Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-05-14 / 30. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1905. május 14. vasárnap ___ 30_ szám. / / A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁRNÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Agrár és merkantil érdek. A koalíciós ellenzéki többség felirata széles mederben járó s tartalmas vilál provokált a Házban s egyben kétségtelenül jóleső örömmel konstatáljuk azt is, hogy a magas színvonalon álló vita a lehetőség szerint megmaradt a higgadt tárgyilagosság határai között. Ä felirat melle11 felszólalók nagy apparátust a tudásban s még több lelkesítő, hazafias momentumot vitiek a vitába. Felcsillámlott a beszédekben a mélységes honfiúi bánat az ország lehetetlen állapota felett, az elkeseredés az udvari politika miatt, az aggodalom, hogy veszélyben forog a nemzet legdrágább kincse: alkotmánya, tí hogy ez a jogos elkeseredés nem válltolt ki erősebb hangokat a vitában, hogy a szónokok szigorúan megmaradlak a parlamenti szólás, beszéd-modor formái között, hogy nem keltek erős hangok a bécsi udvar s annak magyarellenes politikája ellen, e körülmény mutatja legjobban, hogy a parlamenti többség részén van a cáfo- latlan igazság, mert az igazság nem szorul arra, hogy hangos kiabálással, az ellenfél sárba tiprásával s frázisokkal védelmezzék meg. Lojálisán el kell azt is ismernünk, hogy a vita tónusa a feliratot ellenzők részéről is megmaradt a tárgyilagosság határai között. Eltekintve a tisztán nemzetiségi szempontból felszólalóktól, kiknek okvetetlenkedését nagyon találóan jelemezte Apponyi Albert gróf, a felirati vita legnagyobb részt a gazdasági kérdések körül forgott. A föltaláló. i. Szántovay Illés, a hírneves kémikus, számos uj elmélet föltalál ója elgondolkozva járt-kelt éjnek éjszakáján a laboratóriumában. A I Moratorium kivilágított ablakain kíváncsian bámultak be az angolkert sötét fái s a nagy tudós töprengve meredt az éjszakába. Már évek óta igy múltak az éjjelei. Mikor minden nyugszik, mikor az egész világegyetem óriási agyvelője a gondolatait pihenj, ö fölveszi akkor a küzdelmet az anyaggal, békójábi akarja hajt mi a molekulákat, hogy az ő esze, gondolata szerint uj vegyü- lelté egyesüljenek. Lázas, agytepő éjszakákon már megsejtette az eredményt. Már megvillant tejében minden fizikai és kémiai sajátsága az uj vegyületnek s megsejtette azt a hatalmas erőt, amelyet e vegyület a lényegében rejteget. És kutatja, keresi fáradhatatlanul, lázasan az uj vegyület képződési módján, de a holt anyag ma- kacskodik, ellene szegül és nem hódol az ész törvényeinek. Mert az anyagnak is meg van a maga lelke. Nem törődik az emberrel, a kutató ész következtetéseivel, alakul, formálódik önmagából, a saját természeti törvénye szerint. Az anyag a hatalmasabb, az emberi ész, a tudás a gyarlóbb. A laboratórium közepén hosszú asztalon hatalmas készülék van fölállítva. E őt valami bonyolódott gázfejlesztő eszköz, amelyből mosóedényeken keresztül hosszú, széles üvegcsőbe bugyborékol a gáz. Ez Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU őrs*, képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkalárs : Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10- ...... ...— Telefon-szám 80. ===== Mi ndennemű dijak Szatmaron. a kiadóhivatalban fizetendők. Legyen-e, s helyes-e azünnálló vámterület vagy tar,sunk fenn továbbra is várnközösséget, agrár és merkantil érdek, ezen kérdések képezték a vita tengelyét. Óriási kérdés s egyúttal valóságos létkérdés ez az országra nézve. Pro és konra sokat Írtak és sokat beszéltek róla, hozzá sokat, keveset és semmit sem értők. Hogy az önálló vámterület elvben helyes, hogy mezőgazdaság, ipar és kereskedelem csak olyan államban lehet virágzó, mely vámsorom- póval bir, ez olyan abszolút nemzetgazdaságiam igazság, melyet soha és senki sem igyekezett kétségbe vonni. A mezőgazdaság még el lehet valahogyan közös vámterület mellett is, a mint a mi példánk mulatja, de ugyancsak a mi szomorú viszonyaink dokumentálják azt is, hogy ipar és kereskedelem semmi képen sem fejlődhetik ki közös vámterület mellett, mert a fejlődő hazai ipar és kereskedelem nem bírja a konkurenciát felvenni, az osztrák iparral és kereskedelemmel, mely vámsorompók nélkül, lévén fejlett ipara, és kereskedelme, sokkal olcsóbban adhatja az ipari terményeket, mint amennyiért nálunk előállítani képesek lennének. Az is megdönthetetlen igazság, hogy Ma- I gyarország vagyonosodása egyáltalában nem halad, nem halad gedig azért, mert tisztán s majdnem kizárólag mezőgazdaságra vagyunk ulalva, már pedig a mai viszonyok mellett egy I állam csakis k i fej lett ipar és kereskedelem mel- ! lett gyarapodhatik. Az is tény, hogy az állami s az egyéni szükségletek folyton gyarapodnak s ezzel szemben s ezzel fokozatos arányban nem emelkedik az állampolgárok adózó képessége, nem gyarapszik az egyesek jövedelme, a mint mondani szokás, a megélhetés napról-napra nehezebb lesz. Hogy tehát kell valamit lenni, hogy minden eszközzel rajta kell lenni a nemzeti vagyo- nosodás hathatós emelésén, ezt politikai pártállástól függetlcmül mindenki elismeri. Az eltérés a parlamenti pártok közölt a vagyonosodásra vezető eszközök megválasztásában van s ez az eltelet legmarkánsabbul kifejezésre jutott a felirati vita két legnagyobb beszédében az Apponyi Albert gróf s a Tisza István gróf beszédében. Apponyi Albert s vele a koalíciós ellenzék a kivezető utat csakis abban látja, hogy Magyarország teljesen függetlenítse magát gazda- ságilag Ausztriától és ez az álláspont megfelel a nemzet abszolút többségében rejlő kívánalomnak. Tisza István azonban, kiről eddigi szereplése révén mindenki joggal tarthatta, hogy merkantilista, az agrár érdekek szempontjából veszedelmesnek tartja az önálló gazdasági berendezést s ezt a veszedelmet hamis színekkel le is festette beszédében, sőt olyan kijelentéseket tett, melyeket egy polemizáló képviselőnek lehet és szabad, de Magyarország felmenteti, de még fungáló miniszterelnökének nem volt szabad tennie a kormányelnöki székből. * az üvegcső nagy kemenezében fekszik, alatta sok száz j gázlámpa izzó vörösre hevili az üvegcső tartalmát. | A csőből barnavörös, nehéz gőzök tódulnak ki s be- | leömlenek egy süritő kemenezébe, ahol barna, olajos ■ cseppek gyűlnek egymásra lassan-lassan. Odakünn olyan sötét az éjszaka. És benn a las boratoriumban megfeszített figyelemmel észleli Szántovay a kísérlet lefolyását. A néma csendbe szinte hallani lehet a sok gázláng bugását, a molekulák uj jongását az uj egyesülésen. — Most már izgatott. Amint a barna olajos cseppek szinte mohón gyűlnek szaporodnak, már látja a rég várt, a kikerülhetlen, a biztos eredményt. Lázasan mossa az edényeket, fejleszti tovább a gázt s a barnavörös, fölszabaduló gőzök újra gomolyognak a csövekben, mint valami sötét, nehéz gondolatok. Jegyzeteket vesz elő. E . íjtott lélekzettel, kapkodva veti papirra észleleteit . a mikor a süritő kemencében a barna olajos c- ppek párolgása megszűnik s a kemence alján vasta;on ülepedik meg a sötét folyadék, felugrik. Meggö 'yedt teste kiegyenesedik, a melle megfeszül és diulalmás homlokkal, ragyogó szemmel néz bele az éjszakába. Megvan! Ismét győzött tát, testbe öntötte egy gondolatát, fölfedte egy nagy titkát a félelmetes természetnek. Megszületett az u vegyület ! Kint már hajnalodik. E yhullámok hömpölyögnek a levegőben, virágillatot bajt a langyos áprilisi szellő és kacagó zaj, ujjongó lárma olvad szelíd harmóniába. Szántovay Illés sietve felezi be munkáját. A fejére légmentes sisakot húz. A sűritőből apró üvegbe önti át a barna folyadékot, a tudomány legfélelmetesebb mérgét, a melynek egy csöpje a szabad levegőn gázzá válva, egy város lakosságát végzetes, halálos álomba szenderitené. II. Könnyű reggeli ruhába frissen és vidáman sietett előre Szántovay lllésné az angolkert porondos utján. A nyomában egy férfi haladt, bizalmas szavakat sugdosva, forró pillantással: Nádas Gábor, Szántovay vendége és az asszonynak távoli rokona. A kert közepén, szabályosan nyirott, még virág- talan orgonalugasban reggelire terített egy leánycseléd. Az asszony kacagva vetette magát egy nádszékbe és maga öntötte be a gőzölgő kávét a férfinak. Szántovay Illés épen ebben a pillanatban lépett ki a laboratóriumából. Az izgalmas éjszaka láza sápadt lobogást vetett az arcára és tévetegen indult meg a kerti utón. Az orgonalugasból vidám kacagás hangzott ki. Szántovay Illés riadtan nézett a kacagás irányába és elkomorult. Tétován, sötét nézéssel állt igy egy pillanatig. Valójába nem látott semmit. A felesége ült ott az orgonalugasban rokonával és az ő vendégével, Ná‘ das Gáborral és mindkelten kacagtak. Szántovay Illés mégis úgy érezte, mintha valami fagyos hidegség futná át tetőtől talpig. Mint aki a vak- sőtét éjszakából napvilágra kerül és megrebbent tekintete előtt a napvilág rezgő, vörös fényköröket vet, hirtelen valami különös káprázat villant elébe. tavaszi és nyári angol SZÖvet- ujdonsáyok óriási választékban érkeztek meg -----— Ma rtin Sohns et Go. Ltd: Weisz Gyula posztó és gyapjú szövet üz- — letébe -■ ' ■ — Deák-tér 21. szám. angol gyapjúszövet gyáros egyedüli raktár SZATMaR. ' ■■■--
