Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-02-21 / 8. szám

Szatmár, 1905. SZATMÁR-NÉMETI február 21. termében. A gyűlésen a tagok nagy számban jelentek meg és ludomásul vették a számvizsgáló bizottság je­lentését s a szokásos felmentvényt a tisztviselőknek megadta. — Gyászeset. A községi jegyzői kar egy érde­mes tagja Nagy Antal, érendrédi nyugalmazott köz­ségi jegyző hunyt el f. hó 23-án élete 63-ik évében. Sok éven át volt Érendrédnek jegyzője s körülbelül 7 év előtt vonult nyugalomba. — Államsegély. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter a szatmári iparos tanoncz iskolák segélyezé­sére, az 1904|1905. tanévre ezer korona államsegélyt utalványozott. — Piaczot az István-térre. Többször felmerült már ez a kérdés, de megoldást soha nem nyert, fére értésekre is adott alkalmat ez az óhaj. — Nem azért kérték a németiek a vásárt, mintha ez által csak a bevásárlást akarnák megkönnyíteni az amúgy is szét­szórt piacz miait, hanem hogy ezen városrésznek is meg kell adni az építkezési kedvet és alkalmat, hogy ez a városrész is fejlődjön úgy szépészeti, mint egész­ségügyi szempontból is. Ez a városnak is érdeke. A mai piacz szétszórtsága nemcsak a Szatmárnémeti ré­szére, de a Szatmár részen ia nyugtalanságot, fáradsá­got idéz elő. Tudjuk, hogy e kérdést sokáig huzni, halasztani nem lehet, majd még napirendre fog kerülni, amikor nem lehet kitérni a németi lakosok ebbeli ké­relme elől. — Tűz a városban. E hó 24-én esti J11 órakor a tűzoltó őrtornyon levő őrszem, a Deák-tér délnyu- goti sarkán »halvány piros fényt vett észre, majd pár pillanat múltán hatalmas lángnyelv tört elő, ekkor már tisztában volt az őrszem, hogy a Zöldfa szálloda ud­varán levő istálló gyuladt ki s az iránt is igy jelezte a tűzoltóknak, kik alig pár perez múlva hangos kürt­jelzéssel közeledtek a tűz színhelyéhez. A kátrányos zsindelytető alig néhány perez múlva teljesen lángban állott és a kivonult tűzoltóságnak a hirtelen támadt szélvihar ugyancsak megnehezítette a munkájukat, melynek főpontja most csakis a localizálás és a kö­zelben levő házak megmentése volt annál is inkább mivel a szélvihar ugyancsak hordozta szét a tüzes sziporkákat minden irányban. így történt aztán, hogy a Petőfi-utczai 18 szám ház teteje kigyuladt, azonban az éber tűzoltók nyomban elfojtották a keletkező újabb tüzet. A tűzoltóságnak roppant erőmegfeszités és fáradságos munka után úgy fél egy óra tájban sike­rült a tüzet elfojtani. Nagy rémületet keltett az égő istálló tűzfalának ledülése, a mely ágyuszóhoz hasonló nagy robajjal omlott alá, szerencsére senkit sem te­metve maga alá. A tűzvészt feltétlen gyújtogatás okozta a mely onnan is feltehető, hogy az istálló melletti záros helyiségben gyuladt ki a kevés üveg áruezikk között felhalmazott nagymennyiségű szalma, A rendőr­ség különben megindította a vizsgálatot. Az istálló mely a város tulajdonát képezi, biztosítva volt, nem­különben az istálló melleti raktár is, hol a tűz elő­ször kiütütt. A Fehérház istálója immár harmadszor égett el, először 1883-ban, majd 1899-ik évben s vé­gül pedig e hó 24-én. — Ellopott párnák. A károlyi-ház vendéglőjének egyik helyiségéből a napokban húsz darab párna tűnt el. A rendőrség megindítva a vizsgálatot, a tettest si­került