Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-01-07 / 2. szám
X. évfolyam Szatmár, 1906. január 7. Vasárnap 2. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉIVIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Jegyzetek a napipolitikáh jz, (K. Z.) A kutya pecérsőg s a hóhér mesterség nem valami nagy diguitas, sőt nem is diguitás s én, senkinek zokon ne essék, mégis ki merem mondani a nagy szót, hogy e két fajta pecérség sokkal hasznosabb, sokkal pro- duktivebb foglalkozás, mint ma hivatásszerűen, qua közjogi tényező, a politikának élni, s mert a foglalkozások diguitása véleményem szerint a foglalkozás produktiv, vagy inprodúktiv voltától függ s nem attól, hogy az állás után exelentiás, méltóságos vagy nagyságos urnák hívnak valakit, igy a fentebb említett mesterségeket, a diguitás szempontjából is előbbre soroznám, ha nem lennék kénytelen szintén az árral úszni. Mi ma a politika? Szemfényvesztés, szóáradat, raraszkodás, szemforgatás, minden a mi nevetséges és rossz s miből mindenkinek csak kára támad. Eszközei pedig ennek a foglalkozásnak : Nagyképűsködés, demagógoskodás, erőszak, arcátlanság, stréberség, szóval minden csak nem a komoly munka. Mit csinálnak nálunk az u. u. közjogi tényezők és pedig fizetés mellett, mely különböző elnevezés alatt s mennyiségben kijár a közjogi funkctionariusoknak minden ex-lex s a nép minden nyomora, szenvedése dacára: trombitálnak, furulyáznak, sípolnak, ordítanak, beszélLapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komárany Zoltán. nek, imák a békéről, mindég csak a békéről, mint abstract fogalomról, ennek érdekében rendeznek interjuvokat, tartanak beszédeket, Írnak cikkeket s gyűlésre csőditik a népet, de valójában nem tettek s nem tesznek semmit, csak Írnak, csak beszélnek, mintha a cikkekké s oraíiokkkal meg lehetne menteni a hazát s megakadályozni, hogy a tönk szélére jusson a nemzet. Ha a házunk ég, azt oltani kell nem dissertatiót tartani a tűzoltó intézmény hasznos voltáról. A nemzet testében most golyó van, ostoba ember az, aki problémát akar feladni neki, hogy ilyen állapotban megfejtse. Hol van a tartalom, hol az igazság s hol a minimális morál a mai politikai életben ? Orgiát űl az gazság s uralkodik a hazugság ma a politikában. A nemzet akarja szomjuhozza s parancsolja az alkotásokat, undorodik már az írástól s még jobban a kinyilatkoztatásoktól, de hiába, nem képes erejét, akaratát érvényesíteni, kénytelen ölhetett kézzel ’ ézni a pusztulást s eltűrni hogy szomjuhságát, viz hiányában, akként oltsák el, hogy a szájába köpjenek. ♦ * * Béke. Erről a fogalomról zengett mindenki a karácsony hete s újév alkalmából. Annyit zengtek róla, hogy szinte megundorodott tőle a jóérzésü ember. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 1# Telefon-szám 80. • 1 — Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendők. A koalíció békét akar, azt zengték a vezérek. A császár békét akar azt trombitálta a generális ur, a császár hivatalos szőcsövé. Valaki tehát hazugságban sántikál, valaki tudva valótlant mond s ámítja a közvéleményt, hogy csakugyan békét akar. Mert logikus gondolat- menet, józan parasztos észjárással nem tudom semmiképen sem megérteni, hogy mikép tart még mindég az a késhegyig menő harc a nemzet s a király között, ha mindkét factor komolyan akarja a békét. Valaki tehát mást mond, mit gondol s mit tesz. Kinek áll érdekében Jánus módjára viselkedni ? A koalíció a nemzetet képviseli. A parlamentben, abban a kérdésben, mit nemzeti harcnak neveznek ma már nincsen pártkeret ma már gondolkodásban, erkölcsben a legtávolabb eső politikusok, komolyan akarják a békét, mert hazafiak s mert látniok kell azt az óriás pusztulást, mit minden vonalon a harc támasztott. A koalició vezéreinek tehát őszinte a szavuk s kinyújtott béke jobbjukban nem szorongatnak orgyilkot. Ellenben hogyan lehessen hinni azoknak, kik békét hirdetnek s háborút készítenek, kik erőszakot törvénytelenséget halmoznak egymásra s kik a jót is úgy akarják adni, hogy ökölbe szorul rája a s jóérzésü, tisztességes s magyar ember keze. T A R C A. Fehér Anna Betyár történet 3 felvonásban. Irta: Gárdonyi Géza. Először játszották december 30-án, szombat este. — A „Szatmár-Németi“ eredeti tárcája. — Irta: Old*. Gárdonyi Géza >Fehér Anna« cimü darabjának anyagát a múlt századbeli ugyanilyen cimü népballadából merítette. A múlt század romanticizmusát ele veniti fel előttünk, ama világét, amelynek legfőbb alakjai az u. n. szegénylegények voltak. Ezek a szegénylegények rendszerint a nép fiai voltak és a nép hajlandó volt nekik minden kiváló jó és nemes tulajdonságot, sőt erkölcsösséget is tulajdonítani. Ezen alakoknak fő mozgatójuk a személyes bátorság. Ez vezeti őket minden aljas tettükben. De ezen tettek erkölcsi súlyát a személyek bűnös lelkének förtelmeg- ségét az egyének lelki tisztaságának némely vonásaival enyhítik. E történetekből ismerjük meg leghívebben a magyar nép minden szokását. E történetek tükrözik vissza legtisztábban lelkének minden tulajdonságát. E történetek mutatják be a magyar népet az ő 1 ülönös mivoltában. * A darab tragikai hősnője Fehér Anna, ki bátyja, László házában él megosztva minden szeretetét közte és Szűz Máriá között. Amikor a függöny felgördül Fehér Anna lakodalomra készül. A falu legderekabb legénye, Dömötör akarja oltár elé vinni. Anna olyan, mint egy templomi szent, aki még az esküvő napján is vonakodik megcsókolni vőlegényét, mert fogadalmat tett Máriának, hogy fehéren, férfi ajaktól nem érintve fog oltár elé állni. László egy tál arany és egy tál ezüst pénzt ád húgának hozományul. A kerek summából azonban még 1 arany és 2 ezüst tallér hiányzik, de László megígéri hogy holnap kikerekiti. Hanem aztán csakhamar megtudjuk, hogy hogyan került a házba ez a sok pénz. László ugyanis a vidék leg- félemesebb lókötője, aki harmadmagával az egész környéket izgalomban tartja, úgy, hogy statáriumot hirdettek a vidékre. Annát gyakran puskaropogás, lódobogás riasztja fel álmából, s ha ilyenkor bátyja után nézett sohasem találta szobájábán. Bizonyosan valamely virágos ablak alatt leselkedik — Ezt el is mondja Lászlónak. Közben készülnek a lakodalomra. A nászónép gyülekezik. Vigadnak, táncolnak.— Majd jön László cifra szeretője, Manci is, aki jelen akar lenni a lakodalmon. De László még azt sem engedi, hogy húga kezet fogjon vele s kiutasítja a házból. Manci bosszút esküdve, feljelenti Lászlót a szolgabirónak, hogy Fehér László az a rettegett betyár, aki miatt statáriumot kellett hirdetni ? elmondja, hogy az éjjel a báró ezer forintos deres lovát akarják elhajtani amelyért a zsidó 300 forintot Ígért. Sőt még a Láezló titkos bejáróját is elárulja. A lakodalmas háznál vígan vannak. Poharaznak dalolnak, táncolnak. László kéri húgát, hogy énekeljen. De Annának nincs kedve. Valami különös érzés szorongatja szivét. És ma 17-ike is van. Apja halálának évfordulója.— Ropják a táncot, tréfás játék folyik, midőn belép a házba pandúrjaival a föszolgabiró. Kissé különösnek találják jövetelét, de azért szívesen látják. Ő maga is szívesen jött ide, mert már régebben szemet vetett Annára, a környék legszebb lányára. Kérdezösködésre kijelenti, hogy betyárokat üldöz s azért jött ide, mert a betyárok — a pandúrok jelentése szerint — e ház felé tartanak. — A szolga- biró László után kérdezősködik. Többen keresik, majd Anna is Dömével együtt bátyja után néz, de nem találják. Anna — vőlegénye kérdezésére — egyszerre gyanút fog, hátha az ő bátyja az az üldözött betyár. Keresi szűrét, pisztolyait, de nem leli azokat. Gyötrelme* gondolatai most még erősebb gyökeret vernek lelkében. Kívülről puskaropogás, lóvigtatás hallatszik. A főbíró ki akar menni legényeivel, de Anna, aki eddig csupa szűzies tartózkodás volt, most kétségbeesetten marasztalja borral, hízelgéssel, szerelmes szókkal, egy csábitó nő minden varázsával. Pedig a szolgabirót az Anna szép szemein kívül a rejtett bejáró is marasztalja. JKivül egyre jobban erősödik, közeledik a lárma. Anna már énekel is. Tréfás vig nótába kezd citeráján. S mig kívülről mind közelbbről hallatszik az üldözés zaja, a leány is egyre kétségbeesettebben énekli a nótát, csakhogy mara**za a főbírót. Egyszerre szörnyű csattanás hallátszik s a következő pillanatban a fal nyílását elrejtő szekrény ajtaján a halálra üldözött betyár — Fehér László — beesik a szobába — a vesztébe. Most gyors egymásutánban következnek a traNéhai Joó László volt szatmári óra és ékszer üzlete lóé £ászlé ntóda czég alatt újra — m egnyilt. =
