Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-04-26 / 25. szám
Szatmár, 1905. április 26. és gyökere a nemzet akarala lévén, az uralkodó, kit a nemzet önrendelkezési jogából, akaratából emelt trónra csakis annyi joggal bir, mint a mennyi joggal a nemzet uralkodóját felruházta vagy felruházza. Történelmi alkotmánnyal bitó nemzetek életében lehetséges a királyi jogok kiterjesztése, vagy megszorítása. mindég a nemzet akaratáb d, de elképzelhetetlen olyan királyi jog, melyet a nemzet ne érinthetne. Ellentétben áll ezzel az oktrojált alkotmány. A jogok forrása az uralkodó, az összes hatalom birtokosa a fejedelem, ki ezen hatalmát tetszése szerint s esetleg a nemzet részvéte nélkül gyakorolja. Az ily dlkotmánnnyal biró államok fejei absolut hatalmuknál fogva, minden jogot reservaltan „Isten kegyelméből“ gyakorolnak. A harmadik alkolmányjogi forma, a mely azonban bennünket nem érdekel, akként áll elő, hogy a nép forradalmak utján jogokat c-ikar ki. A legvérmesebb osztráknak is el kell ismernie, hogy Mag\arország alkotmánya történetileg fejlődött alkotmány, melynek alapja a vérszerződés. Ebből folyólag a magyar király csakis annyi jogot gyakorolhat, a mennyit neki a nemzet adott s e jogokat csakis oly módon gyakorolhatja, ainily módon a gya- , korlást a nemzet meghatározta. Azonban mindég megmaradt és megmarad, minden jognak forrásául a j nemzet s igy Magyarországon reservalt felségjogokról j beszélni, vitatni azt, hogy létezik olyan jog, melyet az uralkodó, vagy bárki függetlenül a nemzet dispo- I ziciójától gyakorolhat, olyan horribilis abszurdum, mint tagadni a kétszerkeltő igazságát. Ezt a közjogi igazságot kell teljesen érvényre emelni, ezt a közjogi igazságot kell teljes világításba helyezni, hogy mindenkorra eleje vétessék annak, hogy ellentétbe kerüljenek a nemzet valóságos jogai, | az uralkodó vélt jogaival s a parlamenti helyzet | kibonlakozása után az a feladat is vár az egyesült ellenzékre, hogy ezt a köz, illetve alkotmányjogi! j kérdést rendezze s hogy azon ellentéteknek, melyek épen a 67-es törvény különböző magyarázata nyomán támadtak, törvényhozási utón véget vessen. Függetlenségi szervezkedés. Alakuló gyűlés Erdődön. — Saját t u d ó s i t ó n k t ó I. — Tegnap kedden folyt le a krassói függetlenségi és 48-as pártnak szervezkedő nagy gyűlése Erdődön. A gyűlésre a kerületnek minden községéből eljöttek a kiküldöttek, hogy a kerületi függetlenségi párt meg- i alakításában részt vegyenek s ezzei elejét vegyék annak, hogy egy bekövetkezendő uj választáson szégyen szemre ismét Károlyi György gróf szerezze meg magának a krassói mandátumot. — Ez a lelkesedés hozta össze a kerület 54 községéből a választókat, a kiknek lelkes összetartását csak fokozta a függetlenségi kiküldőitek megjelenése, valamint az is, hogy a megyei kerületek közül többen küldöttséggel voltak képviselve. Erdődön 10 óra után már nagy számú polgárság gyűlt össze az állomáson, akik a vendégeket várták. Az érkező vonattal a központi függetlenségi párt meghízásából Luby Géza, megyei pártelnök, a fehérgyarmati, Uray Miklós, a nyírbátori, Hrabovszky Guidó, a kisvárdai és Lnby Béla, a csengeri kerület országgy. képviselője és Var ságit Zoltán dr. kültag, lapszerkesztő, jöttek el Erdődre. Szatmárról Uray Géza, a függetlenségi part elnöke, a csengeri kerületből Kossuth István, Vitlágossy Gáspár, Szarka Andor és mások, a fehérgyarmati kerületből Rátz Elemér, Majtényi Lajos dr. és még többen érkeztek meg a gyűlésre. — Az állomásnál a nagyszámú polgárság élén Ladányi Endre, géresi ev. ref. lelkész üdvözölte a vendégeket hazafias hangon, szónoki erővel előadott beszédben, mire Luby Géza válaszolt és köszönte meg a szives fogadtatást. Erre a menet nemzetiszinü lobogók alatt hazafias dalok éneklése közben a Kossuth térre vonult ahol már hatalmas tömeg várta a gyűlés megkezdéséi. A megjelentek száma mintegy 600-ra tehető. Az alakuló gyűlést Luby Géza, a megyei függet- lemégi párt elnöke nyilotta meg, ismertette az összehívás célját s a jövőben való győzelem elérése végeit szervezkedésre szólitotta fel a krassói kerület polgárait. Különösen