elfogni egy rovott múltú czigány asszony sze­mélyében, ki hasonló esetért már többször volt bün­tetve. — Nagy tűz Gilvácson. E hó 24-én pénteken a Schmiedl és Ungár ezégnek a gilvácsi vasút állomás mellett levő cserraktára tüzet fog ott és lapunk zár­táig még mindig ég. A tűz oka ismeretlen. A tűz oly rohamosan terjedt, hogy a mellette elvezető vasúti pályatest sintalpfái is tüzet fogtak, úgy hogy a délu­táni 4 órai vonat 1 órai késéssel érkezhetett be. A nagykárolyi tűzoltók egy része, távitati kérésre, azon­nal kiment a vészhelyére. — Az uj tizkoronások. Rövid négy esztendei sze­replés után az örök enyészet áldozatává lesz a mos­tani tizkoronás bankjegy. Nekrológja röviden: nem volt szép, kicsiny is volt, hamar piszkolódott és sza­kadt, színét hagyta és — mindig kevés volt. A hiva­talos lap e hó 16-án megjelent száma bejelenti az ed­dig forgalomban volt tizkoronás jegyek kimúlását és igy remélhetőleg szebb és tartósabb tizkoronásak szü­letését. Az uj bankjegy hivatalos születési dátuma 1904. január 2-ika, de nyilvános forgalomba bocsátása csak folyó hó 25-én volt. Ezzel egyidejűleg bevonat­nak és behivatnak a régi tizkoronások, a melyek 1907. évi február 28-áig fizetéskép vagy átváltás vé­gett az Osztrák Magyar bank fő- és fiókintézeteinél be- szolgáltatandók. Ezentúl a jegybank intézetei már csak átváltás végett fogadják el, 1913. február 28-ika után pe­dig a jegybank már egyáltalában nem köteles a régi tizkoronásokat kicserélni vagy beváltani. — A gazda közönség figyelmébe. A földművelés­ügyi miniszter főispánul.k utján átiratilag értesítette a városi hatóságot, miszerint tekintettel a múlt évi ta­karmányhiányra, mely az állat tenyésztést veszedelem­mel fenyegeti, hajlandó a széna takarmány métermá­zsáját az állattenyésztők és gazdaközönséghez 7 koro­nájával elárusítani. Mindazon gazdák, kik ezen utón óhajtanak beszerezni takarmányt, ebbeli kérvényüket Kristóffy József főispánhoz haladéktalanul adják be. — Városi mészárszék Nagykőrösön. A ceglédiek követendő példáján indulva, a nagykőrösi tanács is bizottságot küldött ki egy városi mészárszék és ben- tes-iparüzlet kérdésének tanulmányozására. A bizottság beterjesztett javaslatára a Kérdést csekély befektetéssel kivehetőnek és szükségesnek találta. Mi már több al­kalommal előhozakodtunk ezzel a dologgal, mert ná lünk is van legalább akkora szükség a hús árának valamiféle szabályozására, mint Kőrösön vagy Ceglé­den. S ba már a városi mészárszék eszméje kedvező fogadtatást nem talált: bizony akkor is tehetne a vá­ros néha-néha egy-egy próbavágatást. Mert ha semmit nem teszünk a húsárak szabályozására, maholnap már majd csak a patikában árulják a húst drága pénzen — grammonkint. A vendéglői szabályrendelet módosítása. Tankóczj Gyula főkapitány, a ki a város közérdeke körül már eddig is többször tanujelét adta annak, hogy város fejlődésével paralell a modern irányzatnak kell halad­nia, a vendéglői szabályrendeletet módosította. Most még nem áll módunkban, hogy az üdvös intézkedé­seknek részleteit ismertessük, igy csak annyit jelezhe­tünk, hogy a szabályrendelet a közegészség, közerkölcs és a hazárd játékok szigorú ellenőrzése tekintetében ment keresztül igen fontos és nevezetes újításokon. A vendéglői záróra meghosszabbításáért a vendéglősök az uj szabplyrendelet értelmében 2 koronát fognak fizetni s az igy befolyó összegből két rendőri állást szerveznek. A szabályrendelet részletes tárgyalásra leg­közelebb visszatérünk. * Az 1904. állatösszelrás A földmivelésügyi mi­niszter rendelkezésére a múlt év tavaszán a rendes évi gazdasági haszonállatösszeirást az eddiginél rész­letesebben csinálták. Az összeírás eredményeit a mi­niszter most teszi közzé, miután az ez évi összeírás­nak a múlt évivel azonos módon való keresztülvitele iránt előzőleg intézkedett. Az adatok szerint szarvas- marha állományunk végösszegében némileg fogyott. | Erősen nőtt azonban a tenyészállatok, a bikák és te- | henek száma, ami a tenyésztés erőteljesebb állapotára j vall. Szembetűnő továbbá a nyugoti szarvasmarha, kü­lönösen a piros tarkafajta térfoglalása, Ez összefüggés­ben van a falusi tejszövetkezetek fejlődésével. A ser­tés állományon meglátszott a sertésvész hatása. Álta­lában azonban a hanyatlást illető aggodalmak 1904. évbün nem bizonyultak alaposaknak. Hogy miként küzdött meg állattenyésztésünk a múlt évi rossz ta­karmánytermeléssel, azt a nemsokára meginduló állat- összeirás fogja megvilágítani. — Szenzácziós zsurnalisztikái jubileum. Az Egyet­értés*, mely a hazai zsurnilisztikába a legelső helyek egyikét foglalja el és amely mint politikai tényező is igen nevezetes, a közel jövőben nagy ünnepet ül. Ez év tavaszán lesz ugyanis negyven éve annak, hogy az Egyetértés fennáll. Az évfordulót a legnagyobb magyar lap igen érdekes módón fogja megünnepelni, amennyi­ben olyan jubiláns számot ád ki, aminőre még aligha volt eset valahol. Jubileuma alkalmából ugyanis az Egyetértés 230—250 oldai teijedelmü disz-számot ád ki. Ez egy 500—600 oldalas kisebb alakú lapnak felel meg. A Jubiláris szám igen fényes kiállítású és rend­kívül gazdag tartalmú lesz. A mesteri illusztráczióknak egész tömege fogja díszíteni, azonkívül a magyar iro­dalom legjelesebbjeitől lesznek benne dolgozatok, tu­dományos és szépirodalmi közlemények, sőt egy teljes regény is. Egy-egy ilyen óriási lappéldánynak a nyers előállítási költsége mintegy 6 koronára rúg. Ilyen mó­don akarja az Egyetértés leróni háláját a magyar ol­vasóközönség iránt, mely négy hosszú évtizeden át a legmelegebb rokonszenvvel támogatta. Hogy a lap elő­fizetői megkapják a jubiláris disz-számot, mely egy­magában egy egész kis könyvtárral fog fölérni, az ter­mészetes. Az Egyetértés azonban úgy intézkedik, hogy az óriási lapszámot emlékképen azok is megszerez­hessék, akik nem tartoznak a kiadóhivatalhoz (Buda­pest, IV. Vármegyebáz-utcza 11.) amely levélhez az expediczió költségeinek fedezésére 50 fillér melléklendő levélbélyegekben. Tekintettel arra, hogy az óriási dísz­példány csak bizonyos korlátolt számban jelenik meg, ajánlatos, hogy azok. akik a legalább 230—250 olda­las jubiláris Egyetértést meg akarják kapni, mielőbb I forduljanak eziránt a kiadóhivatalhoz. MULATSÁGOK. * Jelmez estély. A szatmárnémeti jótékony nő- egylet, húshagyó kedden nagyszabású secessiós jelmez estélyt rendez a Társáskör termeiben. A rendező bi­zottság, mely lázas tevékenységet fejt ki a mulatság érdekében, a meghívókat most küldik szét. A jelmez estélyen tréfás műsor is lesz, fmely betétként illesz­kedik majd az egyes tánezdarabok közé; maga a műsor a következő : 1. Pickol és Pierette, tréfás pár­beszéd, előadja Dely Margit k. a. és Haller Ferencz. 