Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-09-25 / 77. szám

2-ik oldal. Szatmár, 1907. szeptember 25. SZATMÁR -NÉMETI. ép az orvosok bőrére hutnánuskodik az állam ? \ Az orvosokról mindössze 2 sorban emlékezik meg a 209. paragrafusra terjedő nagy tör­vény. Ugyanis a 133. §. szerint : »A kerületi munkásbizlositó péntárak és az orvosok közötti viszony szabad megegyezés tárgya«. Még a tör­vényjavaslat beterjesztése előtt igyekeztek az orvosok képviselői e hibákat kiküszöbölni. Is­mételten jártak deputátióba a miniszternél, is­mételten felírtak a javaslat ellen a képviselőház­hoz, a javaslat tárgyalása alkalmával meghallga­tást kértek a munkásügyi bizottságban, mindenütt merev visszautasításra találtak. Es most nincs más hátra, mint a 133. §-ban biztosiiott sza­bad megegyezés. És midőn az engedékeny, hiszékeny és összetartást nem ismerő orvosi­rend, most nem azt érti szabad megegyezés ' alatt, hogy szabadon diktálhatnak nekik félté- j teleket, hogy a pénztár nyomorúságos, megél­hetést sem adó filléreiért továbbra is ugyszól- j ván rabszolgái lesznek ez intézménynek, akkor j nagy a megütközés, mert sztrájkolnak az or­vosok, megakadályozzák a szép és nemes mun­kástörvény életbelépését stb. stb. Mik hát az orvosok rettenetes és teljesít­hetetlen kívánságai ? Fizessen a pénztár egy évi gyógykezelésért tagonként 6 koronát és családos tagokért 9 koronát és ezért a pénz­tár tagjai azon orvoshoz fordulhatnak betegsé­gükben, akihez leginkább van bizalmuk. Hor- ribile dictu! Ezen kívánság igenis teljesíthető. A szatmári betegsegélyző-pénztárnak az uj tör­vény szerint kb. 3000 tagja lesz. A napi átla­gos munkabér 4 százalékát lehet törvényszerűit tagdíjul kivetni, csak 3—4 koronás napibért számítva is, mert ennyit föltétlenül keres ma akár egy kereskedő, akár egy iparossegéd, a pénztár jövedelme kb. 100,000 korona lesz, ebből pedig lehet 18—20 ezer koronái az or­vosoknak fizetni, akik tulajdonképen keresik ezen összeget a pénztárnak. És ha nem telik, tegyék olcsóbbá az adminisztratiót. 1905-ben Magyarországon a betegsegélyző-pénztárak ösz- szes kiadásainak 14 százalékát tette ki az or­vosok fizetése és 24 százalékát az adminisz- tratió költségei; mig Németországban, hol az, orvosok már regebben szervezkedve vannak, az összes kiadások 20 százalékát tette ki az or­vosok fizetése és 5 százalékát az adminisz- tratiós költségek. A pénztárnak az orvosok iránti jóindula­tára különösen jellemzők a mai viszonyok. Ju­lius elsején életbelépett az uj törvény, felvette a pénztár az uj tagokat, felveszi a nagyobb tagdíjakat, de midőn az orvosokkal való »sza­badmegegyezésről« van szó, akkor a pénztár még nem tesz semmit, igér és biztat egy jobb jövő reményével és ez alatt a kb. 3000-re növeke­dett pénztári tagokat a régi 2 orvos, a régi nyomorúságos fizetésért hónapokon át ember- feletti munkával, odaadó, fáradhatatlan buzgó- sággal és lelkiismeretességgel gyógykezeli. És ezt fogják tenni tovább és türelemmel, amig bírják, de sokáig nem bírhatják. És ha nem fogják tovább bírni, az orvosok akkor sem fog­nak sztrájkolni, hanem lemondanak állásaikról, de azért úgy ők, mint a többi összes szatmári gyakorló orvosok gyógykezelni fogják a hozzá­juk segélyért forduló beteg pénztári tagokat — természetesen a pénztár terhére a 135,000|1900. B. M. számú körrendeletben megállapított leg­kisebb díjszabás szerint. És ha ez egy hónap alatt többe kerülne a pénztárnak, mint arneny- nyit a szerződés megkötése esetén 1 év alatt | fizetne az orvosoknak, annak legkevésbbé az 1 orvosok lesznek az okai. i Fekete Samu dr. — Az erdő eladási szerződés aláiratlan. A városi tanács körében érthető nyugtalansá­got kelt az a körülmény, hogy a Délmagyar- crszági faipar-részvénytársaság ma sem irta még alá a szerződést az avasi erdőségek tár­gyában. A szerződést tudvalévőén még e hó 9-én részleteiben is letárgyalta a városi köz­gyűlés. Azóta több, mint 15 nap teltei; — úgy a városi tanács, mint a tiszti ügyész levélben, sürgönyileg, sőt most már hivatalos végzésben is felhívták a vevő céget a szerződés aláírá­sára, — de az mindeddig nem jelentkezett. Egyelőre nem füzünk ehhez a tényhez kom­mentárt, mert hinni akarjuk, hogy az ügy ta­lán mégis zökkenés nélkül lesz elintézve, de emlékeztetünk arra, amit dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk nyomatékosan hangoztatott a törvényhatósági közgyűlésen, hogy a legnagyobb mértékben aggodalmas dolog szerződést kötni oly vállalkozóval, akinek nincs megfelelő anyagi ország iparára nézve I De jellemzőbb még az, hogy ezen két gyár termékeit nem ilt az országban adják el, hanem legnagyobbrészt külföldre exportálják. Mind­ezeket kalauzolás közben az egyik késgyár íulajdunosa beszélte el, aki mint mondá, már atyjától örökölte a gyárat. Maga a gyártás különben nagyon érdekes, amint látni lehet, hogy mennyiféle manipuláción men­nek a kis pléh- és vasdarabok keresztül, amig zseb­kés lesz belőlük A gyárat megnézve, felmentem a hegytetőn levő Stoösz fürdőbe. Bár folyton fenyvesek közt másztam felfelé, felérve, alaposan ki voltam izzadva, ami kü- lönhen — tekintve, hogy több, mint 200 méter emel­kedést 25 perc alatt másztam meg — nem is volt csoda. A nagy meleget egy azonnali kádfürdésse* né- mikép ellensúlyozva, körülnéztem a fürdőben. A kis fürdő ! begylejtő déli oldalán fekszik, fenyőerdővel körülvéve, délfelé gyönyörű kilátással azon völgyre, melyben Stoösz város elterül. Minössze két órát időz­tem ezen igazán szép helyen, melyet ponpás levegő­jénél fogva leginkább tüdő- és szívbetegek keresnek fel. Lefelé indulok Szomolnok irányában, midőn a sótauton találkozom egy idősebb hölgygyei, aki meg­szólít — franciául. Egy pár szavát megértettem, majd látván, hogy nem fogok e szép román nyelvvel bol­dogulni, németül kezdtem vele beszélni. Ezt már ő is törte valahogy — bár minden második szava oui oui volt — s igy megtudtam, hogy ö egy francia hercegnőnek a társalgónője s most azt akarja meg­tudni, hogy hány órakor van a table d’ hote-nál a vacsora. Ezt ugyan nem tudtam neki megmondani, de azért elbeszélgettünk pár percig. Jól esett hallanom, midőn mondta, hogy mily jól érzi magát itt Magyar- országon, s hogy mennyire használ neki a stoószi kúra. A beszédes hölgytől elválva tovább mentem. Nemsokára szemeim elé tárult a szomolnoki völgy, benépesítve a hajdani nagy bányaváros apró rendes házaival s füstölgő gyárkéményeivel. Midőn pedig be­értem a városba, tapasztaltam, hogy annak jelenje egészen méltó nagy múltjához. Nem hiába németek a lakosai akiknek roppant szorgalmáról és munkássá­gáról már tavalyi, erdélyi íuiistautamon volt alkal- í mám bizonyságot szerezni. Erre az alföldön sok na- í gyobb város megirigyelhetné azt a nagy ipart, amely- j lyel a 2500 lakosú Szomolnok rendelkezik. Igaz, hogy ! itt viszont földművelést egyáltalán nem űznek s igy csakis a bányászat és a különféle gyárak képezik a lakosság egyedüli keresetforrásait. Nagyobb gyárait, a dohány- és lemezáru gyárat, valamint a közeli Szomolnokhután a nagy rézbányát másnap délelőtt néztem meg. A dohánygyár épülete a múlt évben leégett s nemsokára a most épülő uj épületben folytatják a gyártást. A gyárban 700 női munkás dolgozik, akik évenkint 40 millió szivart, ké­szítenek. A bánya is rendkívül érdekes. A bánya belseje, ahol a hőmérséklet, helyenkint 40'1, a réznek régebben cementáció, most kémiai utón való kiválasz­tása, a villamos erőre járó vizemelőgép és kőtörő: nemcsak a szakembert, de a magamfajta laikus figyel­mét is lekötötték. D l felé járt már az idő, midőn Szomolnokhutá- ról elindultam. A nap folyton tüzesebben sütött és a nagy meleget csak a hegyek közt haladó árnyékos gyaloguton való menetelés enyhítette. Ebédemet az nap az ut mentén nagy mennyiségben talált fekete áfonya képezte. Akkor ez is pompásan Ízlett, mond­hatnám jobban, mint néhanapján a legkitűnőbb csemege. Mert tudvalevőleg az éhség a legjobb sza­kács. Az pedig akkor nagy mértékben jelentkezett nálam, mert olyan utón jártam, ahol órák hosszat menve még emberre sem akadtam. ereje és aki csak abból a szempontból indul ki, hogy majd szerez pénzerőt a vállalathoz. A törvényhatósági közgyűlésen akkor ép­pen a pénzügyi téren járatos emberek, Jákó Mihály, Teitelbaum Herman, dr. Keresztszeghy Lajos osztották ezt az aggodalmat, de lénye­ges kisebbségben maradtak, — ma pedig min­den jel arra mulat, hogy ez az aggodalom ala­pos volt. Megjegyezzük, hogy a vállalkozónak mindössze 40,000 korona óvadéka van a vá­rosnál és erre nézve is azt hangoztatja, hogy ez csak akkor szolgál biztosítékul, ha a szer­ződés már alá van Írva és vitatja,hogy a szer­ződés más föltételeket is tartalmaz, mint az árverési hirdetmény. (Lapunk zártakor azt az értesítést vettük, hogy a társaság express le- j vélben a szerződésen a várostól oly módosítá­sokat kivan, melyekbe ez alig fog belemenni.) — Ä közegészségügyi bizottság szeptember 21-én dr. Keresztszeghy Lajos elnöklete alatt ülést tartott, melyből a következő átiratokat intézte a tanácshoz : I. Szüntesse meg a kapitányi hivatal utján a tiszti fő­orvos által észlelt kőzegészségellenes állapotokat, a Heinrich-fürdőben és a köztisztaságellenes helyzetet a városi fürdőben. II. Miután a kolerajárvány ez idő szerint nincsen terjedőben, a hullaházak felállítását nem látja szükségesnek, ellenben óhajtja a járvány­kórházban levő fertőtlenítő készülék jókarba hozata­lát. III. A hasi hagymáz és vörhenyjárvány folytonos uralkodása miatt az egészségőrök továbbra is fenn- tartandók és az őszi hidegek beálltáig az utcák és ud­varok fokozottabb mérvben fertőtlenitendők és taka- ritandók. Az elemi iskolák megnyitása kérdésében még javaslatot tenni nem lehet. IV. A talmudiskolá- kat ki kell űrittetni és a rituális fürdőket a kerületi orvosok által gyakran meg kell vizsgáltatni. V. Mivel a hólyagos himlőjárvány Bécsben szünőfélben van, sürgős intézkedések tételének most a szükség fenn nem forog. E tárgyban, valamint az iskolák megnyi­tása ügyében szeptember 25-ón újabb ülés lesz. V. Miután városunkban a viszonyok az újabb időben nem változtak oly lényegesen, hogy itt a Vili. gyógyszer- tár felállítása szükséges volna, az ily irányban be­adott kérelmeket a bizottság elutasítani javasolja. — Geyer Stefi hangversenye. E hó 29-én, a színházban igen élvezetes hangversenyben gyönyör­ködhetik a szatmári közönség. Geyer Stefi, a fiatal és Sympathikus hegedümüvésznő, ki immár nemcsak ha­zánkban, de külföldön is elismert mestere hangszeré­nek, Dmzl Uszkár — a jeles zongorista társaságában — fog színpadunkon megjelenni és amint műsorából látjuk — remek concert-darabok előadásával bemu­tatkozni. Azt hisszük, hogy a szatmári publikum, amely a Vecsey concertjén szinültig megtöltötte a színházat, ; ez alkalommal is impozáns számban jön el meghall- j gatni a kis csodamüvész egyetlen riválisát és méltó : verseny-társát : Geyer Stefit. A programmon szerepel j Csajkovszky d dur versenymüve, mely a legvirtuózabb I mesterek parforce-darabja, továbbá Hubay idyllikus i zephirje, melyet úgy, mint Geyer Stefi, — senki sem kép ts eljátszani. Ezenkívül csupa uj, modern — dolgot ad elő a művésznő. Az előadást a Lövy Miksa cég rendezi és a helyárak a rendes színházi helyáraknál magasabbak. — Szives kérelem. Mindazon urakat, akikhez életrajzi adataiknak s irodalmi, tudományos vagy mű­vészeti munkásságuknak közlése végett a városi mo­nográfia megírása érdekében fordultam, felkérem, legyenek szívesek ezen adatokat most már három nap alatt hozzám annyival is inkább beküldeni, mivel egyesek késedelmezése a munka sürgetett befejezését nem akadályozhatja meg. Ferency János, szerkesztő. — Érdekeltségi gyűlés. A folyammérnöki hivatal a Szamos-védtöltésének a Nyigerszegtől a darai töl­tésig leendő kiépítésére két tervet készített; az első szerint a töltés a légi nyotno népittetnék ki; a másik szerint a mostani védtöltésből mintegy 1300 folyó métert felhagyva, az uj töltés a Szamos-folyóval pár­huzamosan s ettől 150—160 méter távolságban ha­ladna a mai mellett s igy kisebb területre lenne szo­rítva a hullámtér. Az érdekeltséget ez irányban való határozathozatal végett szeptember 23-án hallgatta meg 7ankóczi Gyula elnöklete alatt a tanács. A nagy számban összegyűlt birtokosok nagy többséggel az első terv kiépítését kivánják. — Vámkönyvelöi állás. A tanács a központi vámhivatalnál újonnan szervezett könyvelői állásra most hirdette ki másodszor a pályázatot. Fizetés 2400 K. A folyamodványokat a tanácsi iktatóba október 1 -4-ig kell benyújtani. — Uj lakóház. A tanács a németi ev. rét. egy- , háznak a széna lerakodó telepen uj lakóház építésére adott engedélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents