Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-02-21 / 15. szám
Szatmár, 1906. S Z A T M A R-NE M E T I. Február 21. 2. Rendkívüli vegyes bevételekből 1880-ban 34736 K, 1904-ben 227387 K. Csak e tételek összehasonlítása világosan bizonyítja, hogy a város jövedelmi forrásai a lehető legjobban vannak értékesítve s az azokból várható bevétel emelkedése mutatja, hogy 25 év alatt a város e forrásoknak nem kiapadását, hanem megerősödését, nagyobb jövedelmezőségét érte el. Kiemeljük itt, hogy a város bevételeinek emelkedésével szemben a szükségletek is majdnem évenként nagyobbodtak; s bár ez emelkedések nagy arányban veszik igénybe a város anyagi erőit, ezeket még is felül nem múlják, a háztartás egyensúlyát meg nem ingatják, sőt ez utóbbi években 40—50 ezer korona pénztári maradvány mutatkozik. A kiadások emelkedtek nagyobb mérvben a következő tételeknél: 1. Tisztviselők és szolgák fizetése, lakbér stb. 1880-ban 90714 K, 1904-ben 198277 K; emelkedés: 107563 K-val. 2. Nyug- és kegydijak 1880-ban 3968 K, 1904- ben 13459 K, emelkedés: 9491 K-val, 3. Irodai és hivatali kellékek 1880-ban 7448 K, 1904-ben 16408 K, emelkedés: 8960 K-val. 4. Utcák világítása 1880-ban 5826 K, 1904-ben j 25780 K. emelkedés: 19954 K. 5. Utcák takaritása és mügyalogjáró 1880-ban: j 10366 K, 1904 ben 28771 K, emelkedés: 18405 ko- rónával. 6. Lelkészek, tanítók, tanárok fizetése 1880-ban j 51002 K, 1904-ben 78308 K, emelkedés: 27306 koronával. A kiadások e nagy mérvű emelkedése a város ' emelkedését bizonyítja. S ha felemlítjük még azt, j hogy e város a lefolyt 25 év alatt különböző alko- : tásokra (létesítményekre) fordított egyes alapokból, ! kölcsönökből és a közpénztárból összesen 4.585786 : K-t, bátran kimondhatjuk, hogy városunk egynegyed j század alatt megtette mindazt, amit egy, a kor szín- 1 vonalán álló városnak megtennie kellett, s anyagi | erőihez mérten megtehetett. Ezen munkának felemlítjük még egy pár kimagasló tételét. 1- ször. Kitűnik abból, hogy e gondos házi ke- , zelés mellett az italmérés bérletéből 1891-től 1898- ig lehetett teremteni egy uj alapot, az italmérés forgó tőkéjét. E pár év alatt ugyanis a bérletből tiszta haszon volt 406882 K, a mely összeget a város 1893-tól 1899-ig 32 féle különböző szükséglet fe- , dezetére használta fel. 2- szor. A nagyobb mérvű szükségletekkel szemben a sok irányú és nagy arányú alkotások mellett is, a községi pótadó 1880-tó! 1904 ig összesen 15 százalékkal emelkedett; ugyanis 1880-ban volt 55 százalék, 1904-ben 70 százalék. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy 1880-ban csak 99000 K hiányt kellett fedezni az 55 százalékkal, 1904-ben pedig 175000 korona hiányt a 70 százalékkal, biztosan állíthatjuk, hogy az emelkedés elenyésző csekély. Figyelemre méltó még az, hogy ezen 70 százalék házi adónak fele része egyházi és iskolai szükségletek fedezetéül szolgál. 3- szor. A folyton fokozódó szükségletek mellett is az tűnik ki, hogy a város tiszta vagyona, különösen 1896-tól kezdve évenkint gyarapodik. A tiszta vagyon 1880-ban 4.523270 K, 1904 ben pedig 9.764116 korona. Városunk érdemes főszámvevője nem csak megnyugvással, jóleső megelégedéssel, hanem önérzettel j tekinthet vissza az elmúlt 25 évi munkálkodására. Jegyzői gyűlés. »Pars pro toto,« — rész az egészért! Ezt a sze- 1 repet töltötte be a mátészalkai járás jegyzői egylete: 1 a napokban tartott közgyűlésével! No igen, mert talán nem is méltóztatik tudni, I hogy a mátészalkai járás jegyzői karának is van egy ■ »járási egylete,« amely nem csak kizárólag a járási, de az egész jegyzői kar érdekével is foglalkozik oly- i kor-olykor, s különösen akkor, amikor — mint most is — annak külső szükségét látja. Épen ezért megismertetem előbb az egyletet; azután röviden ismertetem e közgyűlés határozatát. Évtizeddel ezelőtt alakult meg e járási egyesület s hasznos munkában ma is virágzik — rendületlenül. Székhelye, ahol gyűléseit tartja: Mátészalka. Elnöke- Komoróczy Jenő győrteleki, alelnöke Endrédy József nyirvasvárii, főjegyzője: Rohay Gyula mátészalkai, tagjai pedig: Fintha Sándor nagyecsedi, Rácz Ferenc vitkai, Fodor Árpád nyirmedgyesi, Müller János hodászi, Lányi Dezső szamosszegi, Göröm- bey Zoltán nagydobosi. Juhász Lajos kántorjánosii, Baka Béla olcsvai, Magyar Endre fábiánházai jegyzők és Steinberger Sándor mátészalkai, Érev Pál győrteleki, Fogarassy Gyula hodászi, Holch Andor nyirvasvárii. Fülep Márton nagydobosi, Baka Zsiga vitkai és Gózsa János nyirmedgyesi al-, illetve se gédjegyzők. A legközelebbi rendkívüli közgyűlés, a. szatmár vármegyei jegyző:- nyugdíj szabályrendeletének részletes tárgyalása végett hivatott össze, amely szabály- rendelet a törvényhatóság által jóváhagyva, a vármegyei hivatalos lapban volt meghirdetés végett közzétéve. Az egész közgyűlés tárgysorozatát az alelnök indítványai töltötték be, aki a közgyűlés egész tárgy- sorozatát referálta is. Határozatba hozták, hogy az egyöntetűség kedvéért a szükséges nyomtatványokat Mátészalkán készítteti és szerzi be a járás összes községe és jegyzője. Határozatba hozták, hogy a járási jegyzők minő és miféle nyilvántartásokat fognak vezetni s ezeknek Mátészalkán leendő azonnali elkészítése iránt legott intézkedtek is. A még határozatba hozott, több, járási érdekű intézkedések után, áttért a közgyűlés a tárgysorozat legkiemelkedőbb s legvitálisabb érdekű tárgyára : a nyugdíj szabályrendeletre. Terjedelmes munkában ismertette az előadó a szabályrendelet hiányait s azokat a következőkben kérte megfelebbezni s előterjesztését felebbezésként elfogadni: A nyugdíj szabályrendelet az 1904. évi XI, t.-c. alapján nyert törzsfizetés emelés és korpótlék összegét a nyugdíjalap javára fizetendő 50 százelék befizetése alól felmenteni tervezte. Ezzel szemben előadó az 50 százaléknak a nyúgdij alapra leendő befizetését feltétlenül megállapítani kérte; mert a fizetéssel emelkedett nyugdíjigény — ha a nyugdíj alapot nem emeljük, —alap hiányában kielégítést nem nyerhetne. A nyugdíjalapot pedig veszélyeztetni, fizetésképességét koczkázlatni azért, hogy most időleges befizetési előnyt nyerjünk, sem czélszerünek, sem észszerűnek, sem pedig megengedhetőnek nem tartja. A jegyzői szolgálat plénumát 30 évben s igy az évi befizetési százalékot 2 százalék helyett, visszamenőleg 3 százalékban javasolja megállapítani, mert a jegyzői állásra csakis teljeskoru egyének választhatók meg, s a tapasztalat szerint 28—30 éves korában nyer egy-egy fiatal ember önálló jegyzőségel. Már pedig ettől a kortól kezdődőieg, ha egy ennyire meg terhelt pályán, mint a minő a jegyzői — bárki is 30 évet tisztességgel megfut, méltán megérdemli a nyugdíjaztatást. Indokolja ezt továbbá azzal is, hógy más, hason vagy kevesebb kvalilikációju, de nagyobb fizetést elérő állásokra a fiatal ember már 18 éves korában gyakornoknak lép b°, s mikorra valaki jegyzővé vá- lasztatik, arra a korra már az ilyen gyakornokságon kezdő tisztviselő tiz évet ki is szolgált s fizetésben is odaemelkedett, ahol a jegyzői fizetés maximuma van, az ilyen tehát szolgálhatja a 40 évet. Indokolja, hogy a íanitők, tanárok, akik a két hónapi, hetenkinti s ünnepnapi szünidőkkel, az évnek épen csak felét szolgálják 4—6 órai napi munkával, szintén 30 évvel töltik be szolgálati plenumokaí, az a jegyző tehát, a ki éjt-napot egygyé téve évről-évre szakadatlanul nyög a munka terhe alatt, 30 évi robotos munkájával szintén teljesen rászolgál a teljes nyugdíjra, különösen pedig akkor, mikor annak elérhetése szerény javadalma daczára önmagát adóztatja