Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-01-10 / 3. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE, MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kór. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. A liberalizmus veszedelme. Leheleden, hogy valaki is, aki némileg is érdeklődik az ország politikai helyzete iránt és különösen a még nemrégiben lezajlóit alkotmányvédelmi háborúskodás hatása alatt foglalkozott egy kissé a haza közügyeivel, — bizonyos megilletődés nélkül szemlélje azokat a jelenségeket, melyek az ország szivében mostanság felmerültek. Ezeket a jelenségeket — akár pártszempontból, akár ettől függetlenül nézzük, az ország jövőjét tekintve, igen komolynak és jelentősnek kell fölismerni. Politikai életünk egyik tekintélyes faktora: Szeged város képviselője, báró Báaffy Dezső, a legteljesebb őszinteséggel nyilvánította aggályait abban a tekintetben, hogy a szövetkezett pártok mai koalíciója többé fon nem tartható, mert Magyarország függetlenségének, önálló államiságának kiépítése ezzel a különböző elemek alkotta társulással keresztül vihető nem lesz soha. Ez a nagytekintélyű és a lekmagasabb politikai körök gondolkozás-módját, irányelveit és törekvéseit alaposan ismerő államférfiu hangoztatott aggályait úgy indokolt a meg, hogy a függetlenségi párt vezér-kara úgyszólván sietett a gond-üző válaszszal, meiylyel a közvélemény előtt nemcsak igazolta a mai rendszer helyességét, de jónak látta a legmesszebb menő megnyugtatást is adni. Örömmel veheti a nemzet ezen nyilatkozatot, melyet kipróbált hüségü, jellemű és sze» flflBtffiUR&i» fi T Ä R € A. Katonatöríénet Ez az elbeszélés abban az időben történt, a mikor a hadseregben még fenn állt az alorvosok intézménye. Fél emberek voltak e nyomorultjai az orvosi karnak, akik nem végeziék be egyetemi tanulmányaikat, s igy csak nagyon alárendelt szerepet tölthettek be. Életünk egyhangú és sivár volt, s főleg a szolgálat órái voltak unalmasak. Ily unalmas órákban szórakozott lesz az ember, s kész a legszélsőbb őrültségre. Annik, akiről ebben az elbeszélésben szó van szintén nem egy ily unalmas, üres órája volt. Egyéb mulatság hiján fogpiszkálókat faragcsált gyufaszálakból j és — kísérletet Iá'ott. Félt a pokoltól, amelyben szentül hitt. A Kórház szoba egyhangú magányában a betegek és haldoklók mellett sokszor kegyetlen félelem fogta el, s menekült, a hogy csak tudott, e! a kaszárnyába, vagy akár hová, csak a kórháztól távol, ahol az ördög s okolt látogatásokat tenni. Akkor történt ez, amikor én a hadsereghez kerültem. Mindjárt kezdetben feltűnt a fürkésző szemű emberke, aki már húsz lépésről elkerült, nehogy véletlenül a közelébe jussak. »Minden ismeretlennel úgy bánik — szóltak tiszttársaim — tanulmányozza őket, hogy megbízhat e bennük. Ha túlestél a próbán, úgy reá nézve megszűntél létezni. Tehetsz, amit akarsz, feléd se fog nézni. Ha azonban megbizhaiő embernek fog tartani, úgy legközelebb felkeres, átnyújt egy köteg fogpiszká- lót, ettől a perctó'l fogva akár a tüzbe is megy érted .* A véletlen úgy hozta, hogy a kis doktorral szerencsém volt. Nem telt el két hét és felkeresett, a kezében tiz fogpiszkálóval, elmosolyogva adta át a különös ajándékot s azután gyorsan elsietett De rövid idő múlva ez a kitüntető bizalom elviselhetetlen lett. Mindig a sarkamban volt, nem hagyott el egy percre sem s csak akkor kezdett elmaradozni, amikor uj tisztet kapott az ezred, akivel azután próbatételei megkezdődtek. Leginkább olyankor volt terhemre, mikor éjnek idején felvert, hogy az ördög már megint nála van. Ilyenkor kegyetlenül leszidtam. Szégyelje már végre ezt. a gyerekességet, doktor, rivalltam rá, de ő nem hagyta magát. — Kedves hadnagy ur, ne nézzen engem bolondnak, vagy tegye ezt, ha már annyit átélt, amennyin én keresztül mentem. Galíciában történt, — folytatta a szerencsétlen, — fiatal, jókedvű kis legény voltam, akivel a tisztek sokszor eltréfáltak. Egyszer a bródi zsidó paphoz szál- lásollattak be, épen husvét volt, képzelje, épen húsvéti Furcsa, rendkívüli ember volt ez a Hollscheid rabbi, imponáló, szinte csodálatos külsővel. A tekintete félelmetes volt s különösen a szolgájában, Hrynkóban dermedt meg a vér, ha a rabbi szúrós, kemény tekintetével ránézett. A pap gazdag, nagyon gazdag volt s még hozzá amolyan