Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-08-16 / 66. szám

XII. évfolyam. Szatmár, 1908. augusztus 16. Vasárnap. 66. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁB-NEKIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára !0 fillér. Üdvözlet tűzoltó és dalos vendégeinknek! A szatmári országos tűzoltó kongresszusra falaink közé a szélrózsa minden irányából egybe sereglett tűzoltó vendégeinket üdvözöljük! Üdvözöljük őket oly örömteli szívvel, mint amily áldozatos szeretettel szentelik magukat önzetlen hivatásuknak: az élet- és vagyonmen­tésnek. Az emberszeretet lelkes apostolainak itteni munkájára Istennek áldását kívánjuk ! Üdvözöljük továbbá e kongresszus alkal­mából ugyanitt megjelent dalos vendégeinket, kik eljöttek közénk örvend :ni a mi énekeseink jubileumának ! Üdvözöljük őket oly vidám szívvel, mint amily emelkedett szárnyalással hódítanak a dal országában. A művészet koszorús Múzsája hintsen de­rűt és fényt itteni működésűkre! Kérjük vendégeinket, hogy találják körünk­ben magukat jól s mi teljes erővel rajta le­szünk, hogy kedves emléket vigyenek innen haza sziveikben. Szeretett vendégeinket tehát édes örömmel még egyszer üdvözöljük 1 UAPVKZKR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERKNCY JÁNOS. Aratás után. Valahányszor az esztendőnek ahhoz a sza­kához érkezünk, midőn a termés már learatva, behordva, nagyrészt kicsépelés alatt áll, aggódva lessük az ország minden részéből befutó tudó­sításokat, melyek a termés eredményéről szá­molnak be. Aggódva várjuk ezeket a híradá­sokat, mert hiszen egész esztendőnek mére­géről van szó s arról, hogy vájjon a verejlékes munka meglermé-e gyümölcsét, hozolt-e elég magot a kalász, vagy pedig silány eredmény koronázta, a fárasztó, hosszadalmas s keserves munkát ? Az idei tudósítások ismételten beigazolták, hogy a mai termelési rendszerünk hibás. Hogy nagyon is kiszolgáltatjuk magunkat a termé­szet kiszámíthatatlan szeszélyeinek s ides-tova már nem is számíthatunk arra, hogy a verej- j tékes munka jól megérdemelt jutalmát elnyerje, I mert a lermésze: minden esztendőben gondos- j kodik arról, hogy egy és más csapásival le- lohassza azokat a vérmes reményeket, melyeket a gazdák s földet mivelők a termésbecslések alkalmával tápláltak. Hogy miképen kell-ne gazdálkodnunk i az most a kérdés. Az, hogv a mostani gazdál- ; kodási rendszerünk elavult, ósdi és hibás, evvel | már tisztában vagyunk 1 A külföldi termelők nincsenek úgy kiszol­gáltatva a természet csapásainak, mint a mi gazdáink. Nincsenek pedig azért, mert úgy mi- velik földjeiket, hogy azok még a legnagyobb természeti csapásoknál is kihozzák a gazdának SZERKESZTéSÉB ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80.--------­Mindennemű dijuk Sr»twon, a kiadóhivatalban flzetendók. nemcsak termelési költségeit, hanem tisztessé­ges megélhetését is, sőt a jövőre való taka­rékosságot is. ügy termelnek pedig ők, hogy mig a könnyű és esetleg sok hasznot hajló búzater­melésről áttértek olyan termények mivelésére, amelyek a természeti csapásoknak szivósabban ellenállának, vagy a melyeket ők maguk el­láthatnak mindavval, ami szükséges, hogy élet- képességüket kivethessék. Az újszerű trágyázás, vegyitermékek fel- használása e célra mar minálunk is elég isme­retes; nem is erről akarunk szólani, hanem igenis egy nálunk meglehetősen elhanyagolt, de emellett óriási haszonnal járó termeléssel, a konyhakertészettel. A külföldi földtulajdonos nagy részét földjének ezekkel a hasznos s gondos ápolást igénylő termékeknek előállítá­sára használja fel. A konyha vetemények min­denkor meghozzák gyümölcseiket, mert azok öntözése, ha a természet már megtagadta se­gítő kezét, az emberi kéz s gépek munkájával is megoldható s többnyire ily módon is ke­zeltetik. Nálunk a konyhakertészet idegen beván­dorolt népfajnak, a bolgár kertészeknek kezé­ben van, kik törpebirtokaikon, a gazdaságnak ez ágát művelve, egész vagyont gyűjtöttek össze, mig szomszédaik, a magyar, hozzájuk mérve, aránylag nagybirtokosok, lassan-lassan a természet sürü csapásaitól sújtva, a tönk szélére jutottak. A mit a bolgár kertészek kezük munkájá­val, mert gépeket ők még nem használnak, el TARGA. Amerikai