Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-04-05 / 28. szám

2 ik oldal.

S Z A T M Á R -NÉ M ÉTI.

Szatmár, 1908. április 5.

Szatmár-Néraeti szab. kir. város a vidékkel való forgalmának előmozdítására 37 kilométer közutat tart fenn, a mely tekintetben az ország városait egynek kivételével túlhaladja, kereskedelmi szempontból pedig az ország 43 főpiaca közé sorolja a statisztika.

Szatmár-Németi szab. kir. város vasúti, személy- és áruforgalma, úgyszintén a postai forgalma Nagykároly városának legalább is háromszorosa. Csupán a három helyiérdekű vasút 1907. évben mintegy 350,000 egyént szállított. 1

A kérdés eldöntése tehát tovább nem várhat és azt a napirendről többé levenni a közérdek szempontjából nem szabad.

'Igaz ugyan, hogy a vármegyei székház éppen a közelmúltban nagy költséggel kibővittetelt, ezen épületet azonban valamely állami célra fel lehet használni s értékét a Szatmár-Néme'iben felállítandó székhely céljaira fordítani.

Egy más állami intézmény elhelyezése által egyúttal Nagykároly városnak is recompensatió adható a megyeszékhely elvesztéséért.

Hogy a megye közigazgatása Szatmár-Németi szab. kir. városból sokkal gyorsabban, erősebb ellenőrzés mellett és az ügyfeleknek nagy költségkímélésével volna elvégezhető, — elegendő, ha egy tekintetet vetünk Szatmárvármegye térképére és a vármegye életviszonyaira, a melyekből megállapítható, hogy a vármegye háromnegyed részének összes egyéb életszükséglete Szalmár-Németiben talál kielégítést, csupán a megyei administrálió miatt kell ezen háromnegyed résznek Szatmár-Németin keresztül a távol fekvő Nagykárolyba utazni.

Sokkal fokozottabb a helyzet nehézsége a pénzügyi közigazgatás terén, a melyre legjellemzőbb, ha azt mondjuk, hogy az egyszerűen lehetetlen állapot.

Szatmár-Németi, Nagybánya, Felsőbánya városok, valamint a vármegyének ezek körül fekvő részei a kir. pénzügyigazgatosággal való személyes érintkezésből teljesen ki vannak zárva, ezt legfeljebb arányban nem álló költséges utazással te1 jesithetik, úgy, hogy maga a pénzügyigazgatóság kénytelen gyakori Szatmár- Németiben tartott kiszállásokkal a helyzeten úgy a hogy segíteni.

Hozzávehetjük ehez még azon körülményt is, hogy a kir. pénzügyigazgatóság ma is egy, a hivatalnak meg nem felelő helyen van elhelyezve s a hivatal bérlete közel jövőben lejár és más alkalmas hely annak elhelyezésére Nagykárolyban nincs.

A szatmári kir. törvényszékhez tartozó kilenc járásbíróság egy részének elszakitása és abból talán más vidék járásbíróságából alakítandó nagykárolyi törvényszék egyfelől magának a jogszolgáltatásnak volna valóságos csapása, másrészt az egyedül számba vehető mátészalkai kir. járásbíróság egyáltalán nem jönne sem közlekedés, sem közelség szempontjából kedvezőbb helyzetbe.

A szatmári kir. törvényszék a maga kilenc kir. járásbíróságával egyike az orszég legnagyebb törvényszékeinek s a közel múltban nyert egy díszes palotában elhelyezést — szintén a város tetemes áldozatával.

Az 1875. évi XXXVI. t.-c, majd 1885 évi III és 1890. évi XXIX. törvénycikkekben megnyilatkozó igazságügyi politika a kir. törvényszékek számát helyesen 102-ről 64, illetve 71-re szállította le és pedig azon helyesen felismert helyzet folytán, mert a kir. törvényszékek száma túl nagy, területük túl kicsiny volt.

Nincs tehát semmi létjogosultsága a szatmári kir. törvényszék mellett egy nagykárolyi törvényszéknek — a mely csak is két, — a szatmári és zilahi kir. törvényszékek és ehhez tartozó fajmagyar vidék nagy sérelmével volna létesíthető a nélkül, hogy abból a jogkereső közönség részére a legkisebb haszon is származnék.

Szatmár-vármegyének 1,059.080 kát. hold területéből kétharmad rész Szatmár-Németi szab kir. várost övezi körül és 340,178 lélekszámú lakosságából, 270,000 lakosnak érdeke kívánja, hogy a központi kormányzat Szatmáron legyen, mert a jelen helyzet mellett a központi hatóságokkal és a pénzügyigazgatósággal való érintkézésből teljesen ki van ezen rész zárva.

Foglalkozik továbbá az emlékirat a kérdés azon részével is, amely Nagykároly város érdekeit is védi s a szatmári székhelyt is megvalósítani igyekezvén, a megye ketté osztását — illetve egy Nagykároly vármegye alakítását fogadná el a megoldás alapjául.

De fényesen megcáfolja az ezen irányú érveket és hangsúlyozza, hogy Szalmármegyé- hen jelenlegi területi és népességi viszonyai mellett a magyar elem többséget képez, míg ha ebhői egy alakítandó Nagykároly-megye részére éppen a magyarságot képező két rész elvétetnék, határozottan nemzetiségi vármegyévé lenne, de legalább is a magyarság helyzete súlyosabbá válnék.

Ezen általunk előadottakból megállapítható tehát, hogy Szatmármegyének székhelye csakis Szatmár- Németiben lehet, mély tisztelettel kérjük ezért a Nagyméltósága Minisztériumot, méltóztassék Szatmárvár- megyének 1890. év 181., illetve 338. szám alatt hozott határozata alapján és értelmében, amely határozathoz ezen emlékirat aláírása által kifejezett akaratunk szerint a vármegye többsége ma is ragaszkodik, — Szatmármegye székhelyét Nagykárolyból Szatmór-Né- meti szab. kir. városba, — mint a vármegye történetileg, földrajzilag, közgazdaságilag, valamint igazságszolgáltatási és közigazgatási érdekek szerint, egyedül jogosult és természetes központjába áthelyezni s az ez irányban szükséges intézkedések megtételére Szatmármegye és Szalmár-Németi szab. kir. város törvényhatóságait megkeresni, — megjegyezvén, hogy az emlékiratban többször hivatolt megyei és városi törvényhatósági határozatok a székhely áthelyezési költségekről — a megye közönségének megíerheltetése nélkül intézkednek.

Kelt Szatmár-Némeliben, 1908. évi március hó 11-én tartott értekezletből.

Jékey Mór Antal Alajos

elnök. jegyző.

Színház.

Zilahy vendégjátékai. A debreceniek örök-ifjú művész-direktora két estére átrándult hozzánk és eljátszotta az Ördögöt és a Király házasodik c. vígjátékban kis-kopjai, nngy-kopjai Kopjai Imrét-. Mindkét estén hatalmas közönség nézte az illusztris művész alakításait és zajos ovációval fogadta azokat. Zilahy Ördöge nem az a zsáner, melyet Hegedűs játszik és amelyet az immár világhírű szerző a színpadra vinni akart. Zilahy az ő kedves, aranyos kedélyű egyéniségének megfelelő kreatúrát csinál az Ördögből, mely az ő előadásában nem mint az emberi lelkiismeret persiflage-a jelentkezik, hanem minden mély fizolófi- kus karakter nélkül, mint egy bonvivant-alak, aki boszorkányos kedélyével végzi feladatát. Bizonyos, hogy ez a felfogás nem felel meg a darab intenciójának, sem a szerep klassicitásának. De az is kétségtelen, hogy a szerepnek és ezzel persze a darabnak ilyen értelmezése is jogosult, sőt bátrak vagyunk azt állítani, hogyha a szerző is ilyen subtilis és felületes jelleget akart volna az Ördögre ruházni : az Akadémia talán nem kötekedett volna és a nagy jutalmat a szerzőnek odaítélte volna. Mert a Zilahy Ördöge igazán nem veszélyes a jó erkölcsökre és a darab inkriminált moralitását sem hozza érvényre. Ez az Ördög egy kedves, szellemes bácsi, aki egy ártatlan szerelmi históriát csinál minden morális utókövetkezmények nélkül. Az ilyen Ördög személyesitője pedig nem lehet jobb, mint Zilahy és ezt igy utána csinálni senki sem képes.

A művész tökéletes és mesteri alakításában azonban a második estén gyönyörködtünk igazán. Az ő Kopjai Imréje, melylyel a Nemzeti Színházban is hervadhatatlan babérokat aratott, felülmúlta minden várakozásunkat. Ilyej alakítások még csak egy volt Zsülnek: a Dolovai Bilickyje, melyből fájdalom — már kihizott. Természetesen a szó szoros értelmét tekintve, mert egyébként a siheder kadét ennivaló bájosságával, frisseségével még most is rendelkezik a művész.

Zilahyt a szatmári társaságok nemcsak a színházban, de látogatásai révéu otthon is lekötelező szívességgel fogadták és a mester ugyancsak fáradtan utazott haza, mert két nap és két éjjel alaposan kimulatta magát körünkben.