kuruzsló csodaorvos, akihez a környékbeli betegek eljárogattak, ott hagyva azt a kevés pénzüket is, arai zsebükben volt. Csodatevő szentnek tartották ezt a kuruzsló papot, a ki I sziklaszilárd s akiben nincsenek földi indulatok. Én I ép ennek ellenkezőjét tapasztaltam; leginkább az ebédnél, amikor mindenkiben a szerető, joviális em- ! bér benyomását keltette. Még azt is eltűrte, hogy ; csoda1 ételeiben kételkedjem. Mindig kelteiben ebédel- j tünk, az asszonyok a másik szobában voltak. Hryko > szolgált fel. Ez is a legérdemesebb emberek egyike volt, akit I valaha láttam. A legideálisabb szolga. Mindig a gaz- i dáját figyelte, elég voit egy kézmozdulata, egy szem- ! pillantása, hogy engedelmeskedjék. Szólni úgyis hiába : szóltak volna hozzája, mert a szerencsétlen siketnóma i volt, de ezért a fogyatékosságért hatalmas termettel | kárpótolta a természet. — Szép szál legény az ön szolgája — szóltam i a rabbihoz, de az kezével legyintett. — Mit ér az, ha nem bizhatom benne. í XXXXXXXX ária tulhalmazás miatt a raktáron levő összes XXXXXXXX férfi, női gyermek ruhatárt!kát-----mélyen leszállított árakban árusítjuk. — Ti sztelettel: MÜLLER LAJOS ÉS TÁRSA 3ZATMÁR, Kemfcödelmi- él Iparban* palota » ! reteí-övezte vezére: Kossuth Ferenc bocsátott 1 | világgá. Ámde nem ringathatjuk magunkat abban a boldog hiszetnben, hogy nemcsak előttünk, de »odafont« is minden szent, amit a nemzet vezérei mondanak, tesznek és akarnak cse- l lekedni. A delegációk működésüket befejezvén, a i fehér asztalnál vendégei voltak a királynak, ; I aki beszélgetései során az egyik delegátust azzal a szózattal tüntette ki, hogy a leghelyesebb magyar politikai szövetkezés — leg maga- j sabb óhajtása szerint —|az volna, ha az alkotmány-párt az összes ó7-es politikusok beolvasztása utján abszolút többséget nyerhetne. Ha a forrás, melyből a cercle-vizének emez áradata eredt, — megbízható, úgy habozás nélkül igazoltnak kell látni a szegedi képviselő hazafias aggodalmait. Mert mit jelent ez az óhaj ? Jelenti első sorban a királ, nak merev ragaszkodását a kiegyezési törvény ama tarthat- lan alapjához, mely évtizedeken át erőszakosan félremagyarázva, a nemzeti függetlenség törvénynyel körül-bástyázott várát mindenkor i i veszélynek kitenni volt képes. Jelenti másodsorban a királynak bizalmat- j lanságát a jelenleg többségben levő független- j j ségi párt missiója iránt, melynek ugyan időbeli | határát a legfelsőbb helyen megszabták ugyan, ! | de amely nemcsak átmeneti jelentőségű, ha- ; | nem az ország és nemzet jövőjének erős alap- I ját akarja letenni. Jelenti végül azt a veszedelmet, hogy a dualizmusban élő birodalom konzervatív és a haladás eszméjétől távol tartott kormányzatának érdekében még azt is akceptálnák, hogy hazánk sorsának irányításában a reakcionáriusok is oroszlán-részt vehetnek. Hogy tehát az alkotmány-párt uralkodásának égiszé alatt a néppárti törekvések és anti-liberális esztnék nyerhessenek tartalmat és erőt. Ez pedig olyan veszedelem, melyhez képest a Tisza-uralom rémségei is csak jelentéktelen politikai scénák. Ez olyan veszedelem, amelynek fenyegető valósága a jövő uralkodójának idejében olyan erővel törhet elő, hogy egy csapásra semmisíthet meg mindent, amit évtizedek lelkes munkája teremtett. A függetlenségi párt hivatása, ha eddig a 48-as eszmék meggyökeresitésének művében merült ki: ilyen körülmények között tehát még százszor inkább nehezebbé és jelentékenyebbé válik. Arait a 30 éven át tartott szabadelvüpárti uralom megteremtett hazánkban és amit — bármilyen egyéb politikai szolgalelküség dacára — örök életű, dicső programmjául vallott : a liberalizmust most a függetlenségi pártnak kell nagy akarattal és lángoló szeretettel oltalmába venni. Ehhez a magyar társadalomban tekintélyes munkaerőt kap a párt. A fővárosi demokraták nagy-gyülésén — minden más politikai vonatkozás nélkül •— már is olyan szózat hangzott el, mely a reakcionáriusok bekövetkezhető uralmával szemben a társadalmi szervezkedés szükségét hangoztatja. A politika Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU országgyűlési '.pviselő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. Dr. Havas Miklós. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telefon-«sswim 80. ====== íHiideiinamfi dijak Szalmára«, & kiadóid zalaiban ftzetsndék.
