Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-03-07 / 18. szám (19. szám)
l/f HJlSIcU)4jL4.l fiXtLix 5 \ OOfrFÍ ^ 1 f/^-r Szatmár, 1906. március 7. Szerda. <s/r Éi / j , A r " \ • $ $('( 151 ö, /) '8- szám FÜGGTLBSSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATWSÁRVÁRfóEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS Ä „SZATMÁRNÉMETI-! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASARNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára !0 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU Felelős szerkesztő Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTÓSÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ................= Telefon-szán 80. ■■ ■ . -.rr^zIK IndennemS dijak Szatmnrsn, a k! hivatalban fiz.tendők. Kelemen Samu beszámolója. A Kelemen Samu vasárnapi beszámolója a 1 választópolgárok bizalmának és szeretetének | impozáns megnyilatkozása volt. Tömegesen jelentek meg a választópolgárok pártkülönbség nélkül, melegen ünnepelték a volt képviselőt, akit egyben nagy lelkesedéssel egyhangúlag újra képviselőnek jelöltek. Semmi kétség benne, hogy bármikor lesznek is a választások, a Kelemen Samu zászlójával az ellenzék diadalmasan megy a választási küzdelembe. Akik ellenfelei voltak is, a legteljesebb elismeréssel emlékeznek meg arról a páratlan kötelességtudásról, mely őt képviselői működésében vezette. Ö szervezte a pártot úgy, hogy hajléka van Szatmáron is, a Szatmár- hegyen is és meg van mindeniknek a maga függetlenségi köre, — a pártnak döntő szava van ma minden közérdekű ügyben; első parlamenti szereplése a nagy siker jegyében folyt le; a központi függetlenségi pártkör tárgyalásaiban tevékeny részt vett és mint Csomay pártelnök kiemelte, M.-Szigettől kezdve Sopronig, Veszprémben, Nagybányán, Técsőn, Sátoraljaújhelyen, Kolozsváron, mindenütt tevékeny részt vett a pártszervezésben, az utóbbi helyen ő volt Hock Jánossal egyetemben a diszszónok a magyarországi összes főiskolák nagy Kossuth ünnepélyén. A beszámoló különben a lelkesedésnek sokszoros megnyilatkozásai között folyt le. Pontban 11 órakor nyitotta azt meg Csomay Imre, kit az elnöklésre fölkértek. Az »Olvasókör* udvarán mintegy két ezer ember volt, akik nagy érdeklődéssel tekintettek a beszámoló elé. Csomay Imre elnök a jegyzőkönyvvezetésre dr Rácz Endrét fölkérvén, kül- döttségileg hivatta meg a gyűlésbe dr Kelemen Samut, akit zajos éljenzéssel fogadott a nagyszámú polgárság. Dr Kelemen Samu általános feszült figyelem közepette emelkedett szólásra s a következő beszédet mondotta: T. Polgártársaim ! (Halljuk! Halljuk!) Alig két hónapja, hogy beszámolót tartottam önök előtt. De ha végig tekintek a rombolásnak azon a munkáján, amelyet alkotmányunkon és szabadságjogainkon a mai hatalom véghez vitt, úgy (tinik fel előttem, mintha évszázadok, vagy legalább is évtizedek tűntek volna el azóta az enyészetbe. Mint hajdanában a tatárjárás idején vad hordák száguldtak végig az országon, fölperzselték a templomokat, rombadöntöfték a falvakat: úgy gázol ma végig a hatalom a nemzeti életnek mezején, és maholnap csak porrá lett falvak és égnek meredő üszkös tornyok lesznek utjának jelzői. Nemzeti szabadságintézményeink legfontosabbikába, a törvényhozás termébe szurony-erdőt ültettek és ennek az erdőnek sűrűjéből törnek élő a hatalomnak szegénylegényei, hogy kifosszák e nemzetet évszázadokon át gyűjtött alkotmányos kincseitől. Mik hát azok a törvénytelenségek, amelyeket mi elkövettünk, hogy a jogtalanságnak, törvénytelenségnek és erőszaknak egész sortüzét szegzik a mellünknek ? ! (Egy föltevés.) T. Barátaim ! A köztudat szerint a válság tüze a katonai felségjogok körül gyuladt ki. Véleményösszeütközés van király és nemzet között. A korona e jogoknak érinthetetlenségét, — a nemzet e jogoknak alkotmányos természetét vitatja. A korona mögött áll az osztrák nép és a mai kormányzat; a mi táborunkban van az egész magyar nemzet (Élénk helyeslés és éljenzés.) Nem vitatkozom az osztrák felfogással. Az ő j alkotmányuk lényegesen más, mint a mienk. Mi évszázados alkotmány alapján választottuk uralkodóvá a Habsburg-családot; ez a család nekünk köszönheti trónját és nekünk a magyar koronát. (Úgy van! ügy van!) Ausztriának, a magyar nemzet segítségével uralkodója adta meg az alkotmányt. Őket tehát csak annyi alkotmányos jog illeti, amennyit uralkodójuktól kaptak. De bármilyen legyen is az ő felfogásuk a katonai felségjogokról, ha igaz az, hogy ezek a jogok érinthetetlen felségjogok, akkor kétséget sem szenvedhet, hogy e jogokat az uralkodó minden alkotmányos tényezőnek befolyásolása nélkül, a hiaga tetszőleges elhatározása szerint gyakorolhatja. Már most tegyük fel, hogy ezen érinthetetlen felségjogok alapján Őfelségének úgy tetszenék, hogy az egész közös hadseregbe, tehát annak osztrák részeibe is, a magyar nyelvet hozza be vezényleti és szolgalati nyelvül; tegyük fel, hogy katonai felségjogánál fogva elrendelné, hogy az egész közös hadseregnek, tehát az osztrák csapatoknak is nem a kétfejű sas, hanem a magyar szent korona legyen a jelvényük; tegyük fel hogy elrendelné, hogy a közös hadseregnek minden része, tehát az osztrák csapatok is, nem fekete sárga zászló, hanem magyar nemzeti lobogó alatt tartoznak küzdeni: kérdem, nem nyomban a földhöz csapnák-e az osztrákok az érinthetetlen katonai felségjogoknak egész elméletét és nem támadna-e erre olyan aktiv forradalom Ausztriában, amelyhez képest a mi passziv ellenállásunk puszta enyelgés ? ! (Élénk tetszés és helyeslés.) Mi következik ebből, t. Uraim? Az, hogy egyetlen nemzetet sem lehet kormányozni, egyetlen nemzeten sem lehet uralkodni a nemzeti érzületnek, a népiéleknek ellenére. (Élénk helyeslés.) Nem a vezényszóért, nem a szolgálati nyelvért, nem jelvényért-zászlóért folyik hát valójában a küz- ; delem. Ez a küzdelem az abszolutizmusnak és az al- i kotmányosságnak a küzdelme. Ez a küzdelem a hü- í béri és alkotmányos felfogásnak összeütközése. A ; magyar nemzet tudja, hogy amikor fiait adja a had- ! seregbe, vérét adja oda. A magyar nemzet tudja, i hogy verejtékét adja ennek a hadseregnek, mikor ve- rejtékes munkáján szerzett pénzét adja oda. Ezekért a kötelességekért cserébe jogokat is akar és nem tűrheti, hogy a véderő nek nagy intézménye a nemzeti intézmények sorából kihasittassék és azt a hatalom a maga egyéni tulajdonául sajátítsa ki. A »Meine Armee« és á néphadseregnek a küzdelme ez. (Élénk tetszés, helyeslés és éljenzés.) És t. Uraim, én nagy bizonyságot hivhatok fel álláspontunk, a katonai felségjogok alkotmányos jellege mellett. Csak nem régiben magának a szabadelvű-pártnak vezére, Tisza István gróf hivatkozott a szabadelvüpártnak értekezletén az úgynevezett 9-es bizottság katonai programmjára. Ez a programm a királynak előzetes hozzájárulásával készült és ő azt utólagosan is jóváhagyta. Ennek a programmnak első pontjában pedig az foglaltatik, hogy a katonai felségjogok is a kormánynak felelőssége és a törvényhozásnak alkotmányos befolyása mellett gyakoroltatnak. (ügy van! ügy vanl) Ha ezek után t. Barátaim, a szabadelvüpártnak vezére azt hirdeti, hogy ő bizik abban, hogy a felség e kijelentése mellett ma is teljesen megáll, akkor én nem irigylem őt ezért az optimizmusáért. Mer; hónapokon ál nem tesz egyebet ez a kormány, mint hirdeti szóval és megvalósítja tettel, hogy ezek a jogok nem alkotmányos természetűek, hanem abszolút jogok. Alkotmányos felfogás szerint pedig nekünk azt kell feltételeznünk, hogy a királynak minden tényét a kormány fedezi. Annál inkább kell tehét a kormány felfogása mellett a felségnek a felfogását keresnüuk, mert hiszen ennek a kormánynak amúgy sincs gyökere a nemzetben; ez a kormány maga sem hivalkodik azzal, hogy ő a nemzeti akaratot képviselné, ennek a kormánynak egyedüli létalapja a kiráivi vagy császári akarat, ez a kormány tehát kizárólag a királyi akaratot képviseli. Ha már most a kormány olyan elveket hirdetne, amelyek a királyi felfogással ellentétesek, — bizonyosak lehetünk benne, hogy az a kormány régen megszűnt volna kormány lenni, mert a király rég megvonta volna tőle bizalmát. (Élénk helyeslés.) (A hatalom étvágya.) Nem igaz hát az, amit a kormány és annak hivatalos szócsövei vágnak a szemünkbe, hogy nekünk étvágyunk kerekedett a felségjogokra. Ellenkezőleg: a hatalomnak támadt étvágya a nemzetnek a jogaira. (Élénk tetszés és helyeslés.) És még ha igaz volna is, hogy a nemzet részt kivan venni az uralkodó jogaiban, akkor sem volna ezért elitélhető. Mert a nemzeteknek ezek a törekvései szülték a legmagasz- tosabb, legnagyobb, világot megváltó eszmét, a szabadságnak eszméjét. (Élénk éljenzés.) Ám, amikor a hatalomnak támadt étvágya a nemzetnek jogaira, akkor ebből fakadt minden nyomorúság, minden szenvedés, milliók és milliók gyötrelme és vértanusága, mert ebből fakadt a legborzasztóbb fogalom, a zsarnokság fogalma. (Zajos helyeslés és éljenzés.) T. Barátaim! Ha már most a vita nem többé e kérdés jogi természetének terére, hanem csak arra a térre szorul, hogy vájjon célszerű volt-e most bolygatni e jogok kérdését, akkor mi a vitát ezen a téren könnyű szerrel felvehetjük. Mert ha *zek a jogok olyanok, amelyekhez nyúlni nen* szabad, amelyeket csak megérinteni is tilos, akkor ez többé nem jog, hanem pusztán fikció; akkor ez a jog hasonlatos ahhoz a mesebeli zsák aranyhoz, amelyet a 1906. évi most érkezett legfinomabb = és legizlésesebb ------We isz Gyula megtekintését e! ne mulassza senki gyapjúszövet divatáruházában Deák-tér 21. szám. Báli idényre frak, smoking és mindenféle salon szövetek óriási választékban, valamint báli mellények is. IfeXmrtin Sons «Sí O. X/td. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára.
