Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-04-23 / 24. szám

*­t y Áll \ # ­IX. évfolyam.­........ — ---------—i'1'"1 Z™1 Sz atmár, 1905. április 23. vasárnap 24. szám. f 7 A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-1 IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE ) ■. M \ MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. HB-B—S—SB> ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. A feltámadás ünnepén. »Megenyhült a lég, vidul a határ.» A ko­szorús pap-költő eme szavai visszhangoznak mindenfelé. Az Isten imádásának pitvaraiban pedig áhi- tatos, buzgó lelkek zengik ma ezt: lm fellobog szivünk oltára, rajta Hozzád a hála zsolozsmája száll; Mert nem hagyád sírjában gyermeked, Örök dicséret, hála Teneked. Hiszen kettős feltámadásnak ünnepét értük ma meg: a természet és Jézus feltámadásának örömünnepét. Kemény, r.deg tél zárta be soká a termé­szet néma kebelét, de im a dermesztő fagy a tavaszi nap éltető sugárból felolvadt s uj élet és virulás fakadt föl nyomán szerteszét. A Megváltó is föltámadott. A súlyos kövek­kel lezárt sziklasir megnyílott s dicsőség fényé­ben kelt ki abból az, kit gyalázatos, kaján irigy­ség belezaklalott. Az emberek fondorlatos ravaszsága sírba temette ugyan a világmegváltó eszme isteni hősét; de amit vétett az óvilág gazsága, jóra forditá Isten igazsága: diadallal kelt ki kopor­sójából a Golgotha megkínzott áldozata. A húsvéti ünnep azonban nemcsak a Világ- megváltó feltámadását jelzi a kereszténység tör­ténelmében, de jelzi az emberiség történeté­ben az igazság, az eszme győzelmét is a gonosz­ság és erőszak fölött. Az emberi erőszak keresztre feszítette Jézust. Az elnyomott nép zsarnokai: a zsidó írástudók és farizeusok az igazság isteni eszméit vele együtt el akarták örökre földelni, de ádáz ler- vök dugába dőlt. Az ármány ugyan ez isteni eszméket letiporhatla akkor és ott, de meg nem semmisíthette, mert az: Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkalárs : Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince —- ■ — ....•- -- ——— a— ....... — »A koporsóból is kitör és eget kér.« De nemcsak a Krisztus korabeli világban voltak, hanem még ma is vannak Golgolhák és sötét keresztfák. A sötétség fiai nia is ellenségei a világosság fiainak és be sokszor szeretnék meg­feszíteni a jót, igazat és nemest. Az erény ma is folyton tusakodik az ármánynyal, az igazság az erőszakkal, a becsület a gonoszsággal. Ma is megfeszíti az emberiség modern mód szerint az igazság apostolait s rabláncra veri, börtönbe juttatja az eszmék lánglelkü bajnokait. A nép- szabaditóknak ma is Szibéria fagyos, gyilkos levegője a nyert jutalma. A világ, az emberi­ség egy része, ma sem szereti az igazság bátor szavát s örökre elnémítani törekszik azokat az ajkakat, mely elég bátor hirdetni neki ezt. A többség ma is tömjénez és hozsánnázik a zsarnoki hatalomnak és hódol az önkénynek. A-z a krisztusi, keresztényi élet és szabadság, mélyet a Világmegváltó sírjából fölhozott, csak mint ábránd, mint megközelithetlen vágy él milliók szivében, de valóságban sehol fel nem található. Ugyan micsoda emberi szabadság is az, midőn nemzetek rohannak zsarnok árulkodó parancs szavára öldöklő.^ >a s ontják száz­ezrek vérét olyanért, melyért, ha rajtok állana, fillért sem adnának áldozat gyanánt?! Hol van itt az egyéni szabadság, hol a krisztusi szere­tet, melyért drága vér omlott egykor a ke­resztfán ?! Rettentő ellentét s nagy hazugságból áll a mi életünk. Keresztények volnánk, s Krisztus­ról neveztetnénk mindnyájan, de csupa látszat­ból áll és farizeusi képmutatást jelez minden cselekedetünk. Keresztényeknek születtünk, de pogány a szivünk. A népszabadság ésnépfönség tetszetős el­vei! néha-néha ajkainkra vesszük, de az emberi SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 = Telefon-szám 80. ===== Mindennemű dijak Szatinaron, a kiadóhivatalban fizetendők. jogokat letszés szerint rabolják és gonoszul visszaélnek sokan azzal a magas hatalmi állás­sal, melyet »Isten kegyelmé«-ből foglalnak el. Óh, mikor támadnak fel az emberiség szivé­ben azokért az igaz és fölséges eszmékérti küz­delmek és vágyak, melyet Krisztus nekünk sír­jából kihozott és szent örökség gyanánt reánk hagyott? Mikor szűnnek meg végleg a Golgo­ták és mikor nem feszíti meg már az emberi­ség a világot boldogító eszmék harcosát? Ilyen gondolatok és érzelmek ejtik foglyul a mai ünnepnapon a mi sziveinket. Hisszük azt is, hogy a magyaroknak Istene megsegíti majd az ő népét arra, hogy a szabadság ama fönsé- ges eszméinek is, melyekért századokon át küz­döttünk s melyekért apáink vére folyt, lesz még egykor feltámadása és hosszas élete. Ennek az esztendőnek husvétja is, ezzel együtt a természet megújuló élete nevezetes időszakot jelez a magyar történelemben. Hej Rákóczi, Bercsényi, magyarok vezéri, nem sokára hozzák már hamvaitokat hazafelé nagy Törökországból. Haza jöttök vitéz harco­sok, de sajnos csak árnyékát sem találhatjátok még ma sem annak, amiért küzdöttetek és az eszme bukásával idegenbe bujdokolm kénysze­rültetek. De hadd nyugodjanak azért itt az édes haza földjében a ti hamvaitok. Ki tudja, hátha e holt leletnek bennünket élőkét szabadabb és magasztosabb eszmékért küzdelemre ösztönöz­nek. A szabadság amaz eszméinek, melyekért ti egykor küzdöttetek és szenvedtetek, lesz még egykor ami sziveinkben is bizonyára húsvéti feltámadása. Dr. Márk Ferenc. Caesarománia. Hogy ömlik a vér, az emberi vér, Hogy önti a zsarnok esztelenül, S mint tűri az állati nép a barom! Éj szent türelemmel tartja a hátát, Hadd verje a zsarnoki kancsuka azt! S ha kell a bitangnak uj katona, lm : szótalan ajkkal adja fiát. * * * — Hál halld meg a szómat s mondd, te Orosz : Mért tűröd a zsarnokot szótalanul 9 Mért hajtod igába néma fejed, Mért adsz katonát az ördögi fajnak És nézed a távoli harci teret Csöndes szomorúsággal a szivedben, Hol vérszinü már a föld pora is Ten-gyermekeidnek a vére miatt!? Nem tudsz a szemébe nézni a cárnak 9 Nem tudsz a szemébe köpni neki9 — Nos, töltsd karabélyod dupla golyóval És meg ne remegjen férfi-karod, Ám lődd a fejébe rögtön, azonnal, Ö szent Fenevadságának! Nagy Vince. Bazaroff ur boszuja. — Irta : Majos Jenő. — Bazaroff ur boszut állt. Mindjárt elmondom, hogy mikép történt a dolog. De előbb engedjék meg, hogy leírjam az én Bazaroff barátomat, mert sokan lehetnek, akik ne r. ismerik őt — vagy ha ismerték is valamikor, régen lehetett s igy nem fog ártani, ha is­mét önök elé állítom Bazaroff urat testi-lelki fejlett­ségével. Bazaroff ur egy alacsony, köpcös legény, nagy fekete szemei felett sürü szemöldök barázda húzódik végig, haját rendszerint tövig lenyiratla, egyáltalán nem volt barátja a költői frizurának. Pakumpartja gondozott, szépen ki van bondoritva, hogy egy hason­lattal éljek, olyan volt a pakumpartja, mint mikor a macska mérgében a farkán levő szőrképleteket a fark irányára merőleges helyzetbe igyekszik hozni. Most a bajuszára térek rá, hogy tökéletesen leírjam minden szőrnemü tulajdonait. Bajuszának viselete, helyesebben kifejezve, annak pedrési módja határozott zsinór mér­ték szerint nem igazodott, mert azt részint Bazaroff ur ideáljai, részint a divat, avagy az időjárás befo­lyásolta. Az azonban tagadhatatlan, hogy bajusza dús és fekete, akár mint a legsötétebb gallus tinta. Kis szája Ívesen csúcsosodik, olyan mint a cseppentett vér —- bizony nem egy halványképü, száraz ajkú leányka megirigyélhetné. Homloka rendkívül plaszti­kus, erekkel van kibarázdázva, a melyeknek duzzad- sága hirdeti a bent lakozó mérhetetlen szellemi erőt. Bazaroff barátunknak volt egy kimagasló tulaj­donsága, amelyben talán valamennyi barátját felül­múlta. Iskolásgyermek korában a legjobb tanuló volt, mindig dicsérettel emlékeztek meg róla tanárai. De mit tartozik ez Bazaroff ur boszujához. Elég az hozzá, hogy átesett a diákéleten s egy szép napon úgy vette észre, hogy őrülten szerelmes egy kis leánykába. Ba­zaroff arca beesett, szemei beteges lázban égtek, szen­vedélyesen szerelmes lett az ő Ellájába. A ki ebbe a végzetes betegségbe esik, annak bánata van s az rendesen a szenvedélyek valamelyikébe keres feledést. Sokan ivásra adják magukat. (Egy barátom mondta, ha szerelmes talál lenni valamikor s szerelme remény­telen lesz, a szenvedélyek ezt a fajtáját fogja válasz­tani és chartreos-t fog inni.) Mások kártyáznak, hazard játékokat játszanak, huszonegyet, a gyengébb vérmér- sékleíüek kopkába ölik bánatukat. Márok újabb szerelmeket kötnek. Ezek rendsze­rint mathematikai tehetségek, azon elvből indulnak ki, hogy egyik mennyiség megsemmisíti az ugyan olyan értékű, de ellenkező jelüt. Ez a legroszabb jele a szenvedélynek, mert ezeket a csalódások egész lán­colata követi szerelmük további ágazataiban. Végre vannak olyanok a kik nem viszonzott szerelmüket szerelmesükön megboszulják. Ehhez a kivitelű nemes fajhoz tartozott Bazaroff ur is. Az ő szerelmi bánata tavaszi és nyári angol SZÖvet- ujdonságok óriási választék­ban érkeztek meg--------­Ma rtin Sohns et Co. Ltd Weisz Gyula posztó és gyapjúszövet üz- ~~ letébe ■ — angol gyapjúszövet gyáros ............- S Z A f M a De ák-tér 21. szám. egyedüli rakta a R. ■■v.--

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents