Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-06-13 / 47. szám

tfvrolyam. r;'^ *20 Szatmár, 1909. Junius 13 Vasárnap. iENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATNIÁR-NEMETM iPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IfHBTMMtSZL'y*' *f -711’ a UAPVIZÉB Dr. KELEMEN SAMU ORSZ, KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: j SZERKESZTŐ; SZERKESZTŐSÉÉ ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. i ===== Telefon-szám 80. _____ Dr . HAVAS MIKLÓS. ; FERENCY JÁNOS. | Mindennemű dijak Szatmáron, a klsdóhívatalbsn flzstendík. f szatmári békekötés helyének föltalálása. Úgy a fővárosi, mint a helybeli lapokból már ismeretes, hogy Ferency János ny. ellenőr, lapunk szerkesztője, a szatmári békekötés helyét föltalálta s ennek emléktáblával való megjelö­lése végett május 19-ről előterjesztést tett a városi közgyűléshez. Ez a következőleg hangzik, Ferency János előterjesztése. Tekintetes Közgyűlés! A II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadsághábo- ruit befejező szatmári békét a történelem a nemzetre nézve nagytontosságu alkotásként ítéli meg. Szilagyi Sándornak >A magyar nemzet története* cimü nagy müve erről a békéről a következőket írja: »Az egykoruak hálával és megnyugvással üdvö­zölték a szatmári békét, mely azokra, kik elfogadták, csakugyan egy jobb jövő hajnalát virasztotta ... De nemcsak az egykoruak magasztalták, hanem másfél század tapasztalatai igazolták s a magyar géniusz egyik legszerencsésebb politikai alkotásának tüntették föl Károlyi Sándor müvét. Hosszú időre elveszett ugyan az állami önállóság minden lényegesebb kelléke, de a szatmári egyezség alapján a magyarság békés munkával, értelmiségével és verejtékével lassankint vissza tudta hárítani hazája elidegenedett részeit, vi­rágzó polgárosodás színhelyévé birt varázsolni sok száz mértföldnyi puszta területeket s megvalósította a kurucok programmjának azt a leglényegesebb kíván­ságát, hogy Magyarország magyar maradjon». (VII kötet, 684 lap). Ha a nemzetre nézve ily fontosnak Ítéli a törté­nelem ezt a békét, annál fontosabb Szatmárra nézve tudni, hogy a városnak melyik pontján kötötték meg azt ? Ugyancsak az idézett munka erre vonatkozólag a következőket mondja: »Április 27-én (1711.) gyűltek be a statusok, magyarországiak és erdélyi exulánsok Szatmárt, a templumban, a ki az előtt prófontház volt, most pe­dig a reformátusok járnak belé. Károlyi Sándor nyi­totta meg az ülést*. (VII. kötet, 676 lap.) Hol feküdt ez a prófontház ? A városban semmiesetre sem, mivel, mikor a ku rucok a várat ostrom alatt tartották, gróf Lőwenburg várkapitány, megtudva azt, hogy a németek Rákóczi­nak meghódoltak, 1703. évi augusztus 16-án éjfélkor Németit bosszúból égő kanócokkal fölgyujtatta s el­hamvasztotta. »Ekkor Rákóczi Vetéshez mozdult táborával; — de Sept. 5. visszatért. .. s hogy a várhoz könnyebben eljuthasson: Szept, 28. Szetmárt felgyújtana s az utolsó tyúkólig leégette! — lakosait kifosztotta; fegyverfog- hatóit besorozta, = a többit szétkergetle, — kik a szőlőhegyre menekültek s 1705-ig ott nyomorogtak*. (Sarkadi Nagy Mihály s Bartók Gábor Szatmár-Németi szab. kir. város egyházi és polgári történetei, 260 lap). Még jobban meghatározza e prófontháznak fek­vését ugyanezen munka a 129. lapon : »A szatmári lakosok 1705. nyár elején a hegyről haza költözködvén, arra kérték Rákóczit, engedné át nekiek templomul a várbeli üres élésházat. Kérel­mükre Hadadról előbb tagadó választ küldött, utóbb megengedte, hogy 1707. az istentisztelet itt tartassák; e mellett a lakosok torony és templomépitésben fog­lalkoztak. Meg is építették a magas tornyot kitűnő nagyságú fákból 1711. s a paticsos oldalzatu templo­mot 1712“ Melyik volt tehát a szatmári vár teljes területe ? Erie a felelet igen egyszerű, a mai egész Szat- már a Szamos tolyó és kis ága által körülzárva. A Rákóczi-kor és a megelőző idők íegyvertech- nikája igen fejletlen volt; alig ismerték az ostromló lövegeket; ennélfogva a vár berendezése szintén na­gyon primitív beosztás szerint épült; íöidsáncokból karózattai és cölöpzettei erősítve. A nagy vár területét féliv alakú három földsánc tagozta szét, amint ezt az egyes utcák mély fekvé­seiből ma is tisztán meg lehet állapítani. Az a várterület, melyen az említett prófontház- nak feküdnie kellett, nem lehetett más, mint a belső vár, melyet az első körsánc övezett. Keresve e belső vár nyomait, úgy találtam, hogy annak központja a mai kalvária-domb volt s fogla­latja az e körül egybefüggő telkek, melyek a dombot k őri tik. Ezt a kálvária dombot a városi levéltár írásai Dobolónak említik, mert a várörség este-reggel annak párkányzatán szokot dobolni Holt volt ennek a belső várnak a bejárata ? Sajnos, a szatmári várról egyetlen teljesen meg­bízható térkép sem maradt fönn, Láttam ugyan egyes tudományos munkákban er­ről a várról térképeket, melyek azonbau csupán né­hány terephullámból állauak s kevesebbet érnék a semminél. A belső várnak bejáratát megjelöli a régi Var- utcá, melyet ma Hám János-utcának neveznek. Ezt az utcát annak idején azért nevezhették el Vár-utcánal, mert a vár bejáratához vezetett. Ennek feltevésében megerősít engemet az ortho­dox zsidó templom utcájának elnevezése, melyet Vár­domb-utcának azért hívnak, mivel a várdomb vagyis Doboló-domb mellett fekszik. Ha a Vár-utca tengelyébe állunk, ennek folyta­tása némi töréssel a belső vár bejáratát a Vécsey- ház és a vele szomszédos Korona-szálló egybeszögellő sarkaira jelöli ki, amint azt a szájhagyomány is igy őrizte meg. Eddig haladtam kutatásaimban, midőn a Péterffy Lajos miniszteri tanácsos ur által Budapestről lekül­dött öt régi szatmári térkép 1908. évben megérkezett. Ezekből a négy kisebb térkép hihetetlen számú tornyaival s cik-cak alakban húzódó bástyafalaival pusztán a képzelet szüleménye, mert .Zatrnar“ a jám­bor föld- és palánkvár, milyennek "‘'Rákóczi is festi, igy sohasem nézhetett ki. Ellenben annál több figyelmet érdemel az ötö­dik nagy térkép, melyről a város területi beosztását a inai állapot szerint is könnyen és világosan föl le­het ismerni. Nem tekinthetem tehát nyomozásomat helyte­lennek, mivel a belső var bejáratát ez a térkép is az áltam annak látása nélkül már megállapított helyre teszi. Mivei a várépités elvei szerint a szertáraknak és különösen a prófontházaknak a bejárathoz közel kell feküdniük, hogy azok könnyen felügyelhetők legyenek és kézügybe essenek, én a jelzett prófontházat a Ye- csey-haz telkén keresem a következő okokból: E telektől északra ez a prófontház nem állha­tott, mert akkor a belső vár területén kívül a mai Deák-térre esett volna, ami ellenkezik a dolog ter­mészetével. A Vécsey-telektől keletre és nyugatra eső piaci házak annyira uj-keletüek, hegy építésük idejére a ma élő nemzedék teljes élénkséggel emlékezik és sem építész, sem háztulajdonos vagy közönség mit sem tud arról, hogy valamelyiknek alapgödreiben régi épít­kezés nyomait találták volna. A prófontház a Vécsey-telektől délre sem feküdt, mert Szirmay Antal „Szatmárvármegye fekvése, tör­ténetei és polgári esmérete“ cimü munkájában (I. kö­tet, 208 lap) a következőket írja : „1765. Észt. Pudhorányi Gábor a' Jesuvita atyák lakóhelyének szomszédságában egy házasteleket, á melyen hajdanában Gleszel Kristóf Farkas, a’ Szatb- mári élésháznak gondviseléje lakott, hozzátartozandó kerttel, csűrrel, Doboló nevezetű dombbal, ’s alatta lévő kő pintzével, melly azelőtt puskapor tartó bőit vala s a mellyeket az attya, Podhorányi János Szath- uiári Posta Mester 1727. Észt. a Királyi Kamarától 300 forinton megvett, nevezett Jesuvita atyáknak örö­kösön által adta: hogy a lelkiért Boldogságos Szűz Mária hét fájdalmainak emlékezetére esztendőnkint hét Sz. Misét mondjanak. Városi Lev. Tár.“ Az élésház maga mindenesetre emlitendőbb s fontosabb, mint annak egyszerű gondviselője. Ha te­hát a történetiró az élésházat ezen a telken találja, biztosan fölemlíti. Egyébiránt ez az idézet még azt is bizonyítja, hogy a dolog rendje szerint az éléstár és gondviselője nem lehetvén egymástól távol, a prófont­házat csak a Vécsey-telken ke'l keresni. A Vécsey-telken ma is áll fönn magtár, melybe beépítve oly hosszú s keskeny téglákat találtam, mi­lyeneket ma már nem gyártanak. Ez engem arra indított, hogy betekintést kérjek a báró Vécsey-család sárközi nagyértékü levéltárába s ott meggyőződtem, hogy ez a mai magtár 1809. év­ben teljesen uj anyagból s oly helyen épült, amelyeu addig építmény nem állott. Ebből meg viszont az következik, hogy a pró­fontháznak a mai magtár háta mögött kellett állnia, Vftrai Jírmtnnü kész ruha üzletében AOiäi jirifiinnc szatrair Dsakt.r Feh.rházraelltt a tavaszi idényre női felöltő újdonságok, férfi ruhák» felöltők, gyermek ruha különlegességek legolcsóbban és legjobban csakis ott szerezhetők be. -■==

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents