Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-03-21 / 23. szám
2-ik oldal. SZATM ÁR-NÉMETI. Szatmár, 1906. március 21. rikai magyarságnak a szerencsétlen viszonyok adták kezébe a vándorbotot, és mégis akkor, amidőn hirét vették annak, hogy az édes szülőhaza veszélyben forog, egy hivő szózatra összejöttek, hogy vagyonukat és ha kell, életüket is felajánlják a magyar alkotmány, az ősi magyar szabadság és az ezer éves magyar szülőhaza védelmében. Nem túlzás, nem nagyzás az, amikor azt mondjuk. hogy ami kezünkbe van léiévé a magyar nemzet sorsa. Egy millió független, becsületes, bátorszivü magy_r, aki vagyonát, szivét, eszét és karját oda- kinálja a magyar szabadság ügyének, csodákaf tud művelni. Majd a népgyülés tisztikarának megválasztása és sok száz kolónia küldötteinek bejelentése után Kovács Kálmán mekeesporti plébános mondott nagyszabású lelkes heszédet, élesen támadva az osztrák politikát és az uralkodóházat. Beszédét igy végezte be: Ezért kell összetartani a magyarnak és szervez- j kednie az amerikai magyarságnak az osztrák ellen, ' sorakozzunk egységes szervezetbe s alkossuk meg az Ameri ai Magyar Szövetséget — Hungarian American j Federation — legyünk egyek — s esküdjünk meg. hogy erőssé teszszük meg ezt a szervezetet s ha kell, hazánk védelmére mindnyájan elmegyünk. Isten minket úgy segéljenl — Esküszünk! Elmegyünk! — visszhangzott ezrek és ezrek ajkán s percekig tirtott a lelkesedés frenetikus zaja, melynek lecsillapulta után Kovács beterjesztette a következő határozati javaslatot, melyet nagy lelkesedéssel elfogadtak: Az Amerika minden részéből Cleveland, Ohio városába seregien magyarok által 1906 évi február 27-én tartott nagygyűlésen hatá- roztatott, hogy az Amerikában élő magyarokat Amerikai Magyar Szövetség (Hungarian American Confederation) címen egységes szervezetben egyesitik és az Amerikai Magyar Szövetséget Cleveland 0. székhelylyel megalakítják. Az ekként megalakult Amerikai Magyar Szövetség száztagú választmányt választ, melynek vezetését egy tizenegy tagból álló kormányzó bizottság fogja végezni, jog adatván a kormányzó bizottságnak arra, hogy a választmányt az Egyesült-Államok egész területéről az összes magyar lelkészek, hitközségek, szövetségek, egyletek, lapszerkesztők és más arra alkalmas tényezők belevonásával kiegészíthesse. A megalakult Amerikai Magyar Szövetség egyben utasítja a kormányzó bizottságot, hogy tekintettel a Magyarországon a szabadság és alkolmány védelmében folyó nemzeti küzdelemre, az amerikai magyarság hazafias mozgalmát egységesen irányítsa, a a küzdelem sikerének előmozdítására az amerikai magyarság nevében minden célravezető eszközökkel pénzalapot gyűjtsön és minden oly irányú intézkedést megtegyen, a mely a magyar függetlenségi küzdelmet diadalra tudja juttatni. A nevezetes, történelmi jelentőségű gyűlés az^ éjféli órákban ért véget, mikor a Himnusz és a Kos- sulh-nóta hangjai mellett, az idegenek bámulata között szétoszlottak. Említésre méltó, bogy a szociálisták csatlakoztak az egyesülethez. Szónokuk kijelentette, hogy a veszélyben levő haza védelmére készek az amerikai magyar szociálisak fegyvert fogni. A gyűlést megelőzőleg több küldöttség megkoszorúzta a KossiUh-szobrot, hol szónokaik hazafias beszédeket mondottak. Az alakuló gyűlésre Amerika minden részéből számos üdvözlő sürgöny érkezett, melyekben azok a kolóniák, melyek küldüttségileg nem képviseltethették magukat, csatlakozásukat jelentették ki a gyűlés határozataihoz. A szövetség kormányzótanácsa e hó 7-én alakult meg s azonnal megkezdette a legmesszebbmenő akcziót. Az amerikai magyarság a washingtoni pápai nun- cius utján kérvényt intézett a pápához, hogy a királynál járjon közbe a válság békés megoldása érdekében. — A vezérlő-bizottság ülései. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága csütörtökön és szombalon üléseket tartott Budapesten, amelyen a betegen fekvő Kossuth Ferenc helyett gr. Andrássy Gyula elnökölt. A vezérlő-bizottság az első ülésén a kereskedelmi szerződések ügyét, valamint a királyi és kormánybiztosok kinevezését tette tanácskozása tárgyává. A másik ülésén tiltakozott a minisztertanács feloszlató rendelete ellen. Mindkét ülés lefolyásáról hivatalos közléseket adtak ki. E közlések a következők: I. >A vezérlő bizottság figyelmeztet mindenkit, akit illet, hogy minden olyan szerződés, amelyet a törvényes felhatalmazással nem biró kői mány kötött, vagy köt és különösen olyan szerződés, melyhez az országgyűlés hozzájárulása szükséges, az államot nem kötelezi és abból folyólag az állammal szemben semmi követelés nem származhatik. Elvárja a vezérlő-bizottság a magyar pénzintézetek törvénytiszteletétől és hazafiságától azt, hogy az alkotmány kijátszására szolgáló hitelműveletekhez segédkezet nem nyújtanak. Hangsúlyozza továbbá a vezérlő-bizottság, hogy újabban némely törvényhatóságba kiküldött és ezentúl is kiküldendő teljhatalmú kormánybiztosok állása törvényen nem alapul és azok törvényes hatalommal nem birnak, cselekedeteik által senkit jogoktól meg nem foszthatnak, senkit jogokkal fel nem ruházhatnak. A vezérlő-bizottság a képviselőház határozatának megfelelőiig figyelmezteti a haza minden polgárát arra, hogy az országgyűlés által meg nem szavazott adót önként megfizetni vagy az országgyűlés által meg nem ajánlott újoncnak belépni ellenkez'k az ország törvényeivel és alkotmányával és ez a jelen körülmények között egyenesen hazafiatlan cselekedet.« Ezután felolvasták a kormány szerdai közleményét a választásokról és erre a következő' határozatot és óvást tették közzé : »A vezérlő-bizottság felháborodással vett tudomást arról a példátlan vakmerőségről, amelylyel a kormány az országgyűlés feloszlatása által különösen a csütörtök esti lapokban megjelent nyilatkozatban nyílt és célszerűségi szempontok útmutatása szerint eldöntendő kérdésként tárgyalja az országgyűlésnek törvényes határidőn belül való összehívását. Pedig ez feltétlen alkotmányos kötelesség, melynek megszegése a királyi esküvel megerősített alkotmánynak nyílt és tudatos megsértését jelentené. A nemzetnek nincs ma olyan szerve, a mely az alkotmánya ellen készülő, félhivatalosan bejelentett merénylet ellen a nemzet nevében törvényes illetékességgel tiltakozhatnék, de a vezérlő-bizottság meg van győződve, hogy a közlelkiismeret jóvá fogja hagyni ezt az ő tiltakozását és reméli, hogy e tiltakozás hangja el fog jutni oda, ahol nem akarhatják az alkotmányossággal való nyílt szakítást, mely a trónt és a nemzetet az örvény szélére vezetné.« II. Valótlan, hogy a vezérlő bizottság oly jogokat és hatáskört ragadott magához, melyek csak a végrehajtó hatalmat illetik meg, vagy hogy túllépte azon határokat, amelyekea belül a politikai pártok szervezkedése jogosult. A vezérlő bizottság csak politikai véleményt fejezett ki s asak politikai tartalmú tanácsot adott s a fennálló törvényes kötelességekre figyelmeztetett. Több jogot soha sem gyakorolt, mint amennyit alkotmányunk kivétel nélkül minden egyes állampolgárnak biztosit, még annak is, aki sem nem választó, sem nem választható. Szabad emberek összejöttek, politikai kérdésekről tanácskoztak s nézeteiket a sajtó utján közölték, Ebben állott a vezérlő bizottság működése és semmi ! másban. A vezérlő bizottság a közrend és az állami tekintély fenlartását mindig elsőrangú nemzeti érdeknek Az nappal a világért sem szólna. Csak alkonyat után, ha mindenki fészkébe vonult, súgná lelke egész hevével : lluskám, egyetlen kincsem, boldogságom! Elmélkedésemből küldönc zavar fel üzenettel Znei nagyságától, ki oda kéret á falusi próba-bálra, melyet a kastélyszinben a kegyelmes usszony meglepetésére rendeztek. Szalad éppen Szuki kisasszonyért is kezeimet csókolva. Uras bolond ! Nekem kezet csókolni ! Persze édesapámnak ellenére volna ebbeli vonakodásom, mert ő nem azért kuporgatott idáig, nem azért járat ünneplő selyembe hétköznap és nem azért kurta nemes, hogy a lányának kezet ne csókoljanak. Szegény édesapám! Szeretném neki azt mondani: Hagyja az urakat a kastélyban, ne örüljön, ha inasuk Nagy urnák szólítja. Ha látná, hogy a kegyes fogadtatásban mennyi a sértés. Ősmagyar vérem felforr, mikor Znei nagysága magához ÖLI, mert nélkülem nem juthat Gazsihoz. Jól értem a Znei, a szenvedőtársam néma óhaját . . Édesapám szive ujjong, mikor ajkait urasan fésült fejemre szorítja, éu sikoltok, hogy: jaj a frizurám ! Sietek, tánchoz hívnak, mulatni vágyom ! Vidéki cigány huzza a csárdást. Gazsi épp most tartja karjai közt imádottját örömrepesö szívvel élvezve a táncot, észre sem veszi, mily égő tekintetet váltott táncosnője az oszlopnál álló nevelővel. De látja Znei kisasszony s én. kinek nem kerüli ki figyelmét pihenéskor a nevelő suttogása: „A patak partján, hazamenet, aranyoskám.“ Mazurkát húznak. Azt paraszt nem tudja, hit a nevelő viszi Húst. Kevesen táncolunk, érthetem hát szavuk. A leány csak néz, mosolyog. Eltáncolna igy Cele Andorral a pokolba is . . Benne van mozdulataiban a szerelem rajongása, szenvedélye. Lázas szemei majdnem lezáródnak, szoros frizurája hol a nevelő frakkján, hol a levegőben libeg; keble zihál, ajkai kéjesen mosolyognak. Táncosa, ugylátszik, érzi e I nagy szenvedély varázshatalmát . . . Sóhajtva fordu- i lók félre Gazsival összeütközve, ki előtt bátran titkolhatom könveim. Nem látja csak Húst ő is. Élénken szólít meg: Klárika, hát nem gyönyörű ez a I Szuhi leány? Mint templomunkban a Mária kép. Még szebb. S hogy táncol, nevet. Nem magamfajta parasztnak termett, ugye Klárika? Kár pedig, mert nagyon szeretem. De Isten ments, csak Klárika tudja és kezet rá, hogy senki nem is fogja. — Avval kapja kezem, csókot nyom rá hirtelen, ügyetlenül. Én, ki parketten, bálközönség közepette, jogászok, katonatisztek hízelgéseire nem pirultam, a Gazsi bókjaira elvörösödtem. Sohse restelje, Klárika — biztatott. — Kezet csókol a gavallér bárkinek, de én csak püspökünk- és anyámnak. Hagyja Gazsi, kisérjen inkább haza! Hát Húst nem hivja? — veti ellen. — Nem jött magával és nem kérte magát arra — mondatja velem a féltékenység. De hirtelen megindul rajta szivem, midőn fejét konyitja lemondásul. Jöjjön no köszönjünk, menjünk. A patak mentén pihenőt tartunk. Nem fél tőlem — kacérkodtam. Oh, Klárikának csak körül kell néznie s láthatja; hányán törik magukat utána. Hagyja az urakat! Ne is jöjjön nekem velőkI Kedveskedjen velők édesapámnak. Szerelmes sem vagyok, mint maguk. Nem szegény ember gyomrába való nyavalya az. Nem tudja? Kacagtam, kedélyesnek akarván látszani. Egyszerre csak valami nesz szakította felbe párbeszédünk. Hangok ütötték meg füleim. Gyorsan elküldtem Gazsit a bálszinére, ott elejtett kendőmért, és lekuporodva hallgatóztam. És mit hallottam! Barátnői szeretelernnek sárba tiprását. llus lágy, olvadékony hangja mondá: Édes Andor, ugye eljöttem? Ez legnagyobb bizonyítéka érzelmeimnek. Becsületem, jó hírnevein kockáztattam. A Klári leselkedő, fon- dorkodó szeme elől kitértem, csakhogy magát— mint mondja — boldoggá tegyem. (Folyt, kőv.) Ladstäiter P. és Fiai gs. és kir. udvari szalmakalap gyárosok IMIIIIIIIIIHI .......... női kalapjai rvmstamtjsiamssim an Henrik uetmm úri és női rfsvai üzletében kaj)hatók SZATRKÁR. Deák-tér 20.
