Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-05-14 / 30. szám

Szatmár, 1905 SZATMAR-NEMET május 14. Helytelen irányba terelődik az önálló vám- ' terület vitája, mihelyt a kérdést valaki úgy ál­lítja fel, mint felállította Tisza István, hogy: vagy agrár, vagy merkantil érdek. Helytelen azt állítani, hogy az önálló vámterület csak mer­kantil érdekeket szolgál s tendencia rejlik azon állításban, hogy az önálló vámterület végve­széllyel fenyegetné az agrár érdekeket. Nincs parlamenti párt, sőt tovább megyek, nincs ebben az országban egyetlen ember sem, aki szót emelne egy olyan intézmény mellett, mely az agrár érdekeket veszélyezteti. Magyarország agrár-állam volt, az ma is s az fog par ecxellence a jövőben is maradni. A mezőgazdaság tehát a bázis, melyen lel kell építeni az ország vagyonosodását s azzal is tisztában van mindenki, hogy állami s első­rendű társadalmi érdek nyugszik azon, hogy a gazdaközönség, a magyar középosztály, m ly a múltban és jelenben is : erince a magyar tár­sadalomnak, a maga intaktságában, értem va- gyonilag, megmaradjon. A magyar gazdaközönséget tehát nem szabad kitenni a vagyoni romlás veszélyének. De ezzel legjobban tisztában vannak azok, kik hívei az önálló vámterületnek s épen azért ez a leghatalmasabb érv az önálló vámterület ellenzői részéről halomra dől. És tényleg is Tisza István összes érveit halomra döntötte egy erősen agrárius főur, gróf Károlyi Sándor felszólalása, a ki ma a magyar gazdaközönség leghivatottabb képviselője. Az önálló vámterület mellet! foglalt állást és pedig mezőgazdasági szempontokat tartva szem előtt s ő, aki bizonnyal jól ismeri a magyar gazdaközönség helyzetét a szivén vi­seli s féltékenyen őrzi érdekeit, akit a halálos ellensége sem vádolhat meg egy mákszemnyi merkanl ilizmussal, azt mondotta, hogy magá­nak a mezőgazdaságnak is érdekében áll az önálló vámterület behozatala, kellő előkészítés mellett úgy, hogy a hirtelen átmenet megráz­kódtatásainak a gasdaközönség kitéve ne legyen. Ha eddig az ellentábor részéről kénysze­rültek az önálló vámterület hívei eltűrni azt az indokolatlan csúnya vádat, hogy törekvé­sük veszélyt képez a mezőgazdaságra, most a Károlyi Sándor felszólalása után büszkén hivat­kozhatnak igazukra. Hosszú heteken keresztül csak alaboratoriumá- nak élt. Elfeledte az embereket, környezetét, a körü­lötte zajló világot és az agytépő, lázas munkája köz­ben, ha valaki tán a feleségéről tudakozódott volna tőle, nyilván az arcát is képtelen lett volna emlékébe idézni. Csak homályosan derengett • emlékezetében az is, hogy hetekkel előbb vendégképen állított be hozzá egy férfi, az asszony rokona, aki azóta is rendületle­nül élvezi háza vendégszeretetét. És most, hogy a nagy munkát befejezte s a ter­mészet titkait döngető nehéz gondolatok egyszerre le­szakadtak a leikéről, megmagyarázhatatlan éles vilá­gossággal rajzolódott elébe a külső világ képe. Idege­nül az uj benyomásokkal szemben, de annál fogéko­nyabban a részletek iránt, tisztán és biztosan meglátta azt, amit máskülönben tán soha sem lát meg, hogy a felesége — megcsalja. Idegen szemmel nézve észre­vette saját elárultatását. Ez a rendkívüli állapot, a mely csak ritkán adatik meg az érdekeltnek, hanem mindig inkább másnak, a kívülálló idegennek. Szán- tovay Illés e felfedezésre, a mely oly hamarosan kö­vette találmányát, nehéz léptekkel indult a lugas felé. A porondos utón élesen csikorogtak lépései, a lugas­ban levők észrevették. Az asszony riadtan ugrott fel. A vendég némi zavarral, esetlenül követte mozdulatát és sietve lépett Szántovay elé. — Szervusz! mondta izgalommal és hogy lep­lezze zavarát, erőltetett kedélyességgel tette hozzá : A házi gazda oly ritkán mutatja magát, hogy szinte vendégnek tetszik a saját házában. Szántovay Illés különösen mosolygott és csöndes gúnnyal jegyezte meg: — S a vendég: gazdának! Nemde? Nádas Gábor az ajkába harapott. Az asszony is Arany- ezüst ékszerek és órák legolcsóbban. Fali-, ébresztő- és ingaórák eladása és javítása 2 évi Jótállás mellett. A farizeus politika lelepleződött, az intrika: megtéveszteni s fölizgatni a magyar gazdakö­zönségei nem sikerült s sem is fog sikerülni. A nemzet akkor, midőn bizalmával több­ségbe jutatta az ellenzéki pártokat, azon hi- szemben választotta meg képviselőit, hogy azok kivívják Magyarország gazdasági önálló­ságát; osztrák érdekeket szolgáló, auiikus, ha- zafiallan polilika az, mely útjában áll minden nemzeti haladásnak s hatalmat épen abból akar szerezni, hogy maradjon minden a régiben. A Kölcsey-kör ünnepe Van városunkban egy szerény, de tevékeny és pedig úgy társadalmi, mint közművelődési téren tevé­keny egyesület: a Kölcsey-kör. Hogy van, él és munkálkodik, felesleges is elmondani, mert a szemlélő ember maga előtt látja e kört munkája közepette s előre haladásának felfelé haladó lépcsőzetén.. Belső életén kívül, mely az irodalmat ápolja és igyekszik fejleszteni, nagy részt a külső munkásságá­nak képe ismeretes a nagy közönség előtt s méltán mondhatjuk, hogy e kép, melyet a nemes egyesület maga rajzolt meg hü \onásokban a társas élet nagy vásznára, a legszebb, legragyogóbb színekkel ékes. — A Kölcsey-kör élénk szereplése városunk társadalmi életében több féle képen nyilatkozott meg. Matinékat rendezett, illetve rendez évről-évre a kör, amely délelőtti kedves kis ünnepségek találkozóhelyévé let­tek a város és megye intelligenciájának, ahova szó­rakozni és tanulni hölgyek és urak egyaránt a leg­szívesebben mennek. Sőt lehet mondani, hogy a Köl- csey-matinék valóságos közszükséggé váltak városunk­ban, ami a kör iránti szimpátiának mindenesetre igaz fokmérője. — Aztán meg nagyobb estélyek, szín­házi hangversenyek diszöllényében vonult a Kölcsey- kör a közönség elé, mely mindig halás volt a kelle­mes szórakoztatásokért. Lehetetlen tehál, hogy most, mikor e fáradha­tatlan egyesületünk a maga céltudatos életében egy jelentősebb stációhoz jutott, amikor az e'őretörtetés közben egy kis pihenőre megáll s jóleső büszkeséggel néz a befutott utón végig és bizalommal tekint az előtte megnyíló útvonalra, lehetetlen, hogy most az a jó szatmári közönség, amely mindig elismerte és ju­talmazta az érdemet, teljes barátságával és szive me­legével oda no forduljon az ünneplő Kölcsey-kör felé s együtt ne ünnepeljen a város társadalmának ezzel az éltető szervével. Mert a Kölcsey-kör az 1 A jövő hó elseje: ez a határkő az egyesület életében. Ekkor fog megnyílni fényes ünnepségek ke­retében a kör múzeuma. Ez lesz Szatmár város, sőt egész Szatmármegye egyetlen nyilvános múzeuma. A mi kis világunkban nagy dolog ez 1 Egy —■—n mi i mill 11 iii ii iiiii 11 i ii ■ n i—iiw!■!■■■■ »mii'im"Hmmw .elsápadt, de aztán színlelt jókedv el kapaszkodott a férje karjába. — No, végzeit-e már a csúnya tudo­mánnyal? — kérdezte kedveskedve. Szaátovay elkomolyodott. — Oh, ma nagy éjszakám volt, — mondla — valóságos ezeregyéjszaka! Uj vegyületet találtam fel. Korszakalkotó, hatalmas találmány 1 Nádas Gábor szükségesnek látta, hogy érdeklő­dést tanúsítson. — Ah! kiáltotta meglepetve.'—És mi volna az? — Hogy mi ? Szántovay hosszan, éles tekintettel nézett a kér­dezőre. Valami lázas, mohó reszketés futott át rajta, mint egy hirtelen jött gondolat villanyütése és aztán gyorsan a zsebébe nyúlt. — Tessék 1 mondta rekedten. — Ha kiváncsi vagy, eredj Ez a laboratórium kulcsa. Rajtam és a famulusomon kivül ugyan még senki sem járt benne, de most fáradt vagyok, nincs kedvem visszamenni. A találmányom egy kis üvegben van. Valami folyadék. De vigyázz szét ne törd az üveget! Nádas Gábor fölkelt. Részben kiváncsi volt arra a barlangra, ahol a hírneves tudós az éjjelét-nappalát tölti, másrész lekötelezettnek érezte magát Szántovay- val szemben, Aminthogy minden ember olyasfélét érez az embertársa iránt, akinek legdrágább kin­csére tör. Nádas elment. Az asszony alázatosan kér­dezte az urától. — Egész éjjel nem aludt. Nem pihenne le? — Nem ! — Hiszen fáradt. — Jól van. Még várjunk 1 Vártak. Szántovay komoran nézett ki a kertbe, az asszony nem merte zavarni. Egyszerre csak felri­adt az asszony. Néhma Ferenez órás és ékszerésznél. SZATMÁR, Deák-tér, Báró Vécsey-ház. muzeum, mely hivatva lesz magába foglalni a megye sőt még ennél is nagyobb környék, összes antik lele teil, bányászatának, ásványvilágának, néprajzi ritkasá gainak dokumentumait és más egyéb, sok mindenfél érdekességeit. — Azért mondom, hogy lesz h i v a t v í mert — s ez természetes dolog — a muzeum ma, ; megnyitáskor, még kezdetleges, kis méretű, de már i feltétlenül értékes, mert sok minden, kisebb-nagyobl érdekesség van benne kiváló gonddal összerendezv a Bakcsy Gergely szakszerű tudásával és dolgo kezével. — A mai anyag minden esetre csak a magv egy jövendő gazdag múzeumnak, melyet gazdagg csak a nemes áldozatkészség!és buzgó fáradozás tehe Szóval 1905 év junius 1-én lesz az alapk letétele a jövő nagy múzeumának. A Kölcsey-kör illő fénnyel óhajtja megülni e: ünnepnapot. Az ünnepség az eddig megállapított sor rend szerint díszközgyűléssel veszi kezdetéi mely után a muzeum megnyitása következik miniszteri kiküldött jelenlétében. Délben — more pat rio — bankett lészen. Este pedig a színházban les igen élvezetes hangverseny, melynek műsorát Sza bad os Edének erre az alkalomra irt Prológja nyílj; meg. Énekelni fog Petrás Sári, a Népszínház ked veit primadonnája, úgyszintén Na e tér Elza k. a. budapesti Operának talentumos növendéke. Városun művészi erőiből Mándy Bertalan ur és neje fogna a hangversenyen gordonka és zongora-játékukka résztvenni. Alkalmi felolvasást könnyed modorban Fodor Gyula dr. fog tartani. E kedves számok köz fog beilleszkedni Szomaházyuak „Az egérfogó“ cimi egy felvonásos vigjátéka, melyet társaséletünk kedvel nő- és férfi műkedvelői adnak elő. Tehát egy minden izében nagy stilü, fénye színházi hangverseny lesz ez, melyre a helyárak i csak mérsékelten lesznek felemelve. Jegyek előjegy zését Lővy Miksánál lehet eszközölni. Maga, az est művészi anyaga is kellemesei vonzza az embert s a müértő közönség bizonyára nen fogja sajnálni filléreit egy ilyen finom élvezetért. H: a vígszínház műsoráról lekerült Ízléstelen meztelen ségek és meztelen Ízléstelenségek telt ház előtt grasz szálhattak a tél folyamán színházunkban, hisszük hogy ezen minden tekintetben nemes, művészi lég körben mozgó estélyen nem fog egyetlen hely sen üresen maradni a szatmári színházban. Hogy is ma radna. mikor a szellemi élvezeten kivül még a tár sadalmi kötelezettség is oda kell, hogy vonjon mind annyiunkat erre a hangversenyre. Ünnepeljünk együtt a Kölcsey-körrel ! Táinogas suk a derék egyletet e fényes ünnepnapján erkölcsi leg és anyagilag. Mutassuk meg, hogy rut ráfogá? mintha nálunk minden szép és n e m e s dolog párto bis hiány miatt halna meg. A Kölcsey-körnek és a múzeumnak élni kell 1 (ne.) — Vájjon mi van Gáborral ? — kérdezte. — Mért marad el ilyen bosszú ideig ? — Bizonyára vizsgálódik, — felelte Szántovay ridegen. — Jönni fog ! Félóra múlva Szántovay fölállott és gunyosar mondta az asszonynak: — Talán jó lett volna, ha el bucsuzkodik Gábortól ... Az asszony rémülten da dogta : — Nem értem. Szántovay odalépett hozzá. Görcsösen ragadt; meg a karját és fojtott, rekedt hangon súgta; — Gábor meghalt Mért reszket, talán fájdalma okoz önnek? Meghalt! A legborzasztóbb méreg ölt« meg, amely egy pillanat alatt milliókat halálos álombt sülyeszt . . . Széttörte az üveget. Láthatja, hogy nem én öltem meg. Az asszony erőtlenül esett össze. Szántovay kilépett a kertbe. A hullámzó napfény besugározta fagyos homlokát: diadalmasan, kegyetle­nül nézett a zendiilő, lármás ujjongó életbe. És láttr mint csap el a fekete halál suhogó szárnya a labo­ratórium fedele fölött. Hűvös, nehéz szél szakadt ki a fák mélyéből Szántovay hirtelen megrázkódott. A gyilkosság rémes gondolata mintha megfagyasztotta volna a vérét. Meg­borzadt és futni kezdett. Tán megmenthetné. Igen, igen ; meg is menti Hisz oly nagy és hatalmas. E percben úgy érezte hogy világokat tudna rombolni és újjáépíteni. Lázas felindultsággal rohant a laboratórium ajtajának. Mái emelte a kezét, már csikordult a kilincs ... És le­hanyatlott a karja. — Megcsapta a halál suhogó szár­nyának legyintése. Visszatántorodott. Ott bent hullám zik a halál fekete leheilete , . . Nem L-het oda be­lépni. Vége .... És ott áll a saját teremtménye előtt reszkető tagokkal, leveretve, megigézve. És olyan kicsiny, olyan semmi volt ebben a pillanatban . . . Pakots József. Szaki-Tildémmel véjgez: arany- ezüst ékszerek, Grammafoo, Fonograf s egyéb mechanikai szerkezetek javítását Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít. Tört aranyat ezüztöt napi árban vesz és becserél.

Next

/
Thumbnails
Contents