Komlóssy Emma, akihez e saisonban most másodízben van szerencsénk, kedden a *Katalin« Germain hadnagy szerepében lépett föl. Közönségünk tomboló örömmel fogadta a kedves művésznőt és minden dalát megismételtette. Ez a szerep különben a legjobb és legfessebb szerepe Komlóssynak és egy csöppet sem csodálkozunk, hogy a hadnagyi unitormis révén elárult bájak és remek formák a közönség ifjainak és véneinek vérét lázba hozták. A művésznő gyönyörű éneke pedig a legepésebb müértőt is meghódíthatta.

Szerdán a Gésák Mimózáját énekelte a művésznő és főleg a 2-ik felvonás nagy keringőjének kadenciáival olyan viharos tetszést és orkán-3zerü tapsot aratott, aminőt a színházban ez idén még nem hallottunk.

Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy a társulat egyik-másik férfi-tagja utóbbi időben azt a szokást vette fel, hogy ostoba szójátékokat improvizál és ezzel mulattatja — nem a közönséget, hanem a szereplőket. Miután ez a fegyelem rovására megy — ami amúgy sem sok — figyelmeztetjük a direktort, hogy a viccelő urakat rendszabályozza meg és különösen az ilyen előkelőbb vendégszereplése« alkalmával tiltsa meg ezeket a brettlire való Ízléstelenségeket.

Komlóssy Emma a Varázskeringő csütörtöki előadásában búcsúzott el közönségünktől, mely ez alkalommal is meleg ünneplésben részesítette a művésznőt. Francija is egyike a legkiválóbb alakításainak és messze fölülmúlja mindazokat, melyeket ez idényben alkalmunk volt láthatni. (h)

HÍREK.

— Vasutak egyesülése. A szatmár—-erdödi vasút március 31-én tartott rendkívül közgyűlésén átvette a szatmár—bikszádi vasút részvényeit s igy e két vasút egyesülése megtörtént. Az uj igazgatóság már megnyert miniszteri engedély alapján a bikszádi vasút beruházásaira 200 K névértékkel s 78 százalékos árfolyammal 1602 drb elsőbbségi részvényt fog kibocsátani, melynek összegéből 135,000 K-t felépítményekre, a többit pedig forgalmi eszközökre szánta. Általában 4—500,000 K befektetéssel fogják javítani a bikszádi vasutat. Már is vettek négy gépet és 100 teherkocsit, melyből 1 gép és 10 kocsi, mint önálló park. az avas erdő kitermeléséhez Szatmár város külön rendelkezése alatt fog állani.

— Alakulás. A szatmár—mátészalkai vasút rés,- vénytársaság közelebb megalakult. Elnöke dr. Falussy Árpád főispán; alelnöke dr. Vajay Károly polgármester. A város részéről az igazgatóságba beválasztották dr Antal Sándor főügyészt; a felügyelő bizottságba pedig Kőrösmezei Antal főjegyzőt. A vármegye i észéről igazgatósági tagok lettek: Ilosvay Aladár alispán- dr. Képessy László, Jékey Zsigmond, Szuhányi Ferenc, Németh Eiemér és Hadady Sándor. Felügyelő-bizottsági tag lett Németh Lajos. A vasul megnyitása ju, nius végén történik.

A szatmári kiáilitás. A Lorántffy Zsuzsánna Egyesület kiállítása iránt az érdeklődés minden várakozást felülmúló mértékben jelentkezik. Szatmár városának számos úri családja, ahol kézimunkával foglalkoznak és a vármegye majdnem minden községének szövő- himző asszonyai, leányai részlvesznek a kiállításon amelynek rendkívüli értéket kölcsönöznek az ország távoli, háziiparukról hírneves vidékeinek csoportjai. Gyarmathy Zsigáné a vezetése alatt dolgozó kalotaszegi asszonyok munkáiból remekszép gyűjteményt küidött be, amelyet kiegészítenek a kőrösfői hímzések és faragott tárgyak, a magyuf bikaji bútorok, és néhány régi, u. n. írás után varottas. A máramarosi nagy csoportból érdemes lesz szőnyegeket, függönyöket, térítőkét vásárolni. A székelyföldi szőttesek és hímzések egészséges újítást hivatottak bevinni ruházkodásunkba, a köröndi vázák a legfényesebb lakásberendezésnek is méltó kiegyenlítői lesznek. Igen szép és értékes látnivalói lesznek a kiállításnak a csetneki, körmöcbányai csipkék; művészi becsű rész lesz a szatmári középiskolák rajztanárainak kollektiv kiállítása és számos amatőr