Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-02-21 / 15. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYE1 KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A ..SZATMÁR NÉMETI-! IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. Egész évre ELŐFIZETÉSI ÁR: 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ■ ----- Teleíon-szám 80. -.....= Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A 67-es alap bukása. A képviselőházat csak a hivatalos lap utján tudta „feloszlatni“ a kormány hatalom. A nem rendes utón kézbesített királyi kéziratokat nem bontották föl a Házban; hanem újabb ülést tűztek ki, megfelelő napirenddel. Mikor már a fegyveres katonák betörtek az ülésterembe, a határozat meg volt hozva. A képviselőház a jogtalanul fellépő katonai karhatalom nyomása alatt is ülésezett s magához s a nemzeti küzdelemhez méltó férfias magatartást tanúsított. Az országgyűlés feloszlatása beleütközik a törvénybe; miután a törvény vitaihatatlanul kimondja, hogy az országgyűlés az évi költség- vetés és számadások letárgyalása és elfogadása előtt fel nem oszlatható. Pártpolitikai szempontból talán magyarázgatni próbálta eddig az alkotmányos politikai pártok egyike-másika e törvény értelmét, de ma már nem képezi pártpolitikai magyarázatok tárgyát sem. Az pedig, hogy az összes jogok letéteményesét és forrását, az országgyűlés képviselőházát katonai karhatalommal terrorizálták, nem csak alkotmányunknak, de minden parlamentáris elvnek megbocsáthatatlan megsértése volt. Fenyegető magatartást tanúsított a karhatalom a főrendiházzal szemben is. Miért történt mindez? Mert a nemzeti akaratot képviselő szövetkezett ellenzék nem volt hajlandó elveinek cserbenhagyásával, a törvények további elferdítésével és félretételével kormányt vállalni. Az Ausztriával való közösséget rendező 67-iki törvények végre nem hajtattak. Hogy továbbra is végrehajtatlanul maradjanak, ezt még az igazi 67-es alapon álló pártok sem akarhatják a koalíció kebelében. De meg a parlamentáris fogalmak sem engedik, hogy a többségre jutott koalíció, programmjának, habár egyelőre csak csekély mérvű, de jogosult érvényesítéséről teljesen lemondjon. A koalíció a politikai kívánalmak lehető legkisebb mértékét állította föl. Még a 67-iki törvények némely részének azonnali tökéletes végrehajtását sem kívánta. Csak annyi), kívánt, amennyit mint többségre jutott politikai tényezőnek kívánnia joga volt és kellett. És azért még ezt sem akarták megadni. Az, hogy a lehető legkisebb kívánalmat sem akarták megadni, bizonyítja először azt a világos tényt, hogy a 67-iki alkotások eddigelé határozottan meg voltak hamisítva, másodszor, hogy semminemű olyan pártalakulást nem akar szívlelni a hatalom Magyarországon, a mely a hatalom önkényszerü, korlátlan uralma elé bárminemű törvényes koriátokat emelne, a hatalom hangoztatja a 67-et, de csak mint cégért; mihelyt azonban annak érvényesülését kívánják: nyomban ellenáll. Nekünk Ausztriával nem kell semmi áron a mai „közösség“; mert ez nem közösség, hanem Ausztria egyoldalú uralma felettünk. Látható, hogy a 67-iki alkotások igazában nem érvényesithetők, tehát fenn sem tarthatók. Itt az ideje tehát, hogy azok is, akik eddig netalán hívei voltak a 67-nek s hittek a jövőben, hogy majd csak végrehajtatnak lelki- ismeretesen, országunk javára is, a 67-iki törvények, beláthatják már, hogy minden erre nézve táplált reményt föl kell adniok. A 67. sorsa meg van pecsételve. A függetlenségi eszmék pedig egyre jobban és jobban hatják át a nemzeti vérkeringést. A hétfői események csak a függetlenségi eszméknek szolgáltak javára. A sokat szenvedett nemzet szent áhítattal tömörül a függetlenségi eszmék zászlaja Köré. E zászló alatt való becsületes és rendíthetetlen tömörülés es kitartás biztathatja csak a nemzetet jobb jövőnek reményével. Ngygyé kell olvadnunk mindnyájunknak, akik a hazát szeretjük; hadd lássa a hatalom, hogy hiába való minden ez összetartással szemben, liaad lássa, hogy itt többé nem tereinihet a megvesztegetések és a szuronyok hatalmával sem olyan politikai pártot, amely jogtalan uralmat biztosítsa. Álljunk tehát mindnyájan a függetlenségi eszméit zasziaja alá. Hiszen még azokat is mindig odavonzotla a szivük, akik csak pártpolitikából nem vallották is eddigelé a függetlenségi elveket, de aku immáron reményüket veszthették saját politikájuk érvényesülésében. Szatmár-Németí sz. kir. város háztartásának 2ö évi egyetemes zarszamadasa. — (1880—1904.J — E címen közelebbről hagyta el a sajtót egy érdekes és énekes munka. Szerzője Novak Lajos, városunk íőszamvevője. Ha figyelmesen átlapozzuk eme, terjedelmére nem nagy, ele annál tartalmasabb müvet, feltárul lelki szemeink előtt varosunk legközelebbi negyedszázados élete az ő izgalmas, lázas tevekenysegében. A mikor Novak Lajos átveszi a főszámvevői j hivatalt, a varos bazlartasa nyomasztó adóssággal j küzd, mert az évi előirányzatba vett bevételi tételek ! nem feleltek meg a való tényeknek, hanem legnagyobb részt csak képzeleti mennyiséget fejeztek ki. A kiadások azonban szomorú következetességgel be- ; állottak. E miatt bekövetkezett az a helyzet, mely egy város életében a legnyomasztóbb: a fedezhetlen hiány s ennek következése: a háztartás szükségleteinek fedezése, adósságból. A mü érdekességét tanúsítja az, hogy a gondos szerző a tőle megszokott tárgyilagossággal ismerteti időrendi sorban mindazon intézkedéseket, melyek a várost kivezetik a nyomasztó körülményekből s az anyagi szilárdságra juttatják. — E helyes intézkedések kezdeményezésében és keresztülvitelében — köztudomású dolog — épen a főszamvevőnek jutott az oroszlán rész. Ez intézkedéseket egyenként ismertetni nem engedi a hely szűke. Itt csak röviden rámutatunk a mü alapjára, hogy a nyomasztó anyagi helyzetet megszüntetni sikerült olcsóbb kölcsönök felvétele, újabb adónemek behozatala s a házi pótadó felemelése által. — De legfőképpen biztosították a város anyagi helyzetét az évenként összeállított oly költségvetések, melyekben körültekintő figyelemmel vette számításba a főszámvevő a város minden jövedelmi forrását s melyeknek minden tétele megfelelt a valóságnak. Kitűnik a tartalmas munkából az, hogy a város az évenként szaporuló kiadásokkal szemben mindig megtalálta a kellően jövedelmező forrásokat s bár a kiadások majdnem minden ágazatban felette megnövekedtek, a háztartás egyensúlyának helyrehozatala után a házi pótadó nem növekedett, ellenben kevesbedett. E költségvetések helyességét pedig be- ! igazolták az évi zárszámadások. A munka három részre osziik. Az I-sö részben a város háztartásának menetét, a Il-ikban az állami adók, a házi adok mikénti állását, az évi hiányokat, a házi adó százalékát, a 111-ikban az előirányzaton kivül létesített alkotásokat, a város vagyonát, tartozását s a tiszta vagyont mutatja ki a szerző. Mivel e rövid ismertetésben mind a három résznek minden tételére nem terjeszkedhetünk ki, csak a legfontosabb és legkimagaslóbb tételek összehasonlítására szorítkozunk, u. m.: i. Rendes bevételek. 1. Szántó, rét, legelő, stb. után 1880-ban 19458 K, 1904-ben 34074 K. 2. Erdők után 1880-ban 36454 K, 1904-ben 112385 K. 3. Épületek után: 1880-ban 12356 K, 1904-ben 129437 K. 4. Vásárvám és mérlegjövedék 1880-ban 19200 K, 1904-ben 41747 K. 5. Kövezetvám 1880-ban 15366 K, 1904-ben 39384 K. 6. Cselekvő tőkék után kamatok 1880-ban 6477 K, 1904-ben 87509 K. 7. Különféle engedély dijakból 1880-ban 332 K, 1904-ben 18565 K. 8. Rendes vegyes bevételekből 1880-ban 8256 K, 1904-ben 94040 K. 9. Házi adó 1880-ban 66800 K, 1904-ben 253504 K. II. Rendkívüli bevételek: 1. Állami fogyasztási adóból 1880-ban 44543 K, 1904-ben 107884 K. A/ 1906. évi most érkezett legfinomabb ===== és legizlésesebb == Martin itIfiniSáf 01" WeiszQyula kJ' mJ v/ JL 1 il VJ- JLÉl Báli idényre frak, smoking és mindenféle salon szövetek megtekintését el ne mulassza senki óriási választékban, valamint báli mellények is. Sons «& C. JL/td* angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára.
