Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-03-21 / 23. szám

Szatmár, 1906. március 21. SZATMÁR-NÉMETI. 3-ik oldal. tekintette, a törvényes intézkedések ellen soha sem fordult s kizárólag a kormánynak törvénytelen eljá­rása, alkotmányunkba ütköző kormányzata ellen emelte fel tiltó szavát, anélkül azonban, hogy még ezek­kel szemben is tettleges ellenállásra izgatott volna. Az állami tekintélyt nem is gyengítette a vezérlő bizottság: azt tyzárólag a kormány jogtalan és helyte­len intézkedései veszélyeztették. A vezérlő bizottság nem alapszabályokkal biró egyesület vagy társulat, nem hatóság, nem is népgyülés; á politikai pártoknak olyan szerve az, a kormány en­gedélyezésétől független, melyet feloszlatnia kormány- mánynak joga nincs. Az alkotmányos élet következménye az, hogy politikai pártok vannak. Ahol politikai pártok vannak, ezeknek jogában áll bizalmi férfiakra bízni a vezetést, egymással szövetségre lépni és a szövetség irányítá­sát szintén bizalma férfiakra ruházni. Fájhat a kormánynak s megalázó lehet reá nézve, hogy a hatalomnál és a hivatalnál nagyobb erőt ad az erkölcsi súly, melyiyel a vezérlő bizottság rendel­kezik. De ezzel szemben csak egy eszköz van, az, hogy a kormány maga is megfelelő erkölcsi tőkére te­gyen szert. (1) Ha meghajolnék a bizottság a kormány intézkedése előtt, feladná az egyéni szabadságot, minden szabad­ság e legszenlebbikét és alapját és elismerné, hogy a kormánynak jogában va » megállapítani, kiben nem bízik, valamelyik politikai párt, bogy szabad állam­polgárok kivel- érintkezzenek, kivel folytassanak poli­tikai tanácskozásokat s kik nyilvánítsák együttes vé­leményüket. A vezérlő bizottság a szövetkezett pártoktól azt az utasítást kapta, hogy ő irányítsa közös politikáját s a bizottság ezen utasításnak ezentúl is eleget fog tenni. Hivatásának a törvény korlátáin belül meg fog felelni. Jogtalan zaklatás é3 fenyegetés nem fogja visszariasztani kötelessége teljesítésétől. Színház. K. Hegvesi Mari szombaton lépett föl másodszor »Stuart Mária« címszerepében. A vendégmüvésznő | teljes fényében ragyogtatta nagyszerű tehetségét. Ke­zében tartotta a közönség lelkét és szivét. Művésze­tének varázsát az jellemzi leginkább, hogy minden kis részlet megjátszására meglepő gondot fordít; néha egyetlen mozdulatában és szavában sokkal több kifeje­zés és erő van, mint mások egész dikciójában. A ki­töréseknél pedig fenséges. A közönség a nagynevű művésznőt egész este ünnepelte. A környezet gyönge volt. Vasárnap este a »Cigánv«-ban búcsúzott el tő­lünk Hegyesi Mari. Rózsit játszotta. S bár ez nem egészen neki való szerep, itt is művészetének legjavát nyújtotta. Ez estén a vendógmüvésznőn kívül Rajz Ödön érdemelte ki elsősorban a közönség osztatlan elisme­rését. A címszerepet játszotta. Ez a régi jeles színész méltó akart lenni hires pártneréhez. Talentumát a legteljesebb mértékben érvényesítette az öreg tipikus cigány alakjában; a tökéletes, tiszta komikum és a megrázó tragikum művésziesen egyesítve, igen szépen jutott kifejezésre játékában. Szőreghi ma is kitűnő i jellemszinésznek bizonyult egy parasztgavallér alak­jában. Kállai Kornélia igen gyönge volt. Énekhangja gyüszünyi. Gesztusai jobbára nincsenek, néha pedig úgy tartja kezeit, mintha csendesen stikkdue, hor­golna. Mozdulatai a^ednos, de élettelen automata bábra emlékeztetnek. Rónai jól játszott. Tihanyi a földesur szerepében szegletes volt. Az ilyen alakok elegáneiája nem a nyegle magatartásban és természetellenes be- : szédben rejlik. Kiss M. (Peti) érdekes alak volt, mert saját maga hegedült a színpadon, de kLsé jobban is meg tudta volna játszani szerepét. Vasárnap délután félhelyárakkal »Lili«-t ját­szották. Nem hagyhatjuk szó nélkül a Hegyesi vendég­játékai alatt nagyon is feltűnő gyönge diszletezést. »Fedorá*-ban a »Lili«-ben szerepeltetett lécabla­kot elhagyhatták volna, ugyan dobják a tüzbe azt a tákolmányt. Hétfőn »János vitéz« félhelyárakkal. Kedden »Baccatal.« óra és ékszer üzletét folyó évi április 85-én a Gilyén József ur házába a Szlávik ------------ Zsigmondi ur üzlete mellé -----------­ei yezi át. Tisztelettel utóda H í R E K. A tiiggetlenségi párt tagjai fölhivatnak, hogy a partügyek megbeszélése céljából min­den szombaton este 8 órakor minél számosab­ban jelenjenek meg az Iparos Olvasókör helyi­ségében levő függetlenségi körben. * __ 2Q1""j| Most tizenkét éve, 1904. évi 3» ™»™..-ninau-rr**,. március hó 20-án, meghalt Kossuth Lajos. Azaz csak a teste halt meg; lelke él •* s itt van közöttünk, tüzel, bátorít. — Kossuth Lajos neve a nemzeti igazság és a szabadság kifejezője. Az ő neve az eszmék légióját jelenti s hallatára millió meg millió magyar szív dobban meg. Csodálatos he­vülettel, soha nem lankadó kitartással küzdölt magyar népe jogaiért és szabadságáért s mikora hontalanság keserű kenyerét ette, akkor is, késő öregségében, bá­mulatos erővel és hévvel hirdette nemzete igazságát, mig csak le nem zárta szemeit a tesü halál. Mély gyász borult a nemzetre nagy fiának elveszlekor. A nemzet kegyeletét azzal rójja le, hogy eszméit szivében ápolja, tanításaihoz hii marad. íme — mai nagy küzdel­münkben nem a Kossuth Lajos eszméi hevítenek bennünket ?! E napon áldó kegyelettel gondolt minden ma­gyar a haza atyjára s eszméinek győzelméért imádkozott! Az ország szivében, a fővárosban s a vidék sok helyén gyászünnepeket tartottak. Városunkban számos épületen gyászlobogó lengett. — A városi alkotmányvédö bizottság ülésa. A helybeli alkotmanyvédő bizottság tegnap, keddeh dél­után 4 órakor ülést tartott a városházán, Uray Géza elnökielével. Az elnökön kívül jelenvoltak: Korányi János, Csomay Imre, HeheL-in Károly, dr. Tanúd! Marton, dr. Fejes István, Uray Gáspár, dr. Kereszt- szeghy Lajos, Gyulay Lajos, Klein Vilmos, Kató An­tal és Pap Ottó, a bizott.-ág jegyzője. A bizottság több törvényhatósági bizottsági át­iratot tárgyalt az országgyűlés törvénytelen feloszla­tására és az alkotmányvédelem országos szervezésére nézve s hasonló szellemben tesz javaslatot a köz­gyűlésnek. Ez után következett az ülés legfontosabb tárgya: Kristófly megsemmisítő rendelete, a melyben felhívja a városi tisztviselőket, hogy nyolc nap alatt szolgál­tassák be az önként befizetett adókat s nyilatkozza­nak, hajlandók-e az önként belépő újoncok előállítá­sánál segédkezni. Ez ügyet Csomay Imre referálta az alkotmány­védő bizottságnak s indítványozta, hogy az alkot­ni íinyvéd<3 bizottság a következő javaslatot terjessze a csütörtökön, holnap d. u. 3 órakor tartandó rend­kívüli közgyűlés elé: „Kristóffy József belügyi ügyvivőnek — az ön­kéntesen fizetett adók beszolgáltatása és az önkéntes újoncok besorozásánál való hatósági közreműködés tárgyában leküldött rendelete folytán : Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése a következő ha­tározatot hozta : Közgyűlés a város törvényhatósági bizottságának 142—905. szám és 220 — 1905. szám alatt hozott ha­tározatait továbbra is fentartja. Különösen ez alkalom mai is, az önkéntes fizetők által eddig befizetett ál­lami egyenes adók, úgyszintén a közvetett adók ösz- szegeinek az állampénztárba beszolgáltatását továbbra is ellenzi és eltiltja; annál inkább, mert a törvény ellenes és az alkotmányt tipró kormány a fenti határo­zatok meghozatala óta — az országgyűlés erősza­kos feloszlatásával, az alkotmány biztosítékainak meg­rontásával, a sajtószabadság és gyülekezési jog korlá­tozásával, egyes törvényhatóságok önkormányzati jo­gának elkobzásával stb. olyan cselekedetet követeit el, mely kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az ön­kény-uralmat megkezdte és folytatni akarja. Ilyen kormánynak pedig ten erkölcsi, sem főleg pénzbeli támogatást nyújtani nem lehet és nem is szabad. A fenti határozatokat a városi közgyűlés a tiszli- kar tudtával és hozzájárulása mellett hozta volt meg. E határozatot fenntartani hazafias kötelesség, mert az ellenkező cselekedet a jogaiban és alkotmányában megtámadott nemzet közvéleménye előtt a legsúlyo­sabb elítélésben lenne részesítve. Törvényhatósági közgyűlés ezért a határozatok végrehajtásával megbízott tisztikart kitartásra kéri és buzdítja; ebben a kitartásban, a tisztikar hazaíisá- gában megbízni kíván “ A bizottság, dr. Vajay Károly tiszti főügyész fel­szólalása uíán, aki a tanács illetőleg a tisztikar óha­jait juttatta kifejezésre, úgy határozol!, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy határozza el, miszerint az alkotmány védelmében eddig hozott összes határo­zatait elvileg fönntartja, az azokkal ellenkező kor­mány rendelkezéseket most is törvényteleneknek tartja: azonban, nem akarván kitenni a törvényhatóságot a már több helyen foganatba is vett nyers erőszak al­kalmazásának és az azzal járó zaklatásoktól a vá­rost és a tisztikart meg akarván kímélni, szabadke­zet enged a tiszlviselőknek az önként befizetett adók beszolgáltatására és az önként jelentkező újoncok sorozása körül való közreműködésre nézve. — Főigazgatói látogatás. Lovag Szieber Ede, kir. tanácsos, a kassai tankerűlet főigazgatója vasár­nap este városunkba érkezett, hogy a helybeli főgim­náziumokban szokásos látogatásait megtegye. — Március 15 iki ünnepségek. Pettyén községben népünnepélyt tartottak március 15 én, — délelőtt 9 órakor Istentisztelet volt, — Bogdán Lajos réf. lelkész megható ünnepi beszédet mondott, minek végeztével, a templomban felállva énekelték a Himnuszt. Ennek végeztével a községnek apraja nagyja Böszörményi Sándor földbirtokos, Bogdán Lajos ref. lelkész és Veres Sáudor, körjegyző udvaraiba mentek, kik aztán lelkes beszédet intéztek a néphez, amely hazafias dalo­kat énekelve oszlott szét. —• Délután fél 3 órakor az iskola udvarán lélek emelő ünnepély folyt le, — az ünnnepélyre átjöttek zászlókkal Qmbód és Pálfalva község lakosai is. Bogdán Lajos ref. lelkész a márciusi nagy napokat ismertette, — gyönyörű elő­adásával egészen lázba ejtette az ünneplő közönséget, amely beszédét gyakran zajos éljenzésekkel szakította meg. Ezután az iskolás íiuk hazafias költeményeket és dalokat adtak elő. Innen aztán kivonult a közönség a pettyéni ref. temetőbe, — ott két 48-as honvédnek a sirját megkoszorúzták; mely alkalommal Ács Elek helybeli ref. tanító mondott hatásos beszedet. A Szó­zat elénekiésével az ünnepély véget ért. Nagy elis­merést érdemel Bogdán Lajos lelkész és Ács Elek ta- nitó, kik ezen iskolai ünnepély rendezői voltak. Avasfelsőfalubati is szép ünnepélyt rendeztek. Az iparosok délelőtti ünnepélyén Marosán Viktor isk. igazgató megnyitója után Fodor József építész ünnepi beszéeet tartott, Petry Géza szavait és Pataki Pál is beszélt. Este az áll. isk. ifjúsága rendezett ünnepélyt ameiyeu az ünnepi beszédet Larosán Viktor tartotta. Mindkét ünnepélyen az egész közönség lelkesen éne­kelte a Himnuszt és a Szózatot. Egriben a népiskola termében folyt le sikerül ünnepség. Majoros Fereiicz ev. ref. lelkész szép beszé det mondott. Csüty Zsigtnond, Kádár Bálint, Hegyi Kálmán, Szabó János szava.aíokkaf működtek közre ; Biki Sándoi vuzetésével az snekkar hazafias dalokai énekelt. Tisza Becsen a ref. templomban tartott istentiszte ■ | let után a Rákóczi-szobrot megkoszorúzták. Az iskolá- j ban G. Szabó Mihály beszéde után Sáfár Eszter ét í Szentpéteri Sándor ismertették a március 15-iki ese ■ ményeket. Este ünnepi lakoma voit. — Esküvő. Folyó hó 17-én délután esküdön j örök hűséget jármi és szolnoki dr. Jármy Béla feher- ! gyarmati fiatal ügyvéd, kölesei Kölcsey János szatmár i kir. törvényszéki biró és neje óvári Szeőke Ilont | kedves leányának, Magdának. — A Szatmárvánnegyöi alkotmányvédö bizottság : feloszlatását a belügyminiszter elrendelte. A jogtaiat j rendelet nagy izgatottságot kelteit megyeszerte. — Gyá3zhir. Özv. Uray Antainé Pótor Erzsébe 78 éves korában szombaton Szatmáron, végelgyengü­j lésben meghalt. Az elhunyt úrnő holttestét Simába ! szállították, ahol vasárnap délután helyezték az ev i ref egyház szertartása szerint örök nyugalomra i ! családi sirboliban. A megboldogult, kinek halálát csa I ládján kívül széles körű rokonság gyászolja, Kürlhj j Endréné úrnő édesanyja volt. — A képviselőválasztók összeírása. A központ I választmány az 1907 évi képviselőválasztók névjegy i zékének összeállításával megbízta dr. Lehócky János i Littecky Endre és Ferenc Ágoston választmányi ta | gokat. Az összeírásnál az 1905. évi adókivetési elő munkálatok s az 1904 évi III-ad osztályú kereseti adó kivetés fognak alapul szolgálni. Az összeíró küldőttsé: az összeírást f. évi március 22-től március 30-ig be zárólag — kedd, péntek és vasárnap kivételével - : naponkint 8—11-ig illetőleg 2—5-ig fogja eszközöln

Next

/
Thumbnails
Contents