Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-04-05 / 28. szám
XII. évfolyam Szatmár, 1908. április 5. Vasárnap 28. szám FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVKZÉE: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS, SZERKESZTÉSÉI] ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telefon-szám 80. • Mindennemű dijak Szatmáren, a kiadóhivatalban fizetendők. Emlékirata az összkormányhoz Szatmárvármegye bizottsági tagjainak a megyei székhely kérdésében. Szatmárvármegye közönségének egy régi sérelmét kérjük orvosolni. Ismeretes ezen sérelem a kérdés körül lefolyt vármegyei és felsőbb kormányzati intézkedésekből a nagyméllóságu Minisztérium előtt is, ami abból a visszás és a jó közigazgatás elemi követelményeivel ellentétben álló helyzetből ered, hogy a vármegye székhelye a vármegye szélén fekvő, a megyei székhely szükséges intézményeivel még nem rendelkező, kultúra, népesség, városias jelleg tekintetében még kezdetleges állapotban levő rendezett tanácsú városban Nagykárolyban van, a helyett, hogy az a minden tekintetben erre már kellően berendezett Szatmár-Németi szab. kir. városba tétetnék át. Alig fér hozzá kétség, hogy a megye székhelye azon a címen lett Nagykárolyhoz kötve, mert a megye örökös főispánságát viselő főúri családnak ezen város volt a családi otthona is. A vármegyei intézményt megelőzött magyar várszerkezet lényegéből Következett, hogy a vármegyék történeti fejlődésében mindenütt alakult egy oly alkalmas fekvésű város, a melyet a vármegye saját fővárosának tekintett, amely város a vármegye szervezkedésében — annak úgy politikailag, mint közgazdaságilag nehézkedési pontját képezte. így történt ez Szatmármegvében is, amely vármegye a Szamos folyó két partján egyenlő arányok szerint terjeszkedve, Szatmár-vár körül alakult immáron ezer év előtt és mint az ország egyik tekintélyes vármegyéje, törvényhatósága, hivatását sikeresen töltötte be. Ezen vármegyének is, keletkezési idejétől fogva meg volt a Szamos folyó mellett egyidejűleg keletkezett s az évszázadok folyamán együtt fejlődött Szutmár-Németi városában a maga nehézkedési pontja. A történeti adatok szerint a vármegye gyűléseit a régibb időkben a Szatmár várossal határos gelé- nyesi pusztán, majd a csengeri síkságon tartótta, törvényszéki üléseit pedig állandóan Szatrnáron és csak 1706-ban van nyoma annak, hogy a megye egyik gyűlése a nagykárolyi várban tartatott. Hogy a megye székhelye Nagykároly lett, gróf Károlyi Sándornak tulajdonitható, aki a szatmári béke után nyert nagy befolyásánál fogva a megye székhelyéül 1722-től kezdve saját otthonát választotta és nem Szatmár városát, amelyet elpusztított s kuruc- sága miatt nem szeretett. Egészen természetes, hogy ezen elhelyezés ellen a régebbi időkben panasz annál kevésbé emeltetett, mert a szóban forgó főúri család a vármegyei gyűlések részére a grófi kastélyban adott helyet és főleg, mert akkor még a megyei közélet a városi polgárságtól teljesen önállóan jelentkezvén, nem érezte ezen helytelen megoldás hátrányait. Később, amidőn egyedül a közigazgatás érdekei voltak döntők, t. i. az 1850-es években, az absolutis ticus kormányzás idején, a vármegye székhelyét azonnal Szatmár-Németi szab. kir. városba, mint a megye természetes és erre hivatott központjába helyezték át s itt maradt az azt követő provizórium alatt is. A visszaállott alkotmányos kormányzat azonban gróf Károlyi György főispánsága alatt a megye székhelyét ismét Nagykárolyba rendelte vissza. A kérdés újból a törvényhatóságok rendezése alkalmával az 1870-es években jött tárgyalás alá, a midőn a székhelynek Szatmár-Németibe leendő áthelyezését a megye közönségének többsége kérelmezte és ez illetékes helyen jogosnak is ismerteleit el, azonban a Nagykárolyban tartott megyegyülés többségé a kérdést napirendről levette. Jóllehet az alkotmányos élet beállta után azonnal érezhető is volt a székhely elhelyezésének hibás volta, mindazonáltal tiirhetőbb volt a helyzet, mert egyfelől az igazságügyi központ, másrészt a közigazgatás egyik fő ágazatának, a pénzügyi közigazgatásnak központi szerve, a kir. pénzügyigazgatóság Szat- már-Németiben mar dt s igy kevésbé lévén a hátrány érezhető, azon korszak számos teendői mellett sem a helyi önkormányzat, sem a felsőbb kormányhatóság ezen kérdéssel tovább nem foglalkozott. Annál erősebben tört ki azonban a székhelykér- dós megoldása iránt a mozgalom 1889. és 1890. években, amidőn a pénzügyi kormány az 1889. évi XXVIII. t.-c. 3. §. alapján a 35 év óta Szatmár-Németihen elhelyezett kir pénzügyigazgatóságot, — jóllehet ezt a hivatolt törvényszakasz parancsolólag nem is mondja — Nagykárolyba helyezte át s ezzel egy nagy vidék pénzügyi közigazgatására felette hátrányos helyzetet 1 teremtett, a mely sérelmes helyzet megszüntetését maga a pénzügyigazgatóság azóta is állandóan sürgeti. A pénzügyigazgalóság áthelyezése mozgalomba I hozta Szatmárvármegye és Szatmár-Németi szab. kir. S város közönségét, mivel ezáltal az eddig (űrt helyzet j tarthataílanná vált. A vármegye közönsége 1890. junius 12-én tartott közgyűlésében 181. sz. alatt 294 szótöbbséggel hozott határozatával kimondotta, hogy a vármegye székhelye Nagykárolyból Szatmár-Németi szab. kir. városba helyezendő át, amely határozatát a felsőbb kormányhatóság kívánalmához képest kiegészítve, ugyanazon évben december 4 én 338. sz. alatt hozott halározatával megismételte. Más oldalról Szatmár-Németi szab. kir város I közönsége 66—890. kgy. sz. határozatával kimondotta, j hogy a visszahelyezendő kir. pénzügyigazgatóság ré~ ! szére 12 éven át ingyenesen ád hivatali helyiséget s a nagykárolyi székház bármily módoni értékesítése után a szatmári uj székház építésére még szükséges költségeket visehndi s a vármegyei hivatalokat az uj székház felépítéséig a városházán helyezi el. A nagyméltóságu belügyi m. kir. Miniszter ur | érdemileg sem a vármegye, sem a város határozata | | ellen kifogást nem telt, azonban a székhelykérdés | eldöntésére törvényhozási intézkedést tartván szükségesnek, annak e legközelebbi országgyűlés tartama alatt Ígért eleget tenni. Jóllehet úgy az általános, mint a pénzügyi köz- igazgatás állandóan érezte ezen elhelyezés hátrányait, a kilátásba helyezett törvényhozási intézkedésbe bizva, a kérdést egyik féi sem sürgette, miglen a közelmúltban egy küldöttség Nagykároly részére a szatmári kir törvényszék egy részéből alakítandó törvényszéket kért, amely küldöttségi kérelemre adott miniszterelnöki válasz ismét lázba hozta a kedélyeket s most már Szatmárvármegye kénytelen szorgalmazni 1890- ben hozott határozatainak végrehajtását és kérni, hogy kérelme az 1890. évi 46787. II. 3. sz. a belügyminiszteri leirat szerint a köz- és államérdek parancsoló szempontjai és a jó közigazgatás igaz követelményeinek megfelelve teljesittessék. Ezen fent előadott tényállásból meggyőződést szerezhet a nagyméltóságu Minisztérium, hogy ezen évtizedek óta húzódó kérdést az összes érdekeit ténye- zők érdekében mielőbb meg kell oldani. A mi igaz volt a sokkal fejletlenebb viszonyok idejében, az ma fokozottabban áll, a midőn összes élelviszonyainkat a közigazgatás úgyszólván minden irányban érinti. Szatmár-Németi szab. kir. város már évszázadok óta az Északkeleti Magyarország kereskedelmi, ipari és közművelődési központja. Csaknem teljesen szin- és fajmagyar lakossága századok óla hűséggel áll őrt a körülötte csapkodó nemzetiségi hullámok ellen s erős kultúrája és számos közoktatási intézményeivel egész nagy vidék hazafias és nemzeti művelődésére irányitólag hat. Egyházi tekintetben itt van az öt vármegyére püspöki hatóságot gyakorló róm. kath. püspöki székhely. Két ref. egyház viszi századok óta buzgősággal a magyar nevelés ügyét, úgyszintén mindkét gör. kath. egyház hazafias szellemben tartja híveit, az izraelita vallásuak is a helyi viszonyok befolyása alatt éppen a közelmúltban létesítettek az orthodox egyházból kiállva, a kor és hazafias irányzatnak megfelelő uj egyházat. Két főgimnázium, tanító- és tanitónő-képző intézet, felső kereskedelmi iskola, ipari szakiskola, felsőbb leányiskola, zeneiskola és a legújabb kor követelményeinek megfelelően berendezett állami kezelésben álló népoktatási intézetek, a m. kir. államvasutak nevelő- és tápin- tézeie, gimnáziumi és más alapítványi interuá- tusok állanak az ifjúság képzésére, a mely intézmények részben vagy egészben a városi polgárság áldozatkészségének köszönik létezésüket. Kényelmes és modern szálloda áll a vidék rendelkezésére. Évtizedek óla állandó színházban talál a színészet mindig közkedvelt otthont. Szatmár-Németi szab. kir. várost, mint a vármegye földrajzi közponlját minden irányban vasúti vonal köti össze a megye minden részéve!. A város közönsége a vasuli összeköttetéseket mintegy 800,000 korona hozzájárulás árán vitte keresztül, csak legutóbb a szatmár- mátészalkai vasúthoz 285,000 koronával járult hozzá. Közel jövőben a jelenlegi 70 ágyra berendezett kórház helyett a szenvedő emberiség részére egy 200 ágyas nagyszabású közkórház építése és a közegészségügy javítása céljából a város csatornázása és vízvezetéki berendezése van tervbe véve. 35 !• engedmény,: Xráraer Jeremiás de csakis akkor érhető el, ha f| * 8 II T 8 R R A K-T Á R Á E A i É PP** vasbutorok óriási választékban! — Modern kivitelben szilárd munka ! —Rendkívüli tartósság ! ♦ £ * Szatmár, a színházzal ""— szemben, z=zz= szerzi be: háló-, ebédlő- ésirodaí berendezését, tükrök, képek, kárpitozott és