fokozottabban, hogy a különben is állalok kreált nyugdíjalapot fizetés képes állapotban tartsa fent. Indítványozza; hogy a nyugdíj választmányba hivatalból helyet foglaljanak a járási főszolgabírók, a jegyzői egylet elnöke s a jegyzői karból legalább 10 egyén választassék be, mert sokkal megnyugtatóbb a jegyzők és családjának biztosítására az, ha a nyugdíj ügyben s annak alapja felett nem egy pár emberből, hanem tekintélyesebb számú tagokból álló bizottság intézkedik. Indítványozza, hogy minden nyugdíj határozatról az érdekeltek határozatilag, év végével pedig a számadásról, a nyugdíjazott egyének és nyugdijösszegeik kimutatásával a hivatalos lap utján az összes jegyzők értesittessenek. Ezen indítványt a járási egylet egyhangú határozattal elfogadta s az egész indítványt mint felebba- zést felterjeszteni kimondta. Végül a Szatmáron tartott vármegyei jegyzői egyletnek a Szamos czimü hetilap hivatalos közlönynyé lett deklarálása képezte a gyűlés tárgyát. Előadó egyáltalán nem látja szükségességét egy újabb hivatalos közlönynek akkor, amikor alig nehány éve nyilvánította azzá a Szatmár-Németi-t a közgyűlés s egyáltalán nem ismeri el a jogát a járási egyletnek ahoz, hogy kötelezőnek mondja ki a Szamos mint hivatalos közlöny járatását akkor, amikor a másik lap is hivatalos közlöny. Olyannak tűnik fel előtte ez eljárás, mint. az udvari szállító czim adományozása a kereskedelmi világban. Egyáltalában nem tartja helyesnek azt, hogy politikai lapot, bármily irányú legyen is az, az egylet hivatalos orgánumává tegyenek; de azt meg épen jogtalannak és inkonzekvensnek tartja s a jegyzői egylet igazságérzetével, tekintélyével és méltóságával össze nem férhető, hogy az osztó igazság ellenére egyik lapot a másik ellen gyűlési határozattal prote- gálja. A jegyzői testület a közigazgatásnak bizonyosan fundamentális része : igy joga is van ahhoz, ami köz igazgatási. Kérjünk azért egy kis helyet a »Szatmár vármegye Hivatalos Lapjáéban a jegyzék részére, mert csak az a legilletékesebb lap arra, — hogy a jegyzői egyletnek is hivatalos lapjává lehessen. Amennyiben pedig a »Szatmár-Németi« a hivatalos közlöny címet most is joggal viseli, — vagy attól oldja tel az egylet, ha ugyan erre kellő okot talál, — vagy pedig reklifikálja azt a hozott határozatot, a melylyel egy uj hivatalos közlönyt kreál s amely kötelezőnek mondja ki annak járatását; mert ez egylet e határozat helyességét, jogalapját s kötelező erejét el nem ismerheti. Az előterjesztés elfogadtatott s arról a jegyzői egylet elnöke a szükséges intézkedés megtétele végett értesiltetni határozatilag kimondatott. Ez, a megtartott jegyzői járási közgyűlés határozatainak vázlatos ismertetése. Ilyen az egyleti élet erre a porzó országban a — nyírben ; szűk a kör, amelyben mozog ; de ha tesz valamit nem csak magáért teszi, hanem : „pars pro toto'L Refe-Rens. Színház. Szombaton este uj darabot mutattak be telt ház előtt. A Népszínházban műsoron levő »Leányka» cimü operette került színre, amelynek szövegét is, zenéjét is Verő György irta. Ezt a darabot a Népszínház műsorán leginkább az tartja, hogy a főszerepet Fedák Sári játsza benne. Fedákért a darab is nagyon jó szokott lenni mindig, ha talán valójában nem is az. Hogy miért, az most nem tartozik ide. A >Leányká«-nál van sikerültebb alkotása is Verőnek, akár a szöveget, akár még ha á zenét is nézzük. Tagadhatatlan, hogy a zene elég kellemes; aratógépek és egyéb mezőg-azdasági gépek legújabb szerkezetben és legjobb kivitelben kaphatók. A magyar kir.állaip Vasutak gépgyárának Vezérügynokségépél BUDAPEST, V., Váci-körut 32. mmmm Árjegyzéket és költségvetést kívánatra ingyen és bérmentve küldünk. ------------"................... ■ Kerületi képviselő: BÍRÓ IvAJOS, Sajatmár. ---------
