Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-08-12 / 64. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉNIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI A Fi: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr KELEMEN SAMU országgyűlési képvisel >. Fószerkesztó : Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán.' i!r. Havas Miklós SZERKESZTŐSE« ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. . • Telelőn-szdír.' 80. ■ . ' .1 MiadewsmS dijak Szaírnárca, a kiadákivalaibar Szataiidák. A család gazdasági existenciája. j Az összes kulturállamokat hatalmas vágy hulláma járja át: az egyéniség érvényesülése iránt való vágyódás. Az ember szabad emberi mivoltának megnyilatkozásáért küzd. Ennek a hatalmas vágynak a hulláma ellenállhatatlan i erejével a női nem széles rétegét is megmozgatta. A nő később ébredt egyéniségének tu- | datára, mint a férfi. A nő a férfinál hosszabb ideig volt bizonyos közösséghez, a családhoz kötve. De eme közösségnek határain belül nemcsak élete fentartásál, hanem egyszersmind annak tartalmát is megtalálta. Következőleg huzamosabb ideig kellett magát elsősorban a közösség tagjaként érezni. Egyéniségének érzete I még hiányzott. Napjainkban aztán fordult a sor, A gaz- j dasági fejlődés kétségtelenül arra törekszik, hogy az egyes háztartás gazdasági tevékenységének körét mindig szükebb térre szorítsa, sőt az egyes háztartás mint gazdasági egységet megszüntesse. Az ipar egyik produktiv házi munkát a másik után ragadja magához és a gyárba, vagy a műhelyekbe helyezi át. ’ Kiszakítja tehát azt a háziasszony kezeiből, ' aki eddig a ház mindenhez értő kézművese volt és szakmunkásoknak adja azt át. A fonás, szövés meg festés után a harisnyák kötéséi, a ruhák varrását, a gyümölcsök befőzését. A gáz és a vilamviiágitás, a központi fűtés, a nő j házitevékenységét még szükebb körre szorítják. Röviden : hála a termelési technika és a tér- j melési menet fejlődésének, megvan a lehetőség arra, hogy a tisztán házimunkákat igen parányi mértékre szorítsuk. Az iskola és nevelésügy fejlődése — a gyermekkerttől kezdve — csökkenti azt a nevelői munkát, amely egykor az anyára várt. A jelzett változásokkal karöltve és más különböző tényezők befolyása alatt a család lazulásának, felbomlásának jelei mutatkoznak. A felső tízezerből álló osztálynál a birtok dúlja szét a családot. Amennyiben a birlokok vagy a társadalmi állás lép az egyéni hajlam és az egyéni érték helyébe, mint döntő tényező, a család erkölcsi alapja semmivé válik, így a családi élet belső bomlásának és megszűnésének legfontosabb előfeltétele megvan. Ezt még csak fokozza a birtok az által, hogy az asszonyt anyai és feleségi kötelezettségei alól felmenti. Épp a felső társadalmi osztályok legjobb asszonyainak nyújt a családi élet mindig ritkábban benső, békés szellemerkölcsi tartalmat. A kapitalisztikus termelés lényeges kitérő jelenségei teszik tönkre a kis- és közép polgárság, valamint a polgári intelligencia családját. Kedvez a szellemi proletárok Reprodukciójának. A kizsákmányoló tőke intelligens, tudományosan képzett munkaerőkre szorul s azokat is a kézimunkásokhoz hasonlóan a lehető legolcsóbban akarja megszerezni. Széles polgár rétegek panaszai a közfigyelmet fölhívják erre a helyzetre, amelyet a statisztika oly híven tükröz vissza. De egy körülmény még jobban előmozdítja azt, hogy a gazdasági exis- tencia bizonytalansága és roszabbodása a kis- és középpoigárság és a polgári intelligencia körében teljes mértékben érezhető legyen. A fejlődő kultúra gyarapítja és finomítja az igényeket. Az életfentartás, mely lehetséges, i í í I l I j ( i ' i j i f