Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-06-30 / 52. szám

XI. évfolyam.

Szatmár, 1907. juntos 30. Vasárnap.

52. szám.

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP.

A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP.

ELŐFIZETÉSI AR:

Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 liHúr.

....................................................—.mi;-fi—ígn• "."rgiir.i r Ti^i—i r

UA

PVEZÉR:

Dr. KELEMEN SAMU

ORSZ. KÉPV'SELÓ.

FELELŐS SZERKESZTŐ: | ' SZERKESZTŐ:

Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS.

~~tí T- - —ág.«.. - - ......— — SZ

ERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.

— Telefon-sKám 80. =

MlndsBiieBiü dijak Szatmáriig, a kiadóhivatalban fizetendők.

Országgyűléseink és a horvátok.

Irta: Zseni József.

Vizsgáljuk meg, hogy régebbi országgyü- ! léseink minő álláspontot foglaltak el a napló | nyelvére nézve abban az időben, amikor a horvát képviselők nem, mint most, horvát, ha- j nem latin nyelven okvetetlenkedtek. E tekin- ; tetben igen okulásra méltó példát ad a pozso- nyi 1833—34-iki nevezetes országgyűlés, mely- | nek tárgyalásai ma is bő anyagot nyújtanak a ! magyar-horvát kérdés alapos megismerésére s kezünkbe adják a vezető fonalat, melynek segélyével megtalálhatjuk a kivezető utat az országgyűlési napló nyelvének a magunk hibája folytán előállott bábeti zavarából, a magyar nyelv törvényes joga álláspontjához.

Midőn a 43-iki pozsonyi országgyűlés rendi táblájának május 24-iki gyűlésén Jozipo- victi Antal turopolyai gróf, a turmezei magyar- érzelmű nemesek kijátszásával az illyr párt állal Zágrábban megválasztott követek igazolása ellen irányuló sérelmet bejelentette, az érdekelt horvát követek deák nyelvű felszólalásait ! a karok és rendek a legnagyokb erélylyel utasították vissza.

A horvát képviselők nehány tiszteletreméltó kivétellel azt vitatták, hogy régebbi törvények és több százados gyakorlat alapján joguk van deáknyelven felszólalni, még azért is, i mivel erre küldőik részéről utasítva vannak. Ezzel szemben a magyar követek, hivatkozva a magyar nyelvnek törvényhozási rangra eme- j

lése tárgyában hozott 1790—XVI. 1792—VII. 1830—VIII. 1820—Vl-ik törv. cikkekre, kimutatták, hogy az országgyűlésen a magyaron kívül más nyelven felszólalni nem lehet.

A magyar részéről elhangzott beszédek, a horvát fészkelődések dacára, a mérsékletnek, az ; engesztelődésnek hangján voltak ugyan tartva, de komoly intelmet is foglaltak magukban a magyar nyelv jogának tiszteletben tartására, melyben az ország államiságának elismerése foglaltatik.

A zágrábi követek azonban annak dacára, hogy folyékonyan beszélték a magyar nyelvet, makacsul ragaszkodtak a deákhoz, a mit meg- sokalván Verőce megye követe, Sallopek Lajos (másodalispán) ékes magyar nyelven következő és a horvát képviselők által ma is megszívlelhető kijelentést tette :

»Midőn valaki a követi pályára föllép, főcéljának kellene lenni, hogy kötelességének lehetőleg legjobban megfeleljen; ezen kötelesség érzetből indultam ki éh' is, midőn- a követséget elvállaltam, de ha küldőim azon föltételt kötötték volna hozzá, hogy a teremben deákul szóljak, bizonyosan inkább lemondottam volna a követségről, mintsem ide jöjjek, nemcsak sejditve, de tudva is azt, hogy a K. K. és R. R. azon nyelveni nyilatkozatomat nehézteléssel ' veendik. Azért is azon vélekedésben vagyok, : hogy jobb lenne, ha a horvátországi követek j ezt követnék.«

Ezt csak mellékesen hoztam fel. Reánk most inkább az tartozik, miként vezették be a

a pozsonyi országgyűlés naplójába a deák nyelven elmondott beszedeket. A Karok és Rendek véleménye az volt, hogy a horvátok deák1 nyelvű felszólalásai magyar nyelvre fordítva vétessenek be a naplóba, annak megjegyzése mellett, hogy deákul mondattak el. Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Gróf Ráday Gedeon s a naplóbiráló bizottság többi tagjai egyenesen kijelentették, hogy a deák nyelven elmondott beszédeket ők többé nem hitelesítik, inkább készek lemondani censori tisztükről.

Jellemző, hogy az alsóház akkori elnöke »a király személyes jelenlétének helytartója« Szerencsy István, a magyar nyelv felsőbhségét juttatta érvényre, kijelentvén, »hogy amint a múlt országgyűlésen történt, úgy most is minden beszédek kirekesztőig magyarul jönnek ki a naplóba, megjegyezte!vén, hogy fordított beszéd volt. Mert ha a horvát követek azt tartják, hogy itt joguk van beszélni, ez még nem jelenti azt, hogy a censoroknak is (naplóhitelesi- iök) tudniok kell deákul. Sőt tovább megyek s azt mondom, hogy a censor is, ha ezen nyelvet nem érti vagy nem tudja s mégis meg- hitelesitené, őszintén elismerem, hogy lelki- ismerete ellen cselekednék.«

Milyen más a most folyó országgyűlés képviselőházának junius 5-én hozott határozata, rnelylyel tudomásul vetie azon elnöki intézkedést, hogy a horvát nyelven történő felszólalások eredetben vezettetnek bele a naplóba, s magyar fordításban, csak mint mellékletek adassanak ki.

TÁRCA. _

Balkáni emlékek.

Útirajzok.*)

A zimonyi gőzös élesen fütyöl, a Duna erősen habzik a hajó kerekei alatt, még egy pár perc és Szerbia területén, Belgrádban vagyunk. A vámháboru miatt igen szigorú vámvizsgálaton átesve, rögtön a város megszemlélésére indultunk. Vezetőnk kitűnő volt: Ivanics Iván, a szerb sajtóiroda főnöke, mint aki a magyarok nagy barátja, a legnagyobb szereteíre- méllósággal mutatta meg Belgrád nevezetesebb helyeit. Maga a város hegyes, völgyes területen épült, sok helyen nagyon kisvárosi jellege van, de hatalmas középületei, nagy forgalma és a járókelők szinpompás tömege nagyon érdekessé teszik. Megnéztük a szérb nemzeti bank páncélozott helyiségeit, a színházat, prefekturát és az egyetem azon tantermét, ahol a le- rándult magyar egyetemi hallgatók ezelőtt 3 évvel a szerb-magyar barátságot örökre megkötötték. Saj*) Szerzó, mint a budapesti Keleti Akadémia hallgatója vett részt ezen utazáson

nos, a magasabb politika nem akceptálta az ifjúság érzelmeit.

A konak (királyi palota) kívülről nem imponál, de belseje valódi keleti pompával van berendezve. A régi konak helyén, ahol Sándor királyt meggyilkolták, ma virágos kert pompázik. Az udvaron épen az Őrséget váltották, amikor megérkeztünk; a szerb katonabanda ezen alkalomra magyar nótát játszott és mi fájó szívvel gondoltunk az otthon hagyott Gotter- haltera . . .

Este az úgynevezett Kálimegddn-ban, Belgrádnak a városligetjében nagy ünnepély volt szerb kóló-tánccal és konfetticsatával egybekötve. A koufettidobálást a fekete szemű szerb hölgyek provokálták, mi pedig sűrűén adtuk ki a frankjainkat a szerb-magyar barátság érdekében. Festői egyenruhába bujtatott szerb katonatisztek szegődtek hozzánk és szeretetreméltósá- gukkal valósággal meghódítottak bennünket. A legtöbbje franciául kitünően beszél.

Belgrádból kellemes emlékekkel indultunk el a gróf Széchenyi-nevű, nagy pompával berendezett magyar hajón a Vaskapu felé, amelynél a természet a tudománnyal együtt oly hatalmas remekművet alkotott. A magyar, szerb és román határhegyek közt

előbb a hires Senki szigetét, majd az Ada-Kaleh szigetet pillantjuk meg és másfél napi hajózás után Rusztsuk bulgár városban szállottunk ki.

Rusztsuknak teljesen török jellege van; lakói nagyobbára törökök és mecsetei, valamint török iskolái is nagy számmal vannak.

A keleti akadémián szerzett török nyelvtudásomat rögtön fel akartam használni és a török hordárnak baksis helyett azzal a kívánsággal szolgáltam:

— Allah szakaltni artirszin (Allah növessze nagyra a szakálodat 1)

— Bir kerre szizin büjügü (előbb a te bajuszo- szodat), vágott vissza csupasz ajakomra célozva; mire a többi török éktelen hahotába tört ki.

Török nőkkel sétáinkban gyakran találkoztunk ; természetesen mind, még az idősebbek is sűrűn le voltak fályolozva és a hozzájuk intézett kérdésekre nem válaszoltak.

Rusztsuki tartózkodásunk érdekes részlete volt a spanyol-zsidó és török iskolákban, valamint a török mecsetben történt látogatásunk. A spanyol-zsidók nagy számmal vannak a Balkánon és gyermekeik spanyolul, bolgárul és franciául tökéletesen beszélnek. A török iskolában a müdir-effendi, az igazgató fogadott

V |j|

M gzámtalan hála T és elismerő ^ J nyilatkozat bizo- / nyitja, hogy a ffl/1 ü rn/^Tíí biztosan ható szer fog- és fej- (föl Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ 1 1 A i fiiig fájás, rheuma, köszvény, csúz W ^°9ueHáiában és^me,y

■8 y kJ Sri $ R §f 1 vi 37 J |6 koronás megrendeléseket a pénz eloleges

Áll JTL A\J 11 és ideqfáidalmak, oldaiszurás, / beküldése mellett bérmentesen szálút a késsité:

, \ FRIED SÁNDOR O cs. és klr. fensége , , , , inakesizmokmerevsegeellen. ^ --------------:—-—József Főherceg-hez

3S kÖSz fény-balzsam Egy üveg árai korona. budapest-bákospalota.