Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-07-15 / 57. szám

2-ik oldal. Szatmár, 1908. julius 15. a kit láthatólag frappirozott a jelenet, néhány szóval megköszönte az elismerést s kijelentette, miszerint ha ez buzdítás akar lenni a jövőre, hogy a közérde­keknek minden más szempontot alávetni ne késsék, igy szívesen fogadja és köszöni. Majd a dr. Boromisza Tibor püspök és özv. Kiss Áronné, az elhalt püspök özvegyének köszönó' leveleit vette a bizottság tudomásul. Fontosabb ügy volt még a szatmár—mátészalkai vasút megnyitásának kérdése. A jelentés szerint a megnyitás e hó 23-án fog megtörténni. (Közbejött akadályok miatt azonban előreláthatólag 31-ig lesz kitolva a terminus. Szerk.) Nagyobb vita volt a németi fordulói gazdálkodás megváltoztatásának kérdésénél. Polgármester, dr. Fekete Dezső és dr. Harcsár Géza biz. tagok hozzászólása után közgyűlés elfogadta a gazdasági szakbizottság azon javaslatát, mely szerint mindaddig, mig a betét­szerkesztés miatt a tagositási eljárás szünetel, a mos­tani rendszer tartassák fenn. Ezután az egyes hivatalnokok által kért szabad­ságot adta meg a bizottság, majd pedig a gyűlés a főispán éltetésével véget ért. A tiszántúli püspökválasztás bonyodalmai. (Saját tudósítónktól.) A tiszántúli kerület ref. püspöki székének betöl­tése körül, erős hullámok vetődnek. Az egyházmegyének vezetőségét a dr. Ferenczy Gyula theológiai tanár szerkesztésében megjelenő „Debreczeni Protestáns Lap“ nem valami tiszteiéire méltóan, de annál csúnyább korteskedési czélzattal »Ultramontanizmussal“ Apponyi miniszterrel valló szövetkezéssel vádolta meg, melynek méltó képviselőjéül állította oda Dicsőffy Józsefet, kit pedig tehetsége, egyházi élete és tevékenysége, kiváló szónoki képessége egyedül praedestinálnak a püspöki székbe. Vasárnap folyó hó 12-én foglalkozott a szatmári nagy református egyház a méltatlan rágalmazással a református egyházak eletét felzavaró helytelen kor­teskedéssel, melyet Tankóczi Gyula egyháztanácsos, városi főkapitány tett szóvá és terjesztette be az alább megokolt indítványt, melyet a presbytérium egyhan­gúlag magáévá tett: »1. A szamtári egyház presbytériuma a legna­gyobb megbotránkozással ítéli el azon magatartást, melyet a dr. Ferenczy Gyula szerkesztésében megje­lenő »Debreceni Protestáns Lap« éppen a püspök vá­lasztás kérdésében, nyilván korteskedési célzattal, nem kisebb személyeskedéssel az egyházak békéjének meg­zavarására és az egyházak szabad elhatározásának befolyásolására követ. Megbotránkozással vette tudomásul egyházi Ta­nács azon gyanúsítást, melyet a fent nevezett lap Di­csőffy József egyházkerületi főjegyző és helyettes püs­pök, dr. Falussy Árpád Szatmárvármegye főispánja, Biki Károly, a szatmári egyházmegye esperese és Luby Géza egyházmegyei főgondnok ellen támasztott, akkor, midőn őket a klertkálizmussal való szövetke­zés vádjával illette s midőn ezen eljárást elitéli, bán­talmazottaknak az egyházi életben tiszta, önzetlen, hitvessé változnék. De a sértett férj tombolt, tajtékzót!, mint a nemes mén durva ütlegekre: Legszentebb ér zésében, legtisztább életében igy megcsufolva! Mert bárgyúként hordta otthon aggancsait, mig neje amaz­zal kacagva korzózott! Oh, sohasem bocsátja meg a szörnyű meglepetést. Mikor kedves fogadtatás helyett idegen férfit talált. Hogy kacagott szemébe, suttogott fülébe! Hogy leste szavát, mosolyát! Hogy itta csókját, szította vére tüzét 1 Amannak, amannak!! És még mondják: Nem bűnös. Mert nem volt alkalma, bátor­sága a bűn sarába gázolni. Nem bűnös, ki elölelgeti más urát? Magáhez csókolgatja más hitvesét? Aki csókol, becéz idegent, mig otthon édes, hites ura van ? Az bűnös, bűnös. Imigyen lázong a gyűlöletében jogo­sult, váló férj és imigy válik asszonya könnyüvérüvé. Modern barátnője unszolására egyenesén Oszten- débe rándul kedvese költségén, hogy a város pletykáit kikerülje és jövő életét rendezgesse. Uj, titkos, pely­hes fészkét (immár bátran) melengesse . . . A két megcsalt hitves otthon, megihatja hűtlen párjuk mézes csókjainak fekete levét. Legokosabban tennék, ha összeállnának vigasztalódni . . . Többet is tudok. De ki győzné egy napon el­mondani, halomba gyűjteni, amit hetekig markolt, szorgosan