Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-03-08 / 20. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATfiSÁR-NEMETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉS! ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. J Városi tisztviselőink. Beszédem alap-igéi meg vannak Írva az uj testamentumban is; de ma már minden jó­zanul gondolkodó ember szivében s lelkében is. »Aki nem dolgozik, az ne is egyék!« És »csak az állásához, munkásságához mérten kel­lően dotált munkaerőtől kívánhatunk korrekt munkát és feltétlen becsületességet.« Ki merné azt állítani, hogy városi tiszt­viselőinknek irigylendő anyagi helyzete van ? Ki merné azt állítani, hogy a közigazgatás min­den ágában olyan munka folyik, mely meg­állja a bírálatot ? , En azt hiszem — s ezt többször hangoz­tattam, — hogy a két dolog között megvan az ■ okozati összefüggés! Egy, a munkáját híven, becsületesen telje­sítő tisztviselőt nem lehet megvesztegetni, mert j hozzáférhetlen, — ha állásához, a viselt teher- \ hez arányos a javadalmazása. UAPVE2ÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. nem volna szabad; vagy — mert roszul fize­tett hivatalnok, tehát el van keseredve — olyan hebe-hurgya munkát végez, a melyből legkevésbé a munkaadó városnak van haszna, de állandó bajt, zaklatást, kellemetlenséget okoz az érint­kező feleknek, a polgárságnak; annak a polgár­ságnak, melynek adójából a hivatalnokok ke­nyere is kitelik. Nem Macedóniáról heszélek kedves olva­sóim, de Szatmár-Németirőt — városunkról S nem a Tatár Péler-féle irodalomból veszem a mesél; de az élő valóságból és saját két évti­zedes tapasztalatomból A napokban két újságban jelent meg egy- egy cikk, Az egyik aiá van irva — a rendőr­tiszteké, a másik Ezsaut és Jákobot játsza, de a számosztályból került ki, fogadni mernék rá! Csodálatos, hogy éppen azok panaszkod­nak, a kikkel én is mindig hadi lábon állok s akikre nekem is van mindig okom panaszkodni. — Tetszik látni ? itt az összefüggés ! Nem akartam a lót cikket kritizálni, de nem bírom megállani ! A »R. L.« cikke őszin­tén, önérzetesen elő áll, hogy a rendőrtisztek fizetését az általános rendezéskor azért hagy­ták számításon kívül, mert kilátás volt arra, hogy államosítani fogják. (Szegény Kristóffy, ezt az örömet nem szerezte meg nekik !) Ez az a bizonyos mézes madzag — méz nélkül! Ha Mig egy roszul fizetett hivatalnoknak is j élnie kell, esetleg nagyobb családot is fenntar- ] tani. Miből ? Vagy zugirászkodik, (kérvényt, í folyamodványt, felebbezést stb. szerkeszt, nem ■ humanismusból, de olcsóbban s talán kevésbé \ jól, mint az ügyvéd) nem ritkán a félnek is ká- ! rára ; vagy elnéz olyan dolgot, — nem in­gyen — a mit meg kellene látni és eltűrni TARCA. A divatról. — Zahoránszky Istvántól. — Egy nagy hatalomról akarok szót szólani. Arról a hatalomról, a mely éppen olyan ur a fényes királyi palotákban, mint a falusi gazda muskátlis ablaku há­zában ; otthonos a szalonok parkettjén s a szegény viskó ledöngölt földjén; hódol neki a müveit, nagy eszü ánglius s a féléven át setétségben élő műveletlen eszkimó; rabja a szudáni néger s a ferde szemű ki- nézer; hatalma alatt áll a gyermek és öreg, a nő és férfi egyaránt; engedelmeskedünk neki mindnyájan mert jaj annak, ki őt semmibe sem veszi, ki szeszé­lyeinek nem hódol, ki elég erősnek hiszi magát, hogy kívánságainak ellenszegüljön, parancsainak fittyet hányjon. Rettenetes zsarnok ez a hatalom, a ki nap­nap mellett változtatja elveit. Ha egyesek lázadnak fel ellene, azokat irgalmatlanul letiporja. Csak nagyon kivételes kegyenceinek engedi meg, hogy beleszóljanak dolgainak irányításába: ilyenkor kisajátítja, magáévá teszi ezeknek gusztusát; ha tömegesen zúdulnak el­lene, rögtön a többség pártjára áll s a mire ma es­küdött, azt holnap kigunyolja, a minek ma százados jövőt jósolt, annak holnap hideg vérrel nyakát szegi. Ez a nagy hatalom, a divat Ez a kéttagú rövid szó rejti magában azt a mérhetetlen erőt, mely évenkint több miliőt emészt meg, mint a legnagyobb hadsereg, mely bűnre csábit, magasba emel, vagy semmiségbe sújt, egy város, egy nagy vidék, egy ország, egy világrész hősévé, követendő példaképévé avat, vagy könyörtelenül semmivé tesz. Hogy mi a divat, azt mindnyájan