Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-01-10 / 3. szám

2-ik oldal.

S Z A T M Á R-N É M E T I.

Szatmár, 1907. január 10.

és társadalmi hatalom egyesült energiájával szemben azután soha sem lesz képes a fekete reakció előre törni.

8i5inhá^.

Szombaton a „Baccarat“, ez az eliimert jó darab került színre, s még sem tudott telt házat összehozni. Nem tudott még a mellett sem, hogy a szinlapon »vendégfellépés« volt jelezve. — Csengery Erzsiké, végzett szini-akadémiai növendék rándult le ez estére, hogy szerződtetése céljából a helybeli publikumnak bemutatkozzék. — Hát minden kerülgetés nélkül ki kell jelentenünk, hogy a kisasszony vállalkozása merész volt. A mikor konstatáljuk, hogy alakja, öltözése, ; mozgása, némely kívánni valók levonása után, eléggé 5 színpadra valók, nem mulaszthatjuk el, hogy ki ne jelentsük, miszerint orgánuma egyáltalán nem állja ki : a legenyhébb kritikát sem. Annyira nem, hogy az első felvonásban, egy magánjelenetben, a mikor fáj- j dalmas hangon ki kell törnie, valósággal dissonans, | sőt bántó, artikulalatlan hangokat hallottunk, ugy- annyira, hogy ez egyetlen jelenet alkalmas volt arra, hogy a közönség ítéletének a megalkotásánál döntő motívum legyen. S tekintetbe véve még azt, hogy társulatunk Jászai Olgában kiforrott, elismert drá- j mai tehetséggel rendelkezik, csak arra szorítkozunk, hogy kijelentsük, miszerint nagy és hosszú tanulás, önképzés s különösen valami alig remélhető változás — a hangja tekintetében — lesz szükséges arra, hogy ! elfogadható alakítást nyújtson.

Annál több dicsérettel kell megemlékeznünk Kiss . Jenőről, aki ez estén minden tekintetben eliogadható alakítást nyújtott.

Nem kisebb Peterdi érdeme sem, a ki Kissel ; együtt valahogy mégis megmente te a darab hírét és j az est sikerét.

Egy körülményt azonban nem hallgathatunk el.

Mikor az a végzetes kitörési jelenet hangzott el ] a színpadon, melyről jogos és kötelességszerü kriti- I kánkat fentebb gyakoroltuk, egy harsány, félre nem ismerhető kacagási áradat hangzott fel, mely az inkriminált alakításnál is sokkal kellemetlenebb hatást szült a néző-közönség jobb ízlésű tagjaiban. Sietünk kijelenteni minden tartózkodás nélkül, hog a mulató társaság a — színész-páholynak a vendégkoszoruja volt.

Művész urak és hölgyek 1 Az a kisasszony első sorban nekünk, közönségnek játszott, a kik halkan és komolyan, felvonásközben vagy előadás után joggal kiitizáljuk is őt, nem pedig önöknek s pláne nem azon célból, hogy — igaz, igen jelentéktelen tehetséggel, — de mindenesetre a legjobb szándékkal és a tőle tehető erőkilejtéssel eljátszott, egyik megrázónak előirt jelenete fölött, önök, az ő »kollegái, pályatársai« egy harsány kacajjal fejezzék ki azt a kiszámíthatatlan »fölényt,« a melylyel e fiatal, kezdő fölött rendelkeznek.

Vasárnap d. u. „Kati bácsi“, este pedig „A koldus gróf“ ment közepes számú közönség előtt.

Hétfőn zónaelőadásban a „Lőcsei Jehér asszony“ került színre.

Utóbbi színdarabokról annak idején már irtunk.

—r—ő.

HÍREK.

— A szatmári függetlenségi párt tegnap este 5 órakor a pártkör helyiségében népes értekezletet tartott. Az értekezletet több párttag óhajára Csomay Imre elnök hívta egybe. Az értekezlet tárgyát a párt magatartásának megbeszélése képezte, a bekövetkezendő törvényhatósági választásokkal szemben. A vitában Biki Károly, Kovács Leó és dr. Kelemen Samu vettek részt. A diskusszió eredménye az lett, hogy az értekezlet magáévá tette a bizottsági tagoknak múlt számunkban ismertetett ama megállapodását, mely szerint a lefolyandó törvényhalósági választásokból hivatalosan nem veszi ki részét, azonban miután tudomása szerint a tiszti ügyészi állásra dr. Veréczy Ernő párttag pályázott, kötelességévé teszi a párttagoknak, hogy tagtársukat támogassák.

