Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-08-23 / 68. szám

SZATM ÁR-NÉMET I. Szatmár, 1908. augusztus 28, 2-ik oldal. tességében fog ragyogni a magyar nő, diadal­maskodni fog a tiszta erkölcs s lemossuk ma­gunkról azt az erkölcsi piszkot, a mit oly könnyelműen magunkra hánytunk. HÍREK. — A vízvezeték. Dr. Vajay Károly polgármester fölhívta Varga József mérnököt, mint a vízvezetéki munkálatok végrehajtására kiküldött szakértőt, hogy a kutfurrási programm megállapítása céljából itt hely­ben tegye meg a szükséges tanulmányokat A tanács ezzel egybefüggőíeg kiadta az ügyet az előkészítésre kiküldött bizottságnak. — Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter jó­váhagyta a városnak azt a tervét, hogy a villamos alap lekonstruciójára 280,000 korona kölcsönt vegyen ' fel. — A végrehajtási novella óletbelópési ideje. Az ; Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés több vidéki kerülete mindjárt a törvény országgyűlési letárgya- tása után mozg Imát indüott annak érdekében, hogy a végrehajtási novella minél későbbi időben lépjen életbe, aminek folyományaképen az egyesülés köz­pontja ebben a kérdésbeu a kormánynál is felszólalt. Az 0. M. K. E-nek Wekerle Sándor miniszterelnök­höz intézett beadványa uial arra, hogy az egyesülés már a novella képviselőházi tárgyalását megelőzőleg előterjesztéssel fordult az igazságügyminiszterhez a novellába felveendő megfelelő átmeneti intézkedések ügyében és megállapítja, hogy azok az aggályok, amelyeknek az egyesülés az igazságügymiuiszternél annak idején kifejezést adott, az azóta történtek ta­núsága szerint mindenképpen megokoltaknak bizo­nyultak. Az átmeneti időnek túlságosan rövidre való szabása és ezenfelül az előirt előzetes bejelentési módozat úgy a hitelezők, valamint az adósok köré­ben országszerte a legnagyobb nyugtalanságot idézte fel s amint immár teljes bizonyossággal előrelátható, súlyos zavaroknak és mérhetetlen károsodásnak lesz a forrása. Az 0. M. K. E kifejti, hogy ezeket a kö­vetkezményeket az adott helyzetben még csak úgy lehelne enyhíteni, ha a végrehajtási törvény novellá­jának életbelépése minél későbbi időben következnék be. Az egyesülés ennélfogva azt a kérést terjesztette elő, hogy a kormány vegye figyelembe és teljésitse minél nagyobb mértékben a rendkívüli körülmények által mindenképen megokolt országszerte megnyilvá­nuló óhajtást, amely a végrehajtási törvény novellá­jának minél későbbi időpontban való életbelépését kívánja, illetve közérdekből szükségesnek Ítéli. — Tanárválasztás. A felső kereskedelmi iskolá­nál újonnan szervezett magyar-német nyelvi tanszékre a helybeli ref. főgimnásium tanára, Berky Lajos válasz­tatott meg 6 pályázó közül. — Halálozás. Egy fiafal, alig húsz éves leányt végezett ki a sorvasztó betegség s borított gyászba egy szélesebb kiterjedésű családot. Tornay Juliska, Tornay Gyula polgártársunk leánya, ki hosszabb betegség után folyó hó 18-án, délután 5 órakor szü­leinek legnagyobb fájdalmára hunyta le örök álomra szemeit. Temetése 20-án, délután 5 órakor ment j végbe nagyszámú közönség jelenlétében. — Uj szaktanítók. Bodnár Alajos és Juhász Jó­zsef szatmári tanítók a vas- és faipari szaklapból Kolozsváron dicséretes oklevelet nyertek. — Kolozsvár Szatmárról. A kolozsvári »Ellenzék« a lefolyt szatmári tűzoltó-kongresszusról a következő­leg ir: »Kedves kötelességünknek tartják a kolozsvári tűzoltók nyilvánosan kifejezni azt, hogy amit Szatmár város közönsége a tűzoltók kongreszzusa alkalmával, a vendégszeretet terén kifejtett, az be­leillik az ezeregy éj meséibe. Ilyet Magyarországon kevés bejyen tudnak produkálni Ehhez nemcsak ész és pénz kell, ehhez sziv is kell. És Szatmáron ez volt. Nem lehet elég színes egy tudósítás, hogy azt a páratlan áldozatkészséget, mit a város közön­sége kifejtett, azt a szeretetreméltó vendéglátó figyelmet, amit Szatmár város hölgyei tanúsítottak, kellőképen leírja. A magyar nyelv szegény arra, hogy szavakba foglalja az ezért járó méltó köszö­netét. A kolozsvári tűzoltók Szatmár városának, az ön­kéntes tűzoltóságnak s főleg Szatmár lelkes höl­gyeinek szivük egész melegével fejezik ki hálájukat.