Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-09-30 / 79. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATfóÁR-NE^ETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: egész évre 8 kor. F'élévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTQSÉ6 ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telefon-szám 80.t= MindsnnemB dijak 8/aiínáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Pluralitás. A választói jog relormjának kérdése lassanként tisztázódik. Most már hivatalosan is jelentik, hogy a választói jog a pluralitáson fog alapulni. Arról van szó, hogy a választók egy részének egy. azok más rétegének kettő, a közép iskolát végzett és nagyobb adót fizetőknek pedig három szavazatuk lesz. — Úgy hírlik, hogy a kormány a magyarság biztosítása szempontjából látja ezt szükségesnek. A kormányhoz közel álló körökből azt mondják, hogy az általános, egyenlő szavazati jogbei veszedelem lett volna. Mert az agressiv pártoknak, a támadó és a mostani renddel elégedetlen osztályoknak párlján az agitáció sokkal élesebb lett volna, mint a consolidált osztályok pártján, miután a támadóknak nincs mit veszíteniük, mig a védőknek igen sok egyéni, közjót, erkölcsi és anyagit kell félteni. A választói reformnak ezt a módját azért mondják szükségesnek, hogy a művelt és vagyonos osztály érdekében a nagytömeg esetleges győzelme ne váljék lehetségessé. Műveltségnek és vagyonnak óhajt tehát túlsúlyt biztosítani a reform. Ezzel az állásponttal szemben áli közjogunknak fejlődése, mely a politikai jogok tekintetében fokozatos megkülönböztetéseket nem ismer. Vannak jogosultak és jogosulatlanok, de aggodalomra szolgáltat az okot, hogy az amúgy is nagy társadalmi ellentétek és egyenlőtlenségek még nagyobb egyenlőtlenségekkel legyenek tetőzve és félő, hogy ilyen módon az ellentéteket csak kiélesitjük és a harcot még hevesebbé tesszük. Az is bizonyos, hogy a társadalmat és az államot a fejlődés utján csak úgy vihetjük előre, ha a felfelé törő, demokratikus elemeknek megadjuk az érvényesülés lehetőségét. Mert hiába terjesztjük ki a választói jogot, hiába adunk uj politikai jogokat, ha a régi rétegek kettős és hármas jogukkal az újakat teljesen elnyomják. Épen ezért a pluralitást még a tervezel pártolói is csak átmenetnek gondolják az általános választói jog felé. Hogy mint ilyen beválik-e, azt elhamarkodottan megítélni nem lehet. A javaslat tervezői azt mondják, nem kell puszta jelszavak után indulni, mert az egyenlőség is csak jelszó, melynek merev alkalmazása a legnagyobb egyenlőtlenséget vonja maga után. De ha jelszavak után indulni nem helyes, akkor az sem helyes, hogy nyomban a féktelen lelkesedés hangját üssük meg a piura- | ütás mellett, ami egymagában szintén jelszó, i mégpedig kétségtelenül nem is a tetszetőseit ! közül való. Be kell várnunk tehát magát a j törvényjavaslatot, annak indokolását és azokat ! a táblázatokat, amelyekkel a belügyminiszter a j maga álláspontját védi. Csak a kérdésnek ta- j nulmányozása adhat jogot a kritikára. Egyelőre j épen olyan kevés az ok a lelkesedésre, minta ! szenveddmes támadásra. ___________________ _______________________i |ö r. Fekete Sámuel* | Múlt számunkban lapunk zárta miatt, csak röviden szólhattunk dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos elhunytáról. A hosszú és nemes életpályát megfutott férf;u Miskolcon, 1824-ben született. Alsóbb tanulmányait itt és Pozsonyban, a felsőbbeket pedig Bécsiben végezte. A szabadságharc mozgalmainak kezdetén Bécs- ben találjuk a kitünően szigorlatozott orvost, ki részt vett saját költségén készít teteit zászló alatt a magyar ifjak bécsi kü döltségében, majd hazája védelmére sie- lett a harc vitézei közé beállani Utóbb felsőbb rendeletre és saját hajlamait követve, a Bem parancsnoksága alatt álló nádor huszárezredben nyert, mint ezredorvos rangot. Itt. ismerkedett meg Domahidy Ferenc, Gzerjék Imre, Nagy Dániel szatmármegyei ifjú honvéd huszártisztekkel s kötött velük, különösen Domahidyval, olyan szoros barátságot, mely később alapját képezte Szafmármegyébe való jövetelének. A szabadságharc idejében részt vett a Bem tá bornok hadtestével az egész erdélyi hadjáratban. Nagyszeben bevételénél s az összes erdélyi csatákban arról volt nevezetes, hogy nem várta be, mig a sebe- j sülteket hordágyon vitték hozzá, hanem maga ment | egészségügyi embereivel a 'csata színhelyére, ahol I igen gykaran a golyók zápora közben végezte az or- ' vos legszentebb kötelességét, a sebesültek bekötözését. A harc alatt kötött barátságot Jókai Mórral és j gróf Teleki Sándor honvéd huszár-ezredessel. Az erdélyi hadjárat és a szabadságharcnak Vi- j lágosnál történt végzetes befejeztével szatmármegyei j barátaival vármegyénkbe jött és a hatalom üldözései előtt az ecsedi láp nádasai között az itteni menekültekkel talált igen sokszor megzavart rejtekhelyei, mig végre az üldözések csilupodtával városunkban telepedett le, mint gyakorló orvos, hogy itt hatvan éven át éljen az emberszeretetnek és orvosi hivatásának. Háziorvosa leven a hírneves Teleki Blanka grófnőnek, sokat tett a magyar emigránsok érdekében Mint orvos a lelkiismeretességnek és buzgóság- nak kiváló példányképe volt, aki különösen feltűnő diagnózisaival szerzett magának kitűnő hírnevet. Az ötvenes években az akkor már visszavonuló Jelenffy a városi főorvosi tisztel betöltő Kőszeghy és a beteges Munkácsy orvosokon kívül városunkban alig volt egy-két orvos. Természetesen a vidék annál inkább nélkülözte az orvosokat és igy a fiatal jónevü Feketét annyira igénybe vették a vidéknek családjai, hogy a Wallon-ház előtt, hol lakása volt, 4—5 szekér várakozott igen sokszor reá s ő az akkori fenekeden utak fáradalmai között is lankadatlan buzgalommal szállott le egyik szekérről, hogy a másikra felüljön. Különös sajátsága volt orvosi gyakorlatban, hogy betegeit sohasem várakoztatta meg, hanem a hívásra rögtön megjelent és igen sokszor éjjeleket töltött a beteg ágya mellett. Hányán vagyunk itt, most már vén emberek, akiknek életét gyermekkorunkban az ő orvosi tudása és lelkiismeretessége mentette meg 1 Az 1855-iki kolerajárvány idejében óriási tevékenységet fejtett ki, különösen a vidéki családok orvosi ellátásában, mely máködése annyira megszerezte, számára a vármegyei családok rokonszenvét és nagyrabecsülését, hogy az alkotmány első hajnalhasadásával, 1860. évi őszi közgyűlésén Szatmárvármegye általános lelkesültséggel egyhangúlag vármegyei főorvosnak választotta meg. Ez állását most annyival inkább rendkívüli buzgósággál töltötte be, mert az elnyomatás korszakában neki többször felajánlott ilynemű állás elfogadását tiltotta hazafias érzése. Jellemének alapvonásai lángoló hazaszeretet, lovagias előzékenység és orvosi működésében lelki- ismeretes buzgóság voltak s ezenkívül még csak egy ideálja volt életének —■ a vármegye. Főorvosi hivatalát az ideálizmus legnemesebb felfogásával teljesítette, amihez hozzájárultak a szegények önzetlen ellátása, a szinérváraljai és mátészalkai kórházaknak akkori felállítása s azon idők hiányos higiénikus eszközeinek dacára, kiváló közegészségi és egészségrendőri intézkedései. A legkisebb járvány esetén személyesen utazott a vármegye legtávolabb falujába is; a szegényeket a kunyhóikban kereste föl s különös gondját képezte az apró gyermekek gyógyítása és orvosi gondozása. Az alkotmány felfüggesztésével természetesen ő is ott hagyta vármegyei állását s a közélettől visszavonulva igen kiterjedt orvosi gyakorlatának élt, mig ismét elkövetkezett a' szabadság hajnalának második pirkadása, a honvédség fölállítása, melynek soraiban ezredorvosi állását ismét lelkesedéssel foglalta el és öltölte fel másodszor a honvéd-egyenruhát. Ezen állasát azonban rövid időn el kellett hagynia, mert a vármegyei élet újjászületésével a legelső restauráció ismét vármegyei főorvosi székébe ültette vissza és itt kezdődik egy közel negyven éves korszak, melyben hivatalos buzgóság és lelkiismeretességben párját ritkító módon tűnt ki. Azon régimódi tisztviselők közé tartozott, ki a vármegyének soha utiszámlát nem nyújtott be, de aki maga kötiségén, maga fogatán járta be a vármegyei falvakat, gyógyítva, segítve gazdagot, szegényt egyaránt egyforma tudással, egyforma lelkiismeretességgel és buzgósággal. Orvosi működésének egyik legfontosabb mozzanata volt. midőn az 1873. évi kolerajárvány alkalmával Máramarosvármegyébo, hol a betegség óriási pusztítást vitt végbe, a kormány miniszteri biztosuak nevezte ki. Legendákat beszélnek itteni működéséről s azon rettenhetetlen bátorságáról, melyet a járvány V Utolér he te tlen olcsó árak! ve Euő»endfi g y a pj u s z ö v e t e k e t WS3S81 GYULÁNÁL kaPhatu"h♦♦ ♦♦ ♦♦ SZ&YMÁR, Deák=ié8« 21. ♦♦ ♦♦ Kői kositűm szövetek nagyválasztékban! V Utolérhe tetlen olcsó árak! vAr-
