Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-01-07 / 2. szám

X. évfolyam Szatmár, 1906. január 7. Vasárnap 2. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉIVIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Jegyzetek a napipolitikáh jz, (K. Z.) A kutya pecérsőg s a hóhér mes­terség nem valami nagy diguitas, sőt nem is diguitás s én, senkinek zokon ne essék, mégis ki merem mondani a nagy szót, hogy e két fajta pecérség sokkal hasznosabb, sokkal pro- duktivebb foglalkozás, mint ma hivatásszerűen, qua közjogi tényező, a politikának élni, s mert a foglalkozások diguitása véleményem szerint a foglalkozás produktiv, vagy inprodúktiv vol­tától függ s nem attól, hogy az állás után exelentiás, méltóságos vagy nagyságos urnák hívnak valakit, igy a fentebb említett mestersé­geket, a diguitás szempontjából is előbbre so­roznám, ha nem lennék kénytelen szintén az árral úszni. Mi ma a politika? Szemfényvesztés, szó­áradat, raraszkodás, szemforgatás, minden a mi nevetséges és rossz s miből mindenkinek csak kára támad. Eszközei pedig ennek a fog­lalkozásnak : Nagyképűsködés, demagógoskodás, erőszak, arcátlanság, stréberség, szóval minden csak nem a komoly munka. Mit csinálnak nálunk az u. u. közjogi tényezők és pedig fizetés mellett, mely külön­böző elnevezés alatt s mennyiségben kijár a közjogi funkctionariusoknak minden ex-lex s a nép minden nyomora, szenvedése dacára: trom­bitálnak, furulyáznak, sípolnak, ordítanak, beszél­Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komárany Zoltán. nek, imák a békéről, mindég csak a békéről, mint abstract fogalomról, ennek érdekében rendeznek interjuvokat, tartanak beszédeket, Írnak cikkeket s gyűlésre csőditik a népet, de valójában nem tet­tek s nem tesznek semmit, csak Írnak, csak beszél­nek, mintha a cikkekké s oraíiokkkal meg le­hetne menteni a hazát s megakadályozni, hogy a tönk szélére jusson a nemzet. Ha a házunk ég, azt oltani kell nem dissertatiót tartani a tűzoltó intézmény hasz­nos voltáról. A nemzet testében most golyó van, ostoba ember az, aki problémát akar feladni neki, hogy ilyen állapotban megfejtse. Hol van a tartalom, hol az igazság s hol a minimális morál a mai politikai életben ? Orgiát űl az gazság s uralkodik a hazugság ma a politikában. A nemzet akarja szomjuhozza s paran­csolja az alkotásokat, undorodik már az írástól s még jobban a kinyilatkoztatásoktól, de hiába, nem képes erejét, akaratát érvényesíteni, kény­telen ölhetett kézzel ’ ézni a pusztulást s el­tűrni hogy szomjuhságát, viz hiányában, akként oltsák el, hogy a szájába köpjenek. ♦ * * Béke. Erről a fogalomról zengett mindenki a karácsony hete s újév alkalmából. Annyit zengtek róla, hogy szinte megundorodott tőle a jóérzésü ember. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 1# Telefon-szám 80. • 1 — Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendők. A koalíció békét akar, azt zengték a ve­zérek. A császár békét akar azt trombitálta a generális ur, a császár hivatalos szőcsövé. Va­laki tehát hazugságban sántikál, valaki tudva valótlant mond s ámítja a közvéleményt, hogy csakugyan békét akar. Mert logikus gondolat- menet, józan parasztos észjárással nem tudom semmiképen sem megérteni, hogy mikép tart még mindég az a késhegyig menő harc a nemzet s a király között, ha mindkét factor komolyan akarja a békét. Valaki tehát mást mond, mit gondol s mit tesz. Kinek áll érdekében Jánus módjára visel­kedni ? A koalíció a nemzetet képviseli. A parla­mentben, abban a kérdésben, mit nemzeti harcnak neveznek ma már nincsen pártkeret ma már gondolkodásban, erkölcsben a leg­távolabb eső politikusok, komolyan akar­ják a békét, mert hazafiak s mert látniok kell azt az óriás pusztulást, mit minden vonalon a harc támasztott. A koalició vezéreinek tehát őszinte a sza­vuk s kinyújtott béke jobbjukban nem szoron­gatnak orgyilkot. Ellenben hogyan lehessen hinni azok­nak, kik békét hirdetnek s háborút készí­tenek, kik erőszakot törvénytelenséget halmoz­nak egymásra s kik a jót is úgy akarják adni, hogy ökölbe szorul rája a s jóérzésü, tisztességes s magyar ember keze. T A R C A. Fehér Anna Betyár történet 3 felvonásban. Irta: Gárdonyi Géza. Először játszották december 30-án, szombat este. — A „Szatmár-Németi“ eredeti tárcája. — Irta: Old*. Gárdonyi Géza >Fehér Anna« cimü darabjának anyagát a múlt századbeli ugyanilyen cimü népballa­dából merítette. A múlt század romanticizmusát ele veniti fel előttünk, ama világét, amelynek legfőbb alakjai az u. n. szegénylegények voltak. Ezek a sze­génylegények rendszerint a nép fiai voltak és a nép haj­landó volt nekik minden kiváló jó és nemes tulajdon­ságot, sőt erkölcsösséget is tulajdonítani. Ezen ala­koknak fő mozgatójuk a személyes bátorság. Ez ve­zeti őket minden aljas tettükben. De ezen tettek er­kölcsi súlyát a személyek bűnös lelkének förtelmeg- ségét az egyének lelki tisztaságának némely vonása­ival enyhítik. E történetekből ismerjük meg leghíveb­ben a magyar nép minden szokását. E történetek tük­rözik vissza legtisztábban lelkének minden tulajdon­ságát. E történetek mutatják be a magyar népet az ő 1 ülönös mivoltában. * A darab tragikai hősnője Fehér Anna, ki bátyja, László házában él megosztva minden szeretetét közte és Szűz Máriá között. Amikor a függöny felgördül Fehér Anna lakodalomra készül. A falu legderekabb legénye, Dömötör akarja oltár elé vinni. Anna olyan, mint egy templomi szent, aki még az esküvő napján is vonakodik megcsókolni vőlegényét, mert fogadal­mat tett Máriának, hogy fehéren, férfi ajaktól nem érintve fog oltár elé állni. László egy tál arany és egy tál ezüst pénzt ád húgának hozományul. A kerek summából azonban még 1 arany és 2 ezüst tallér hiányzik, de László megígéri hogy holnap kikerekiti. Hanem aztán csakhamar megtudjuk, hogy hogyan ke­rült a házba ez a sok pénz. László ugyanis a vidék leg- félemesebb lókötője, aki harmadmagával az egész kör­nyéket izgalomban tartja, úgy, hogy statáriumot hirdettek a vidékre. Annát gyakran puskaropogás, ló­dobogás riasztja fel álmából, s ha ilyenkor bátyja után nézett sohasem találta szobájábán. Bizonyosan vala­mely virágos ablak alatt leselkedik — Ezt el is mondja Lászlónak. Közben készülnek a lakodalomra. A nászónép gyülekezik. Vigadnak, táncolnak.— Majd jön László cifra szeretője, Manci is, aki jelen akar lenni a lako­dalmon. De László még azt sem engedi, hogy húga kezet fogjon vele s kiutasítja a házból. Manci bosszút esküdve, feljelenti Lászlót a szolgabirónak, hogy Fe­hér László az a rettegett betyár, aki miatt statáriumot kellett hirdetni ? elmondja, hogy az éjjel a báró ezer forintos deres lovát akarják elhajtani amelyért a zsidó 300 forintot Ígért. Sőt még a Láezló titkos be­járóját is elárulja. A lakodalmas háznál vígan vannak. Poharaznak dalolnak, táncolnak. László kéri húgát, hogy énekel­jen. De Annának nincs kedve. Valami különös érzés szorongatja szivét. És ma 17-ike is van. Apja halálá­nak évfordulója.— Ropják a táncot, tréfás játék fo­lyik, midőn belép a házba pandúrjaival a föszolgabiró. Kissé különösnek találják jövetelét, de azért szíve­sen látják. Ő maga is szívesen jött ide, mert már ré­gebben szemet vetett Annára, a környék legszebb lá­nyára. Kérdezösködésre kijelenti, hogy betyárokat ül­döz s azért jött ide, mert a betyárok — a pandúrok jelentése szerint — e ház felé tartanak. — A szolga- biró László után kérdezősködik. Többen keresik, majd Anna is Dömével együtt bátyja után néz, de nem ta­lálják. Anna — vőlegénye kérdezésére — egyszerre gyanút fog, hátha az ő bátyja az az üldözött betyár. Keresi szűrét, pisztolyait, de nem leli azokat. Gyötrelme* gondolatai most még erősebb gyökeret vernek lelkében. Kívülről puskaropogás, lóvigtatás hallatszik. A főbíró ki akar menni legényeivel, de Anna, aki eddig csupa szűzies tartózkodás volt, most kétségbeesetten marasztalja borral, hízelgéssel, szerelmes szókkal, egy csábitó nő minden varázsával. Pedig a szolgabirót az Anna szép szemein kívül a rejtett bejáró is marasztalja. JKivül egyre jobban erősödik, közeledik a lárma. Anna már énekel is. Tréfás vig nótába kezd citeráján. S mig kí­vülről mind közelbbről hallatszik az üldözés zaja, a leány is egyre kétségbeesettebben énekli a nótát, csakhogy mara**za a főbírót. Egyszerre szörnyű csattanás hal­látszik s a következő pillanatban a fal nyílását elrejtő szekrény ajtaján a halálra üldözött betyár — Fehér László — beesik a szobába — a vesztébe. Most gyors egymásutánban következnek a tra­Néhai Joó László volt szatmári óra és ékszer üzlete lóé £ászlé ntóda czég alatt újra — m egnyilt. =

Next

/
Thumbnails
Contents