Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-02-21 / 8. szám
IX. év 8. szám Szatmár, 1905. február 21. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATAGÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐ! EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE ( » MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: I ^ Ham János-utea 10. szám, a törvényszék közelében. Bárdóly l'erdinánd ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmaran. a kkdchivata.ban fizetenüék. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek Kéziratok nem adatnak vissza.- - Telefon-szám 80. A köztisztviselő hivatása a hazai ipar pártolása érdekében. Kétségtelen, hogy gazdasági állapotaink az utolsó nehány év alatt, részint a külföld gazdasági viszonyainak visszahatása következtében, részint azért, mivel az utóbbi évek némelyike mezőgazdaságunkra határozottan kedvezőtlenül ütött ki, évről-évre fokozatosan rosszabbodtak. E rosszabbodás a legsajnálatosabb külső jelenségekben, mint az általános pénz és keresethiányban s a mind nagyobb mértékben terjedő kivándorlásban nyilvánul. De e kedvezőtlen jelenségeknek egyszersmind egy jótékonynak Ígérkező következménye is kezd már mutatkozni; az, hogy nemzetünk legjobbjai körében mind általánosabbá válik s lassankint erős meggyőződéssé érlelődik az a tudat, hogy a magyar gazdasági életnek egyoldalúsága immár tarthatatlan s elérkezett a tizenkettedik órája annak, hogy azon az állapoton, a melyben összes termesünk főleg a mezőgazdasági termelésre szorítkozik, ipari szükségleteinket pedig, nehány iparág termelvényei- nek kivételével, milliókra és milliókra menő összegekben túlnyomóan külföldről szerezzük be, minden tudásunkat és igyekezetünket egyesítve, vállvetett működéssel javítsunk. Mert nyilván tarthatatlan az a helyzet, a melyben az áll '.mi és társadalmi szükségletek folytonos fokozódása mellett hazánk összes lakosságának jólléte úgyszólván kizárólag egy termelési ág sikerétől függ s jóformán egészen az időjárás szeszélyeinek van kitéve. S kétszeresen súlyosbítja e helyzetet még az, hogy Magyar- országnak számos oly kötelezettségei vannak, a melyeknek teljesítése érdekében nemcsak saját közvetlen szükségletünkre, de a kötelezettségek kiegyenlitése fejében a külföld részére is kellene javakat előállítanunk. Az osztrák államadósá- gokhoz fizetendő évi járulékot is beszámítva, jóval több mint 200 millió koronára rúg az a kamatszükséglet, a melyet a magyar állam even- kint a külföldnek fizet. Pedig nemzetünk boldogulása, mindazoknak a nagy feladatoknak es eszményeknek megvalósitasa, a melyekért minden honpolgár lelkesedik. A tudományoknak és művészeteknek előbbre vitele, a közegészségi állapotoknak megjavítása, a népesség akadálytalan fejlődése, a magyar nemzetiség megerősítése, mindez a legszorosabban össze függ a nemzetnek vagyo- nosodásával, az anyagiak terén való előhaladá- sával, attól van feltételezve,; hogy mennyi hasznos dolgot termelünk s az ellőállitott javak értékéből a nyers szükségletek kielégítése utján marad-e telesleg a finomabb szükségletek, a művészeti, tudományos .és egyéb kulturális célok, közegészségi érdekek és nagy nemzeti eszméknek kivitelére? Hiszen még közjogi vágyaink megvalósulásának is anyagi boldogulásunk képezi nemcsak legbiztosabb, de egyedül biztos alapját. Képzeljünk csak el, Magyarországon mintegy 30 millió főre rugó,, jólétnek örvendő s túlnyomóan magyar nemzetiségű népességgel biró államot : vájjon nem önként oldódnának-e meg mindazok a nagy kérdések, a melyek miatt már évtizedek óta veszekszünk s a melyek tekintetében tulajdonképpen valamennyien egyetértünk és inkább csak a kivitel időszerűségére is lehetőségére nézve választanak el bennünket nézeteltérések. Bizonyára annak, hogy egész politikai életünk majdnem kizárólag közjogi vitában merül ki, nem csekély része van abban, hogy a gaz- I dasági téren annyira elmaradtunk, sőt ha Ma- j gyarorszáe; gazdasági életének régibb korszakával teszünk összehasonlítást, azt mondhatjuk, hogy termelésünk egyoldalúsága tekintetében, dt'cara némely ágakban való örvendetes fejlődésünknek, altalanossagban véve nemcsak, hogy elmaradtunk, de még vissza is fejlődtünk. A még néhány évtizeddel ezelőtt virágzó házi- és kézműipar, amely számos fogyasztási cikkből, a helyi szükséglet nagy részét fedezni tudta és tényleg fedezte is, a megváltozott termelési viszonyok hatása alatt részint teljesen letörve, részint pusztulóban! Egy-két évtizeddel ezelőtt föidmives népünk nagy része még a maga fonta-szőlte vászonnemüben járt, fehérneműinket háziasszonyaink készítették és nagy ritkaság számba ment, ha valakinek lábbelijét és ruháját nem a helybeli czipész és szabó állította elő. A nagyanyáink’rokkái és házi szövőszékek rég a sutra dobatván, a földmivelő népnél is a posztóruha divik. Ennek szövetét, valamint fehérnemű szükségletünket is túlnyomóan külföldről szerezzük be, sőt kész lábbeliknek és kész ruháknak is egész nagy tömegét hozzuk be s egyetlen vá- lalatunk nincsen, amely oly általános szükségletű czikket, mint kézelő és gallér, előállítana. Már e nehány példa is élénken illusztrálja, hogy ma sokkal egyoldalubb ipari termelésünk, mint nehány évtizeddel ezelőtt, mert a termelésnek a£t a nagy tömegét, amelyet azelőtt a kiterjedt házi és kézműipar állított elő, bizonyára alig-alig pótolja azon nehány száz gyár termelése, a nagyobbrészt közvetlen állami támogatással vagy legalább kezdeményezéssel, mely az újabb korszakban létesült. Gazdasági öntudatunknak igen alacsony fokára vall, a melynek csakis politikai pártéle______TÁR C Z A. a. ve lenczei szt.-Márk templomról. Irta és a Kölcsey-kör 1905. február 12-iki matinéján felolvasta Dr. Shik Elemér. Folytatás és vége. A fő homlokzat a keleti, mely egyszersmint az egész előtt fekvő térnek is határát képezi. Mindenfelé ötös beosztás az uralkodó, igy a fő fronton is. Öt bolthajtás sorakozik itt egymás mellé melyek ivei alatt arany alapra öt bibliai kép van kiverve mozaikba, színes kővel; ezek mind sötét márvány keretben feküsznek s a hol már nincs keret, ott felségesen szép egyenes vonalakba igyekszik össze a százbelyről induló márvány szalag. Ezeket, a lejebb oszloppá fejlődő szallagokat ismét keretekbe foglalták a mi felületesen nézve tapadó selyem-csipkének látszik s csak tüzetesen vizsgálva adja ki magát, hogy márvány, hideg, kemény márvány. Az ivek közeit más-más színben, csiszolt oszlopok töltik ki le a földig,— Az öt iv felett másik öt iv, a felső öt iv felett öt kupola. A másik két homlokzat egy cseppel sem egyszerűbb és egy cseppel sem hasonlit egyike sem, az egyikhez vagy a másikhoz. Ez a megkapó hatás egyik tilka : hogy t. i. a templomon semmi vagy nagyon keKohn Mór vés építészeti sablon nyert alkalmazást. Például: si- metrikus elhelyezések valamely középpontból számítva vagy egész részletek ismétlődése két oldal felől, a si- metria kedvéért, csak épen az alapokat tekintve vannak meg —Egyébbként össze-vissza, következik : kicsi nagy, hegyes, homorú, domború szépség, a hogy a külömböző korok újításait a meglevő szépségekkel ösz- szeegyeztetni tudták. Hogy ennek daczára mégis minden egyöntetű rajta és semmi sem kiált, sikolt ki az egészből, annak az építészeti styl — a byzanczi styl —a megmagyarázója, a melyben a templom épült és a melynek ép az a legfőbb sajátsága hogy nem parancsol a részletekben; a fő a sok kupola melyek gyakran dísztelenül imponálnak óriási nagyságukban, legtöbbször azonban az építész egyéni ízlése szerint pazar díszítményekkel vannak ellátva. A megkapó hatás másik titka pedig az : hogy ez a most szegényesen vázolt pazar czifraság, a melyik valamikor a korok Ízlése szerint tarka-barkán rikol- tozott, ütött el egymástól, ma felséges egyöntetűvé kopott meg, bevonódva 12 évszázad patinájával, sugározva magából 12 évszázad történelmét. Egy német, műtörténész mondta, hogy a san Markó maga a történelem s a ki alaposan tanulmányozza külömböző díszítéseit, úgy olvashat róla mint a gyermek a könyvből. Ez igaz az amatőrre is. Véres csaták, ernyedetlen küzködés az elemekkel, pusztitó bellázongások, dusgazdagság, haladás ipar ban és kereskedelemben ; demagógok, olygarchák uralma sze.id jólét, tulságba vitt fényűzés, méltóságteljes nemzeti büszkeség: ezek képe épült bele a hideg kőbe, úgy, hogy mindez bámulás közben el is vonul a bámuló szeme előtt a nélkül hogy tanulmányoznia kellene hosszasabban. Ott a város szivében, gondtalan nembánomság- lgal lesve az embertársát, figyelve a hatásokat, a rne- yeket a külömböző benyomások gyakorolnak a lélekre a mig a san Marcó bűvkörébe nem jut az ember, könnyen vesz mindent, minden csak szórakozás semmi sem fárasztó. Ama templomot bámulni nem képes soká senki sem. Elfárad, meggyötrődik, úgy vágyik a pihenésre mint aki bét mértföldet gyalogolt és önkéntelenül jön, hogy be kell menni a templomba. Kint fárasztó, káprázatos, tarka ékítmények, — bent megnyugtató leirhatatlanul gyönyörű egyszerűség. A közepe egy óriási nagy kupola alatt van, a mely körül négy kisebb sorakozik, mindegyik külön templom részt alkotva. Az öt kupola alatt mystikus csönd. — Sejtő homályba burkolódzik egy csoda világ. Mert lángész volt’ak ezt a templomot építette. Itt p. u. az ablakok nemcsak folytonossági hiányok, nemcsak világosságot beeresztő nyilasok, nem az öszhalást kiegészítő tényezők is. Világosáágban van az a mi tündöklésre van szánva, fél homályba burkolt, a mi igy ejt csodálkozásba, és sötétségbe rejtőzött a mi igy kelti a nagyobb hatást. Ezért nincsenek is szimetrikusan elhelyezett abpos*tó= és gyapju=s2!Övet ötletében Oeák-tér Losoncy- fféie házban, a tavaszi idényre, a legmodernebb gyapju=s*övetek nagy választékban megérkeztek és alkalmi vétel folytán igen jutányosán árusítja. ■ --------:
