciónak vélt eleget tenni, midőn fiát a papi pályára szánta. Rotschild Amsei 1755-ben elvesztvén szüleit, theologiaí tanulmányainak befejezésére rokonai által Fürthbe küldetett. Ám a theologia nemes tudománya Amseinek nem volt Ínyére. Csakhamar tudatára ébredt annak, hogy hajlamai a kereskedői pályára vonzák, ezért rokonai ellenzése dacára, tanulmányait abban hagyva, visszatért Frankfurtba, hol eszes találékonysága folytán, nemsokára ismertté lön a kereskedők között. Több, igen tekintélyes kereskedelmi háztól előnyös feltételek mellett alkalmaztatási ajánlatot kapott. Rotschild Amsei a hannoveri Oppenheim bankház ajánlatát fogadta el. A bankház szolgálatában nyolc évig maradt Egyenes jelleme és ügyessége által tekintélyes pozíciót vívott ki magának s íőnökhelyettessé neveztetett ki. Egyszerű és takarékos életmódja mellett sikerült jövedelme jórészét megtakarítani s midőn már szám- bavehelö tőkével rendelkezett, elhatározta, hogy önállósítja üiagát. Eleinte azonban a szerencse nem kegyelte Ami Posztó és gyapjúszövet újdonságokban HP* legoioísóbb bevásárlási forrás Weisz Emánnelnél,«a Pannónia mellett.
