Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-05-22 / 41. szám

XI. évfolyam. Szatmár, 1907. május 22. Szerda 41. szám. „SZATfifiÁ I 1 FÜGGETLENSÉGI FS 48-as POLITIKAI LAP. R-NEMETM IPAR! H I í E L SZ Ö V E T K E1 E T“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. V 23 » vs V Í * ELŐFIZETÉSI Á|: Egész évre 8 kor, Féléyrf 4 kor. Negyedévre £ kor. Egyes szánji 4a 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU OKSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. ! FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉIG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. TeUlon-szám 80.= Mindennemű dijak Szatiuároa, a kiadóhivatalban fizetendők. A városi közgyűlés felirata a kivándorlás ellen. * Nagy méltóságú m. kir. Miniszterelnök Ur, Mélyen tisztelt Képviselőház ! Az amerikai kivándorlás az utóbbi időben oly nagy arányokat öltött, hogy annak meg­szüntetése immár közigazgatási, ipari és szo­ciális érdekekből elkerülhetetlenül szükséges. S miután a mindennapi élet ezerféle vo­natkozásaiban is szomorúan tapasztaljuk a ki­vándorlás káros következményeit, indíttatva érezzük magunkat, hogy törvényhatósági bizott­ságunkból fölkérjük a nagyméltóságu m. kir_ Kormányt és a mélyentisztelt Képviselőházat, miszerint a gazdasági, ipari- és szociális éle­tünket fenyegető veszély nagyságára s a dolog sürgősségére való tekintettel keressenek mó­dot ezen állapot megszüntetésére s a kiván­dorlási ügy mielőbbi szabályozására. Bevalljuk, hogy a kivándorlás megszűn­tetésére az olyan radikális intézkedéseket, melyek az egyéni szabadság korlátozásával jár­nak, nem tartjuk alkalmasaknak a kívánt, cél elérésére, épen azért messzebb menő intéz­kedéseket kérünk, mert az a felfogásunk, hogy okos gazdasági, ipari és szociális politikával biz­tosabb s nagyobb eredmény érhető el, mint a legerélyesebb intézkedésekkel, bár nem tagad­juk, hogy a veszély nagysága bizonyos fokig az erélyes es gyors intézkedést is indokolttá teszi. Ugyanazért mély tisztelettel kérjük min­denekelőtt 1. Az ullevélügy sürgős rendezését, még pedig akként, hogy a) a külföldi útlevelek ki­múlása ismét a belügyminisztériumban történ­jék s a közigazgatási hatóságoktól a felhatal­mazás visszavonassék; b) a községi jegyzők az útlevél kiállításánál való közreműködés tői szigorúan eltiltassanak; c) a 21—23 éves korban levőknek, akik sorhadi szolgálati köte- zetiségüknek eleget nem tettek, vagy fel nem mentettek, külföldi útlevelek ki ne állíttas­sanak ; 2) kérjük továabá a kivándorlási ügynök­ségek rendeleti vagy törvényhozási utón való megszüntetését s a kivándorlásra csábítás szi­gorú büntetését; 3) az idegen hajós társaságokkal kötött szerződések felbontását még anyagi áldozatok árán is; 4) a kivándorlottak visszatérésének meg­könnyítését ; 5) az aratási munkák idejére a katonák szabadságolását, illetőleg a gazdák rendelke­zésére bocsátását; 6) a szükséghez képest idegen munkaerő behozatalát. Ezeket az intézkedéseket tarijuk szüksé­geseknek és alkalmasoknak a veszély rögtö- nös elhárítására. Itt azonban nem állhatunk meg. A kidándorlás okainak végleges megszün­tetésére s a kivándorlás! kedv állandó csök­kentésére mélyebbrehaí.