tudjuk. S mé­gis, ha mindegyikünknek külön-külön rneg kellene határoznunk a divat fogalmát, bizonyosan annyiféle volna a meghatározás, a hányán vagyunk. A Pallas lexikon szerint a divat nem más, mint az élet alakjai, a mennyiben azok sem nemzeti hagyomány, sem kényszerű megfontolás, hanem változó, mindennapi szeszély által határoztatnak meg. — Herczeg Ferenc Uj Időkje a divat meghatározásánál ezt mondja: az emberiség gondolkozása, Ízlése, hangulata napról- napra változik. A realizmus fejlődésével az ember öntudatlanul is törekszik a világpolgariasság felé s oly szokásokat vesz magára, melyeket tegnap még nem ismert. Ezt a gondolat,- ízlés- és hangulatválto­zást, ezt a szenvedélyes törekvést minden után, a mi szokatlan és uj, azt a majmolásál mindennek, a mi idegenszerü, divatnak hívjuk. Egy Kahlenburg nevű alapos német tudós igy definiálja a divatot: van egy uralkodónő, kinek parancsa nem lür ellenmondást • szeszélyei szentek, mint az irás szava ; tetszése sze­SZERKESZTÓSÉfi ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telelon-szám 80. ■ MlndsnnemS dijak Sz&tmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. államosítják, az állam átveszi s fizeti ; de tisz­telt Város, a mig te fogadod fel őket, addig te légy az ur és fizess ! A »An«-val nem lehet kenyeret venni s csak majd lesz jobb fizetés, attól meg a jelenben éhen halhatnak S micsoda fizetés ? ! Csoda, hogy becsü­letes ember ily összegért vállalkozni mer ! Hát ilyen fizetésű emberek felügyeletére van bízva egy város személy, vagyon és közbiztonsága!?! Ha jól emlékszem, a múltban volt is szomorú példa rá a megelőző főkapitány idejében. Nem csodálnám, ha egy elegáns Papakoszta kedvet kapva idetelepedni ; pertut inna az ins- pekcióssal s egy par 100-assal segítene pénz­zavarán : fogadni mernék, hogy minden pénz­intézetet kifoszthatna, mert arra az előkelő, elő­zékeny urra legutoljára gondolna valaki. Vagy — egy korcsmárós apróbb kihágásokat követ el, nem látja meg az arra hivatott, hisz flasirom van a szemén ! Vagy a csizmadia bálból jövő jókedvű fiuk fényes délben, muzsikaszó mellett vonulnak át főbb útvonalainkon — a vasár­napi áhitat emelésére! — Csoda — mondom — hogy most ilyen dolgok elő nem fordulhat­nak nálunk! A másik cikk a »Szamosában szerényen az összes tisztviselők között foglal helyet, (név­telen ibolya). Pedig szerénykedni kár ! Csak a hang nem egészen sima, olyan, hogy is mond­rint változtat meg régi szokásokat s a szigorú észt a balgaság rabigájába hajtja; szépséget osztogat a csú­nyáknak, bölcseséget az ostobáknak, szellemi kiváló­ságot a szélhámos strébereknek, kigunyolja az okos­ságot s büntetlenül pellengére állítja a józan, de ma­radi ósdiságot. — Legrövidebben s a divat szó alatt általánosan értett fogalomnak legjobban megfelel az Athe'neum lexikonénak meghatározása, mely szerint divat az, a mi bizonyos időben, bizonyos helyen álta­lánosan használt, szokásban, főleg az öltözködés, díszí­tés és piperézés terén. Bizonyos dolog, hogy a divat az. ember ruháza­tán látszik meg legszembeötlőbben. Az egészség, cél­szerűség, illem és kényelem kellene, hogy adják öltö­zékeink készítéséhez a legfőbb szabályokat s mégis azt látjuk, hogy nem ezek, legalább is nem kizárólag ezek intézik ruházkodásunk módját. Ha megfigyeljük a ruhák anyagának, alakjának, színeinek töméntelen változatosságát, akkor látjuk igazán, hogy a hatalmas divat nem megállapított törvények, hanem kiszámit- hatallan szeszélye szerint intézi ruházatunk minden dolgát. Maga mellé veszi az emberi hiúságot, máskor a szeleburdiságot, vagy kényszerűséget s ezek parancsa szerint hoz be olyan öltözködési módokat, viseleteket és társadalmi szokásokat, melyek sehőgy sem magya­rázhatók meg kielégitőhépen. — VIII. Károly királynak íérdben gacsoló, csúnya lábszárai voltak; ez a testi kőolaj-üzemre is alkalmasak, gőzlokomobilok, utimozdonyok, gőzcséplő- gépek, aratógépek, teljes malomberendezések, talajmivelőeszközökstb. stb.-------------—, -------.... Kívánatra sziweseas küldünk árjegyzéket és költségvetést. ~~—— ♦♦ A MAGYAR KIR. ALLAMVASUTAií GÉPGYÁRÁNAK * VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, BUDAPEST, ♦♦ ¥áci-körut 3S. m BENZINMOTOROK

Next

/
Thumbnails
Contents