Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-05-22 / 41. szám

Szafmár, 1907. május 22 tekintik, ugy, hogy fölvirágoztatásához erkölcsi és anyagi érdekeivel van hozzáfűzve. Ez a tu­dat visszatartja a sztrájkoktól és a vállalatra káros egyéb mozgalmaktól, azonkívül barátsá­gosabb viszonyt teremt a munkaadó és mun­kás között. Éhez hasonló intézmény nálunk is föltét­lenül beválna. Visszatérve kiindulásunk pontjára, ismétel­jük, hogy alig tartunk lehetségesnek az ame­rikai kivándorlás veszedelmének megszünteté­sére rögtönüs hatású intézkedést. Erőszakos eszközökkel lehet ugyan csök­kenteni a kivándorlások számát, de ezen esz­közök mélyen belenyúlnak az egyéni szabad­ságokba s a szabadságukban korlátozott egyé­nekben növelik az elkeseredést s a természe­tes következményként jelentkező szökési kísér­letek sok hatósági beavatkozásra adnak alkal­mat, ami csak újabb szociális bajokra vezet. Ilyen erőszakos eszköznek tartanók a védkötelezettségüknek teljesen eleget nem lelt, tehát a tartalékos sorban ievők visszatartását s részükre külföldi útlevél kiállításának meg­tagadását. Nem lenne célszerű megakadályozni, hogy a gyárak, építő vállalatok elhocsátolt munkásai, büntetett egyének s általában olyanok, akik itthon valamely okból munkát és alkalmazást, nem kapnak, külföldön kereshessék boldogulá­sukat. Abban is szociális veszedelmet látunk, ha csak a legénységi állományú hadkötelesekre terjesztetnék ki ez a tilalom és igazságérze­tünk is tiltakoznék ellene, ha az értelmiséghez tartozó egyének, orvosok, mérnökök, vállalko­zóknak meg lenne engedve a külföldre távo­kás ugyanakkor, amikor más osztályhoz tarto­zók ettől el lennének tiltva. Viszont az általános tilalom indokolatla­nul sújtaná a védköteles korban levő intelli­gens embereket, akik tanulmányaik kiegészí­tése, tapasztalatok szerzése tekintetben a kül­földre vannak utalva. Mindezen szempontok figyelembe vételé­vel kérjük tehát a kivándorlási ügy olyan sza­bályozását, mely szerint a katonai, illetőleg a honvédemi kötelezettségben álló, vagy annak teljesen eleget nem tett egyének részére kül­földi útlevél ki ne adassék. Kivételt csak azok képeznek, akik tanulmány céljából mennek külföldre s ezt kellőképen igazolják. Egyszersmind kiváló gondoskodásába ajánl­juk a nagyméltóságu m. kir. Kormánynak és a mélyen tisztelt Képviselőháznak azon szociál­politikai, gazdasági és ipari téren elkerülhetet­lenül szükséges reformokat, amelyekre imént rámutattunk s melyek nemcsak a kivándorlás okait szüntetik meg, hanem egy boldogabb Ma­gyarország alapjait vetik meg. Szatmár-Németibon a törvényhatósági bi­zottságnak 1907. évi február 9-én tartott ren­des havi közgyűléséből. Dr. Vajay Károly, Ferencz Ágoston, polgármester. tanácsjegyző. _2-ik oldat. ______________ ______________ HÍ REK. — PünkÖ8t ünnepek. Pünköst mindkét ünnepén borús, de azért elég tavaszias idő volt. Megérkezett a sóvárogva várt májusi eső s több ízben vihar által kísérve zuhogott alá a szomjas földre. A közönség nagy számmal kereste fel a templomokat, amelyekben ünnepi istentiszteleteket és beszédeket tartottak. A róm. kath. székesegyházban dr. Boromisza Tibor püspök az első napon 505 férfinek és fiúnak, másod­napon pedig 483 nőnek és leánynak adta fel fárad- hatlanul a bérmálás szentségét. A ref. templomokban Úrvacsora osztás volt. Délutánokon sűrű tömegekben vándorolt ki a közönség a,kiránduló helyekre, a Kos- suth-kertbe, a Szatmárhegyre ; ellenben a szatmár­németi énekkarnak Pünköst másodnapi mulatságát már teljesen elmosta az eső. Az ünnep különben a szatmári hires drágaságot is megnövesztette és olyan SZ'ATMÁR-NÉMETI. I Irakat kértek egyes élelmiszerekért, de különösen a : irajért, milyenekre más időből nem is emlékszünk. A rántott csirkét, vagy az idei libát meg alig lehetett megfizetni, amiből az is következik, hogy az idei pünkösíi ebédek valamivel soványabbak voltak, mint ; amilyenek a jóétvágyu magyarák országában rendes | körülmények közt. lenni szoktak A vendéglősök az ■ ünnepekre éppen nem panaszkodhatnak, mert min- lenféle üzletek, legyenek azok téliek vagy nyáriak, éjjeliek vagy nappaliak, állandóan tele voltak. — Gyászhir. Bulyi és jékei Jékey Mór maga és gyermekei, valamint az egész nagy kiterjedt rokonság nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti, hogy hőn szeretett neje, a legjobb, gondos jó anya, légiga- j zabb testvér, feledhetetlen nagyanya, dédanya és ro- j kon bulyi és jékei Jékey Mórné született urai báró Urai Klára, folyó hó 21-én d. e. háromnegyed 10 óra­kor életének 79-ik, boldog házasságának 57-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A feled­hetetlen szeretett halott földi maradványai f. hó 24-én d. u. 3 órakor fognak Géberjénben az ottani családi äirboltban az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Áldás emlékére és béke poraira! — Üresedésben levő állások a városnál. Szat- már-Németi szab. kir. város tanácsa pályázatot hir­det a törvényhatóságnál üresedésben levő következő állásokra, úgymint: 1) egy I. őszi. rendöralkapitányi állásra, mely­nek javadalma évi 2100 korona törzsfizetés, 200 ko­rona; lakbér megjegyzendő azonban, hogy a lakbér még nem jogerős határozattal 500 koronára emel­tetett ; 2) egy III. oszt. rendöralkapitányi állásra, mely­nek javadalma évi 1900 korona törzsfizetés 200 ko­rona lakbér mely a fentebbjhivatkozott közgyűlési ha­tározattal évi 500 koronára emeltetett; 3) egy II. oszt, rendőrtiszti állásra, melynek ja­vadalma évi 1500 korona törzsfizetés, 200 korona lakbér, ezen lakbérösszeg szintén felemeltetett évi 400 koronára, de a vonatkozó közgyűlés; határozat még nem jogerős; 4) a községi bírói állásra, mely évi 2400 ko­rona törzsfizetéssel és 200 korona lakbérrel van egy­bekötve, a lakbér azonban a jelzett s még nem jog­erős közgyűlési határozattal évi 500 koronában álla­píttatott meg. Pályázatot hirdet tnvábbá a városi tanács a fentebbi állások betöltése- által netalán megüresedő tanácsjegyzői, rendőrfogalmazói, I. és II. oszt. irnoki állásokra is a szervezési szabályrendelet, illetőleg a közgyűlési határozattal megállapított javadalmak mellett. Az 1—3 alatt meghirdetett állásokat a törvény­hatóság élethosszig terjedő érvénynyel, a 4. alatti községi bírói állást azonban, mely az 1886. évi XXI, t.-c. 79. §-a alapján időszaki választásnak van alá­vetve, csak a legközelebbi tisztujitásig tölti be. Pályázni szándékozók kötelesek az 1883. évi I. t.