— Városunk tisztviselőinek és bizottsági tagjainak névsora az 1907. évre. Főispán : Dr. Falussy Árpád. Tisztikar: A polgármesteri szék üresedésben. Főjegyző: Kőrösmezey Anlal. Főkapitány: Tankóczi Gyula. Árvaszéki ülnök: Békéssy Géza. Közigazgatási tanácsos: Árokháty Vilmos. Gazdasági tanácsos: Bartha Kálmán. Tanácsjegyző: Ferencz Ágoston. I. aljegyző: Dr. Pap Zoltán. II. aljegyző: Demkő Sándor. Tiszti főügyész: Dr. Vajay Károly. Mérnök: Erdélyi István. Főorvos: Dr. Jéger Kálmán. Pénztárnok: Ker- tészffy Gábor. Főszámvevő: Novák Lajos. Közgyám: Dr. Lénárd István. Levéltárnok: Fodor György. Tiszteletbeli tiszti főügyészek: Dr, Nagy Barna, dr. Antal Sándor, dr. Biró Elemér. Legtöbb adót fizetők: Dr. Antal Sándor, Antal Kristóf, Beer Mór, Bossin József, dr. Muhy Zsigmond, dr. Farkas Antal, Fried Emil. dr. Frieder Adolf, dr. Haraszthy Béla, Halmi János, Heinrich Viktor, Lengyel Károly, Jákó Sándor, dr. Kereszt- szeghy Lajos, Klein Vilmos, Róthbart József, Korányi János, Kovács Ábrahám, Kovács Leó, dr. Lehótzky János, dr. Lengyel Márton, Litteczky Endre, Marko- vics Májer, Márkus Márton, dr. Nagy Barna, Osztrei- cher Tóbiás, Feusd Ezekiel, dr. Papolczy Gyula, Reiter Béla, Unger Ullmann Sándor, Roóz Gyula, Roóz Samu, Rosenfeld Miksa, Schwartz Alber, Sz. Török István, Wallon Lajos, Jankovics János (felebbezés alatí). Póttagok: Fogarasi Sándor, Bölönyi László, Freund Sámuel és Kolozsvári Károly. (Felebbeztek : Schefteli Sámuel és Reiter Mór). Választottak: Balogh József, Biki Károly, Csomay Imre, dr. Dómján János, Ekker János, Fehér József, dr. Fejjs István, Félegy- házy Ferenc, Gőbl Ferenc, Gyulay Lajos, Hehelein Károly, Heidlberg Imre, Jákó Mihály, Kató Antal, dr. Kelemen Samu, Kótai Lajos, Kölcsey F'erenc, Krassó Miksa, Lévay József, Markos György, Miklusovszki Antal, Osváth Elemér, Pap Endre, Pethő György, Seres István. Steinberger Éliás, Szentiványi Károly, TanMélyen aludtam, amikor álmomból különös mozgás riasztott fel.

— Mi történt? — kiáltottam s gyorsan meg- gyujtottam az éjjeli lámpát és előttem állt a rabbi óriási szolgája, szomorúan nézve rám, oly tekintettel, amely könyeket csal ki az ember szeméből.

— Mit akarsz? — rivaltam rá. De nem felelt, hisz néma volt és süket.

Gyorsan átláttam a helyzetei. Ez az ember tudja, hogy orvos vagyok, s valószínűleg beteg.

— Mi bajod ? — kérdeztem a szerencsétlentől. — A nyelv ? A szád ? A torkod ? — S a siketnéma azon az állati hangon, amely sajátja, iszonyúan el- bődült.

Az éjjeli lámpással bevilágítottam torkába.

— Hadnagy ur! Hogy nem őrültem meg a rémülettől abban a szörnyű pillanatban, még ma sem értem. A szolga szájürege nem volt emberi. Nem volt se foga, se nyelve, se légcsöve. Iszonyú torkolatban végződött ez a szájüreg, amelyből nem hatolhatott ki a hang. És én átláttam rögtön, hogy ez, aki itt előttem áll, nem emberi lény! Menekülni akartam, de nem tudtam, az óriás megragadott s nem engedett ki a szobából. A műszereimre mutatott és sírva fakadt{

Mit tegyek ? . . . a hatalmában vagyok. Engedelmeskednem kell, különben megfojt. Az undortól és borzalomtól remegve benyúltam a szörnyeteg szájába hogy az üreget megvizsgáljam. Remegő kezeimmel elkalandoztam benne, amig csak egy ismeretlen valamibe, amit később láttam, egy köteg fácskába akadtam.

— Ez az? — kérdeztem szemeimmel az óriástól s ő állatias bődülésével ráhagyta, hogy igen.

Gyorsan munkához láttam. Puszta kézzel nem | tudtam kivenni, a faköteg nem mozdult meg, mintha |

csak odanőtt volna. Előveszem a foghuzót és ráillesztem. Mit sem használ. Hiába rántom teljes erőmmeh az óriás is hiába segít, a köteget nem lehet helyéből kimozdítani. Homlokomról csak úgy csurgóit a veritek. Ez a szörnyeteg mindjárt rám vetti magát és és megfojt! Nincs menekülés, csak egy! És műszereim közül kikerestem egy kis ollóalaku kést. Megragadtam vele a fadarabokat, s azok engedtek. Egy papírdarabba voltak göngyölve, amit diadalmasan mulattam meg az óriásnak.

Ebben a pillanatban kialudt a lámpaláng, s mi sötétben maradtunk. Egy foszforfény övezte alak rohant a sötétben az ajtó felé s az egész ház pokollá változott. Borzasztó hangok hallatszottak mindenünnen. Az ajtók szörnyű robajjal csapódtak be, az ablakok csörömpölve törtek össze. A kétségbeesés erejével rohantam ki, s ott láttam a rabbinust, rajta térdelt, szájából és orrából tüzelt fújva a felszabadult szolga. Véres cafatokban tépte le ura testéről a húst ... és én a kiállott izgalmak alatt eszméletlenül összeros- kadtam. A tisztek vezény szavára és a jó ismerősök költögetésére ébredtem föl, hogy újólag visszaessem ágyamba. Két hónapig feküdtem tifuszos-lázban, s amikor felgyógyultam, első kérdésem a rabbi és szolgája volt. De ők ott vesztek a tűzvészben azon az örökké emlékezetes éjjelen és csak megszenesedett holttestüket találták meg.

Hallott ön hadnagy ur a csodarabbik szolgairól ? Golemnek nevezi őket a tudatlan nép és én egy ilyennel akadtam össze.

Tifuszos lázálom? Hát ön sem hisz? Hát önben is csalódom ?

T.

kóczi József, dr. Tanódi Márton, Teutelbaum Herman, dr. Törseök Károly, Vajay Imre, Veréczy Antal, Virág András, Wallon Ede, Uray Gáspár, Uray Géz i és Zabari Ferenc.

— Fentartó-testületi közgyűlés. A szatnaár-németi-i ev. ref. főgimnázium fentartó-testülete január hó 7 én délelőtt 11 órakor, Kölcsey Anlal földbirtokos elnöklete alatt gyűlést, tartott a szatmári ev. ref. egyház

1 nagy tanácstermében. Kölcsey János igazgató-lauácsi elnök szép szavakban emlékezett meg a fentartó-íes- tület elhunyt elnökéről, Hegedűs Sándorról. A testület részvét-táviratot küldött a gyászoló családnak. Majd dr. Hantz Jenő igazgató tanácsi jegyző indítványozta, í hogy a tanári-kar és a tanács indítványára, Borsos Benő elhunyt igazgató emlékét örökítsék meg arcképének lefeslése, alapitvány-tétel és síremlék felállb tás által. Dr. Hantz ez indítványát készséggel elfogadták. Következett ezután a főgimnáziumi igazgatói szék betöltése, mely szerint igazgatóul egyhangú lelkesedéssel és közfelkiáltással Bakcsy Gergely h. igazgatót választották meg.

— Lezárt pályázat. Tegnapelőtt este zárta le a városi tanács a polgármesteri és tiszti főügyészi állásra nyitva álló pályázati időt. A pályázat eredménye szerint a polgármesteri állásra egyedül dr. Vajay Károly városi tiszti főügyész, mig ellenben a t. főügyészi állásra dr. Veréczy Ernő, dr. Schönpflug Jenő és dr. Antal Sándor pályáztak.

— A Kölcsey-kör f. évi január hó 13-án d. e 11 órakor a városháza nagytermében matinét tart, melynek szereplői: dr. Tanódi Márton felolvasással ; Fejes Mariska hegedüjátékkal; Bakó Béla magánjelenettel és Fogarassy Juliska zongorajátékkal.

— Pénzügyi kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Balassa Arthur szinyérváraljai m. kir. adóhivatali gyakornokot a komáromi m. kir. adóhivatalhoz, Szaplonczay Endre fehérgyarmati m. kir. adóhivatali gyakornokot pedig a tokaji m. kir. adóhivatalhoz adótisztekké nevezte ki — A nagykárolyi kir. pénzügy\ igazgatóság Tóth Jenő szinyérváraljai adóhivatali gyakornokot a fehérgyarmati adóhivatalhoz segélydijas, Szentgyörgyi Kálmán szatmári lakost pedig a szatmári m. kir. adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká nevezte ki.

— Rebatta-táncestély. A regatta-egylet január hó 5-én fényes táncestélyt rendezett a Társasköz termeiben, mely a farsangi mulatságok méltó megnyitója volt. A felülfizetéseket is számítva, az erkölcsi siker mellett az anyagi is meg volt.

— Általános gazdagyülés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület múlt hó 30-án a városháza tanácstermében nagy érdeklődés mellett gyűlést tartott,

i melynek fontos tárgya az egészségtelen munkásviszonyok kérdése volt. A szociális jellegű tárgy nem csak i a gazdák, de a szociál demokrata párt érdeklődését I is nagyban fölkeltette, úgy, hogy a szociálisták 10 tagú ; küldöttséggel óhajtották magukat képviseltetni. A né- ! pes gyülekezetre mintegy 300 gazda gyűlt egybe a j gazda társadalom legkülönbözőbb osztályaiból. Domahidy | Sándor elnök megnyitván az ülést, ismertette a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetség nagy gyűlésének határozatát, mely a munkásviszonyok elfajulásával szemben a gazdák sürgős szervezkedésének szükségét hangoztatja. Ezután Poszvék Nándor titkár ; megismertette az előintézkedésre kiküldött bizottság • határozati javaslatát, mely fölött aztán megindult a j vita, melyben báró Vécsey László, Kovács Jenő, dr. 1 Böszörményi Emil, Solymossy Gusztáv és Spiegel Fe- j renc vettek részt. A szervezkedés szabályozása cél- | jából a gyűlés hat tagú bizottságot küldött ki. Majd pedig határozatba vétetett, hogy legkésőbb január 15-ig ■ járásonként, az ezzel megbízottak az érdekelt gazdákat i hívják egybe. A szatmári járásban Kovács Miklós ;

Böszörményi Zsigmond a szinérváraljai, gróf Teleki i Sándor a nagysomkuti, Rébay Dezső az erdődi, Járm Andor a mátészalkai és Kende Zsigmond a fehérgyarmati járásban lettek az összehívással megbízva. Az összehívandó járási gyűlések feladata lesz helyi bizottságokat alakítani, továbbá célja lesz kimondani a | szolidáritást, megállapítani a méltányosság teljes figyelembe vételével az aratási szerződéseket, a maximális munkabéreket, szabályozni a cselédbéreket, és szerződéseket stb.

— Szanatórium-bál Halmiban. A folyó hó 12-én megtartandó halmii mulatság, a rendezőség ügybuz- góságát és a mulatság iránt széles körben megnyilvánuló érdeklődést tekintve rendkívül kedélyesnek

1 Ígérkezik. A mulatságot »Eleven Újság« fogja bevezetni melynek egyes pontjai a következőképen vannak szétosztva: Rikkancs: dr. Vityiné Nagy Ella. Vezércikk: Kellyér Ilonka. Tárca: Benyovszky Mariska, Drimák Erzsiké. Politika: dr. Nagy Mihály. Hírek: Markovics Aladár. Művészet: Dénes Sándor. Törvénykezés: dr. Varga Samu. Zene: Horváth Endre, dr. Péter Teofil Szerkesztői üzenetek: Bodnár Annuska. Apróhirdetések: Markovics Iduska. Az »Eleven Újság« szövegét