Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-12 / 2. szám
Szatmár, 1904. január 5. S ZATMÁR-NEMETI. 3. A szövetkezeti tagok jogai és előnyei. a) a szövetkezetbe belépő tagok az erdő- értékesitésből elérendő minden hasznot maguk élveznek, tehát minden szövetkezeti tag megkapja az ő erdőtulajdonából kitermelt iának teljes értékét és ezen felül a faértékesitésnel elérendő tisztahaszonból a reá eső részt üzlet része arányában, a letarolt erdőterület természetesen a birtokos tulajdona marad. b) miután a forgó tőkét az országos központi hitelszövetkezet kölcsönzi, az üzem kereskedelmi és műszaki vezetéshez” szükséges közegeket ő alkalmazza az erdő-értékesitő szövetkezet rendelkezésére, s igy a szövetkezet üzemköltsége minimális lesz, miután az országos központi hitelszövetkezet fogja azt szervezni és ellenőrizni; c) az üzem műszaki ellenőrzésére a föld- mivelesügyi minisztériumtól fognak közegeket kérni. 4. A szövetkezeti tagok kötelességei. a) az erdőtulajdonosok (szövetkezeti tagok) erdőterületük faállományát letárolás és értékesítés végett átadják és rendelkezésére bocsátják az avasi erdő-értékesitő szövetkezetnek. b) minden szövetkezeti tag egy a holdanként! erdőterületének megfelelő csekéy összeget tartozik szövetkezeti üzletrész gyanánt befizetni több részletben. c) az üzetrész gyanánt befizetendő ösz- szeg holdankint 2 koronát nem haladhat túl, melynek csak egy tésze lesz a szövetkezet megalakulásához a szövetkezeti pénztárba befizetendő. A hátralékos rész az erdő-értékesités arányában lesz befizeteedő. d) az üzletrész után a betevőnek kamat nem jár. e) az üzletrészre befizetett tőke a tulajdonos erdejének letárolása, illetve a tulajdonosnak a szövetkezetből ekkor történő kilépésé alkalmával és a szövetkezet leszámolásának végrehajtása után lesz visszafizetve. Ezen szövetkezet megalakításának megkísérlése czéljából f. hó 20-ikán délelőt 10 órára hívtam egybe az érdekeltséget. S ha az értekezleten folytatandó tárgyalás eredményre vezet és az illetékes hatóságok a megálapodásokat jóváhagyják sokkal hamarabb sikerül a vállalkozást keresztül vinni, sem mint reméltük volna. Ránk nézve óhajtandó lenne, hogy ez megtörténjék, mert nagy vagyona hever a városnak ezen erdőségében gyümölcsészetlenül és pénzügyi helyzetünkre csak előnyős lenne, ha ezen vállakózás mentül előbb sikerre vezetne. A közgyűlés tárgysorozatából kíméljük a papmezei uj tag, katonák rétje es körtvélyesi legelő bérleti ügyét, melyben a közgyűlés azt határozta, hogy a tanyai épületeket a város házilag felállittatja. A Spiegel Ferenczczel és Klein Vilmossal kötött szerződést tehát a közgyűlés azon alternativa szerint fogadta el, hogy ne a bérlő építsen, hanem a város, a bérlő pedig a 8500 korona évi béren felül-fizeti az ezen építkezésbe fektetett beruházás 5°/0-át. Ezntán a közgyűlés tudomásul vette a a legtöbb adót fizetők 1904. évre érvényes névjegyzékét és az igazoló választmány jelentését, mely szerint a IV. kerületbon megválasztott Dr. Dómján János bizottsági tagként igazoltatott. A vásárvám és helypénz. szedésről alkotott szabályrendeletet a kereskedelmi miniszter nem hagyta jóvá, a közgyűlés e tekintetben azt határozta, hogy indokolt felterjesztessel újból bemutatja a szabályrendeletet a kormánynak jóváhagyás végett, hivatkozva arra, hogy a minizztérium áltál kívánt módosítás még a régi szabály rendelettel szemben is visszaesést jelent és hogy Versecz és Pécs városok hasonló szabályrendeleteit jóváhagyta a tőlünk követelt módosítások nélkül. Papolczy Károly szatmárhegyi ev. ref. lelkész segély iránti kérelmét a közgyűlés elvi szempontból elutasította. A tagosítással felmerült s biróilag megállapított költségek fedezéséül közgyűlés a törzsvagyon alapot jelölte ki, ahonnan az eddig kifizetett 10004 koronát is előlegezte. A város területének kataszteri helyszínelése köröl felmerülendő költségeket a közgyűlés szintén a .törzsvagyon alapból rendelte fedezni és pedig 6 év alatti visszafizetés kötelezetsége mellett. Hatvani Péter nyugdijának kiegészítéséül a varos közönsége folyamodó személyes érdemeire és 43 évi szolgálatára való tekintettel 200 korona évi pótlékot utalványozott. Erdőssy Elemét napidijas rtapidijának 3 koronára leeneő felemelése iránti kérelmének közgyűlés helyt adott. A szatmár erdődi h. é. vasút r. társasággal a terület átengedés iránt kötött szerződést a kereskedelmi minisztérium kívánságához képest m odositva a közgyűlés elfogadta s annak aláírásával polgármestert megbízta. Dr. Jordán Sándort a közgyűlés a községi kötelekbe díjmentesen fölvette. Állami iskolai diszgyülés. A szatmárnémeti áii. iskolák tantestülete folyó hó 10-én délelőtt a helybeli Rákóczy-u. áll. iskola nagy termében ünnepélyes diszgyü- lést tertott Mihály Ferencz igazgató elnöklésével Halász Ferencz miniszteri oszt. tanácsost ünnepelve. A gyűlés lefolyása impozáns, lélekemelő volt. íme a gyűlés lefolyása. Folytatás a mellékleten. ezen vasút építés iránt tanúsított közönyét. Pénzintézeteink még csak támogatták annyira amennyire ezen mozgalmat, azonban egyes kereskedő czégek részéről egyetlen egy törzsrész- vény aláírás sem történt, illetve tözsrészvény áláirásra magát nem kötelezte egy sem, jóllehet erre ismételten felszólítottam a kereskedők egyesületét utalva arra, hogy ezen vasút kiépítésének legközvetlenebb gyümölcsét maguk a kereskedők fogják első sorban élvezni. Még egy kísérletet mindenesetre tenni fogok, hogy a kereskedők körében is pártolásra találjon a városunkra nézve minden tekintetben nagy horderejű vasút, építés ügye. A szatmár—bikszádi h. é. vasút ügye szintén előbbre haladt a múlt hóban. Az azt hiszem nem szorul magyarázatra, hogy a város közönségére miért bir oly nagy fontossággal ezen vasút kiépítésének kérdése. Ez a vasút csak eszköz lenne ránk nézve sokkal fontosabb gazdasági érdekek előmozdítására. Elég nagy szükségletet képez ugyan, hogy Bikszáddal, mint gyógyfürdővel vasúti közlekedést létesiisünk s azt a vidéket közelebb hozzuk városunkhoz, de hacsak ezen czélból épitenők a tervezett vasutat, az igen alárendelt jelentőségű lenne. Az igazi czél, ami ezen vasút felépítésére indít bennünket az avasi bérezi erdő értékesítése és kihasználása. Egyelőre csak az erdő letárolás van tervbe véve, de valószínű, hogy ott számtalan iparvállalat létesítésére ad impulzust a vasút, mert az avasi bérezek rendkívül gazdagok természeti kincsekben s mi sem természetesebb mint, hogy e kincsek kiaknázása a bányász iparnak s a ki telmelt anyagok feldolgozására egyéb ipari vállalatnak ott jövője van. A vasút ügyét tehát okvetlenül kapcsolatba kellett hoznom az erdő letárolással és egyéb remélhető vállalatokkal. Ez alapon indítottam meg a tárgyalásokat először Gerster Bélával a vasút reménybeli vállalkozójával, azután ugyanez alapon folytattam azt a földművelésügyi m. kir. minisztériummal és az orsz. köszponti hitelszövetkezettel. Mindenütt szives támogatásra találtam, sőt mondhatom, hogy az illetékes tényezők annyira át vanak hatva ezen vállalat nemzetgazdazági, országos jelentőségétől, hogy annak meyvalósitásá- hoz megígérték nemcsak jóakaratig meleg érdeklődésüket hanem hathatós támugatásukat is. Az erdő letárolás szövetkezeti alapon lenne megvalósítandó s az e czélra megalakotandó szövetkezet tervezete főbb vonásaiban a következő: 1. Az országos központi hitelszövetkezet közvetítésével az erdészeti hatóságok az avasi erdők tetarolására és a fa kihasználására egy általános üzemtervet lógnak kidolgozni. 2. Az országos központi hitelszövetkezet védnöksége alatt megalakult az »avasi erdő- értékesitő szövetkezet« melynek tagjai az avasi erdőtulajdonosok. magyaréról Írtak. Meglátszik rajta, hogy nemcsak szereti Széchenyit, hanem alaposan ismeri mind lelki» és kedélyvilágát, mind politikai és társadalmi munkásságát is. Sikerrel védi meg ama nem régiben támadt tendencziózus tövekvés ellenében, mely szeretné föláldozni Széchenyi nagyságát a Kossuth-kultusz oltárán, s igen helyesen jegyzi meg, hogy nemzeti pant- heonunk mindkettőt — Szchenyit is, Kossuthot is — csonkatlan nagyságában fogadhatja magaban egymás mellett is ; mert «az, hogy működésük egy időben ellentétes volt, nem csökkentheti annak a ténynek az értékét, hogy mindkettőnek tüneményes