zajos tetszést keltett beszédének azon része, a mikor a mostani képviselőt jellemezve azt mondotta, hogy attól még az apja is elfordult s ki- | ti 1 totIa a házból és valahol a kapu mellett adott neki . lakást. Utána Buday József földbirtokos üdvözölte néhány meleg szóval a megjeleni budapesti vendégeket, a kerület függetlenségi polgársága nevében. Azután átadta a szót Hrabovszky Guidó orsz. képviselőnek, aki messze csengő hangon kezdett beszélni a választókhoz. Szépen csoportosítva tárta fel a politikai helyzetet a választók előtt. Gyújtó szavakkal, melyek a lelkek mélyéig halottak, tüzelte lelkesedésre és szólitotta fel összetartásra a polgárságot. A kitűnő szónok hatalmas beszédjét gyakran szakitolla félbe a tetszés zaja, a végén pedig hosszas, lel- j kés éljenzés volt a visszhang a hazafias beszédre. Most Uray Miklós orsz. képviselő lépett az emel vényre : tartalmas beszédben mutatott rá a mai vál- j ságos helyzetre és erős hangon nagy tetszés mellett j kelt ki a Tisza-kormány politikája ellen. Luby Béla orsz. képviselő mondott azután a nép szája ize szerint zamatos humoru beszédet, melynek során ismét sürjen hangzóit az „éljen“. A fővárosi vendégek közül utolsónak Varságh Zollán dr. beszélt. Könnyed formában sok igazságot, sok megszívlelendő dolgot mondott el, melyek csak j fokozták a lelkesedést. Találó hasonlataival, jó izü j mondá-aival nagy hatást ért el. Közkívánatra Uray Géza is beszédet mondott, j melyben nagy tetszést keltve a községenként!' szer- i vezkedésre és kitartásra buzdította a polgárságot, ; hogy a kitűzött célt, a kerületben a függetlenségi lo- I bogó diadalát, elérkessék. — Még Rátz Elemér és | Ladányi Endre tartottak beszédet, mig Sztán Sándor tanító a román ajkú hallgatóknak román nyelven , magyarázta meg a szónokok beszédeit. Ezután megválasztották a tisztikart a következőleg : Elnök : Buday József. Alelnökök : Sinka Lajos Krassó, Sztán Sándor Lippó, Décse Ignác Kiskolcs, Fodor Sándor Dobra, Székely Mihály Ombod, Ladányi Endre Géres, Krisztig János Királydarócz és Baber ________SZATMAR -_N EMETI József Erdőd. Jegyzők: Szilágyi György Krassó, Tényi Gyula Dobra, Pongor [.ászló Géres, Szabó Gyula KrasznabéLek és Balogh Géza Amacz. Luby Géza megköszönte az érdeklődést és kötelességévé teLe a megválasztott pártvezetőségnek, hogy községenkint szervezze a pártot s minden választóval Írassa alá a pártba való belépésre vonatkozó nyilatkozatot. Ezután a vá asztok szétoszlottak ; a képviselők, valamint a megyéből öezegyült függetlenségi vezető férfiak pedig a nagy vendéglőben bankettre gyűltek össze, ahol számos pohárköszöntő hangszott el. Ladányi Endre a függetlenségi képviselőkre. Luby Géza külön*az idegen vendégekre, Uray Géza és Luby Géza Var.ágh Zoltánra, Varságh Zoltán Luby Bélára, Uray Miklós és Rátz Elemér Luby Gézára, Luby Béla Uray Gézára, Luby Géza Uray Gézánéra mondottak hangulatos pohárköszöntőt. Majd Uray Géza indítványára a következő táviratban üdvözölték Kossuth Ferencet; „A krassói kerület független polgársága mai fényesen sikerült alakuló ülése alkalmából egész szere- letével köszönti a függetlenségi eszme legfőbb bajnokát és a nemzeti küzdelemben a harcoló tábor dicsőséges vezérét: Nagyságodat! A krassói független polgárság nevében : Buday József pártelnök, Ladányi Endre, Sztán Sándor alelnökök. Luby Géza, Hrabovszky Guidó, Luby Béla, Uray Miklós, Uray Géza, Világossy Gáspár, Nagy Vince, II k József, Szilágyi Béla, Kossuth István, Szarka Andor, Ratz Elemér, Dr. Majlényi Lajos és Tyukodi György.“ Függetlenségi kör. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő Kató Antallal a függetlenségi kör előkészítő bizottság elnökével a együtt a következő körlevelet küldte szét a függetlenségi párt tagjaihoz. A kör!evelet3—4 nap alatt minden választó kézhez kapja, a benne foglaltakat pedig melegen ajánljuk figyelmébe nemcsak a. választóknak, hanem a függetlenségi eszme minden hívének. A kör tagjai közzé nem választók is beléphetnek. Tisztelt polgártársam ! A függetlenségi kör megalakításának előmunkálatait foganatba vettük. Kívánatosnak tartjuk azonban, hogy pártunknak minden egyes tagja belépjen a megalakítandó függetlenségi körbe, hogy ekként a pártnak minden tagja megszakítatlan összeköttetésben álljon egymással. A múlt választáson elért győzelmünket jó részt annak köszönhellük, hogy bár rövid idő állott rendelkezésünkre. sikerült a pártnak kitűnő szervezetet adnunk. Ezt ellenfeleink is elismerték. Ezt a szervezetet állandóvá kell tennünk. A pártnak megbonthatatlan egészként kell együtt’ állani, hogy a közéletnek minden terén állandóan érvényesítse befolyását. Csakis ily szervezet mellett lesz az lehetséges, hogy senkit az őt megillető jogokban méltatlan támadás nem érhet, mert ügyét a párt magáévá teszi. De ily módon tartjuk fen egymással is az eszmecserét, az összeköttetést és módot adunk arra, hogy a párttagok véleményüknek úgy mosollyal kínálta a régi helyét a „kedves kartájnak. A szomszédja pedig lehetetlen szeretettel tolta alá az egyetlen párnázott széket, a melyet eddig ő, mint legrégibb tisztviselő okkupáit. És mig eddig ki-ki a s.iját munkáját is ráluk- málta, meglepva látta, hogy még a részére kiosztott porciót is mások iparkodtak megosztani vele. Hüledezett a meglepetéstől. És még a babonás vén asszonyok azt tartják, ha macskákat lát az ember álmában, az ravaszságot jelent. Ő az éjjel egész falka macskát látott kasul keresztül futkosni és ehun ni, az eddigi rosszakarat helyett a legmelegebb barátságba fullasztják az ő kedves kollegái. És ettől fogvást, ha csak segítségére lehettek valamiben, kollegáinak egész gárdája állt szolgálatára. De szép is a kollegiálitás. És ilyen gyöngélete volt Péntek Istvánnak egy álló hónapon keresztül. Egy reggel azzal lepték meg az urakat, hogy a délélőtt folyamán be fog látogatni az osztályba a vezérigazgató ur. Ez a ritkán előforduló eset fölzavarta a kedélyeket. Látogatás közben pár ügydarabot is meg akart tekinteni a vezérigazgató ur, a mely másolás végett- épen Péntek Istvánnál volt. Arany-ezüst ékszerek és órák legolcsóbban. Fali-, ébresztő- és ingaórák eladás n és javítása 2 évi Jótállás mellett. — Péntek István kedves kollegámnál van ; kész- ségeskedett az egyik írnok, erősen hangsúlyozva a „kedvest“. A vezérigazgató a teljes idegen feszességével vette át a beirt lapot Péntek Istvántól. — Hát nem vagy te atvafiságban az igazgató úrral ? kérdezte réveteg hangon egyikök, mikor magukra maradtak. — Dehogy. — De hisz a vezérigazgató felesége Péntek leány. Igen, de Felső Bajmóczy Péntek, én pedig csak i egyszerű Péntek vagyok minden predikátum nélkül. Tabló! A helyzet ismét radikális változáson esett át. Másnap reggel történt Érdes hangon ripakodolt az előbb bejött Péntekre „kedves“ kolligáinak egyike: — Talán lenne szives átengedni azt a párnázott széket egy öregebb tisztviselőnek, amice. Én a maga korában szerényebb voltam és a világ összes smuk- jáért se plántáltam volna el magamat ilyen kényelmesen, mint eféle zöld hivatalnokocska, mikor mások holmi faszékeken kuporognak. — Bocsánat, én nem vettem el, önök tették az asztalom elé. Néhma Ferencz órás és ékszerésznél. SZATMÁR, Deák-tér, Báró Vécsey-ház. — Lári-fári! adja csak szépen vissza. Miután lenyelte ezt a keserű labdacsot, amely már-már szokatlanná lett Péntek István gyomrának, oda fordult egyik „kedves“ kartársához: — Ugyan kérem hol vannak a földolgozandó raporlok ? — Még azt se tudja f -No hallja, Péntek barátom, ez nem valami előnyös világítás, nem mutatja a maga ügyességét. És ezt a megjegyzést ismét és többízör hallotta, mint belépése első korszakában. Mikor pedig pár nap múlva bejött az irodába, egész írókészletét ott találta régi helyén, a fűtő melletti asztalon. — Én már megsültem a mellett az átkozott készülék mellett, foglalja el maga, hisz maga számára jelölte ki a főnök. Még ez is ? De hát mi idézte elő ezt a gyökeres változást, Péntek István még nagyon naiv volt arra, hogy rá jöjjön az érthellen dolog nyitjára. Kövér Ilma. Szakértelemmel végez: arany- ezüst ékszerek, Grammafon, Fonográf s egyéb mechanikai szerkezetek javítását Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít. Tört aranyat ezüztöt napi árban vesz és becserél.
