Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-07-15 / 57. szám
A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. ItAPVKZÉR ' Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISEÍ Ó. | FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSED ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ——— Telefon-szám 80. - - Mindennemű dijak Szatméron, a kiadóhivatalban fizetendők. Gondolatok. A parlament kapui bezárultak, a törvény- hozás működése szünetel. Csönd borul a képviselőház környékére és a politikai sajtóban is kezdetét veszi az uborkaszezon. De azért ne higyje senki, hogy elérkezett a pihenés, a stagnálás ideje. Azok az eszmék, melyeket a haladó kor és a tapasztalat elvetett a nép közé, fejlődőben forrásban vannak és itt-ott is mutatja egy kisebb-nagyobb ko- rupció az erjedés folyamatát. A parlament ugyanis csak igen kis mértékben irányítja a politikai életet, úgy áll ugyanis a dolog, hogy a politikának java részét _nem a képviselőházban intézik el. Olt már csak megvalósulásra vár a népakarat, mely akarat megnyilvánulásának első tünete aztán a megfelelő parlamenti többség megalkotása. Ilyformán előáll az az eset, hogy gyakran olyan kérdésekkel foglalkozik a parlament, melyekkel a nép mit sem törődik, mig másrészt igen fontos és a nép által követelt reformok hullámai még el nem érkeztek a képviselőházig és igy meg nem valósulhatnak. Nézzük pld. parlamentünk legközelebbi munkarendjét. Ott első rangú fontossággal biró kérdéssel van feltüntetve a választói jog reformja. A képviselők azt hiszik, hogy a népnek egyetlen sürgősebb és fontosabb követelése nincs. Ezt a hitet még megerősíti a sajtó, mely felekezetes iránti kötelességének adja, hogy minden irányt, mely valami utón módon liberálisnak látszik, támogasson. De meg a zajos utcai jelenetek, malyeket a szociál- demokrata-pá>t rendez, a;:t a látszatot keltik, mintha a nép százezrei már epedve várják azt a pillanatot, melyben az alkotmány sáncai feltárulnak előtte? És mit mutat ezzel szemben a valóság! Tény, hogy a magyarság zöme egyáltalán mitsem törődik a választói jog reformjával. Ezt közvetlen tapasztalatból állíthatjuk, de ezt bizonyítja a mostani gyakorlat is, hiszen az eddigi rendszer szerinti választásokon is átlag alig 55 százaléka a szavazóknak élt szavazati jogával. Nem tehető fel, hogy ez az arányszám a jövőben megváltoznék. A politika olyan fontos, olyan meggondolást követelő tudomány, hogy nagyon meg kellene válogatni azt az embert, akinek helyt adunk e nehéz munkában. Csak a közvéleménnyel, melyet mesterségesen felszítottak, jönnénk ’lentétbe, ha azon meggyőződésünket hangsúlyoznék, hogy bővítés helyet inkább szűkíteni kellene azokat a határokat, melyeket a politikai élet köré vonunk. Hiszen ma, amikor úgy az aktiv, mint a passiv választói jog is cenzushoz, tehát vagyonhoz, illetve a vele szoros összefüggésben levő értelmiséghez van kötve, mondjuk, még ma is sülyedőben van a parlament színvonala. A mi viszonyaink mellett, hol a műveltség még oly csekély fokon áll és ahol annyi analfabéta találtatik, határozott veszedelmet rejt magában a választói jog kibővítése. De liberálisnak mondják az újítást — és még most is csak ott tartunk, hogy mindent, ami liberális, meg kell valósítanunk, mert igy kívánják azok a körök, kik kereskedelmi és vagyoni állásuk folytán, sajna, ma vezető szerepet játszanak hazánkban. Városi közgyűlés. A rendes havi közgyűlést városunk törvényhatósági bizottsága f. hö 13-án d. u. 3 órakor tartotta meg dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett a városháza nagytermében. Mintha a közügyek terén is az uborka saison volna érezhető, a gyűlés iránt igen gyér érdeklődés mutatkozott, alig 25—30 tag jelenvén meg a gyűlésem De különben a tárgysorozat is egyhangú és érdektelen volt. Legfontosabb mozzanatát a polgármesteri jelentés képezte, mely a folyó ügyekről adott referádán kívül a bizottsági tagokhoz intézett, egy felhívást is tartalmazott, mely szerint a bizottság mondjon köszönetét városunk orsz. képviselőjének, dr. Kelemen Samu biz. tagnak azon szerepléséért, a melynek keretén belül a pártszempontokat az általános érdekeknek alárendelve bátor szóval és eléggé nem dicsérhető szakértelemmel foglalt állást a végrehajtási törvény módosítása alkalmából a kereskedelem, ipar, mezőgazdaságnak biztosan látó szemekkel felismert érdekei j mellett. A bizottság minden egyes tagja élénken emlékezve meg képviselőnknek az ország sok más helyén is élénk visszhangra talált képviselőházi beszédére, osztatlan lelkesedéssel járult hozzá a polgármester felhívásához, majd maga dr. Kelemen Samu orsz. képv. __ T ARC A. Ar atás. Irta: S. Lőw Róza Beszámolok az aratásról. Nem a jégütötte, szárazságtól agyonra tikkadt, magyar földünk szűk aratásiról szólok. Azon összezsugorodtak a buzaszemek. Buzaszemek nyomán a gazdák és vékony pénzzel bírnak, vékony termés után az — árendások. Idegenek buja földjeiről hadd meséljek! (Ha kíváncsiskodnának ?) Ott teremnek kövér falatok, kövér kalandok. Azok meghozzák válóperek utján a kövér erszényt szegény, magyar hazánk törekvő fiskálisainak Hogy ők is mehessenek nyári évad múltán valamerre, tengerre arany halat halászni. És flancoloi. Mert csak magyar flancol. Mert csak magyar szegény. De biz Ő, rosszul szabolt, tavalyi kabátjában is Nyárutón egy- szerüsködik cseh fürdőn. Bámulja idegen nyelvű, fé- ! nyes életű embertársait A bámulásnál is marad. Utánozni, hogy tudná a szegény magyar! Egyszerüsködése is erőltetés, tettetés. Legjobban tenné, ha itthon maradna, olcsón üdülgetne, magyar ipari támogatna. De űzi vágya: »Látni, látni, többet látni. Semmit vakon nem imádni.« Látni, mint élnek más nemzetbeliek. Tanulni, hogy boldogulnak másutt, mások. Feleletül kapja, hogy csehül . . . Nagy marokkal arathat ott élelbölcseséget, tanulságot. Feslik, nyílik ott jó és rossz alkalom bőven. Csak jártássá szemeit, működtesse, éber figyelmét, ne hevertesse józan eszét parlagon és lát, tanul eleget. Persze nem szabad magyar mód merengeni, rajongni, lelkesülni. Különben elkapdossák hallgatagon fürdőjegyét, vizét, ülőhelyét, szobáját, ebédjét. Élelmesnek áll ott a világ, melynek jelszavai: Pénz, alkalom és örök az ifjúság! Külső kényszernek hajol meg ott is legtöbb. Egy némely magába mélyedt, magános lélek csakugyan kényszerzubbonyként hordja feszes ünneplőjét. A nagy, fényes, francia öltözékek mögött rejlenek a kalandok, varázs álmok . . . Tündöklő, szines selymekbe bújnak sok édes titkok, bűvös tündérmesék. Drága, csipke szövetekbe, girlandokba szövődnek kígyózva élettra- gédiák . . . Diszkréten susog biztatásokat a taft zsúpon azok ingerlékeny érzékeinek, kik a bokros szoknyáért bokrosodnak, És fonódnak reájuk cirógató, pelyhes boák. mámoritó szavak, becéző ujjak, hitvesi gyűrűkkel lelik melyek fürdőidény és családi dráma után messze gurulnak értéküket vesztve. Jönnek helyébe fényesebbek a hitvesénél. A szeretőéi. Kell is azoknak jobban tündökölni, csillogni, hogy elkápráztassa azok szemeit, kik az ékesség fényessége mögött még ott keresik a fényt a nő lelkes szivében, hol az hüségkiní, örök szerétéiként ragyog erős biztatásul párjának élete egén. Különben sötét éjben botorkál a férj és rátalál a másikra. Hősnőm, kinek fürdőzése oly szomorúan ütött ki hogy kúrájának végeredménye válóper lett, igazán jellemes asszony »volt.« Barátnője biztatására könnyel- müsködött a flörtáló, nyári világban. Nem számítva arra, hogy ura rajtakapja és komolyan veszi ártatlan csókját, ölelését. Meg sem Ízlelve a bűn kéjéi, viselte annak kemény büntetését. A kalandvilág bűvkörébe lépve megbotlott. Férje nyomban segítségére sietett De, hogy még mélyebbre taszítsa, ellökte magától, egyenesen szeretője karjaiba. A közvéleménynyel együtt tépik, rágják, tapodják És ő fut ahhoz, ki megvédi. Ha csak anyagi bajtól is. Mig igy, ha ura elnézi botlásra hajlását, a legpéldásabb •••••••«••••a*« aüj ruha üzlet! • Augusztus l én fog megnyílni 2 Szatmár, Deák-téren, a Fehérház mellett a Korai Árminné kész férfi-, u • noirn ek ruha üzlete, n Ivói a iaa&aaaaeo80e»(»e0aa#»»<»««»# legolcsóbb árak mellett es gyérnagy választékban kapható lesz férfiöltöny, felöltők, utazóbundák, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátcikkek.
