Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-04-26 / 25. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1905. április 26. szerda 25. szám A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Felelős szerkesztő : Főmunkatárs : Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 - = Telefon-szám 80. — -.—— Mindennemű dijak Szatmaron, a kiadóhivatalban fizetendők. Egyes szám ára 10 fillér. Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince. Közjogi tévedések. Közjog és magánjog közölt sok lényeges különbségtől eltekintve, egyik leglényegesebb különbség az, hogy a közjog szabályai parancsolúak, nem állanak a telek privát dispoziciői alatt, ellentétben a magánjog szabályaival, hol a szerződő felek akarata, privát megállapodása törvényt teremt. Az állampolgárok nem mellőzhetik s nem alkalmazhatják a közjogi szabályokat tetszésük szerint, hanem azoknak engedelmeskedni, azokat alkalmazni kell egész terjedelműkben s akként, mint a törvényekben megrögzitve vannak. Ezen különbségből folyik azon további megkü lönbözletés, hogy a közjog tételei szorosan magyará- zandók, a közjog tételei analógia alapján kiterjesztést nem tűrnek s ekként a mi a tételes közjogi törvényben, vagy a törvényt alkotó szokásjogban kifejezetten benne nem foglaltatik, azt a törvénybe belemagyarázni nem lehet. Nagyon fontos tudni ezt a jogi igazságot mindenkinek, különösen pedig azoknak, kik a politikával állásuk, hivatásuk szerint foglalkoznak s nagyon fontos ezt az igazságot szem előtt tartani nálunk Magyarországon, hol sajátságos politikai helyzetünknél fogva, mely az Ausztriával fenálló, bizonyos nemű közöségből származik, féltékenyen kell őriznünk közjogi törvényeinket, óvakodni, minden olyan magyarázattól, mely ellentétben áll közjogi alaptételeinkkel, tehát alk dmányunkkal. Sajnos a mostani politikai válság s ezen válságot megelőző politikai, parlamenti harc, sok olyan közjogi magyarázatot hozott felszínre, melyek nem állják meg közjogunk szempontjából a tüzpróbát, a melyek egyenes falzumok. A jelenlegi, már krónikussá vált politikai válság tisztán közjogi kérdések körül forog, mert még az önálló vámterület kérdése is, mely alapjában véve s elsősorban gazdasági kérdés lenne, a mi közjogi viszonyunknál fogva Ausztriával, szintén politikai, közjogi kérdéssé alakult át. Es hogy a válság oly makacsul tart, hogy még mindég nem lehetett megtalálni az érintkezési pontot a nemzet s királya között, hogy az uralkodó teljesen elzárkózik a nemzeti követelmények elől, ennek okát elsősorban épen abban kell keresnünk, hogy alapvető ' közjogi kérdésekkel nem vagyunk tisztába, hogy alkot- i mánvunk sarkalatos elveit, közjogi törvényeinket, j egészen másképen értelmezi az uralkodó, mint ; éitelmezzük mi. A válság oda nőtte ki magát, hogy ma úgy áll a helyzet, mintha a népjogok kelnének harcra a fejedelmi jogokkal szemben. Közjogunknak helytelen értelmezése, a harminc éves tespedő és szolgalelkü politika vezettek arra, hogy az uralkodóban s környezetében egy egész helytelen közjogi meggyőződés alakult ki, mely ellentétben áll ezer éves alkotmányunkkal s tételes törvényeinkkel. Ezzel az adott helyzettel számolnunk kell, számolnunk kell pedig akképen, hogy a tudomány, a törvény és történelem világítása mellett teljesen tisztába kell hozni a homályos közjogi kérdéseket. A válság holt pontja a katonai reform. A koalíció programmjának minden más pontját hajlandó lenne | az uralkodó teljesíteni, de katonai téren engedni nem j akar, sőt tárgyalni sem hajlandó a parlamenti több- i seggel. Az uralkodó közjogi álláspontja ugyanis az, hogy ! a »magyar hadsereg“ vezényleti és vezérleti nvelvének mikénti meghatározása jentartott felségjog, melyet az 18(37. XI1. te. 14. ij-a vert ki a nemzet bármely dispoziciója alól. Miután pedig, ez az udvari felfogás, a hadsereg egysége veszélyeztetnék a nemzeti követelmények tel- J jesitése által, a király nem hajlandó, legalább ez idő . szerint nem, bárminő változást is tenni a kommandót ! illetőleg. Ezzel szemben a parlamenti többség azon állásponton áll, hogy a hivatolt törvényszakasz által a kommandót illetőleg törvényhozási átruházás nem történt, hogy a nemzeti követelmények a 67-es törvénnyel ellentétben nem állanak s hogy a koalíció programmja csak természetszerű kiépítése a 67-es közjogi alapnak. Óriási alkotmányjogi különbség van a két felfogás között s a politikai válság megoldása elképzelhetetlen mindaddig, mig a két felfogást valamiképen áthidalni nem sikerül. Ekülönböző közjogi magyarázatnak kettős oka van. Az egyik az, hogy lényeges különbség van a magyar, s az osztrák kiegyezési törvény között s a király az osztrák 67-es törvény álláspontjára helyezkedik, mely a hadsereg mikénti szerzésének kérdését abszolút fejedelmi joggá teszi, annak dacára, hogy a korábban szentesített 67. XII. te. 14 §-a, a hadsereg vezérletének, vezényletének mikénti berendezését az alkotmányosan gyakorlandó királyi jogok közé sorolja, annak dacára, hogy a kiegyezési törvény szerint Magyarország csakis, a szintén alkotmánnyal biró Ausztriával köt egyességet, bocsátkozik tárgyalásokba, nem pedig az abszolút hatalmú osztrák császárral. A második oka annak, hogy a király a vezényleti nyelv kérdését fentartott felségjognak deklarálja, — ezt a felfogást hangoztatta a mostani válság alatt, ennek adott kifejezést a Chlopy-hadparancsban, ezt a nézetet tette magáévá a geszti levélben Tisza István s újabb határozatában a Loyd párt, — az-az évszázados, illetve évezredes tendenciája az uralkodóknak, hogy jogaikat, a népjogok rovására, kiterjeszteni akarják, kiindulva abból a felfogásból, hogy a királyi hatalom Istentől ered. Ebbe a chaosba keli bevilágítani a közjoggal. Van-e nálunk reservalt felség-jog, ismeri-e közjogunk az abszolút fejedelmi jogokat? Hagyjuk el az 1867. XII. te. 14 §-át, melyet közjogászök nem, de politikusok eltérőleg magyaráznak s kerülő utón inductiv alapon kíséreljük megadni a feleletet, nevezetesen vegyük egész alkotmányjogi rendszerünket. A politikai tudomány hármas alkotmány rendszert ismer. Van a történeti alkotmány, mely születik akkor midőn a nép nemzetté lesz, kutforrása a souverain nemzeti akarat A történelmi alkotmánynyal biró nemzetek fentartott, u. n. reservalt felségjogokat nem* ismernek, mert a királyi hatalom alapja Hát még mindig! Irta: Póaa Lajos Hűt még mindig az a gyűlölt Gotterhalte járja! Fújja, fújja Ferencz József Katonabandája. Könnyet hullat a glédában Minden magyar regimentje — S egy dal sir a puskacsőn át: Kossuth Lajos azt izente .... Isten ! Isten ! Elfogyott már, Nincsen több villámod? Henizi előtt a honvédet Térdelni nem látod? Az a cudar lesz az ifjak Oltárképe, dicső szentje! Mért nem dörgöd le egedből: Kossuth Lajos az üzente .... Hál még most se békáit ki a Császár a királylyal? Látjátok, hogy veri, vágja Pattogó korbácscsal! Magyar király, a korbácsot Méit nem kapod a kezedbe? Verd el vele a császáron: Kossuth Lajos azt izente .... Vagy azt várod, hogy a nemzet A talpára álljon ? Alszik, uram, mint a bunda. Jó puhára vetett ágyon, s Nem is alszik, hanem hortyog, Nagy süket éj ül felette, — Temetőkből haitik már csak: Kossuth Lajos azt izente. .... (1900.) %% A párnázott szék. Január hó másodikán jelentkezett Péntek István, hogy elfoglalja állását mint gyakornok egy részvénytársulat bankjánál. — Péntek István vagyok; mutatkozott be az osztályfőnökének. Tátos Péter osztályvezető ur hatalmának vakító kisugárzásával mustrálta végig a jelentéktelen külsejű, vánnyadt fickót. — Az ur a most felvett gyakornok ? — Ha méllóztatik engedni, az volnék. — Hát csak helyezkedjék el és tegye mágát aktivitásba .... izé .... ur. — Péntek István, kegyes engedelmével. — Várjon csak, hova is ültessük? A főnök ur széjjel nézett. Vagy húsz pár villámló szem tiltakozott az ellen, hogy ne zavarják kényelmében az újonnan érkezett miatt. — Hát nézze csak, üljön oda a légfűtés mellett levő asztalhoz. Most meg tiz száj húzódott gunymosolyba. Péntek István szerényen elfoglalta a számára kijelölt helyet. A fütő készülék csak úgy ontotta a hőséget. Reggeli 8 órától 3-ig volt alkalma meggyőződni róla, hogy belépett az életbe, a hol mindannak ellenkezőjét találja, a mit otthon tapasztalt. Nem mintha otthon valami túlságos puha fészke lett volna anyagi tekintetben, de illuziójait azért épségben hozta ide, hol szálankint kezdték széjjel tépdesni. Egy napon azonban váratlan fordulat állt be. Az Írnokok egyike nagy titkolódzva újságolta társainak. — Fiuk, tudjátok-e ki ez a Péntek István ? A vezérigazgató unokaöccse. Megbízható forrásból tudom. Ez a fölfedezés olyan változást idézett elő, a milyet mesékben szokott végbevinni egy-egy csodatevő tündér megjelenése. Mikor másnap reggel Péntek István le akart ülni a fűtőkészülék mellé, már el volt foglalva a helye. Az idősebb alkalmazottak egyike ült ott és mézedes tavaszi és nyári angol SZÖvet- ujdonságok óriási választékban érkeztek meg Weisz Gyula posztó és gyapjúszövet üz- létébe ■ —— Martin Sohns et Co. Ltd Deák-tér 21. szám. angol gyapjúszövet gyáros egyedüli rakta a S Z A T M a R. -