-c-ben előirt minősítésüket igazolni. A jogi minősi- sitéssel bírók az I. o. alkapitányi állás betöltésénél előnyben részesülnek. Akik nem állottak eddig a törvényhatóság szol­gálatában, kötelesek még előző alkalmaztatásukat és erkölcsi magaviseltüket is igazolni. A pályázati kérelmek 1907. évi június hó 4-én délutáni 5 óráig nyújtandók be a városi közigazga­tási iktató hivatalban. Később beérkezendő kérelmek figyelembe vétetni nem fognak. — Jóváhagyás. A belügyminiszter a város kö­zönségének azt a határozatát, melylyel a gyámpénz­tári alapból az 1901—4. évekről befolyt 2333 korona 22 fillér késedelmi kamatot az elhagyott gyermekek segélyalapjába átutalja, jóváhagyta. — Lelkészválasztás. Az üresedésben volt szat- márhegyi ref. lelkészi állásra május 21 -ón, egyhangú­lag Makay Elek biharmegyei fenesi lelkészt, városunk fiát választották meg. — Tudomásulvétel. A belügyminiszter a város közönségének azt a jelentését, hogy a szatmár— mátészalkai vasútra vonatkozó összes jogait és válla­lat kötelezettségeit a Gregersen G. és fia cégre átru­| háztn, tudomásul vette — Katonai szemle. Nemes Ede ezredes, dandár­; 1 ' parancsnok tegnap tartotta és ma tartja a rendes ta­\ vaszi szemlét a nagykárolyi honvéd-zászlóalj felett. — Iskolai ünnep. A kir. kath. tanítóképzőnek Vöröamarlhy-köre a . Cecil-egyesület nagytermében május 20-án ünnepélyt rendezett, melyet igen nagy számú közönség hallgatott végig. Megjelent az ünne­pélyen dr. Boromisza Tibor püspök is a káptalan tagjainak és udvari papjainak kíséretében. A gazdag műsorból minden egyes számot küiön-külön volna érdemes kiemelni, mert karének, beszédek, hegedü- és zongorajáték, szavalat, tanulmány, magánének s melodráma, mind-mind igen szépen sikerültek és zajos tapsokat arattak. Az ünnepély végén a főpásztor úgy i maga, mint a nagy közönség nevében megköszönte i nyújtott műélvezetet s buzdította az ifjakat, ho;;y najd az életbe kilépve, komoly és kitartó munkával Hgvék be a tudást és nevelést a gyermekek által t ;saládba s társadalomba. A szép beszéd az ifjúkra és i közönségre egyaránt mély hatást gyakorolt. — Uj honvédlelkész. A honvédelmi miniszter Láng Gyula szatmári 12- k ezredbeli póttartalékost, ;rdődi segédlelkészt a tartalékban Il-od oszt. honvéd tegédlelkészszé nevezte ki. — Esküdtszéki tárgyalás. Május 21-én tárgyalta i szatmári törvényszék, mint esküdtbiróság halált jkozott súlyos testi sértéssel vádolt Torz György ko norzáni lakos elleni bűnügyet, aki mulatozás közben i korcsmában szomszédját agyonütötte, Azzal men­etté magát, hogy az esetnél annyira részeg volt, hogy semmire sem emlékszik. E körülményt azonban a anuvallomások megcáfolták. Az esküdtbiróság a kö­vetkezőleg alakult meg: elnök Szabó József, bírák Farkas Gerő és dr. Ujfalussy Dezső; közvádló dr, Leitner Emil alügvész, védőügyvéd dr. Dobossy Endre, irvosszakértő dr. Vajay Imre, román tolmács Hozás János. Az esküdtek vádl^tat bűnösnek mondták ki halált okozott súlyos testi sértés bűntettében s ez Irt - i törvényszék 4 évi fegyház büntetésre ítélte. Az íté­let felebbezés alatt áll. — Himlőoltás. Figyelmeztetjük az érdekelt szü- őket, hogy a szatmári részen a himlőoltásokat dr. Vajay Imre tiszti orvos a csizmadia ipartársulat nagy lermében május 27 én kezdi meg s ünnepet, vásárt és vasárnapot kivéve, délelőtt 11-től folytatja mind­addig, mig jelentkezők lesznek. Az oltásra a gyerme­keket előzőleg megfürösztve, tiszta ruhában kell fel­vinni. — Az építőiparosok szövetségének végrehajtó­bizottsága f. hó 23-án, csütörtök délután 5 órakor ülést tart, melyen több fontos ügy vár elintézésre. — Eljegyzés. Jankovits Zoltán szatmárzsadányi áll .mi iskolai tanító eljegyezte Polónyi Erzsiké ál­lami iskolai tanítónőt. — Elismerő oklevél. Dobos István szatmári férfi szabó iparos »La Toilette« cimü férfi-divat szaklap ban hirdetett dijversenyben szabásrajzaival a mo­dern szabászati rendszernek és az uralkodó divat - iránynak megfelelt és ezért elismerő oklevelet kapott. — Gyászhir. Lauf Józsel szobafestő, városunk régi és ismert polgára, május 18-án, 65 éves korá­ban, hosszabb szenvedés után elhunyt. — Petőfi Szatmáron és Szatmarvármegyóbon. A »Pesti Hírlap« néhány hete gyűjti az ismeretlen ada­tokat »Ki tud róla?« cimü rovatában Petőfiről, kiről e réven számos uj és érdekes közleményt hoztak össze az országból. Most e lap pünkösti számában Ferency János is hozzászólt igen terjedelmes cikkben a dologhoz, kibővítve eddigi kutatásainak eredményét az újabb adatokkal és szerves egybefüggésbe hozva mindazon körülményeket, melyeket Petőfinek szatmári és szatmárvármegyei életéből földerített. Megállapítja végül, hogy e városban és vidékén, kik vannak még életben a nagy költő egykori személyes ismerősei közül! — Rajzkiáilitás. Alkalmunk volt a kir. kath. ta­nítóképzőnek pünkösíi rajzkiálhtását megnézni. A raj­zok tárgyai jóleső változatossággal voltak kiválasztva. Egymás mellé sorakoztak itt mértani szerkezetek, les­tek ábrázolása, mértani idomok felhasználása díszí­tésekre, természet után rajzolt tárgyak, egy- és több­színű festés, »zénrajz, virág, gyümölcs, arckép, tájkép és tájképvázlat, magyar stilu díszítések, használati tárgyak, v-.isduzitések, építkezési rajzok, állat- és csendéleti képek stb. Maga a kiállítás igen jó ízlést és szép eredményt mutat fel s Bodnár Alajos szak­tanító produkálta szorgalmas tanítványairal a meg­lepő haladást és tudást. — Ösztöndíjak. A debreceni kereskedelmi és iparkamara 1907. évre, a rendszeresített iskolai, ta- nulmányuti ösztöndíjakra, munkásjutalmakra követ­kező pályázatokat hirdette ki: Két egyenkint 200 ko­ronás tandijmentességi kedvezményre a debreceni felső kereskedelmi iskolánál. Határidő: 1907. julius 15. 2. Nyolc ipari és kereskede mi szakiskolai ösztön­díjra, melyekből négy 180—180 kor., négy 120—120 koronás. Határidő: 1907. julius 15. 3. Egy 600 koro­nás állami külföldi tanulmány úti ösztöndíj iparos if­jaknak és négy, egyenkint 300 korona tanulmányuti ösztöndíj kereskedő és iparosifjaknak. 4. Öt egyen­kint 100 korona állami munkás jutalom és oklevél; hat egyenként 50 korona kamarai munkásjutalmi dij. Határidő: 1907. junius 1. Az összes feltételek meg­küldettek részletesen minden város polgármesteri hi- va'alának, iparhatóságok és ipartestületnek, meg­tekinthetők e helyeken vagy a kamara hivatalában. A feltételek főszempontja az, hogy elsősorban számíthat­nak az ösztöndíjakra oly pályázók, kik a debreceni kereskedelmi és iparkamara területén (Hajdú, Szat­már, Szabolcs, Jásznagykun, Bereg, Ugocsa,

Next

/
Thumbnails
Contents