Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-04-01 / 26. szám

/ , " / ' - / U.- / ~M/J ^ fSlCLfcuJS , <-f /gy'uJ-í C bt. X. évfolyam^ ~ r ÍM. tv 4 \ Szatmár, 1906. április I. Vasárnap. £ «Tfir 26. szárr FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. 6 .A A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. Felelós szerkesztő: Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Teleíon-szám 80. —— Mindennemű dijak Szatmaron, a kiadóhivatalban fi^etsadák. Idézetek a törvénykönyvből. i. 1848: IV. törvénycikk: 5. §. ö Felségének joga van az összejött évi gyűlést prorogálni s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is fel­oszlatni, és ekkor uj képviselőválasztást rendelni; de ez utolsó esetben az újabb országgyűlés összehívásáról aképen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek jeloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. 11. Szentesitési záradék. »Mi a törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtar­tatjuk«. in. 1867; II. törvénycikk. Az Ö királyi Felsége által szerencsés jelavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott kirá­lyi hitlevél és koronáztatásakor leteti királyi eskü az ország törvényei közé iktattatnak. Az Ő királyi Felsége által szerencsés felavatta- tása és megkoronáztatása előtt az ország részére ki­adott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett kirá­| lyi eskü az ország törvényei közé iktattatnak, amely- j nek tartalma a következő : Mi Első Ferenc József Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Lodomér, Róma, Szerb, Kun és Bolgár országok Apostoli, úgy Illiria, Jeruzsál em stb. Királya, Ausztria főhercege stb. Mint Magyarország és társországainak apostoli királya, adjuk emlékezetül jelen hitlevelünk rendében: hogy, miután dicsőségesen uralkodott Föl- séges I. Ferdinánd ur ausztriai Császár, Magyarország­nak e néven V-ik királya, a Mi mélyen tisztelt és szeretett nagybátyánk, még 1848-ik évi december hó 2-án kelt lemondó levelénél fogva, mind az ausz­triai császári koronáról, mind pedig az uralkodása alatt állott többi országai koronáiról ünnepélyesen le­mondott; miután továbbá Fönséges császári királyi főherceg Ferenc Károly ur, a mi mélyen tisztelt és buzgón szeretett édesatyánk, akit az örökösödés rendje szerint a trónörőklés illetett volna, erről tett lemon­dását ugyanazon alkalommal hasonló ünnepélyesség­gel nyilvánította: az 1723. évi I. és II. t.-c. által megállapított örökösödési rend szerint Ránk, mint tör­vényesen jogosult örökösre szállott Magyarországban és társországaiban a királyi trónöröklés. Mi tettleg át is vettük az uralkodást, közbejött súlyos akadályok miatt azonban az 1791. évi III. t.-c. által kijelölt határidő alatt, mint Magyarország és társországai királya, Magunkat meg nem koronáztat­hattuk .... . . . Hosszabb tanácskozások után Isten kegyel­méből végre sikerült atyai szivünk örömére az alkot­mány visszaállítása által elhárítani azon nehézsége­ket, amelyek miatt királyi felavatásunk és köronáz- tatásunk eddigelé elhaladt. Az ország főrendéi és képviselői tehát tekintetbe véve a hazai törvények rendeletét, azok értelmében Minket, mint Magyarország és társországai trónjának és koronájánák törvényes és valóságos örökösét, men­tül előbb megkoronáztatni óhajtván: jobbágyi hódo­lattal járultak Elénk, s alázattal kérték, hogy mi az ország sarkalatos törvényei szerint mindenesetre még szerencsés megkoronáztatásunk előtt kiadandó koroná­zási hitlevelünkben az ország jogai biztosítására az alább irt cikkeket, s minden azokban foglaltakat ke­gyelmesen elfogadni, királyi hatalmunkkal helyben­hagyni, megerősíteni; s mind magunk kegyelmesen megtartani, mind mások által is megtartatni méltóz- tatnánk. Mely cikkek tartalma a következő : 1. §. Szentül és sértetlenül megtartandjuk s királyi hatalmunkkal mások által is meg fog­juk tartatni az 1723-ik évi I. és II. törvény­cikkekben megállapított királyi trónöröklést; — az 1791-ik évi 3. törvénycikk értelmében teljesítendő koronázást; Magyarország s társ­országai jogait, alkotmányát, törvényes függet­lenségét, szabadságát és területi épségét. Szentül és szigorúan megtartandjuk, és királyi hatalmunkkal