2. Tréfás vegyes, éneklik Márton Lázár, Mondik Endre, Gaál, Ferencz és Gáspár József, zongorán kiséri Mé- der Mihály. 3 Farsangi monológ, előadja Nagy Vincze. * Tánczmulatság. Az iparos ifjak köre, márczius hó 5-én tartja meg farsangi tánczestélyét a Rákóczi- utczán levő „Otthon“-a helyiségében. * Dalestély A szatmárnémeti dalegyesület, 1905. évi márczius hó 2-án csütörtökön este fél 8 órakor, a Társaskör helyiségében, tagilletményes dalestélyt rendez. A dalyestély műsora a következő : 1. Dal a dalról, Pogatschnigg Guidótól. A budai dalárda 40 éves jubileuma alkalmából pályadijat nyert zenemű, elő­adja a Dalegyesület. 2. Äouveniere de Máskán, Wie- niawskytől, hegedűn előadja Füredi Sándor ur. 3. Ma­gyar népdalok, Meder Mihály tói, előadja a DaleSyesn- lét. 4. Nagy Ária »Ördög Róbert* dalműből, Majerber- től, énekli Solti Vilma urhöly, a színtársulat tagja, zongorán kiséri Benkő Miksa ur. 5. Elvennélek én . . . férfii kar Erkeltől, előadja a Dalegyesület. Nem tagok számára belépő-dij: személyenkint 2 kor. Családjegy 4 korona. — Felolvasó estély. A szatmári róm. kath. kaszinó e hó 26-án este, a Czeczil egylet nagytermében szépen sikerült felolvasó estélyt rendezett, a melyen nagyszá­mú és inteligens közönség jelent meg. — A felolva­sást Dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár, szentszéki ülnök tartotta, a tölle megszokott szellemeséggel. A felolvasót sürü taps és éljen honorálta. Nagy volt a sikere Tóth Miczike kisasszonynak is, ki előadott mo­nológjával nagy tetszést aratott. Márton Lázár gyö­nyörű énekszámai is nagyhatást értek el s a közön­ség alig győzött betelni a szépén előadott dalokkal. Zugó taps és éljen volt itt is ajutalom. Mikor azután a közönség álvonult a kath. kaszinó helyiségébe, hol vacsora, majd reggelig tartó táncz következett. Meghívó. A szatmári ev. ref. egyház tanácsa kar­öltve az iparos dalegylettel 1905. márczius hó 5-én vasárnap a Vigadó helyiségeiben, fele részben a szat­mári ev. ref. templomban felállítandó orgona-alap ja­vára, jótékonyczélu dal- és zeneestélyt, ezt követőleg orgona-bált rendez. Belépő-dij: Személyjegy 1 K. 20 f, Családjegy 3 személyre 3 K. Karzatjegy 60 f. Kezdete este pont fél 8 órakor. Tekintve a jótékonyczélt, felül- fizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre váltha­tók Balogh Dezső fodrász üzletében. — Erdődön a Társaskör ifjúsága márczius hő 4-én a kör pénztára javára saját helyiségében táncz- mulatságot rendez. Szerkesztésért felelős : Boros Adolf. Bérbe kiadó. Igen jó forgalmi belyen, Árpád-utcza 49-ik számú háznál egy álványokkal felszerelt füszer- üzlethelyiség és egy mészárszéknek való helyiség lakással együtt kiadó. Értekezhetni a tulajdonossal. Eötvös Károly müvei 1Ü kötetben teljesen «J -1PI igen olcsó árban kapható BOROS ADOLF könyv- és papirkereskedésében Hám János-utcza, a kir. Törvényszék közelében. Kohn Mór posístó=és g;yapju=sä5Övet üzlet ében Deák-tér Losoncy- féle házban, a tavaszi idényre, a legmodernebb gyapju=szövetek nagy választékban megérkeztek és alkalmi vétel folytán igen jutányosán árusítja. ------

Next

/
Thumbnails
Contents