Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-03-26 / 16. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1905. március 26. vasárnap 16. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁRNÉMETI-I IPARI HlfELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 tiller Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkalárs : 0r. Koméromy Zoltán. Nagy Vince A tiiggetlenségi választók ügyeimébe. A párlvezetőség felhívja a függetlenségi választókat, úgy azokat akik a múltkori választásnál szavazati jogukat gyakorolták, mint azokat, kik tavaly már kimaradtak a választók jegyzékéből, valamint azokat akiket csak mostantól fogva illet meg a választói jog, hogy április hónap H-ig a városháza tanácstermébe hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton d. e. íl-órától 12-ig nézzenek utánna, hogy benne vannak e a választói lisztába. Mindenki vigye magával az adókönyvét. Különösen azok, akik már tavaly sem szavazhattak és jelentsék be igényüket a választói lisztába való felvételre. A pártvezetőség ko- molgan inti a választókat, tartsa mindenki kötelességének a jelentkezést. Kötelességének úgy a maga személye, mint a haza iránt. Kérjük elvtársainkat, hogy e figyelmeztetést tőlük telhetöleg terjesszék. A király nem enged. A magyar király elhagyta a bécsi Burgot, honnét eddig a válságot intézte s eljött az ő hűséges magyarjai közé, az ország szivébe, abba a fényes palotába, melyet a nemzeti áldozat- készség emelt a királyi fény emelésére s a mely sajnos, csak ritkán, csak vendégül látja a magyar szent korona viselőjét. Örömmel, édes, biztató reménységgel eltelve várta a Felséges Urat minden, a Haza sorsát szivén viselő hazafi. Abban a boldog illúzióban ringattuk magunkat, hogy ha a király megszabadul attól a vészes befolyástól, melyet reá a Beck, Pittreich et Comp, be nem jegyzett közkereseti társaság a magyar ügyek intézésében illetéktelenül gyakorolnak, ha meghallgatja hű magyar tanácsosainak igaz szavát, kibontakozunk ebből a rettenetes chaosból még pedig alkoimányooan, a nemzet kívánalmai alap- ' ján. Azt reméltük, hogy a magyar róna szabad 1 levegője, a Mbuzdulult, az uj erőre ébredt nemzeti lelkesedés álhalja elfogja majd királyunk szivét is s ő is kimondja azt a nagy szót, mit aggódva várt tőle egy nemzet: legyen meg a nemzet akarata. Ha valamikor volt alkalmas pillanat arra, hogy egy örök, elválaszthatatlan és tartalmas kapocs létesüljön a magyar nemzet s a dinusz- | lia között, akkor e legalkalmasabb pillanat most lett volna. Am szétfoszlott minden reménységünk, mit | a király budapesti tartózkodásához fűztünk, j szétfoszlott minden hitünk a politikai válság alkotmányos utón való megoldásához s ma el- j tűnt az a kis remény sugár is, mely eddig biz- j tatott bennünket azzal, hogy talán ki fog de- i rülni a mi napunk is. Csalódtunk. A kemény csapást a királytól kaptuk. A király nem enged skereken visszautasította az egyesült ellenzék programmját, melyet előtte Andrássy Gyula gróf képviselt. A gazdasági kérdésekben, nem helyezkedik ugyan a merev negátió álláspontjára, de a gazdasági különválásba beleegyezését csak az esetbe adná, ha Ausztriával békés utón megtudunk egyezni, a mi egyértelmű azzal, hogy gazdasági önállóságunkat csak akkor érhetjük el, ha önállósításunkba Ausztria, amelynek mi jó prédája vagyunk, — kegyesen beleegyezik, Ha megegyezés létre nem jöhetne, akkor a gazdasági kérdéseket is a király szabályozná a két állam között a paritás alapján, természetesen a közösség merev fentartásával. SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10- —rrr Telefon-szám 80. -----Mi ndennemű dijak Szatmaron. a kiadóhivatalban fizetendők. Teljes visszautasításra talál azonban a királynál a katonai reform. A katonai reform kérdésében a király egyáltalán nem hajlandó a nemzettel tárgyalni, mert álláspontja az, hogy az L867. XII. le. a hadsereg belszervezetének, vezérleti és vezényleti nyelvének meghatározását, reservalt fejedelmi joggá tette, molyét ő, a nemzet minden beavatkozása nélkül, teljes tetszése szerint gyakorol. — Álljunk meg e végzetes napokban egy pillanatra e felfogás mellett s egy-két ecsetvonással nézzük annak igazságát alkotmányunk szempontjából. A gazdasági kérdés nem közös ügy, a vámterület mikénti berendezése nem tartozik a közös apparátus dispositiója alá. Az 1867. XIl. te., melyet némelyek államalkotó szerződésnek szeretnek nevezni, az ilyen szerződések minden jogkövetkezményeivel együtt, közösügynek csakis a külügyet, hadügyet s az ezekre vonatkozó pénzügyet ismeri el. Opporlunitási szempontok vezették a nemzetet arra, hogy eddig a gazdasági berendezést eselről-eselre és időhöz kötői len Ausztriával egyetértőleg, államok között kötött szerződéssel i szabályozta. E szerződésnek fix terminusa van s ha ezen határidőn túl meg nem hosszabbit- tatik, lejár önmagától, s Magyarországnak ép úgy mint Ausztriának, ipso facto feléled a joga gazdasági éleiét teljesen tetszése szerint berendezni. Nekünk tehát a gazdasági önállóság kivívásához Ausztriának beegyezése nem szükséges. Mi, mint önálló nemzet ebben a kérdésben Ausztriával tárgyalni, vele megegyezésre jutni nem tartozunk. TÁRCA. Versek. Ha te erre jönnél! . . . Nem is szólna másról sohase az ének, Madarak az ágon arról zengenének: Hogy még néha-néha valósul az álom, Hogy milyen nagy lenne az én boldogságom: Ha te erre jönnél. Háládatos szívvel meg is áldanálak, Imádságos kézzel úgy marasztalnálak, Kezem összetéve igaz imádságra Nem lenne a szivem többé olyan árva : Ha te erre jönnél. De te most is egyre kergeted az álmot Ragyogó napfényben tűnő délibábot S tudja a jó Isten, hogy mi is van benne, Szivem örömében talán megrepedne: Ha te erre jönnél. Rózsabimbó. Ingó-bingó Ingó-bingó Rózsabimbó Rózsabimbó Dalra ihlet Te miattad Engemet. Utánad. Csengő bongó Kis versekbe Sírom be a Lelkemet. Van egy álmom Színes bohó Sohse fogom Feledni. Csengő-bongó Van egy vágyam Kis versekből Tiszta-forró Ki-kizokog Sohse fogom A bánat. Temetni! S. M. Zoltán. Modern társadalom. A nők. Nem vagyok filozopter. Ahhoz azonban, hogy a kor újabb társadalmi törekvéseit, reformjait és jelszavait megértsük és azt a józan gondolkodás kritikája alá vonhassuk — nem kell valami nagy bölcsészettudomány. Elég annyit tudni, hogy a filozófiának mint elméleti tudománynak is csak egyetlen célja lehet kutatni" azokat az alapokat, melyekre a lehető legnagyobb emberi életboldogság ráépíthető. A minthogy minden tudománynak ez a végcélja. A filozófia tehát — a maga tudományának hatalmas és félelmetes ereje mellett is — végeredményében ártatlan irányjelzője annak az össze-visza kuszáit labyrinth-utnak, a mit életnek nevezünk. Ez az irányjelző újabban a társadalmi berendezkedés törvényeinek homlokterében áll, és ha irányát követjük, látjuk, hogy ez az újabb reform minő alapokat akar lefektetni ahhoz, hogy a társadalomnak az egész emberiséget boldogító átalakulása megtörténjék. * Perkins Gilman a neve annak a feminista apostolnak, a kinek hitvallása: a nők teljes társadalmi fölszabadítása. Hát hiszen ez nem uj. Százszor olvastuk, hogy egyenlő értelmi képesség, intelligencia s erő dacára a nő csak alárendelt szerepet játszik az élet szinjátékában. Pedig a nő — a hit szerint is a teremtés koronája — nem rabszolgaságra született. Jogai vannak, a melyeket a férfi jogtalanul sajátít el tőle. Nem csak a férfiért és ennek vágyaiért él, hanem individuális létérdekeiért. A mikor ezeket n társadalom el nem ismeri vét a természet örök törvénye tavaszi és nyári angol SZÖvet- ujdonságok óriási választékban érkeztek meg — Weisz Gyula Martin Sohns et Co. Ltd Deák-tér angol gyapjúszövet gyárosegyedüli raktára ........ S Z A T M a R. -----------— po sztó és gyapjúszövet üz- ~ letébe —21. szám.