mások által is megtartat­juk Magyarország és társországai törvényesen fennálló szabadalmait, kiváltságait, törvény- szerű szokásait és az eddigelé országgyülésileg alkotott, s dicső elődeink, Magyarország koroná­zott királyai által szentesített, valamint ezután országgyülésileg alkotandó és Általunk, mint koronázott magyar király által szentesítendő törvényeit, minden pontjaikban, cikkeikben és zá­radékaikban úgy, mint ezeknek értelme és gya­T A R C A. Berlin ostroma. — Rajz a francia-porosz háború idejéből. — Irta: Alfonz. V. orvossal sétálgattunk a Champs-Elyséen, s a bomba-rongált s a kartács-szaggatta kövezetről ol­vastuk Páris ostromának történetét, midőn az or­vos, alig hogy a de l’Etoile térre értünk, megállt s egy sarokházra mutatott, a mely a diadalív mel­lett állt. — Látja, mondá, azt a négy bezárt ablakot, ott fenn az erkélyen? Augusztus hóban, abban a végzetes évben, a mely annyi szerencsétlenséget árasz­tott reánk, oda hittak, hogy egy gutaütöttet gyógyít­sak. A beteg Fouve ezredes volt, az első császárság egyik dragonyos tisztje, aki teli lelkesedéssel hazája dicsősége iránt, a háború kezdetén a Champs-Elyséen bérelt lakást. Miért, mi célból, kérdi ön ? Hogy lássa csapatainak diadalmas bevonulását. Szegény öreg! A weisseinburgi csatának hire éppen akkor érkezett, mikor az asztaltól fölkelt. Midőn a jelentés végén 111. Napoleon nevét olvasta, eszméletlenül a földre rogyott. Vérező arczczal feküdt ott az öreg ezredes. Nagy termete, finom vonásai, szép fogai, őszbe vegyült haja hatvan évesnek tüntették fel a nyolczvan éves aggastyánt. Mellette unokája térdelt, könyezve. Na­gyon hasonlított az öreghez. Eszembe jutott a két gö­rög medaillon-kép, az egyik sötét, elmosódott, a má­sik tiszta, világos körvonalaival. A fiatal leány fájdalma meghatott. Az atyja ott harczolt Mac-Mahonnal s e borzasztó képek kettős fájdalommal tölték el szivét. Megtettem minden lehe­tőt, hogy megnyugtassam, ámbár kevés reményem volt, bagymázzal volt dolgom, s ebből ritkán gyógyul ki a nyolcvan éves ember. Három napig feküdt az öreg eszméletén kivül s mozdulatlan. Eközben érkezett a reichshofeni csata hire. Ön emlékszik arra a különös hírre. Egész estig azt hittük, hogy győzelmet arattunk, húszezer porosz elesett s a trónörököst elfogtuk. Nem tudom, hogy miféle csoda, miféle delejes erő juttatta tudomására az öregnek, ki eddig süketen hevert, az általános öröm hírét: mikor este ágyához léptem, egészen más embert találtam. Szeme fénylelt beszéde kevésbé volt nehézkes, s annyira megerősö­dött, hogy mosolygott s dadogva mondá : — Győzelem, győzelem !-- Igen, ezredes ur, nagy győzelmet arattunk. S mikor Mac-Mahon fényes hadi tettének legközelebbi részleteit elbeszéltem, láttam, hogy vonásai szelídül­nek, s arca ragyog az örömtől. Mikor kimentem, unokája várt rám, halványan és zokogva. — Ő meg van mentve! — szólék, megragadva kezeit. A szegény leány alig tudott válaszolni. A valódi tényállást Reichshofenből épen akkor tudtuk meg. A sereg szét volt verve. Mac-Mahon menekült. Megré­mülve néztünk egymásra, ő atyjára gondolt, én az öreg urat féltettem. Ezt az uj csapást nem viselhette volna el. És mégis, mit tegyünk ? Hagyjuk meg csa­lódásában, mely visszaadta az életnek ? De akkor rá kell szednünk őt. — Nos, én rászedem őt, szólt a derék leányka, hirtelen letörölve könyeit, és szilárd arccal lépett nagyatyja szobájába. Nehéz feladatra vállalkozott. Az első napokban még aránylag könnyű munkája volt, mert az öreg mindent elhitt, mint egy gyermek. De egészsége visszatértével gondolatai is tisz­tábbak lettek. Szükséges volt a sereg mozdulatairól pontosan értesíteni s katonai híreket kitalálni. Megható látvány volt, a mint a szép leány éjjel­nappal Németország térképe mellett ült, apró zászló­kat szurkait bele, s egy dicsőséges hadjárat történe­tét kigondolta: Bazainet útban Berlin felé, Fossard WEISZ GYULA gyapjú-szövet divat-üzletébe az uj idényre *“1^ in egérke^te k. Az egész kontinensen elismert nagynevű I%dLo.x*t:in 80119« «& O* Tvtd. angol gyapjúszövet gyárosnál Hői ruha —— . = szövet- ===== különlegességek nagy választékban !! egyedüli raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents