Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-02-21 / 8. szám
Szatmár, 1905. SZATMÁR-N É'METI február 21. tünk egyoldalúsága szolgálhat némi mentségéül, hogy harom-négy évtized előtt, amióta hazánk ügyeinek intézését saját kezünkbe vettük, a hazai iparpártolás eszméjének az egész magyar társadalomban való elterjesztése, daczára a sok beszédnek, Írásnak, felette csekély mértékben tettünk oly életre való intézkedést, mely kielégítő eredménynyel biztosítana.. A legfontosabb, mondhatnék talán egyedüli célra vezető eszköz erre a hazai termelés pártolása. Ebben pedig a magyar nemzet igen tekintélyes számú társadalmi osztályát képező köztisztviselői karnak, amelynek tagjai az úgynevezett felső tízezrekkel s a középosztály es a nép minden rétegével az élet minden körülményei közölt gyakori személyes érintkezésbe jönnek, egyik legszebb nemzeti hivatása is van. Ha a m gyár iparos, gyáros iparczikkeit a magyar közönség jóindulattal keresi, ha az osztrák vagy egyéb idegen gyáros látni fogja, hogy a magyar arunak magyar földön becsülete van, a magyar termelés Magyarországon biztos piaczra talál, akkor az állam és a helyi hatóságok támogatása által is össztönözve, — száz es száz idegen tőkepénzes vállalkozó fogja magát arra határozni, hogy pénzét magyar vázlatokba fektesse. A kereseti viszonyok megjavulásával egy csapásra megszűnnék a kivándorlás, az uj munkásság nyomán beköszöntene a jólét, nö- velődne a nemzeti vagyon és számos nagy feladat, a mely ma, mint elérhetetlen eszmény lebeg szemeink előtt, egyszerre megvalósítható volna. Különösen nem kicsinylendő a köztisztviselő szerepe a hazai termelés előmozdítása körül. Mert a köztisztviselők már általános hivatásuknál fogva is arra lévén utalva, hogy a közszempontokat összevegyék, a közczélokat előmozdítsák, az iparpártolás terén is kétszeres hazafias kötelességük jópéldával előljárni, any- nyival is inkább, mert a társadalmi viszonyaink között, amennyiben előítéletek, oktalan div üok, vagy hazafiatlan szokások kiküszöböléséről van szó, a köztisztviselők által adott jó példát a társadalom töboi osztályai is követni szokták. Ha felülről indul meg a kezdés, majd lesz kezdő elég. Adjanak példát a miniszterek, törvényhozók, főispánok stb., akiket a közügyekben a köznapinál is nagyobb öntudatosság és intenziveb hazafiság a társadalom vezetésére és irányítására jogosít és kötelez. Kövesse példájukat ezután az egész magyar köztisztviselői kar, majd pedig a magyar társadalom valamennyi osztálya és nem telik- bele csak pár évtized es megérjük hazánk második újjászületését, a második honfoglalást, a vérrel szerzett hazának a munka által a ha ladás számára való újabb elfoglalását. lakok, mint más templomon, hol azok is díszt, építészeti motivomot alkotnak, — ha nem ablak csak ott ván a hol szükséges. A mysztikus félhomályban sötét tonusu márvány az alap, melyet csak néhol sz ikit meg egy, két szikes mozaik, vagy falból emelkepő barelief. És minden ódon régi, varázslatosan tiszteletet gerjesztően régi: Az öt kupola mint öt márvány kosár, bennök kiverve színes kővel a szentek élete. Alattuk óriási arányok, miket ötszörösre nagyobhitott az építészeti szemfényvesztés. A templom belül sokkalta nagyobbnak látszik mint a milyet kívülről sejt az ember, s ezt a csalódást nagyban növeli az is, hogy benne nincs pad, vagy lócza egy szál sem, ki-ki úgy jár kél benne keresztül kasul a hogy kedve tartja. — Ám lábujhegyen. A legkekkebb turista is lábujhegyen járó ajtatossá szelidül ebben az igazán Istenhez méltó hajlékban, így lehet hogy a sürü látogatottság mellett a piazza kábító zaja után, a csend itt az első megkapó hatás. A vastag falakon keresztül mint távoli morgás szűrődik át a kint hangzó életzaj, bent pedig lágy, jótékony, pihentető csendben nyüzsög ugyanaz a tarka tömeg mely kint féktelen, bent bárányujá szelídült hivő. Ne méltóztassanak azonban hinni, hogy azért mert kint nemcsak építészeti remek de egyébb hatást keltő tényező is a san-Marko, tehát azért, bent nincs is más varázsa csak az hogy egyedül álló építészeti alkotás. Bent is megvan a varázs, még pedig sokkal kedvesebb mint kint. Az öreg templom falai között — babonából-e A sz. kir. város ügyei. Miniszteri leirat. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter, városunk volt orsz. gyűlési képviselője, a mait hét folyamán leiratban értesítette a városi hatóságot arról, hogy tekintettel azon körülményre, miszerint a tervbe vett faipari közös műhely, az itt járt miniszteri kiküldött Edvi Illés Aladár, felsőipariskolai igazgató jelentése szerint, a szatmári asztalos iparosok által kellő munkaanyaggal nem lenne ellátható, a közös műhely felállításától egyelőre eltekint, ámde hogy az iparosok helyzetén még is segítsen, a minisz tér elhatározta, hogy a felállítandó faipari szakiskolát oly mühelylyel szereli fel, mikép ottan csekély díjért a szükséges gépek és más munkaeszközök, az egyes iparosok által állandó használatba vétessék. A faipari anyagok beszerzésének olcsóbbá való tétele tárgyában pedig utasította a kereskedelemügyi miniszter az orsz. Központi Hitelszövetkezet igazgatóságát, hogy a kötelékében tartozó szatmári szövetkezet kebelében, egy anyagbeszerző szakcsoport létesítése iránt mielőbb intézkedjék. Díszpolgári oklevél. Kossuth Ferencz orsz. képv.. városunk díszpolgárának oklevele már elkészült Morzsányi József fővárosi müvonalző intézetében s a nevezett czég a múlt héten mégis küldötte a pompásan kiállított albumszerü oklevelét. Az oklevél ünnepélyes átadásának napja még nincs meghatározve, e tekintetben ma délután egy értekezlet tartatik Pap Géza polgármester hivatali helyiségében. Idáig buszonként bizottsági tag önként jelentkezett a küldöttségbe a mely átnyújtja Kossuth Ferencznek díszpolgári oklevelét. Az albumszerü és pazarul kiállított díszoklevél szövege a következő : »Mi szabadkirályi Szatmár- Németi város közönsége adjuk tudtára mindazoknak a kiket illet, miszerint az ezerkilenczszáznegyediki esztendő Szent-Mihály havának 26-ik napján tartott rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlésünkben minek utána néhai való nagy hazánkfiának, a magyar szabadság, függetlenség és egyenlőség kivivására irányuló nemzeti küzdelem előharcsossának, Kossuht Lajosnak képmását városházunk közgyűlési termében ünnepélyesen lelepleztük, az érdemekben gazdag fiát eszményeinek letéteményesét és örökössét, nagyságos Kossuth Ferencz urat, közhasznú működésének elismeréséül s őszinte tiszteletűnk jeléül városunk díszpolgárának egyhangúlag megválasztottuk s ezen disz- polgársággal járó, mindazon jogoknak gyakorlásával felhatalmazzuk, a melyet e szabadkirályi város polgárait hazánk alkotmánya s városunk szabadalma szerint megilletik. Minek örök emlékezetére ezen díszpolgári oklevelet törvényhatóságunk pecsétje alatt kiadtuk.« Közigazgatási pótbejárás. Az építendő szatmár- bikszádi h. é. vasút vonalán, a kereskedelmi miniszter közigazgatási pótb'járást rendelt el s annak meg- ejtése tegnap délelőtt kezdődött s a mai és többi napokon folytatódik. A város részéről ez alkalomból kiküldettek Kőrösmezei Antal főjegyző. Dr. Vajay Károly t. főügyész. Bartha Kálmán gazd. tanácsos, Léber Antal főerdész és Pethő György biz. tag. cngisEgiiniiii»ii i írni ttt n——■ ■iiir-rim ■ ................................. vagy szokásból ? minden évben megjelenik vagy néhány ezer újdonsült házaspár, a kik szivük tavaszával — tulajdonképen megkezdett életük friss érintetlen bizodalmával, — reménységgel indultak el: a nagy országúton és az obligat nászuton. Ezek ott Velenczében naponta elmennek — természetesen párosával — az öreg temlomba s volt alkalmam megfigyelni, hogy a kint durczás, koczodó, esetleg veszekedő szerelmesek: bent szó vagy intés nélkül megbékültek újra vidámak gondnélküliek lettek. Ezért van. hogy a san Marco belül sem csupán műremek : hanem leírhatatlan érdekes kép is egyszersmind melyet, a rendkívül megnyugtató kinézésével a falakba épített tömör komolyságával ellenkező — emberi vidámság szeretetre méltó könnyelműség egyut- véve alkot. Egy ezer éves építészeti csuda mely magán hordja az elmúlt idők patináját, keretét képezi az embernek: mikor még leginkább igaz, hazugságnélkül való és tudatában van diadalmas emberi rendeltetésének. De nemcsak igy a szerelmesek temploma a san Markó, hanem helyi érdeküleg is. — A hány Madonna kép csak falaiból emelkedik, vagy benne vászonra van vetve, búcsú járó helye reggeltől estig az olasz típust magán hordó embereknek is, — arczukon a csalhatatlan kifejezéssel, hogy miért imádkoznak, a falakon a képek, a dombormüvek körül pedig: sok-sok ezer meg ezer ezüst, arany, drága köves fogadalmi szív van, mit a megvigasztalódott, megbékélt, megsegített imádkozok hálás keze akasztott oda. Van ennek a képnek a természetes varázson kívül teméntelen sok gondolkodóba ejtő hatása is s a SZÍNHÁZ. Csütörtökön Tiszlai Miksa a színtársulat kitűnő komikusa vette julalomjátékát, Lukácsi Sándor egyik régi darabjában a „Zsidó honvéd“-ben. A színházat elég szép számmal töltötte meg a közönség mely minden frappánsabb jelenet után zajosan tüntetett a jutalmazott mellett. Anyagilag is megvolt a külön jutalma Tisztáinak, mert első felvonás alatt egy öt pecsétes levelet nyújtottak át a derék ju- talmazottnak. A többi szereplők közül első sorban Pataki Riza említhető fel, ki Eszter szerepét nagy természetességgel játszotta meg. Jók voltak még Peterdi Sándor, Krasz- nay Ernő, Garai Ilus és Szőke Sándor nemkülönben Révész Ilonka, ki Marcsa szobaleány szerepeben igen kedves volt. Pénteken zóna előadásban, zsúfolt ház előtt a bájos zenéjü „Lili“ operett került színre. Az előadás a gyöngébbek közzé tartozik a szereplők közül csakis Solti Vilma ért el legnagyobb hatást,^ ki gyönyörű hangjával igazán brillírozott. Éppen ezért e helyről vissza kell utasítanunk azon tüntetést, melyet egyesek az álló helyről ellene intéztek, még pedig olyan botrányos módon hogy az előadás menete megakadt, mit a közönsóg komolyabb részé vissza utasított. Szombaton Bercik Árpád kitűnő vigjátéka, a „Miniszter válság'1 került bemutatóra, elég szép számú közönség előtt. Bár ha az előadás sok kívánni valót hagyott maga Után, a közönség nagy rokonszenvvel fogadta a darabot és jól mulatóit a darab egyes komiku- részletein. Egy tucat országgyűlést képviselőt muiat be a darab, mind olyanokat, kik a hatalom felé ásitoznak, (akár csak az életben.) Jelenlegi politikai viszonyaink keretében, az actu- álitás révén bátran beilleszthető Bercik Árpád ezen vigjátéka, mely élethűen festi a bársonyszékért epekedő Fekete Bertalan és különösen enne!; nejét Edithet, ki minden asszonyi furfangoí fel használ arra, hogy férjét a minisztert székben láthassa s ő pedig kegyelmes asszony lehessen. A környezet is csupa olyan tucat képviselő, ki inkább szerencséjének, atyafiainak esetleg pénzének köszönheti a mandátumot, mint eszenek. Az egész társaságból mindössze csak egy képviselő Ivándy Zsolt válik ki, a mely legalább tudatában van képviselői állásának Három fe vonáson futkos ide-oda Fekete Bertalan és kedves felesége a földművelési tárca után, de mint azt jó eleve sejteni lehet — hoppon marad mindkettő s a miniszter jelölt ur csak a kegyelmes miniszterelnök forró kézszoritásával éri be. Az előadás, mint Lnntebb is jeleztük sok kívánni valót hagyott maga után, mindazáital voltak egyes jelenetek, melyek korrektül megvoltak játszva, mint p. o. Bárdossy Ferike (Garai Ilus) éa Pisztráng Adolár (Szőke Sándor) harmadik Llvonásbeli jelenete. A szereplők közűi Kendi Boriska (Edith) érdemel első sorban említést, ki disztingvált játékával ezúttal a legnagyobb sikert érte el. Igen jó alakítást mutatott be még Szőke Sándor, Krasznai Ernő (Ivándy) és Peterdi Sándor (Fekete B.rtalan.) Garai Ilus, Ferike szerepét bájosan és nagy természetességgel oldotta meg. Vasárnap este, a „Piros bugyelláris“ népszínmű került színre, kevés számú közönség előtt. Az előadás összevágó és jó volt. Solti Vilma énekszámai és játéka kitünően bevált. A darab szereplői közül Bay Lá.-zló, Szentes és Papír étdemel- nek feltétlen dicsér etet. Hétfőn, zónaeőladásban, telt ház előtt, Egy „ka. j tona története“ czimü regényes dráma került színre kételkedőnél sem csupán az elnéző vagy gúnyos mosolyt csalja az arczra. Ez a kép hatalmas bizonyíték a mellett hogy milyen óriási szoczialisztikus szükséglet a vallás, hogy különösen az egyedek közönséges mindennapi életében mennyire hézag pótló lelki táplálék az. A sebes vérmérsékletű féktelen .szenvedélyű nemzeteknél, specziel az olasznál ez egyszerre szembe szökő. Féktelenül, szenvedélyesen és forrón szeretnek, épen ilyen arányban gyűlölködnek, veszekednek, verekednek, gyilkolnak s nincs hatóság, hivatalos közeg, mely lecsendesitni concrét esetekben őket megbékíteni képes volna. Ám a végső forum a Madonna a belé vetett hit kiegyenlít mindent, szelid békességet áraszt a féktelenkedőkre — és megnyugosznak. Hogy mennyivel könnyebb dolga van a Madonnának a szent-Márkus templomban, mint bármi más helyen : azt csak az bírja megérteni a ki volt már ebben a czentél} ében az emberi lélekre befolyással biró öntudatlan erőknek. — Itt tízszeres a megindító hatása a méla csendbe bele rezgő orgona bugásnak,— százszoros a bizalmat gerjesztő volta az evangélium csengő szavának valamelyik pap ajakáról és ezerszeres a megnyugtató volta a hit erejének. * * * * Azután este lett és a templomot bezárták. A hogy a térre értem, a nappali képet estho- mály borította. így még káprázatosabb volt. A félhomályba tünedező téren ember-ember hátán sürgött forgott zajongott. A sötétbe burkolódzott san Markó homlokzata pedig mintha íosztoreszkált vón kikivillan csodás figuráival a sötét éjszakába.