T A R C A. Szerenád. — Paul Verlaine. — Miként ha bus halott szavától Zendűlne sirhalom, Oh nö, hallgasd meghitt szobádból Édes, hamis dalom ! Tárd lelkedet figyelmesen ki, Hallgasd ez éneket: Siró hangját nem hallja senki, Neked szól! Csak NekedI Zengem, hogy dús arany meg ónyx Szemednek csillaga; Hogy Léthe kebled, és folyó Slyx Hajad zuhataga, Mikéntha bus halott szavától Zendülne sirhalom, Oh nő, hallgasd meghitt szobádból Édes, hamis dalom ! Aztán áldott húsod dicsérem . . . Bóditó illatát. Álmatlan éjjel újra érzem, S kinos gyönyör hal át. S végül vörös, parázna szájad Csókjáról cseng dalom, , S hogy megkínzott ezer bübájad, Te Rémem! Angyalom! Tárd lelkedet figyelmesen ki, Hallgasd ez éneket! Siró hangját nem hallja senki, Neked szól! csak Neked! Gábor Andor. Az udvari bolond. — Régi krónikákból. — Egyik francia királynak, — a Lajosok közül, — volt egy púpos udvari bolondja, aki addig törte a j a sok csípős borsot az udvar orra alá, mig egyszer ! csak odakerült a hóhér kezére. De nem azért volt udvari bolond, hogy a hó- { hért is ki ne figurázza. merev ellentétben áll azzal, amelyet óhajtunk. Ennek következtében az illető polgári körökben fogynak a házasságkötések. A mai viszonyok visszarettentik az embereket attól a felelősségtől, hogy egy család fenntartására vállalkozzanak. A házassági akadályok annál inkább növekednek, minél jobban megfosztja a társadalom a férfit otthonától. Korcsmák, klubbok, melyek az agglegénynek minden lehető kényelmet és előnyt megadnak, alig hagyják vele éreztetni a családi tűzhely hiányát. Különböző körülmények, a melyek közt nem utolsó a fonák nevelés, elrabolják a polgári lány képességét és akaratát attól, hogy a szó jó régi értelmében háziasszonyok legyenek. Egyúttal megsemmisítik még annak lehetőségét is, hogy a lányok erős, egészséges egyéniségekké fejlődjenek, akik az életben a férjnek értelmes társai lehetnek. Egyre több lesz az a polgári család is, a melynek a férj keresete már nem elég a legszorosabban hozzátartozók föntartási költségeinek fedezésére sem. A férj nélkül maradt lányok mellett igen sok férjes asszony is kénytelen kenyérkereseti munkával gyarapítani a család jövedelmét. A polgárasszonyok és lányok gyorsan növekedő seregét szakilja ki a családból és utasítja »az ellenséges eletbe« a gazdasági kényszer, meg az ethikai jelenségek hatalmas parancsa. Ekkép gyöngül a család gazdasági existenciája és ennek gátat vetni a társadalomnak immár többé el nem halasztkató kötelessége. z. Ezzel a bolondságával aztán megkacagíatta egész Franciaországot . . . * Lajos király egyszer igen jó kedvében volt és mint rendszerint, évődölt az udvari bolondjával. — Te Pipin, — szólt tréfásan a király, — mit gondolsz ki a legnagyobb bolond Franciaországnak ? — Mit gondolsz te felség? — Te vagy Pipin ! — És miért én, felség ? — Mert téged busásan fizetnek, amiért bolond vagy. Pipin felhúzta a púpját és ravaszul mosolygott : — Akkor van még nagyobb bolond is. — Ki az? — érdeklődött a király. — A király, — felelt Pipin, mert ennek még többet fizetnek. A király nevetett, de azért bosszantotta kissé a bolond merészsége. — De dologtalanabb fráter nincs, mint te? — Felség, mindenben te vagy az első ! Lajos király összeráncolta homlokát: — Pimaszságban azonban utói nem ér senki, — szólt most már haragosan. Az idény előre haladottsága férfi szöveteket Kiváló miatt a raktáramon levő összes nyári és őszi mélyen leszáütott árakban bocsátom a m. t. vevő- közönség rendelkezésére, a miről mindenki szemé- — lyesen is meggyőződhetik. — tisztelettel S a m u e 1 Ignác* posztókereskedő ZZHZ Szatmár, Deák-tér. (Fehér ház.) ------ -----