történetek. — Egy magyar globetrotter naplójából. — A füstös kávéházban már csak a legmakacsabb kávézókat lehetett látni, azokat, kiknek igy hónap vége felé elfogy a pénzük és akik nemcsak ebédre, de vacsorára is kizárólag pikkolókat fogyasztanak. Jani, az érdemekben megkopaszodott főpincér már rég a kassza tövében aludta az igazak álmát, a kis társaság azonban nemhogy elcsöndesült volna, de egyre hangosabb, egyre zajosabb lett. Nem szeretném, hogy olvasóm soká törje a fejét a rendkívüli vigasság okán, hát mindjárt itt árulom el, hogy amerikajárt vig barátjuk mesélte borzasztó és hajborzoló kaland­jait, melyek úgy látszik, kellő reflexhatással voltak a hallgató közönség nevető idegeire. Most pedig átadom a szót a vig kalandornak, Vadnay Ferdinándnak. íme: Mikor először kiléptem Newyork aszfaltjára, még zsebemben csörgött valami a hazulról elhozott pénz­ből. Kiszámítottam, hogy csekély költekezés mellett vagy két hétig teljesen elegendő lesz, feltéve termé­szetesen, hogy naponkint pld. ebédre nem költők töb­bet egy negyed dollárnál. A napok szépen fogytak és én elérkeztem utolsó dolláromhoz, melyet most már szintén odakellett dobni az idő vasfogának. Még job­ban takarékoskodni akarva, a 26-ik utca egy sötét, szurtos lebujába kocogtam, tudva, hogy ennél olcsóbb hely már nem igen lehet a föld kerekén. Nagyfokú undorral, de azért lassankint mégis begyömöszöltem bablevesből és fekete kávéból álló szerény és egyszerű ebédemet és fizetésre hívtam a gazdát. Ez, valami hatalmas, tagbaszakadt texasi, oda­áll mellém és amikor ebédem ára iránt érdeklődöm, teljes lelki nyugalommal kijelenti, hogy egy dollár. Hát fiuk, hiszen tudjátok, mi az egy dollár. Az öt korona. Szóval olyan ár, hogy még rostélyost, meg buteliás bort is ihattam volna rajta. Azonkívül pedig nem is volt ennél több pénzem Ránéztem a jó öreg korcsmárosra, nem-e tréfál, de sajna, sötét szemeiből a legnagyobb komolyságot olvastam ki. Sőt, úgy láttam, hogy már türelmetlenül ráncba szedi bozontos szemöldökeit. Körülnézek, a korcsmában kívülünk egyetlen lélek sincs. Én m gam jó távol ülök az ajtótól, ki­osonni nem lehet. Nem marad más hátra, mint sze­rényen viselkedni, talán ennek még lehet valami hatása. — Nem gondolod, öregem, hogy ez kicsit sok ? kérdeztem szelíden és aggódással. A texasi nagyot röhögött — Sok, sok, persze hogy sol, de nekem pénzre van szükségem és egyre közelebb furakodott hozzám. Isten neki, — gondoltam magam és hatalmas sóhajtással hozom elő a dollárost a zsebemből, mikor egyszerre csak egy csomó vendég lépett a kocsmába és ami egy pillanatra elterelte rólam a szeretetre méltó házigazda figyelmét és ez a perc elegendő volt ahhoz, hogy magyarán szólva, kereket oldjak. Az ügy igy eléggé kellemesen fejeződött be, sőt még okultam is belőle és tapasztalatomnak, amit nem is hittem, igen rövid időn belül hasznát is vettem. Úgy fordult ugyanis sorom, hogy cipőtiszlitással és gyufaárulással összehoztam annyit, hogy kis vállal­kozásba fogjak. Fényképjavitásra és nagyításra vetettem magamat Kirakatnm pompás volt, különböző nagyságú fény­képek egymás melleit, mindegyiken felirat: — Ha képedet ekkora nagyságban óhajtod viszont­látni, fizess egy dollárt és óhajod teljesülni fog. (Persze a nagyobb kép aranyosan drágább volt, a legdrágább, ha jól emlékszem, 3 dollárba került.) Egy ideig elég vigan nagyítottam embertársaimat, de végre is utóiért hagyományos pechem és egy szép napon arra ébredtem, hogy bezárhatom helyiségemet. A háziúr holnap kiteszi szűrömet, mészáros, pék, bol­tos, már rég nem hitelez, szóval: finita la komédia! Rajtam már csak csuda segíthet, az is, ha azonnal jelentkezik, mert 34 dollár adósságot bizony nem lehet 2 centből megfizetni. »988899999999 |Uj ruha üzlet! 1 PIT* Megnyílt 'Hpig 2 Szatmár, Deák-téren, a Fehér­® ház mellett a _ , , x,, ... , 9999699999999989999999991 kGSZ fd fi*} __női- OS nagy választékban kaphatók: fé rfiöltöny, felöltők, utazóbundák, különféle yyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátcikkek. mekruha üzlete, a liol a 2 =“=naz meneti a ===== 9 -á-a 4.4 WF* női kabátcikkek. 99999999999990999999869999 iGgJOlC^OöO IX10ll©tt 998699999989999999999999<

Next

/
Thumbnails
Contents