alakja a ma hazánknak, a mi történetünknek ékessége». Széchenyinek ebben az első kötetében a Hitel Világ, Stádium és az Útirajzok foglal helyet. Mindjárt ez a programm és beosztás is mutatja, hogy Berze- viczy mily nagy értelemmel válogatta össze Széchenyinek azokat a munkáit, a melyekből az olvasó legjobban megalkothatja e kiváló emberünk helyes képét. Tudott dolgot ismétlőnk, mikor azt mondjuk, hogy soha könyv nem Tett akkora hatást nálunk, mint a Hitel «A régi tábla biró parasZtlázitónak, birtokrablónak hitte Széchenyit, de a tiszteletbeli aljegyző és a fiatal ügyvéd a haza megváltójának», —- mondja báró Kemény Zsigmond. Tudják, hogy a Hitelt gróf Dessevvffy megtámadta és Széchenyi a támadázra a «Világ>-g&\ felelt, a mely czim ezt jelenti, hogy Írója világosságot akart vetni vitás kérdésre. Sokan a «Világot» tartják Széchenyi legsikerültebb és legdiadalmasabb könyvének; de ha igaz is, hogy ellenfelét fényesen megcsáfolta, viszont (tjÜ se lehet tagadni, hogy a «Világ» hangja fölötte éles, sok helyütt pedig szinte maró és gyöngédtelen A «Stádium» folytatása és kiegészítő része a két / • C|.. f1 előbbi könyvnek, betetőzése annak a társadalmi és közgazdasági átalakulásnak, melyet Széchenyi olyfor- mán óhajtott s a melynek valósítására sé pénzt, se időt, se fáradságot nem kiméit. E komoly és örökké becses tanulmányoknál — Széchenyi egyéniségének megítélésére — fontosabbak az Útirajzok, melyekben a nagy férfiú egész mivoltát szinte pongyolában látjuk. Nem sok az egész : alig nyolezadrésze a vaskos kötetnek, de a Széchenyi meg- hasonlott kedélye, elégedetlensége a világgal és önmagával, a lelki egyensúly hiánya vagy legalább tökéletlensége annyira kirí a 25—30 lapból, hogy megértjük belőle azt a szomorú véget, a mit önkezével készített maganak. Bárhogy van ts, erre a kötetre szükség volt, s valóban örülhetünk, hogy megjelent. Széchenyi munkáinak elfcgytával nagy alakja is kezdett feledésbe merülni, peeig nemzetünknek mindig nagy szüksége van az olyan példákra, aminőt Széchenyi mondott, s az olyan tanításokra, a mikkel ő oktatta haladásra a nemzetet. Igaz, hogy az iskolákban olvastatnak szemelvényeket a munkáiból ; de mig egyfelől az, a mit az iskolában tanulunk vagy olvasunk, később — épen mert az iskolában foglalkoztunk vele — kicsiségnek vagy figyelmünkre sem méltónak tetszik, addig másfelől ezek a kivonatok — éppen mivel a komolyabb, elvontabb rész hiányzik belőlük — nem elégíthetik ki azt, a ki megasabb- rendű intenczióval óhajtaná tanulmányozni a Széchenyi iratait. így, ahogy ez az első kötet megjelent, —- kivált a Berzeviczy alapos és szélesen megirt tanulmányával egvütt — valósággal nyeresége irodalmunknak és örökké becses kiadvány marad. A „Magyar Remekírók“ IV. sorozatának többi három kötetében a Kisfaludy Sándor, Tompa és Vö- rösmarthy egy egy kötetét kapjuk. A Kisfaludy első kö eléhez Heinrich Gusztáv irt alapos, kritikai bevezetést. Nála rátermettebb kritikusunk aligha akadt volna erre a munkára, mert a Kisfaludy Sándor költészetének helyes méltatásához okvetlenül szükséges az olasz, franczia és némef irodalom tüzetes ismerete is, ezt pedig Heinrich Gusztáv teljes mértékben bírja .Csakis igy sikerülhetett a bevezetés, amelynek különben még az is érdeme, hogy nemcsak a költőt, hanem az embert is megismerteti velünk. Ebben az I. kötetben Hi/nfi Dalainak mind a két. részét: Kesergő és a Boldog szerelmet kapjuk, A Tompa múmiáin »k If. kötetéoen a Dalok, Ódák, Románcok és Balladák foglalnak helyet. Ezt Lévay József rendezi sajtó alá, a ki az első kötethez gyönyörű bevezetést irt .Tompáról. A Vörösmarty munkáinak IV. kötele, melyet a nagy költő leghivatottabb kritikusa. Gyulai Pál rendez sajtó alá, a drámai költeményeket (2. köt) tartalmazza, s a legvastagabb kötetek egyike (362 lap), a melynél, ebben a sorozatban csak a Széchenyi munkáinak I. kötete terjedelmesebb (390 lap). Látni való ebből, hogy a kiadó társulat ugyancsak bőkezű, mert az eredetileg 15 — 20 ivre terjedő kötetek helyett gyakran ád 22—25 íveseket is. A kötetek kiállítása minden tekintetben mintaszerű és hasonló az előbbiekhez.
