Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-01-10 / 3. szám
Szatmár, 1906. SZTMÄR NÉMETI január 11. szomjukat onnan oltják, ahonnan lehet. És ha mi a nemzet erőssége szempontjából hirdetjük, hogy a nemzet jogait tiszteletben kell tartani, hogy ez a nemzet nem élhet jogok nélkül, akkor ép úgy hirdetnünk kell a jogokat az egyesek számára is, mert az hogy nekik jogaik legyenek amikor kötelességeik vannak, emberi és isteni igazságon alapszik. (Éljenzés és taps !!) Tisztelt barátaim ! Jól tudom, hogy ha mi ezt a rohanó áradatot erőszakkal el akarjuk nyomni, az ideig-óráig sikerülhet. De nem azaz okos ember aki csak arra gondol, hogy a viz ártalmas, mert ha kiárad városokat pusztil és falvakat söpör el, hanem az az okos ember aki ezeket az elemeket szabályozni, céljaira felhasználni, zsilipekben fölfogni képes, és ahelyett hogy városokat és falvakat engedne elpusztit- tatni, öntözteti velők mezőit, éstermővé teszi rétjeit. (Élénk tetszés.) Ép Így kell hogy öntözzük és termővé tegyük a népjogokkal e hazának szántóföldjét, azt amit termővé tettünk eddig és amit nemzetünk jövője, hazánk erkölcsi és anyagi megerősödése végett termővé kell tennünk a jövőben, (Zajos éljenzés és taps ! 1) A korlátok. Ennek az igazságnak t. barátaim, az én meggyőződésem szerint csak egyetlen korlátja van. Ez a korlát az, hogy mi akkor, amikor a nemzetnek ítélethozatalra hivatott tényezői közzé akarjuk emelni azokat, akiket e jogok még meg nem illetnek, ezt ahoz a biztosítékhoz kell fűznünk, hogy ezt a jogot csak azoknak adjuk meg, akikaz ítélet hozatalára éretteknek is bizonyulnak. Amikor ezt a tételt ielállitom, ebben engem az a tekintet vezet, hogy a szolgáltatások minden terén ugyanez.az elv érvényesül. Hangoztatják ugyan hogy hiszén minden embernek adót kell fizetni, katonának kell lenni, ezért minden embernek szavazati jogot is kell adni. De ez nem áll. Az állam katonául csak azt az embert fogadja el, akit testalkatánál fogva a katonai szolgálatra alkalmasnak tart; adót is csak attól az embertől szed, vagy legalább az igazság elvei szerint attól szabad szednie, aki adóztatásra képes A nemzeti ítéletben való részvételre is csak azokat hívhatja tehát fel, akik nem bizonyulnak akár erkölcsi akár értelmi fogyatkozásuknál fogva arra teljességgel képteleneknek. (Úgy van ! Úgy van !) Ezért kötöttem ér. a. választói >jog érvényesítését más, jobb zsinórmérték hiányában az irni és olvasni tudáshoz, mint aránylag a legalkalmasabb biztosítékhoz. Mert az az ember, aki irni és olvasni tud, hazája közviszonyaival megtelelő módon ismer- kedhetik meg, azok felől tehát magának megfelelő nézeteket is alkothat. (Úgy van ! úgy van ) A pénz. Semmi esetben sem tartom megengedhetőnek, a mai állapotnak mint átmenetinek kivételével, hogy a választói jog megadását a vagyonhoz kössük. Nem tartom ezt megengedhetőnek, mert aki végig lapozza hazánk történetét, az minden lapján sötét tanulságként olvashatja azt, hogy milyen irtózatos romboló hatalmat képviselt történelmünkben a pénz Olvashatja, hogy Rákóczy törekvéseinek elnyomására pénzt használtak fel ; láthatja az elmúlt évtizedekből, hogy az úgynevezett alkotmányos küzdelmek alatt, mint a nép erkölcsét megrontó, lelkét megmételyező eszköz, megint a pénz szerepel; És ma ismét ott látom ha zánk történelmének lapján azt az irtózatos szót hogy pénz amikor szabadság-törekvéseink ellenében az osztrák hatalom pénzt, pénzt és pénzt érvényesít. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Az ellen tehát, hogy a jogok forrásául a vagyont, a pénzt ismerjük el, tiltakozik nemzetünk múlt történelme, a jelen kor tanúsága, és tiltakozik jövő érdekeink szempontjából az élő lelkiismeret. A jognak forrása csak az ember lehet az ő értelnessége, feddhetetlensége és jelleme, de a jognak forrása nem lehet csupáncsak a vagyon, (üdénk helyeslés, éljenzés és taps !) A magyarság. T. polgártársaim ! Ezekhez a kellékekhez még egy kelléknek hozzáfüzését láttam szükségesnek i hogy az „irni és olvasni tudásához a »magyarul« irni és olvasni tudás fiizessék. (Zajos éljenzés és helyeslés.) E kellék felállításában engem legkevésbbé sem vezetett szükkeb- lüség a nemzetiségek iránt, tőlem ez különösen távol áll, de kérek minden elfogulatlanul gondolkozó embert, hogy vegye figyelembe azt, hogy határainkon és Európában mindenfelé nemzeti alapon szervezett államok élnek és ezek a nagy és hatalmas államok a mi államunk kebelében élő nemzetiségekre, a dolog természete szerint vonzó erőt gyakorolnak : Ez pedig nemzeti jogaink megerősítése nélkül, végelemzésben nem vezethet másra, mint a magyar állam szétmál- lására, hacsak nem gondoskodunk arról, hogy e szétválasztó törekvésekkel szemben igazságosan érvényesüljön a magyar államiság összekötő kapcsa. (Úgy van ! úgy van !) Tisztelt Polgártársaim ! íme, ezek az eszmék. ezek a törekvések vezetnek működésemben. Önök vannak hivatva megítélni azt, hogy kellek-e Így Önöknek ezentúl is, vagy nem. (Hosszas éljenzés és taps.) Pár esztendővel ezelőtt a Tátrában jártam és ott láttam egy embert, aki meredek hegyre ment föl, csak azért, hogy a hegy ormán levő egy havasi gyopár-virágot szakítson le és azt a gomblyukába tűzze. Én akkor azt mondottam neki; „Hiszen virág van itt mindenfelé, szebb is jobb is több is.“ De ő azt felelte, hogy az a virág ott elhagyottan él és ezért vágyik arra az elhagyott virágra, ezért akarja a maga gon dozása alá venni. Hát én tisztelt barátaim, azt vallom, hogy büszkén állok meg mindenkor a hatalom előtt, de alázatosan hajlok meg a szegénység előtt. Mert az elhagyottak gyámolitása mindnyájunknak első kötelessége ; gyámolitásuk szegénységükben, gyámolitásuk elhagyatottsá- gukban, gyámolitásuk jogtalanságukban. Az Isten áldja meg Önöket ! (Hosszas, meg- megújuló éljenzés és taps.) * * * A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Nagy Emil dr. mondott érdekes beszédet. Nagy Emil rokon szenves ügyes szónok. Kevés mondani valója van, — úgy mond, — azok után, amiket Kelemen Samu előadott, akinek kiváló egyénisége, gazdasági tudása, jeles képessége mindig biztosítékul fognak szolgálni arra, hogy ő úgy a hazának, mint kerületének érdekeit mindig szivén fogja viselni. — Mindenkinek, aki igazán foglalkozik a közdolgokkal, nagyra kell tekintenie a becsületes polgári munkát. A régi megbukott rendszer nem őszinte elveket hirdetett. Nekünk tanulni kell a múltból s felépíteni a modern Magyarországoh A bukott rendszer a hatalmi érdekeknek mindent kiszolgáltatott, nekünk a nemzet nagy egységének boldogságáéit kell küzde- nünk. Meg kell magunkat erősítenünk az által is, hogy a nemzet széles rétegét bevonjuk az alkotmány sáncaiba, hogy a nemzet annál szervezettebb, erősebb legyen. A főcélt mindenben a haza érdeke képezze; ezért küzdünk ezért dolgozunk, fáradunk szenvedünk Nem kell nekünk az olyan kormányzás, amely nem munkálhat szabadon a nemzet javára ; amely császári akarattól függ. Hiába venné át, a nemzet jogos követeléseinek kellő kielégítése nélkül a jelenlegi többség az ország kormányzását, mert saját akarata szerint semmit sem tehetne : hanem szolgálnia kellene tovább a nemzetellenes osztrák császári