Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-09-25 / 77. szám
s> XI. évfolyam. 77. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 43-as POLITIKAI LAP. f A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. 111 ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utea 10. == Telelon-szám 80.== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendék. Az orvosszövetség és a beteg- segélyző-pénztár. Az országos orvosszövetség szatmárnémeti-i fiókjának megalakulása sok szóbeszédre adott alkalmat. Szocialista szervezkedésről, az orvosi dijak felemeléséről, a munkásbiztositő pénztárak tönkretevéséről lehet evvel kapcsolatban hallani, sőt az »Iparos Lap« Legutóbbi számának : »Szervezkednek az orvosok« c. vezércikke e szövetséget tisztán »az iparos világ érdeke ellen« való szövetkezésnek találja és dűlt betűkkel hirdeti, hogy »sztrájkolni fognak az orvosok«. — Folyó hó 8-án tartotta az országos orvosszövetség és annak 72 fiókja X. évi ösz- szejövetelét Bártfán. — A betöltött tiz évi működés megmutatta, hogy a szövetségnek mások a céljai, mások az eszközei. Magyarország orvosait erkölcsi testületbe egyesitette az orvosi rend tekintélyének, erkölcsi, anyagi és társadalmi érdekeinek megvédésére és ápolására. Fejleszteni, előmozdítani és összhangba hozni igyekezett az orvosi rend szakszerű működését, hogy az minél sikeresebb és hasznosabb legyen a közegészségügy terén. Megalkotta az »országos orvosszövetség nyugalomdij és segélyintézményét«, szervezi az orvosok gyermekeit nevelő internatust,szociális orvosi tanfolyamokat igyekszik létesíteni, foglalkozik az orvosok vasárnapi munkaszünetének kérdésével, a magyar fürdők népszerűsítésén fáradozik, egészségügyi kiállításokat rendez, a tüdővészesek kellő elhelyezését és egészségügyi minisztérium felállítását sürgeti stb. — Ezen nagy és szép munkában igyekeznek a szatmári orvosok is részt- venni, midőn a szatmárnémeti-i fiók-szövetség megalakításával csatlakoznak Magyarország orvosaihoz. Tény, hogy a betegsegélyző pénztárral való szerződés képezi ma a szövetség legfontosabb és legaktuálisabb kérdését. — Az összes betegsegélyző pénztáraknak ugyanis ez év julius elsején »az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról« szóló 1907 : XIX. törvénycikk értelmében újból kellett alakulniok. — Örömmel üdvözölte a magyar orvosi rend a hosszú és áldatlan közjogi harcok után az uj kormányt sociálpolitikai munkájában, örömmel üdvözölte különösen a munkások betegség és baleset esetére való hiztositása ügyének rendezését, mert a régi betegsegélyző pénztáraknál méltánytalan és szégyenletes volt az orvos helyzete. De már a törvényjavaslat készítésénél szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a sociálpolitika költségeit az orvosokkal akarják megfizettetni és hogy az uj törvény életbelépte után még szomorúbb lesz az orvosok helyzete, mint addig volt a pénztáraknál és hogy az uj törvény nemcsak a pénztári orvosok helyzetét rontja, hanem az egész orvosi kar érdekeit mélyen sérti. Milyen volt eddig a pénztári orvosok helyzete ? Nyomorult fizetésért, kellett nemcsak agyondolgoznia magát, hanem a jófizetésü igazgató, titkár, igazgatóság, ellenőr stb. kritikáját kellett elviselnie működése és nem ritkán orvosi képességei és tudása felett is, ezek előtt kellett meghunyászkodnia, a tagok kedvét kellett keresnie, sokszor azok kellemetlenkedéseit elszenvednie, hogy állását megtarthassa. 800— 1000 pénztári tagot kellett ilyen körülmények között 600—1000 korona évi fizetésért gyógykezelni. Pontos statisztikai adatok bizonyítják, hogy Magyarország összes pénztárainál 126 millió koronát kerestek az orvosok a pénztáraknak és ebből 1*7 millió jutott az orvosoknak. — A szatmári kerületi betegsegélyző-pénztár 1400—1600 tagjához 2 orvos volt alkalmazva 1000—1000 korona fizetéssel úgy, hogy 1 koronánál valamivel több jutott egy-egy pénztári tagnak egész évi gyógykezeléséért. A kimutatott ápolási napokra átszámítva, 14—20 fillért tett ki egy-egy orvosi látogatás dijja. — 14—20 fillérért kellett a pénztári orvosnak saját kocsiján a téglagyárakban vagy a Neusehlosz-gyárban egy-egy látogatást tenni. Az uj törvény még rosszabb helyzetet teremtett az orvosokra nézve. A biztosítási kötelezettség lényeges kiterjesztésével megduplázta a tagok számát, önkéntes belépési jogot adott az iparos és polgárosztály egy nagy részének, akik eddig az orvosok jövedelmének igen fontos forrását képezték. Nagyon szép és humánus gondolkodás ez a munkásságról, de miért T A R C A. Részletek a turistautamból. — A szádellői völgy. Stoósz. Szomolnok. — Irta: Pedester. Junius 1-én indultam el tanulmányutamra, amely ezúttal a Tátrát, a Vág völgyét és a Balatont volt hivatva felölelni és amely várakozáson felül sikerült annyiban, hogy ezeken kívül hejártam Bécset és a gyönyörű Semmeringet is. Kassáig vonaton mentem s csak onnan kezdtem meg másnap a tulajdonképeni túrát, amelynek első szép részét a Torna mellett levő szádellői völgy képezte A völgy, mely szépség tekintetében határozottan fölülmúlja az általában látott erdélyi völgyeket, különösen vadregényességével: meredek, kopár szikláival s vadul rohanó hegyi patakjával imponál és ezáltal mintegy előhirnöke a Tátra zordon fenségének. Az erdélyi völgyek is szépek ugyan, de éppen a vad regényesség az, amely legnagyobb részüknél hiányzik. A Maros völgye Erdély északkeleti részén, vagy az Olt völgye a vöröstoronyi szorosban egyformán nyugodt, szelíd képet nyújtanak a szemlélőnek. A széles folyó sárgás, iszapos vize méltóságteljesen hömpölyög a két oldalról erdővel borított hegyek között, amelyek hol összeszűkülnek, hol meg egész széles völgygyé tágulnak. A szádellői völgyben egész más kép tárul a látogató elé. A merészen ide-oda kanyargó és folytonos nagy esése következtében erősen zugó kristálytiszta patak párosulva a két oldalt majdnem összehajló vad szirtekkel, valóban felejthetetlen benyomást gyakoroltak rám. A völgyben keresztülvezető ut 29-szer keresztezi a szilaj patakot és folyton magasabbra emelkedve, lassanként egészen elzárja az embert a külvilágtól, nem engedve egyebet látni, mint a szebbnél- szebb alakú kopár sziklákat, melyeknek koronája a a »Cukorsüveg«, egy magában álló nyúlánk mészszikla. Egy óra alatt jártam végig a gyönyörű völgyet s kiérve belőle, a turistaságnál elég gyakori kellemetlen meglepetés ért; eltévedtem. Szerencsére az ilyen esetekben nem szoktam elveszteni a fejemet s igy most is azon elvet követve, hogy minden ut Rómába — illetve valamely emberlakta helyre — vezet, tovább mentem. Igen ám, de nem sokára egy keresztuthoz értem s töprengve megálltam, mint hajd in Herakles a válóuton, nem tudva magam elhatározni arra nézve, hogy melyik utón menjek — Rómába. De valamint Herkalesnek hölgyek mutatták meg a helyes utat, úgy az én útmutatóm is nemsokára előállott egy nőstény — állat képében. Körülnézve ugyanis meglátok hangos röfögéssel felém közeledni egy kövér kocát, amelyet 9—10 malac körbefog. Ahol háziállat van, ott embernek is kell lenni — gondoltam magamban s nem sokára tényleg előjött a sertést hajtó kis kanász- gyerek. Eleinte, bizonyára nagy botomtól nagyon megijedt s el akart szaladni. Mikor aztán látta, hogy nem ellenséges szándékkal közeledem feléje, ő is las- sankint közelebb sompolygott s kérdéseimre alázatosan és félénken megfelelve, megmutatta az utat. Ez az idegenektől való tartózkodó félelem, amint másutt is tapasztaltam, általában jellemzi a gömöri magyar parasztot. Másnap délelőtt öt órai, erdőboritotta hegyeken való gyaloglás után eljutottam Stoósz német városba. Stoósz még Abaujban fekszik ugyan, de már úgy szép vidékét, mint különösen dolgos, német lakosságát tekintve, egészen a Szepességet juttatta eszembe, amelynek nagy részét már azelőtt megismertem volt. A sok ipari cikk közül, amit itt gyártanak, legjobban a késgyártás érdekelt, nemcsak azért, mivel általában érdeklődöm a köznapi dolgok gyártása iránt, de, mert mint hallottam, a Stoószon levő két kósgyárnál több az egész országban nincs. S ez valóban jellemző az gzámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyítja, hogy a íí SANATON csűz- és köszvéoy-balzsam w biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b eküldése mellett bérmentesen szállít a készítő : FRIED SÁNDOR Óo8 és klr.fensége József Főherceg -hez ................cimzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA. ;
