Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-06-30 / 52. szám

2-ik oldal. SZATMÁ A-N É M E T I. Szatmftr, 1907. junius 80. Azt hiszem, nem l;el! tovább vitatnom és bizonyítanom, hogy ezen határozat meg nem állhat szemben ax 1868. évi 44. t. c. 1. sza­kaszának azon világos rendelkezésével, hogy *az országgyűlés ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar.« Képviselflház egyszerű hatá­rozattal törvényt nem módosíthat és ha akár tévedésből, akár az ügy kellő előkészítésének hiánya miatt a fennálló törvényekkel ellentétes határozatot hozott, bárha önmagában semmis­nek tekintendő is, mindazonáltal meg kell vál­toztatni s a magyar nyelv törvényes jogát visz- axa kell állítani a lehető legsürgősebben, ne­hogy a horvát képviselők jogszokást alkossanak balőle. Szerény véleményem szerint ez akként történhetnék, hogy a Képviselőház a junius 5-én tudomásul vett elnöki intézkedést mint az 1868. 44 t. c. 1. szakaszába ütközőt, nem- j különben a saját határozatát is hatályon kívül j helyezve kimondaná, hogy a horvát nyelvű felszólalások ezentúl magyar nyelvre fordítva vezetendők be a naplóba annak megjegyzésével, hogy horvát nyelven mondattak el, a már be­vezetett horvát szövegekre nézve pedig meg­állapítaná, hogy téves intézkedés folytán tör­tént, amiből a magyar nyelvre semmiféle jog­hátrány nem származhatik. Hogy a képviselőháznak ezen elhamar­kodva hozott határozata revisió alá vétessék, amint a junius 6-iki ülésen Éber Antal kép­viselő javasolta, ennek semminemű házsza- bályszerü akadálya nem lehet. Nem pedig először azért, mivel házszabályi rendelkezéssel nem lehet érvényben tartani egy törvényellenes határozatot; másodszor azért, mi­vel a házszabályokban nincs is olyan rendel­kezés, mely miatt a napló nyelvének ügyét ne lehetne még ezen az ülésszakon újból tárgya­lás alá venni. A házszabályoknak 238. szaka­sza erre az ügyre és felszólalásra nem alkal­mazható. Az említett szakasz ugyanis azt mondja, hogy a Ház által elvetett indítvány, vagy javaslat — ugyanazon időszak alatt többé tanácskozás alá nem kerülhet. Jól jegyezzük meg, hogy a tiltó rendelkezés csak olyan in­dítványra vagy javaslatra vonatkozik, melyet a Ház már egyszer elvetett. A ház elnökének a horvátnyelvü beszédek elnaplózására vonatkozó bejelentése pedig nem »elvetett indítvány, vagy javaslat.« A házszabályoknak helyes szó­szerinti értelmezése mellett tehát a képviselő­háznak junius 5-én hozott szóbanforgó hatá- j rozata igenis újból tárgyalás alá vehető és megváltoztatható, még pedig a jelen ülésszak alatt, mert lehetetlen, hogy ax 1868. 44. t. c. rendelkezéseivel szemben a magyar nyelv használhatásának megszorítását kimondó ha­tározat a házszabályoknak valamely rosszul alkalmazott és magyarázott szakasza folytán a legközelebbi ülésszakig érvényben maradjon. Ne legyen akadálya e határozat megvál­toztatásának az a bizonyos emberi gyöngeség: az álszemérem, mely huzakodóvá, sokszor ma- kacscsá szokott bennünket tenni tévedéseink beismerése iránt. Sokat tanultam tévedve — mondja a bölcs, de az okulásnak első feltétele a beisme­rés. Tévedni pedig emberi dolog és ez sehol sem esik meg könnyebben, mint a mi egymást keresztező törvényeink tömkelegében s csak alkalmazásuk közben vesszük észre, hogy tévedtünk. Ezt a beismerést elvárhatjuk képviselőink­től azon intézkedések megtételére, hogy a ma­gyar nyelv törvényes jogaiba mielőbb vissza- helyeztessék. Egy évszázadot meghaladó idő óta foly a küzdelem törvényhozó testületünkben nemzeti : életünk legnagyobb tényezőjének, a magyar nyelvnek azon méltóságára való emelése körül, mely nemzetünket nemcsak megilleti, hanem fon marad' sáriak föltételét is képezi. Nyelvünk törvényes jogából semmit föl nem adhatunk, ha