« — Uj közgazdasági előadó. A földmivelésügyi miniszter vármegyei közgazdasági előadóvá Mándy Zoltán szinérváraljai földbirtokost nevezte ki. — Gyászhír. Mint részvéttel értesülünk, dr. Gőbl Alajosnak 6 éves Gábor fia, átutazóban Kassán, vőr- henyben meghalt. — A tűzoltók nagybányai kirándulása sikerült­nek nem mondható, Írja a »Nagybánya«, Virágh La­jos, a tevékeny rendező a legnagyobb körültekintéssel gondoskodott arról, hogy vendég tűzoltóink városunk­ban is jól érezzék magukat. A rósz időjárástól elte­kintve, a kirándulók maguk is hibáztak akkor, ami­dőn a legutolsó pillanatban jelentették be érkezésüket. A város nevében hálás köszönet illeti meg Virághof, hogy oly tapintattal s fáradsággal sikerült mégis a vendégek megfelelő ellátása iránt intézkednie. A kü­lönvonat, mellyel mintegy 70 tűzoltó érkezett, a fő­állomáson tartott (ár percnyi pihenő után Fernezelyre robogott, ahol a kohókat és kénsavgyárat tekintették meg a vendégek. Hullán János főmérnök, kohóhiva­tali főnök a legnagyobb előzékenységgel kalauzolta a kirándulókat s a kohóüzemet, annak legkisebb részét is magyarázó szavak kíséretében mutatta be. Utána a kénsavgyár modern berendezésében gyönyörködött a díszes vendégkoszoru. A különvonattal féltizeriegy­A franciák megszabadultak egy erőtlen és be­folyás nélküli kormánytól és átadták reményüket és büszkeségüket a marengói hősnek. Gyökerestül megváltozott minden. Az előbbi in­gadozó kormányt egy tetterős központi hatalom vál­totta fel, az anarchiát rendezett viszonyok. És mindez 3 hónap alatt történt meg. Nem ok nélkül mondták, mint egykor Caesarra, aki mellett eltörpül konzultársa, hogy Napoleon olyan csuka, mely összes társait csakhamar el fogja nyelni. Az államcsíny után második napon a két kon­zul a Luxemburg palotába költözött, mig Napoleon a Tulleriákban lakott. Átköltözése után fényes katonai szemlét tartott, melyet a ragyogó ünnepségek egész sorozata követett. Katonai és polgári méltóságok siettek hódolatu­kat lábai elé rakni. Mindezen ünnepségeknél édes anyja és nővérei is jelen volták. De édes anyja nem a szív szerint cselekedett, csak fiának a kedvéért, aki meghitta őt, hogy lakjék vele a francia királyok ősi kastélyában. De Laetitia mindig visszautasította. A család tagjainak csillagja Napoleon csillagával együtt napról napra emelkedett. Kevéssel a beiktatás után Karolin férjhez ment Murat generálishoz, a későbbi nápolyi királyhoz. Karolin egészen úgy, mint későbben Pauline, szerfölött hiú asszonyi teremtés volt. Ruhája igen gyakran 10—15 ezer frankba ke­rült, s azonfelül mindketten mérhetlen értékű gyémán­tokat és ékszereket viseltek. Édes anyjuk csak megmaradt az egyszerű kor­zikai szokásokban. Mikor Pauline mosolygott egysze­rűségén állítólag igy szólt, hozzá: Hallgass, pazarló gyermek. Többi bátyádról még nincs eléggé gondoskodva. Te a te korodban mindig csak élvezetekre gondolsz. Én azonban már komolyabban fogom fel az életet, s nem akarom, hogy Napoleon azt mondja, hogy mindent mi köl­tünk el, amit ő szerez. Te viszszaélsz az ő jóságával. Sajnos, a világtörténelem nem sok jót jegyzett fel Napoleon családjáról, s bátran lehet állítani, hogy a család jó szelleme Napoleon, de Napoleon rossz szelleme a család volt. így jár együtt az árnyék a fénnyel, és még a legnagyobb történeti nagyság homlokára is sötéten borulnak a gond, a bánat szomorú fekete árnyai. Takács Ignác. kor érkeztek be vendégeink a főállomásra, hol váró sunk képviseletében dr. Makray Mihály polgármester és Tor day Imre tanácsos fogadta őket. Nagyszámú közönség lelkes éljenzése fogadta a kiszálló vendé­geket, kiket Torday üdvözölt keresetlen, szép beszéd­del, amit a kirándulók részéről egy pár köszönő szó követett Hosszú sorban vonultak be vendégeink a városba, Rumpold Gyula vendéglőjébe, ahonnan a villásreggeli elfogyasztása után vendégeink a kereszt­hegyi bányamű megtekintésére indultak. Bertalan István főmérnök szeretetreméltó körültekintéssel ve­zette be a vendégeket a bányaüzem titkaiba s a bá­nyát még sohasem látott csapat a legnagyobb elra­gadtatás hangján nyilatkozott a szives ciceroneról Két óra tájban gyülekeztek össze a tűzoltók a Ka­szinó udvarán s a nyitott verandán körülbelül 75 teritékü ebéd csakhamar megkezdődött. A második fogás után Stoll Béla emelkedett szólásra. Mélyen átérzett beszédben üdvözölte a vendégeket, különösen a kirándulás vezetőjét, Mándy Bertalan forgalmi fő­nököt s egyúttal a megjelent hölgyekre is ürítette poharát. A tűzoltók részéről Szőregh város tűzoltó­parancsnoka válaszolt hálás köszönő beszédben s a városra, annak polgáraira emelte poharát. Majd Tor­day Imre nagyhatású toasztjában a jelenlevő hölgyek­ért, Tombory Virgil vasúti ellenőr pedig a tűzoltóság eszméjéért ivott. — Uj pénzintézet. Fehérgyarmaton 3 bank és 1 szövetkezet működik, azonban dr. Boros Lajos ügyvéd és társai egy uj bank létesítésén fáradoznak. Az ottani pénzintézetek ezen mozgalom ellen állást foglaltak s a a szatmári példára az alakulás ellen szövetkeztek, sőt ezek kérelmére a szatmári pénzintézetek is kimondották, hogy a tervezett uj intézet részvényeit nem vásárolják, azokra lombaid kölcsönt nem adnak és váltóit nem visszleszámitolják. — Eltűnt edények. Roóz-testvérek vasárukereske­désében azt vették észre, hogy a zománcos edények eltűnni kezdenek. A vizsgálat kiderítette, hogy Sebestyén Erzsébet cseléd volt a tettes, aki az eltűnt tárgyakat az anyjának Honvéd-utcai lakására szállította, ahol azokat nagy menyiségben meg is találták. — Felhívás. Azon családok, kik felső kereske­delmi iskolai 14—18 éves ifjakat, esetleg leányokat teljes ellátásra venni hajlandók, ezen szándékukat szemé­lyesen jelentsék be, naponkint 9—11 ig a felső ke­reskedelmi iskola igazgatói irodájában. — Lopás. Halmi Jánost, Csuka Endréné takarí­tónője abban a meglepetésben részesítette, hogy ezüst óraláncát elemelte. Az öreg urnák azonban nem kel­lett az eset fölött sokáig aggódni, mert a lánc csak­hamar megkerült. A barátság vége. Kovács István lakatos segéd és Müller Géza fiatal iparos jó barátok voltak. Szó­váltás közben összeperlekedtek s a történetnek az­tán az lett a vége, hogy Kovács a zsebkésével Mül- lernek az orrát a Pázsit utcában lenyeste. Az ügy vizsgálat alatt áll. — A kézszoritás. Arányi Miksa jeles tollából o'vassuk Az újságban a következőket : Korunk az udvariasság és az előzékenység kora. Felfelé és lefelé szeretünk kezet szorítani, Mennyi leereszkedés az egyik oldalon és mennyi büszkeség a másik részről rejlik abban, ha a gróf ur ő méltósága, vagy a mi­niszter ő excellenciája közönséges halandót kézszori- tással megtisztel ! E leereszkedésnek és büszkeségnek a tudósok háborút üzentek. A kerületét meglátogató képviselő, ha programmbeszédre indul, nem lesz többé kénytelen naponként néhány száz vagy ezer kézs/o- ritást adni és elfogadni, mert a legújabb tudomány úgy találja, hogy a kézszoritás veszélyes és a bacillus terjesztés legelemibb és legközönségesebb eszköze. Crouzel bordeauxi egyetemi tanár higiénikus szem­pontból a kézszoritás helyébe a katonai vagy rövid üdvözlést ajánlja. Abból a szempontból indul ki, hogy a kéz az emberi test legtisztátalanabb tagja, mely a legtöbb bacillust tartalmazza. Számokban ki­fejezve, a tudós tanár azt találta, hogy a kéz négy- zetcentiméternyi területe átlag 83.450 bacillust tar­talmaz. Ezek szerint a kéz több bacillust rejteget mint a láb. A német tudomány nem osztozik ebben a véleményben, mert egy berlini tanár tapasztalata Az 1908—1909.. tanévre az összes iskolák igazgatóságai előirt és as] bekötéssel ellátott, tiszta állapotban levő által használt és wj tankönyvek, térképek, szótárak, mindenféle segédkönyvek, papír,- író- és rajzszerek, művészi olajfestékek és ecsetek =----------—-— ol árban kaphatók .......... kö nyv=, papir», iró= és raj^s^er kereskedésében SMTMAE, Hám János-u. lO. szám alatt .... a törvényszék és színház közelében. BO ROS ADOLF

Next

/
Thumbnails
Contents