ó intézkedések szüksé­gesek. A szegénysorsu nép kereseti és élet­viszonyain kell segíteni. Kétségbevonhatatlan és elszomorító való­ság, hogy az amerikai kivándorlás napról-napra apasztja a legértékesebb munkásanyagot. S ez a nemzeti erő pusztulását jelenti, meri, a visz- szatelepülés oly aránytalanul kicsiny, hogy az Amerika által tőlünk fölszivott munkaerőt bát­ran elveszettnek tekinthetjük. Tény továbbá, hogy az európai nemzetek között a kivándorlás terén ma Ausztria-Ma- gyarország vezet s a különböző nemzetiségek közül, fájoalom, a magyar faj csaknem a leg­nagyobb számmal van képviselve. A legbecsesebb munkaerőnk kiözönlése az országból pótolhatatlan veszteséget okoz; ami elkerülhetetlen gazdasági válság felé sodorja az országot, ha ennek idejekorán gátat nem vetünk. Köztudomású az is, hogy az ipari és me­zőgazdasági munkálatok hiánya miatt számos vállalat redukálta, sőt beszüntette üzemét. A kevés kínálat és nagy kereslet a mun­kabéreknek az elviselhetetlenségig fokozott emel­kedését vonta maga után. Az is való, hogy termelési költségekkel s a birtok árakkal a terményárak fordított vi­szonyban vannak. Lehetetlen tehát előre nem látni a következményeket. Mint őstermelő államban a közgazdasági fejlődés és tevékenység súlypontja ma -is a nyers termények előállítására esik. Amikor tehát a mezőgazdaság válság felé közeledik, utána romlik az ipar, kereskedelem, pénzpiac, szóval minden. Mindez megdönlhetlenül igazolja azon előrebocsátotl tételt, hogy nem elég csak mo­mentán segélyt nyújtani a kivándorlás ellen, hanem mélyebben kell a baj gyökerét keresni s messzebb menő intézkedéseket kell tenni a veszély teljes elhárítására. A módokat keresve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a munkásosztálynak a hazai röghöz kötése s a már kivándorlottak vissza- édesgetése és ezáltal a mezőgazdasági és ipari vállalatok részére szükséges munkás erő biz­tosítása csakis úgy lehetséges, qa bölcs tör­vényhozási intézkedésekkel megkönnyitjük a szegénysorsu vagyontalan népnek bizonyos mi­nimális ingatlan birtok megszerzését, hogy azt magáénak vallhassa s érdekei e törpe birtok ré­vén idekössék. Ez után megindulva kell megkísérelni a kivándoroltak visszatelepítését is. Minthogy hazánkban a kötött birtok ki­terjedése abnormisan nagy, a fentemlitett cél elérésére, elkerülhetetlenül szükséges ezen bir­tokok megkötöttségének fokozatos megszünte­tése s feloszlása apró birtokokra, melyek meg­szerzésében kamatmentes állami kölcsön s némi beruházási segély, valamint, bizonyos meghatározott birtok-minimum után adómen­tesség engedélyezésével maga az állam támo­gatná a kis és legkisebb gazdákat. Ebben semmi veszedelmet nem látunk, mert ahogyan az allam gyáraknak s különféle iparvállalatoknak szubvenciót adhat, ugyanígy megteheti, hogy ezen legalább is hasonló fon­tosságú célra szintén fektessen be az állam megfelelő összeget, mely a nemzeti erő gya­rapodásában busásan fog kamatozni. Az állam nyújtson segélyt a kisbirtok ter­heinek megváltására. Továbbá a tagosítások gazdasági célsze­rűségét ne a tisztán jogi szempontokból kiin­duló bíróságok, hanem gazdasági szervek álla­pítsák meg. Ugyancsak választott birói intézmény ál­lítandó fel a munkaadók és munkások között felmerülő vitás kérdésekben, ami szociál-politi- kai szempontból elvitázhatatlanul hasznos do­log és alkalmas arra, hogy a munkaadót és munkást egymáshoz közelebb hozza és őket érdekeik kölcsönös felismeréséhez vezesse. Mint fontos körülményre mulatunk rá az amerikai vállalatok szisztematikus eljárására, mely szerint munkásaikat is részesítik az üzleti nyereségben. Ez növeli a munkások ambícióját, akik a vállalatot bizonyos tekintetben a magukénak is j^zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizo­nyltja, hogy a csüz- és köszveny-balzsani biztosan ható szer fog- és fej­fájás, rheuma, köszvény, csüz és idegfájdalmak, oldaíszurás, inak és izmok merevsége ellen. ára I korona. Kapható: BA§?TÓ5€ LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készitő: FRIED SÁNDOR ö cs-és k,r- fensé8e rnic.u ownuun JózsefFőherceg* hez-------: címzett gyógyszertár ■ m BU DAPEST—RÁKOSPALOTA.

Next

/
Thumbnails
Contents