politikát. A Király máskép nem akarta megbízni a nemzet vezéreit a kormányzással, mintha a nemzet jogos kívánalmairól lemondanak. A bécsi ötpontot tette eléjük. Azt elfogadni és annak alapján kormányt vállalni, lemondani a nemzet jogairól, a nehezen kivívott győzelemnek semmi előnyét sem élvezve, őrültség lett volna és a haza elleni vétek. Tehát igaz- talanul vádolják az ellenzéket e tekintetben ; mer- az ellenzék kötelességét tudta, mikor a nemzet ügyét cserben nem hagyta a hatalom' előnyeiért. Nem leszünk tovább Ausztria gyarmata, hogy bennünket kiszipolyozzanak. Ellenállunk, jogainkat védjük; bírjuk a harcot, me; t kifogunk tartani, békét csak a nemzet követeléseinek teljesítése után kötünk. Elcsüggedésre ok nincs, mert a hatalom hamarabb kifárad, mint a nemzet, amely évszázadokon át hozzá szokott tűréshez, szenvedéshez, — s ha béke, tisztességes béke lesz, megkezdjük a munkát, a magyar nép millióinak igaz boldogitására ! A beszédet zajosan megtapsolták és megéljenezték. Most Búza Barna dr. beszélt. Cséngő hangú tüzes szónok, kemény ellenzéki politikus. Nem lelkesíteni jött ide, — kezdette beszédét, — mert aki azért jönne most ide, hogy lelkesítsen, úgy cselekednék, mintha valakinek 49 ben az jutott volna eszébe a diadalmas isa- szeghi csata után, hogy a győztes honvédeket harcra lelkesítse. Gyönyötködni jött tehát ide, gyönyörködni abban a hadseregben, amely a szatmári diadalt kivívta s az erős küzdelemben kitartással és b Kórsággal győzte le a zsarnokság szolgaseregét. De a kíváncsiság is hozta ide Kiváncsi volt, hogy Kelemen Samu, aki bár páratlanul zseniális, kiváló ember, mégis hogyan oldja meg azt a’problémár, hogy beszámolót tartson a törvényhozás működéséről, amikor ismeretes, hogy a törvényhozás és törvényhozók az elmúlt esztendőben nem működhettek. Ügyesen oldotta meg feladatát Kelemen. Mert azonkívül, hog a helyzetet szépen ismertette, előadta, hogy mi mindent szeretne ő csinálni, ha a magyarok Istene megengedné már azt, hogy mint törvényhozó cselekedhessek. Gyönyörű képet varázsolt elénk ; hogy milyen boldog is lehetne ez az ország, ha nem nyűgözné le a gonosz osztrák hatalom ! Mennyire hátramaradt ez az ország, hogy folytonosan létéért kell küzdenie. 48 tói 67-ig lehetetlen volt üdvös törvényeket hozni a nép javára. 67-töl a szabadelvüpárt nem törődött a nemzettel. Az elmúlt 1905 év is üres; egyetlen törvény sem alkottatott, ami kimondhathtlan kár. »Nyomor és szenvedés« zudittatott ránk, alkotmányunkat alapjaiban támadták meg. Ám legyen! Négyszáz éve szenvedünk mi már. Bármi lesz, végét szakítjuk! A felséges császár »nyomort és szenvedést« bocsát reánk; mi pedig nem adunk neki pénzt és katonái addig, — s ehhez jogunk van, — mig alkotmányunkat érvényesnek s fennállónak el nem ismeri! Kölcsönösen ki akarjuk egymást koplaltatni. Koplal a császár, és koplal a nemzet; és az a kérdés, ki meddig bírja a koplalást. Mi tovább fogjuk bírni, mert évszázadok alatt megszoktuk a koplalást, nyomorúságot, de a bécsi urak ahhoz nincsenek hozzászokva. Hogy ha még két esztendeig nem fogunk adót fizetni, nem fogunk belepusztulni de ha két esztendeig nem fognak katonát sorozni Magyarországon, akkor nincs többet »Meine Armee« Csak türelem es kitartás kell tehát, mindaddig, mig becsülettel elfogadható feltételekkel nem jönnek! Még nem éhes a hatalom, azért hencegnek a mi ellenségeink s grasszálnak Kris- tófék. Na de mi csak bevárjuk azt, amikor korogni kezd a kétfejű sas feneketlen gyomia Akkor megkapjuk követeléseinket. Hiába hát a vesztegetés, csábítás; hiába a korbácscsal való fenyegetőzés. A csábításnak, ijeszgetésnek nem hiszünk már; a korbácstól meg nem ijedünk. A mai törvénytelen kormányzásnak mégis lesz haszna : hogy a kormány most összegyüjt- vén céljaira az ország minden piszkát, minden szemetét „haladópárt“-jába, — mikor eljön a tisztítás ideje, tudni fogjuk : kiktől kell a közéletet megtisztítani. A tolvajkulcsos vitézeket is számon fogjuk tartani, akik zsandárokkal kisértetik magukat, félvén a közfelháborodástól. Ezek őrizetével vannak elfoglalva a csendőrök, s addig azsiványok és betörők ipara felvirágzik’Magyat- országon ; — ilyen a mi szeretett kormányunk iparpártolási politikája. További kitartásra buzdítja a polgárságot. A lelkesítő szép beszédet hossza® éljenzésekkel fogadták s a temperamentumos szónokot meg- | tapsolták. Luby Béla is beszélt. Örömét fejezte ki, mint a csengeri kerület képviselője, hogy a szomszéd szatmári kerület Kelemen Samut választotta képviselőjéül. Kiváló képességeinek most is tanujelét adta Kelemen s a polgárrág csak fokozott ragaszkodással kell hogy viseltessék iránta. A maga részéről is kitartásra buzdította a - polgárságot, s akkor a nemzeti küzdelem csak győzelemmel fog végződni. Luby csinos beszédét sürü tetszésnyilvánítás kisérte. Ezután Csomay Imre elnök határozatilag kimondotta, hogy a közgyűlés helyeslőleg veszi tudomásul a beszámolóban elmondottakat, Kelemen Samu iránt bizalommal viseltetik. Ezután az elnök indítványára Kossuth Ferencet, az országos függetlenségi és 48-as párt nagynevű elnökét táviratilag üdvözölni határozták el. Majd az elnök megköszönve a vendégek és a polgárság részvételét, a gyűlést bezárta. A lámpionos menet és szerenád. A közgyűlés bezárása után a polgárság és ifjúság nagy sokasága gyülekezett egybe a »Vigadó« előtti téren. Kigyult száz meg száz tarka lampion s szines fény világította be a sötét teret. Felhangzott a Kossuth-nóta. Várták a képviselőket. A vigadóból lejövő képviselőket hosszasan lelkesen megéljenezték. Azután megindult a gyönyörű menet hazafias dalokat énekelve, a csendőrség szurony erdeje között, de mindvégig példás rendben. A Ka- zinczy-utcán és Deák-téren át haladva dr. Kelemen Samu Eötvös-utcai lakása elé értek. Itt az Iparos Dalárda Veress Lajos vezetésével két gyönyörű énekszámot adott elő, mit az erkélyen hallgató képviselők is szívélyesen tapsoltak meg. Thurner Albert a következő lendületes beszéddel üdvözölte Kelemen Samut és a vendég képviselőket. Igen tisztelt képviselő urak ! Szeretett képviselőnk! „Nagy időket élünk, rósz csillagok járnak. Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat!“ Városunk független polgárai — nem azok, kik ; a legtöbb adót fizetik, hanem a kik semmi áldozattól ! sem riadnak vissza, ha a Haza veszélyben van — j tüntettek ki azzal, hogy Önöket üdvözöljem. E nekem nem könnyű feladatot — szónok nem I vagyok — csak a 48-as eszmékhez való törhetetlen 1 ragaszkodásom tette elfogadhatóvá s az a tudat, hogy i nem csupán egyszerű szavaim kerülnek a bírálat ser- j penyőjébe, de a szív is, honnan érzelmeim követei fakadnak. Az 1848-ki Turul lmadarat 1867-ben tolláitól megfosztották, hogy repü ni ne tudjon : karmait lenyirbálták, hogy képtelen legyen a védekezésre ! így állott elő — amit a nemzet igen későn vett észre — egy békés házi állat (részeg kappan) ! Az ezen szelíd állat alá rakott bármiféle tojások, ha kikeltek is, volt gondja rá a bécsi tudós asszonyPontos időt csak az tudja mindég, ki órát NEHAEA FERENCZ © vasúti órás és ékszerész Törvényszékileg bejegyzett ezég © óra- ékszer és látszer üzletében vásárol vagy javíttat mm
