Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-08-23 / 68. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára !0 fillér. UAPVKZKR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telefon-szám 80. ­Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A magyar nő. A magyar nemzetnek dicsőségét nemcsak férfiainak vitézsége és bátorsága szerezte meg, hanem a magyar nőknek erkölcse és erényei is. A magyarnál régtől fogva »feleség« volt az asszony, a mikor más népek erre még nem is gondoltak. A feleség egyenrangú társa volt a férjének s ezért sohasem tartotta magát egy­szerűen szolgálónak, bárha »ura« is volt s ma is az a férje. A magyar ember kiemelte a nőt abból az állapotból, melyben a régi népeknél sínylődött s emberi méltóságba helyezte. Ha nem érezte volna ennek szükségességét, ha nem ismerte volna föl a nőnek igazi hivatását, bizonyára továbbra is csak rabszolgaságban hagyta volna a nőt. A kereszténység elterjedése is azért lett mihamar általánossá, mert a nők erényein alapuló boldog családi élet nagyban mérsé­kelte őseinknek, mint a népvándorlás népeinek szilajságát. A magyar nőnek erényei ismertté váltak az egész világon s tiszteletet ébresztet­tek a női nem iránt. Most azonban — dacára, hogy a nő méltó helyet foglal el a müveit társadalomban — a magyar nő a külföld előtt minden, csak nem erényes. Nemzetünket az osztrák diplomácia jóvoltából a külföld még ma is a né i vándor­lási népek fokozatául állónak tekinti s eme vé­leményét egy sajnálatos körülmény minden lármánk és méltatlankodásunk dacára is nagy­ban megerősíti. S ez a körülmény, mondjuk meg nyíltan, j nem más, mint az, hogy a magyar nő a kül- ! föld előtt, — bár igaztalanul — de elvesztette régi jő hírnevét. Mert, a mióta az emberhús- kereskedés oly szabadon virágzott Magyaror­szágon, illetve még ma is, a magyar nő felől a külföld más véleménnyel nem lehet. A lel­ketlen kufárok a nyomorban tengődő magyar népnek leánygyermekeit különféle csábitó ígé­retekkel százszámra fogdosták össze és szállí­tották a világ minden részébe — prédául a »müveit« Nyugatnak. S hogy mennyit vittek ezek a gazemberek a nyugati poklokba, azt elég fényesen bizonyítja a »hungara« elneve­zés, mely jelentésének megfelelően először csak magyar nőre vonatkozott, manapság azonban mindazokat illeti, kik erényeiket parcellázva bocsátják áruba, kiknek existenciája a szemér­metlenség, kenyerök a bűn. A leánykereskedés még nem szűnt meg. Ha nagy ritkán sikerül is a hatóságoknak egy- egy lélekkufárt nyakoncsipni s körmeik közül a szegény áldozatot megmenteni, még mindig igen sok kerül a — tengerentúlra is. A leg­piszkosabb korcsmák, pálinkabutikok és ható­ságilag engedélyezett Sodornák zsúfolva vannak a »hungárák«-kal, a kik bizony magyar leányok. Nincs tehát kilátás még egy jó ideig arra, hogy a »müveit« nyugat a nemzetiségi »hungará«- ban mást lásson, mint erkölcsi »hungará«-t és viszont. Egyébként, ha egy külföldi belép az országnak csak valamirevaló városába, alko­nyaikor és az esti órákban csak úgy csapon­ganak körűié az erkölcsi »hungárák«, mint májusban a cserebogarak, Ne menjünk messze, tekintetes közvélemény, maradjunk csak Szat- máron és az ország bármely városában , elég keserű tapasztalatot szerezhetünk itt is. Miként vélekedik ezek után a külföldi ál­talában a magyar nőről ? A mely országból annyi romlott erkölcsű és elvetemedett terem­tés kerül ki, mint tőlünk, a hol, ennek dacára, annyi feslett életű, tisztán csak erkölcsárulás­ból élő nőszemély sürüg-forog az utcákon, a mint nálunk, milyenek lehetnek a közerkölcsi állapolok, milyen a családi élet, melynek lelke a nő s milyen maga a magyar nő?! Sokat várunk azért az újabb kiván­dorlási törvénytől, mely hivatva lesz úgy a leányszállitást, mint az ezzel egyenér­tékű katonaszökést meggátolni, vagy legalább is a minimumra csökkenteni. De kell, hogy ez­zel kapcsolatban még oly törvény is lásson napvilágot, mely javít a megromlott erkölcsisé- gen s a népet megmenti a bűnnek posványá­ból, mely felé oly rohamosan közeledünk. így majd