érdemesek akarunk maradni a magyar névre, mert nemzeti nyelv nélkül nincs nemzeti élet! Véssük elménkbe szent intelemként, amit Széchenyi lángelméje e három szóba foglalt össze; Nyelvében él a nemzet! HÍREK. — A monográfia városi szerkesztő bizottsága dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt a városház tanácstermében junius 26-án ülést tartott. Ezen a bi­zottság a várost érdeklő részt a következő fejesetek alá sorozta: I. Szatmár Németi szab. kir. város köz- igazgatása a régmúltban. II. Ugyanaz szab. kir. városi jellege óta. III. Ugyanaz a jelenkorban. IV. Szatmár- Németi szab. kir. város, mint birtokos. V. Gazdasági és pénzügyek. VI. Vilamvilágitási berendezkedés. VII Csatornázás és vízvezeték. Megbízta továbbá a bi­zottság dr. Vajay Károly polgármestert, Fevencz Ágos­ton lanácsjegyzőt és Ftrency János lapszerkesztőt, hogy a befolyandó dolgozatokat egyöntetűen állítsák össze és rendezzék. — Bírói kinevező«. A király Unger Géza hely­beli járáibiróíági »lbirét az eperjesi törvényszékhez bírónak, Füztssy Árpád soproni törvényszéki jegyzőt a «zatmárnőmeü törvényszékhez albirónak nevezte ki. — A gazdasági szakbizottság junius 27-én dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen kimondta, hogy a városi monográfia meg­írására szánt összegből Vendé Aladár szerkesztőnek előleget nem ad, mert erre a szerződés nem kötelezi, továbbá, hogy II Rákóczi Ferencz fejedelem arcképé­nek 2000 koronájáig a nagy terem számára leendő megfestelése végett Hegedűs László budapesti festő- müvészszel tárgyalásba bocsátkozik. — Történalmi kutatás. Báró Vécsey László elő­zetesen kinyert engedélye alapján Sárközön, a Vécsey- család levéltárában a Rákóczi-korból Sz ítmárt igen közelről érdeklő fontos történeti esemény földerítése végett Ferency János, lapunk szerkesztője, junius 27-én kutatást kezdett meg. — Ferencyt fölöttébb meglepte a levéltár rendkívüli gazdagsága és mintaszerű ren­dezettsége, valamint az a lekötelező és nyájas előzé­kenység, melylyel őt a nemes bárói család kitüntette. Magáról a dologról szólani azonban még korai volna. — Manatsebesség. A tanács, mint annak idején említettük, nem volt megelégedve a szatmár-erdődi vasút menetsebességével s felirt annak fokozása iránt. Most a kereskedelemügyi miniszter értesítette a vá­rost, hogy intézkedett aziránt, mikép ezen vasúton a lokomotív sebessége a megengedett magasságig, fel­emeltessék. — A szatmár- -mátészalkai vasút építési válla­lata arra kéri a várost, hogy hozzájárulását 60,000 koronával emelje fel, mert a két évvel ezelőtt ké­szítet!. költségvetés óta az árak ennyivel emelkedtek. A tanács véleményezésre az ügyet a tiszti főügyész­nek kiadta. — A szatmár—bikszádi vasút julius 2-án, Buda­pesten, rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai az alapszabályok módosítása és netaláni indítványok lesznek. — Pónztárvizsgáiat. Árokháty Vilmos kiküldött tanácsos, dr. Antal Sándor tiszti főügyész, Novák La­jos főszámvevő, Sz. Török János és Litteczky Endre biz. tagok junius 28-án, a városi pénztárban évnegye- des vizsgálatot tarlónak, mely alkalommal mindent a szokott rendben találtak. — Az általános ipartestület ügyében ismeretes eredménytelen szavazás nem csüggesztette el az ipar­testületet kívánó nagy számú iparosfársadalmat, mert az Építőiparosok szövetsége utján egy kérvényt intéz­tek a főkapitányhoz, melyben alapos indokolással kérték a szavazás ismételt elrendelését. A főkapitány a kérelemnek helyt is ad, és most hosszabb időköz lesz kitűzve a szavazásra. — Prot felsőbb leányiskola A lefolyt képesítő vizsgálatok alkalmával ez jntézetben hatvanhétén nyertek elemi iskolai tanítónői oklevelet. Ezen höl­gyek nevei a következők : Aranyi Aranka, Bakó Ilona, Bakó