aratott az élet himes mezején ! Még szépeket is tudok álmodni ily csúnya csalódások után. A biza­lom virágait magamban hordom. Hitből a lelkem! Imádott költőm szavaival élek: Mezőmön nem érnek kalászok, Aratásom egy marék virág. Gyönyöreim az álomlátások, Világom egy álomvilág. igaz vallásosság által mindenkor áthatott buzgó mun­kálkodásukért elismerését és háláját rója le. 2. Miután a református egyházak belbékéje a a vallásos erkölcsök ápolása, az egyházak egymás- közötti érintkezése feltétlenül megköveteli, hogy egy felelősség mellett szerkesztett egyházi lap bocsáttas­sák az egyházak rendelkezésére, keresse meg az egy­házi tanács a tiszántúli egyházkerületekhez tartozó református egyház-községeket, hogy az egyházmegye utján tegyenek felterjesztést az egyház kerülethez egy hivatalosnak elismert lapnak kiadatása iránt, melynek szerkesztése megbízható kezekbe letétetvén, szolgálja igazán pártatlanul nyerészkedés nélkül, de nagy ta­pintattal a református hitíelekezet ügyét. Kifejezést adandók az egyházközségek ezen csatlakozásukkal annak, hogy helyteleníti a kifejezésre jutott egyházi hírlap irányzatot, mely a felette kívánatos egyházi béke megzavarását es a vezető férfiak elkedvetleníté­sét vonja maga után.« A tegnapi fővárosi lapok különben élénk feltű­nést keltve arról is hirt adtak, hogy Hajdúböször­ményben dr. Balthazar Dezső esperest püspökké vá­lasztották (!) E hírről is első pillanatra látszik, hogy az ügy erkölcsi vonatkozásával összhangban éppen nem álló korteskedés folyik a megürült püspöki szék betöltése körül. SZATMÁR-NÉM E T I.__________ A koncerten. — Mariskához. — Ott voltam én is. Ott. Csodáltalak téged. Megbámultam az ártatlan Szűz egyszerűséged. Éjfél volt a hajad, Hajnal volt az ajkad; Liliomnak fehér szirma Volt a ruha rajtad. Napsugaras dal volt Kis kacagós állad. Soha szebbet, gyönyörűbbet, Istenibbet nálad . .. So’se láttam szebbet, Soha édesebbet... Lágy muzsika ütemére Pihegett a kebled. Midőn hegedűdet Magadhoz ölelted : Bűvös zene hullámain Felém szállt a lelked. S lelkem’ körülzengte, Lelkem’ körülzsongta, Vig csapongó nevetéssel S csendes könyet ontva. ö a bárgyú törpék Alig láttak téged 1 S lelkem, mámor-ittas lelkem Vad haragban égett. Bárgyu törpe-népség, Mit nézhetsz te máson 1 Szerettem, vón: valamennyi Csakis téged lásson. Szerettelek volna Megmutatni nékik. Felemelni két tapsoló Kezemmel az égig. P... m. fogorvos a Rákóczi-utca 24. sz. (saját házába) költözött át. HÍREK. — A végrehajtási törvény és a helyi pénzintézetek. A szatmári pénzintézetek szombaton délután Jákó Mihálynak a »Termény és Hitelbank« igazgatójának meghívására értekezletet tartottak, melyen az összes pénzintézetek képviseltették magukat. A »Takarék- pénztár« képviseletében megjelent: dr. Antal Sándor, a »Kereskedelmi Bank« részéről: dr. Kelemen Samu és dr, Lehótzky János, a »Népbank«-tói: dr. Harcsár Géza, a »Vármegyei TaKarékpénztár«-tól: Daróczy Endre, dr. Böszörményi Emil és Küszner Albert, a »Gazdasági Bank«-tól: Ináncsy Károly, a »Szatmári Bank«-tól: dr. Benedek József és dr. Ehrenreich Lipót, a »Leszámítoló Bank«-tól: dr. Frieder Adolf, a »Köz­ponti Takarékpénztár« részéről: Visky Károly, mig | az összehívó „Termény és Hitelbank«-ot Jákó Mihály i igazgatón kívül Kóródy Mihály cégjegyző képviselte. \ A jegyzőkönyvei dr. Keresztszeghy Sándor vezette. Az értekezlét tárgya: az uj végrehajtási tör- j vénynyel szemben való állásfoglalás volt. A tanács­kozás mintegy másfél órát vett igénybe, végül a kö­vetendő eljárás tekintetében egyhangúlag állapodtak meg és erről a következő kommünikét tették közzé: A Szatmár-Németiben székelő összes pénzinté­zetek a mai napon tartott együttes értekezletükön az uj végrehajtási törvény által teremtett helyzet fölött tanácskozván, egyhangúlag a következő határozatot hozták : Az uj végrehajtási törvény, mely sem a kellő határokat megóvni, sem a kellő eszközöket megtalálni, sem az átmenetet mngfelelően szabályozni nem volt képes: egyaránt káros e hitelezőre, az adósra és a hitelt igénybe venni kívánó és hitelre utalt felekre. A szatmári pénzintézetek azonban nem kívánják a tör­vény által teremtett káros helyzetet tetézni azzal, hogy szigorral lépjenek föl az adósokkal szemben, ámbár a törvény őket ily eljárásba szinte belekergeti. A pénzintézetek tehát saját és rájuk bízott ér­dekekre való köteles gondosság mellett igyekeznek dologi — jelzálogos — biztosítékot szerezni ott, ahol eddig személyes jellegű hitelt nyújtottak, miután az ez utóbbinak vagyoni biztosítékait az uj törvény jó részt elvonta. Amennyiben ez az adósok helyzete folytán nem mutatkoznék lehetségesnek, a legleljesebb kímélet elvének alapján járnak al azokkal az adósok­kal szemben, akiket a törvény önhibájukon kívül tett hitelképtelenekké és akik pontos törlesztés folytán vállalt kötelezettségeiknek tehetségük szerint eleget tesznek. Tartózkodnak tehát minden tömeges hitel- fölmondástól és az arnugy is kellemetlenné vált gaz­dasági helyzetnek kiélesitésétől. — A király köszöneté. A »Magyarországi Cionista Szervezet« központi irodájához a következő leirat ér­kezett : Budapest szőkesfőváros polgármesteri hivatala. 1908—731 főpm. sz. A Cionista Kongressus tisztelt, vezetőségéhez Budapest. Hajó-u. 10. I. Ő Exellentiája a belügyminiszter f. év junius 18-án, 3679 sz. alatt kelt átirata alapján van szerencsém a t. vezetőséget értesíteni, hogy ö cs. és kir. apóst. Felsége a Budapesten összegyűlt Cionista Kongressusnak táviratilag kifejezett alatt­valói hódolatát köszönettel a legkegyelmesebben elfogadni kegyeskedett. Budapest, 1908. junius 22. Fülepp Kálmán főpolgármester. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, szombaton üdülés céljából Bikszád fürdőbe utazik, hol két hétig marad. — A sajtó köréből Erdőssy Vilmos a »Szatmár és Vidéke« laptársunk főmunkatársa sokoldalú elfog­laltsága miatt a tisztéről lemondott s a mint halljuk, Nagykárolyba költözik át, hol a »Szatmárvármegyé »-t fogja szerkeszteni. Hirlap-iró társunkat távoztakor ro- konszenvünk kiséri. — Álhelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Kulinné Bolváry Ilona feketeardói és Zeke Berta szatmárhegyi áll. elemi iskolai tanítónőket köl­csönösen áthelyezte. — Kövezetvám. A magyar államvasutak a már­cius hóhan befolyt kövezetvám fejében 2325 koronát adott át a városi pénztárának. — Segély. A városi tanács a gráci Ma­gyar Egyesületnek 10 korona segélyt utalványo­zott ki. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényha­tósági bizottsága pénteken f. hö 10-én délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésen dr. Falussy Árpád főispán szép szavakkal parentálta el a vármegyei bizottság egyik régi, érdemekben gazdag tagját: Dienes Lajost. Főjegyző bemutatta a pesti ha­zai takarékpénztár által adaneó hétszázezer koronás kölcsön ügyletre vonatkozó kötelezvényt, melyet di Böszörményi Emil s az alispán hozzászólása után el­fogadtak. Elhatározták, hogy a magyar jegybank léte­sítése tárgyában Szatmárvármegye külön intéz feliratot a képviselőházhoz. Elhatározták, hogy a vm. tisztvise­lői nyugdíjalap tulkiadásainak mikénti fedezése és rendezésére a pesti első hazai takarékpénztártól 50 ezer K kölcsönt vesznek fel. Tudomásul vették a ke­reskedelmi miniszternek a bikszád—komorzáni keskeny vágányu vasút előmunkálati engedélyének tneghosz- szabbitására vonatkozó leiratát. Tudomásul vették Nagybánya és Felsőbánya villany világit Asi ügyében hozott határozatokat. Végül több kisebb érdektelen ügy letárgyalása után elnöklő főispán a rendkívüli közgyűlést bezárta. — Értesítés I Minden munkaadó, kik baleset alá tartozó alkalmazottakat alkalmaz 1908 julius 16-ig az üzemi bejelentő lapot kiállítva tartoznak beküldeni ; úgy szinte az összes betegsegélyző alá eső alkalmazottakat alkalmazó munkaadó az uj bejelentő lapra újonnan be­jelenteni kötelesek legkésőbb julius 30-ig a kerületi munkásbiztositó pénztárnál, hol a fenti bejelentő lapok díjtalanul kaphatók. —- Halállal végződött verekedés. Vasárnap dálulán Sárközujlakon a Weisz Náthán korcsmájában, 3 legény ivás közben összeverekedett Szelmenczi Györgygyel és 2 fiával. A legények kiszedték a kerítésből a léce­ket szegestől, agyba-főbe verték Szelmenczit és két fiát. Szelmenczi György még az éjjel meghalt, 2 fia súlyosan megsebesülve fekszik. A csendőrök elfogták a gyilkosokat és beszállították az ügyészség börtönébe.

Next

/
Thumbnails
Contents