Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-06-17 / 48. szám

X. évfolyam.

Szatmár, 1906. junius 17. Vasárnap.

48. szám.

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP.

EGYE! KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A ,.SZATMÁRMÉiVIETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP.

ELŐFIZETÉSI AR:

Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér.

Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU.

országgyűlési képviselő.

Felelős szerkesztő :

Dr. Komaromi -Zoltán.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.

= Telefon-nzöm 80. -----------:

Ml

piiennen>ii dijai; Szatmárira, a kiadóhivatalban fizetendők.

A külképviselet.

Magyarországra nézve nagyon fotilos a külügyi képviselet kérdése. Az 1867 évi XIÍ. te. a közös külügyi képviseletben egyenlő jogot ad Magyarországnak is éppen úgy, mint Ausztriának. De a törvény rendelkezését félretették. Előtérben mindenütt Ausztria áll, a mi állami önállóságunk a külföld előtt nem domborittatik ki. A diplomaták és méginkább a konzulok nyelvükben, szelleműkben, gondolkozásukban tősgyökeres osztrákok, mindenütt és mindenben az osztrák politikai és gazdasági érdekeket szolgálják. Ezért nemcsak politikailag mel lőztetünk, de a magyar ipar és kereskedelem is leszorul a külföld piacáról.

Az egész külképviselet Ausztria birodalmi érdekeinek szolgálatában áll. A külügyi hivatal feje, a külügyminiszter mindig osztrák állam- férfiú és rendszerint a mi legnagyobb rosszakarónk. Úgy tekinti magát a közös külügyminiszter, mint ha a magyar kormánynak fennhatósága lenne. A politikai válságok, a cselszö- vények, amelyek a mi jogos és törvényes törekvéseink ellen irányulnak, mind a külügyminiszter politikájára vezethetők vissza.

Goluchovszki Agenor gróf, a jelenlegi külügyminiszter az, aki a külügyi politikának vitelében ellenünk a legtöbb rosszat tette. Éveken át a mi megrontásunkra működött. Ö volt az irányitója annak a politikának is, amely hazánkat a déli szláv államok előtt mindig olyan színben tüntette föl, mintha Magyarország a

T A R C A. !

i

A főhadnagy szerelme.

Önök, kedves olvasóira, mindannyian jól ismerik j a kaleidoskop színes, változó képeit. Kérdem tehát, a mikor azokban a fénylő, csillogó, néha halványodó ! majd újra felragyogó sokszínű képekben gyönyörködtek, jutott-e eszükbe, hogy az emberek élete nagyon i is hasonlít azokhoz a változó ezerszinü képekhez?

Tekintsenek csak szét maguk körül, mennyi sok színes, változó, érdekes képet lathatnak.

Itt fény, pompa, kincs, de hiányzik az önfeláldozó szerelem ; amott szegénység, nyomor, küzdelem, de a megpróbáltatásokban erőt ád a nem kérdő, nem számiló, igaz szerelem.

Egyik a gazdagság csalóka fényéért feláldozza j szivét, szerelmét, — a másik címét, rangját, vagyonát dobja oda, csak boldog lehessen.

De hogy állításomat bebizonyítsam, bemutatok

önöknek az élet nagy kaleidoskopjából egy képet.

*

Volt az én ezredemben egy főhadnagy, fess, gavallér gyerek, ki ritkán mulatott, sohasem kártyázott, szinte gyűlölte tiszttársai léha kalandjait.

Egy szép napon azonban mintha csak kicserélték volna, elkezdett lumpolni; folyt a pezsgő, húzta a cigány, s mig kis vagyonából tartott, talán józannak sem láttuk. Végül aztán eladta lovait., értékes csecsebecséit, bútorait, — szabadságot kért és elindult bo- lyongani a nagyvilágba.

kisebb szabad népek elnyomója lenne és azt akarná, hogy a balkáni államok minden törekvését meghiúsítsa.

Mos hát tovább nem tűrhetjük ezeket az állapotokat! Jogunk van ahhoz, hogy a magyar állam szuverénitása a közös diplomácia külső jelvényeiben, címerében, nyelvében és pecsétjében egyenrangúan jusson kifejezésre és a hivatalokban is személyzetileg arányosan képviselve legyen. És ha marad is a külképviselet az egyenrangú két állam képviselete diplomá- ciailag; mindazáltal a nagykövetségeket a kereskedelmi külképviseletektől minél elébb szét kell választani. Mert igy a magyar gazdasági és ipari érdekek háttérbe szorittatnak ezután is.

A magyar politikai világ és sajtó Goluchovszki iránt, vizenyős expozéjának a delegációban történt előterjesztése alkalmából, a legnagyobb mértékben kifejezésre juttatta ellenszenvét, úgy annyira, hogy ez az intrikus alak most valószínűleg nyakát szegi; a magyar delegációban kemény és kíméletlen támadások érik. S rajta lesz a magyar politikai világ, hogy a rendszert is, amelynek ő olyan hűséges ápolója és fejlesztője volt, megtörje. Nehéz munka, de mindenáron le kell küzdeni a nehézségeket. Mig a közös külképviseletben nem domborodik ki jogszerűen és kétségbevonhatatlanul Magyarország állami önállósága, és egyenrangúsága, addig a külföld előtt nem lesz politikailag tekintélyünk s az osztrák politika a külföld előtt továbbra is háttérbe szorítja és mellőzi a magyar államot.

Egyelőre tehát legalább is a kiegyezési törvényekben biztosított jogainkat kell érvényesítenünk a közös külképviselet terén. Ez nagy politikai és gazdasági érdek egyaránt. Aztán kiküzdjük az önálló, külön külügyi képviseletet, mert ez felel meg függetlenségi törekvésünk céljainak.