Margit, Béres Mária, Bemczky Gizella, Csausz Etelka, Csáky Ilona, Dávidovits Berta, Debréczeni Julia, Erdős Erzsébet, Fencz Mária, Fedor Etelka Francziszty Etelka, Halmy Irma, Herend' Vilma, He- repei Klára, Illés Aranka, Kaszás Etelka, Katona Mar­git, Káringetz Julia, Kiss Franciska, Kiss Irén, Kovács Katalin, Kulin Maigit, Kolozsváry Etelka, Kőrösmezei Teréz, Köntzey Margit, Lányi Erzsébet, Lázár Mária, Liebermann Gizella, Linder Gizella, Lukács Ilona, Lukács Katalin, Lovass Lenke, Markovics Ida, Meskó Jolán, Messzik Ilma, Meislinger Gizella, Móga Geor­gina, Nagy Irma, Nemes Mária, Oláh Margit, Orbán Mária, Papp Karola, Papp Mária, Perlmutter Irén, Polcz Gizella, Reiter Regina, Rothstein Izabella, Sá­fár Erzsébet, Sarkady Ilona, Séra Ilona, Sikolya Ilona, Simon Mária, Schönberger Viktória, Szaleczky Irma, Szabó Petronella, Szathrnáry Erzsiké, Szentiványi Hona, Tar Gabriella, Tóth Erzsébet, Tóth Katalin, Uj- varossy Ida, Wallesz Ilona, Váczy Jolán, Telek Irén, Uray Erzsébet. — Jóváhagyott nyugdij. özv. ifj. Berky Istvánné- nak a városi közgyűlés annak idején 240 K özvegyi évi ellátási dijat szavazott meg. Ez ellen id. Berky István felebbezéssel élt. Most a közigazgatási bíróság ezt a felebbezést elutasította s a nyugdij megszava­zását jóváhagyta. V Lüster tennisz mosóvászon különlegességek! Csakis a legjobbnak bizo­nyult szövetek vannak for­galomba a legmodernebb kivitelben. WEISZ í V nvaniuK7fivp.í gyapjúszövet divat-üzletében .\ SZAJNÁI?, KHeák-Séi* 28. ssz. [ artin Sons & C. LTD angol gyapjúszövet gyá „ - - rosok ■ —­■v = egyedüli raktára. = Utóléi’hetetlen olcssö árak! H^l Különlegességeit! selyem szövet és pique mellényekben. a rusítauk török konzul társaságában és szertartásos ! komolysággal üdvözölt bennünket. A vizsgák folytak épen és török nyelven feladott kérdéseinkre a gyere­kek nagy komolysággal ón kellő tudással feleltek. Innen a török mecsethez, a dsátni-hoz sétáltunk, amelynek belsejét is megtekintettük az imámnak adott baksis segélyével. A mecset előtt levetettük cipőinket és bemenvén, csodálva szemléltük a márványfalakat, ■ a padlózatot, a drága szőnyegeket és a hatalmas ku­polát, amelyen a szent Korán-ból vett idézetek ra­gyognak. Hogy kissé prózaibb dolgokról is beszéljek, meg­említem, hogy általában egész Szerbia, Bulgária és Törökországban az élelmezés nagyon olcsó. A gyümöl­csöt majdnem ingyen adják és Rusztsukban például egy oka (V* kg.) marha- vagy ür'ihust 40 sztokinkáért (kb. 38 fill.) lehet kapni. A magyar ipar és kereske­delem itt már nagy tért hóditolt, de sajnos, legfőbb kiviteli cikkünk a Hungara, akikkel minden balkáni városban gyakran találkozik az ember. A török fürdők, még pedig a valódiak, európai ember számára szintén érdekességgel bírnak. A fürdés ugyanis abból áll, hogy marcona török alakok egy gőzzel telitett teremben alaposan megmasszirozzák az embert, körülbelül egy óra hosszat; aki ehhez) hozzá nem szokott, már az első 10 percben elveszti az esz­méletét; ezután 3—3 veder vízzel leöntöttek ben­nünket és befektettek egy ágyba, ahol 3 óra hosszat ' aludtunk. Felkelés után a török fürdősök hosszú sora | állott előttünk baksist kérve. — Dsehennem ol (Vigyen el az ördög,) kiáltot- tam rájuk, mert az irgalmatlan masszírozástól alig ; bírtam emelni a iábomat. Estére az egyik török tanárnak török stiiusu la­kásába voltunk hivatalosak. Házigazdánkat »Szilem alejküm« kiáltással üdvözöltük. Aztán keleti kényelemmel a szó'nyegre teleped- í tünk (egyéb bútorzat nem is volt a szobában), lábun- i kát keresztbe tettük és a párolgó török fekete kávé és a füstölgő csibuk mellett valósággal a próféta sza­káidnak árnyékába, a hetedik menyországba képzel­tük magunkat . . . Lányi József.

Next

/
Thumbnails
Contents