ismét régi dicsőségében és tisz­TÁRCA. Sugarak a napról. Franciaországban most újra divatba jött a Na­póleon kultusz. Az a nagy ember, akiről csak fran­cia nyelven 8975 mii jelent meg, ismét foglalkoztatja a párisi sajtót, a francia közvéleményt. És számtalan Író és tudós foglalkozik azzal, hogy egybegyüjtsön a nagy ember életéből való minden egyes epizódot. Ezek közül felemlítjük a következőket, melyek úgy hisszük, még alig lesznek ismertek olvasóink előtt. Napóleon tábornok 1799-ben tért vissza egyptomi hadjáratából, uj babért szerezve. S bár családi vi­szályai nagyon igénybe vették, erős igénynyel és el­határozással kezdte trónját felépíteni. A direktórium elvesztette tekintélyét. A győztes tábornok ravaszsággal és eró'szakkal iparkodott ma­cának híveket toborozni az általa régóta tervezett ál­lamcsíny keresztülvitelére. Fivére, Lucián, az ötszázak tanácsában ragyogó ékesszólásával nagy befolyásra tett szert, s a többek között ezen tehetségének tulajdonítandó, hogy kevés­sel Napoleon hazatérése után az ötszázak elnökévé választották meg, Lélekjelenlétének és buzgalmának a n tgy császár sokat köszönhet. Brumeire 18-án (1799. nov. 9-én) elhatározzák, j hogy keresztül viszik az államcsínyt. Óriási izgatottság fogja el Párist. Az utcák ko­csikkal és lovasokkal úgy meg vannak töltve, hogy alig lehetett közlekedni. Napoleon pedig töltött revolverekkel ült komo­ran egyszerű lakásán, hol minden pillanatban újabb és újabb jelentéseket kapott a végbement dolgokról. Nemcsak Napoleon sorsáról volt szó. Mert ha az államcsíny nem sikerül, egész családja, barátai és óriási nagy pártja vagy száműzetésbe megy, vagy a vérpadra hurcoltatik a véres forradalom sebeitől még sajgó franciákat egy újabb politikai mészárlás küszö­bén tudni, kínos és marcangoló tudat volt. Éder anyja, Ramolini Laetitia, leánya Pauline és korzikai barátjaik a patriarchális jó időkből, Permon asszony halálos félelmek között töltötték a napot. Laetitia asszony hőslelküségét megőrizte, de azért az ajtó minden nyílására titokban összerezzent. Nem a tábornok Napóleont, de az édes fiát féltette. Végre, hogy megszabaduljanak a kínos politikai emlékek súlyától, este színházba mentek. De bizony az izgalmak csak nem csillapultak. Nem csoda, hiszen bár Páris megtudta a fejlődő eseményeket, az utca és tömeg nyugodt maradt, mégis mindenki ezt tárgyalta. Egy felvonásközben nyugtalanság rohant végig a földszinten. Laetitia asszony halotthalvány lett, rossz hirt vélt hallani, pedig csak egy tolvajt fovtak el. A függöny felgördült. Az előadást folytatták, de alig kezdenek a színészek szerepeikben, a főszereplő berohan a nyílt színre és harsány hangon ordítja a közönség felé. Polgártársak! Akadtak hazaárulók, akik Bona­parte generálist meg akarták gyilkolni. Pauline, Napoleon nővére, sikoltásba tört ki. És bár a hir iszonyú zavart okozott, a közönség mégis meglepetten tekintett a páholy felé, ahol a hölgyek ültek. Laetitia is krétafehér lett, de erős akarattal uralkodott indulatán. Esteli féltizre volt. A hölgyek elhagyták a szín­házat és kocsin akartak vágtatni Napóleonhoz. De alig tudtak lépésben haladni, a bejáratot, az udvart és minden talpalatnyi helyet úgy elfoglalták a kiván­csiak, gyalogjárók, kocsik és lovasok, hogy mozogni is alig lehetett. Rohanó, izgatott tisztektől értesültek az asszo­nyok, hogy Napoleon és bátyjai meg vannak mentve, és hogy a hogy győzelmekhez ime az első politikai győzelem is járult. Az ellenállást katonai erővel törték meg. Az uj alkotmányt elfogadták. A kormány élén egy első kon­zul és két konzul állott. Franciaország még névleg köztáráaság volt ugyan, de ettől a perctől kezdve Napoleon volt első konzula és korlátlan ura. Uj ruha üzlet! Megnyílt Korai Árminné Szatmár, Deák-téren, a Fehér­ház mellett a lvCSZ fül fí~, H()Í- GS gyor- nagy választékban kaphatók: 5 férfiöltöny, felöltök, utazóbundák, J különféle gyermekruhák, valamint $ mekruha üzlete, a hol a dús választékban a legelegánsabb női kabátcikkek. legolcsóbb árak mellett

Next

/
Thumbnails
Contents