A felső kereskedelmi iskola.

Mióta fölszinre hoztuk a felső kereskedelmi iskola létesítésének eszméjét, az iskola fölállítására nézve megindult mozgalom mind szélesebb hullámokat vet. Mindenki belátja, mennyire szükséges és hasznos egy felső kereskedelmi iskolának — női tanfolyammal kapcsolatban — létesítése Szatmárnémetiben. A mozgalom vezetői minden lehetőt elkövetnek, hogy az iskola minél elébb létesüljön. S e ennélfogva attól sem riadnak vissza, hogy a szép cél megvalósítása érdekében áldozatot is hozzanak. LJgy hogy az egyéni áldozat- készség megnyilvánulásának dicséretes eredményéről számolhatunk be már eddigelá is. Hisszük, hogy azoknak, akiknek áldozatkészsége ez iskola létesítésére oly elismerésre méltóan megnyilvánult, számos követői lesznek.

Az ügy újabb fejleményeiről különben a következőkben adhatunk hirt:

A »Kereskedelmi Társulat“ vasárnapi közgyűlése által kiküldött bizottság szerdán este 6 órakor ülést tartott a »Kereskedelmi és Gazd. Csarnok« helyiségében. Jelen voltak: Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Teitelbaum Herman, Thurner Albert, Reiter Jakab, Beer Mór, Páskuj Imre, Kmerich Tivadar, Klein Vilmos.

S? 'SSS^S^XBS^SSBSSSMSSSSXSL

Mindenki kutatta ennek a psichológai problémának nyitját— eredménytelenül. A legjobban irányzott manőver is kudarcot vallott. Egyedül én tud'am meg tőle e nagy változás igazi okát. Én pedig leirom önöknek szóról szóra, úgy a hogy ő nekem elmondotta :

— Az 1890-iki nyári hadgyakorlatok alatt, — meséié nekem, — ezredesem egyik délmagyarországi taluba előre küldött szálláscsinálónak. A faluba érve természetesen a jegyzőhöz hajttattam. A cselédtől megtudtam, hogy a jegyző nejével együtt a városba utazott, a kisasszonyt azonban a kertben megtalálhatom. Elindultam hát őt felkeresni.

Piros rózsák, fehér liliomok, kék nefelejlsek, sárga violák és sokszinü százszorszépek között vitt utam a kert végén lévő csipkerózsás lugasig, melyben egy tündérszép szőke leány elmerengve olvasott. A kert puha pázsitján nem hallatszottak lépleim, igy ő nem vette észre érkezésemet. A mint megpillantottam, azt hittem kápráznak szemeim, egy valóságos mennybeli angyalt láttam magam előtt. Szinte féltem megszólítani. Percekig álltam ott, csodáltam szépségét, gyönyörű termetét, néztem, lestem pilláinak rezgését, mikor pillant már reám is. Irigyeltem a csipkerózsák levelei között belopódzó napsugarat, mely megrésze- giilve futkosott üde, hamvas arcán, piros ajakán, majd aranyhajkoronáján, s egyre csókolgatta hol ajakét, hol piros két orcáját. A leány szépségé valósággal elkábitott Nem birtam uralkodni magamon, beléptem a lugasba, hirtelen egy édes csókot loptam mézédes szájacskájáról. 0 természetesen megijedt, felsikollott s rémültében el akart menekülni, — alig tudtam visszatartani ....

Ez volt ismeretségünk kezdete . . . Micsoda találkozás volt az ! . . Szerelemmel, hódító virágillattal volt akkor tele a levegő, a napsugár, minden, minden. Azt hittem, mosolygott akkor reám az ég, a föld, fű, fa, virág, napsugár, sőt talán még a leányka is . . . Soha, soha többet olyan reggel, olyan találkozás.

Aztán két hétig, mig az ő falujokban voltunk, mindennap tavaszunk volt . . . Édes, kellemes, szerelmes tavasz, melyben ugyan ki gondol a bura, gyászra, fájdalomra, elmúlásra. Akkor voltunk először szomorúak, mikor ezredem tovább ment s nekünk el kellett válnunk. De csakhamar megvigasztalódtunk, mert megigértették velem, hogy manőver után meglátogatom őket. Megígértük, addig is írunk egymásnak. Meges- küvénk, egymáséi leszünk!! Forró csókok, ölelések között váltunk el; szivünk egy szép jövő boldogságával volt tele.

A manőver után azonban legnagyobb meglepetéssel és fájdalmamra Boszniába helyeztek le. Sorsomba természetesen kénytelen voltam belenyugodni, azzal vigasztalva magamat, hogy ott (létem úgy sem tart sokáig, mert kautiónk nem lévén, ott akartam hagyni a tényleges szolgálatot.

Néhány hónapon át naponta irtunk egymásnak, később azonban a leány levelei kezdtek elmaradni, mig végre válasz nélkül hagyta leveleimet. Egy napon újra levél jött tőle, abban arra kért, mentsem fel esküje alól, egy dúsgazdag bácskai nábob megkérte a kezét és szülei határozott kívánsága, hogy neje legyen a nábobnak. Egyetlen szemrehányó szó nélkül adtam meg a kért absoiutiót, jóllehet levelének mindenegyes szava gyógyíthatatlan sebet ejtett szivemen.

3 kiló legfinomabb minőségű Cubakávét 9 koronáért szállít postán bérmentve.

Jobb minőségű és olcsóbb mint bárhol.

Kérjen részletes kávé árjegyzéket.

a főpostával szrmben.