Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-26 / 29. szám

Szatmí'r, 1904.

SZATMAR-NEMETI

Julius 26.

menyekkel jár az egész országra. Még a silány gabonatermést valahogy csak kiheverné az ország, de a nagy szárazság miatt készülő takarmányhiány már évekre kiható csapás lesz. A takarmányszükség miatt kénytelen lesz a legtöbb gazda állatjainak számát csökkenteni Az éveken át felszaporitott állomány kisebbítésével csökken a trágyamennyiség és igy a talajnak termőereje; a takarmányszükség következtében pedig oly sok állat kerül apiacra, hogy az eladó állatokat olcsó áron kell elvesztegetni.

Évekig tart azonban, mig az állatállomány ismét eléri a szükséges számot. Ez pedig annál nagyobb baj, mert s gazdasági viszonyainknak alapos ismerői állandó panasza az, hogy Magyarországon sokkal kisebb amúgy is az állat- állomány, mint a mennyi az okszerű gazdálkodáshoz szükséges volna, Számos állati járvány megtizedelte a marhaállományt és főképen a sertésvész pusztított rettenetesen. — A birka- tenyésztés pedig régóta szinte száműzve van a gazdaságból, mert nemcsak nem jövedelmező, hanem veszteséggel jár a gyapjú alacsony ára miatt és most a juh-kivitel teljesen megszűnt az állati járványok miatt.

E szomorú állapotért nemcsak a természet felelős. Sőt a természet annyi kincsesei áldott meg bennünket, hogy bizony nem kellene bevárnunk azt, hogy lesz-e eső, vagy nem. Alig van ország, melynek olyan szerencsés tekvése volna mint a mi hazánknak. — Véghetetlen síkságok terülnek el, körülövezve vizbőségü folyókkal. Csak ezekből kellene öntöző-csatornákat huzni a nagy Alföldön és soha sem lenne apály, soha sem lenne vízhiány és soha sem lenne takarmányinség.

A mikor a mostani kereskedelmi miniszter átvette tárcáját, utalt az öntötőcsatornák nagy fontosságára. Mindnyájan abban a reményben voltunk, hogy be is fogja váltani ígéretét, sajnos azonban, hogy mind ez ideig nem történt semmi.

Igaz, hogy a tervbe vett csatornázás kérdése, nagy dolog, keresztülvitele nem kis időt kíván s mi hisszük is, hogy a kereskedelmi miniszter nem felejtette el kedvencz eszméjének keresztülvitelét, annyival is inkább, mert bölcsen tudja ő azt, hogy Magyarország első sorban is földmivelő ország, a melynek gazdasági termesztményeiből kell megélnie.

HÍREK.

— Személyi hír. Pap Géza polgármester, tegnap este Budapestre utazott, a bikszádi vasút épitése ügyé ben. Egyben szabadságát is megkezdette s távollétében

És maradt.

Mikor aztán már egész Losonc lángbán állt, ő is kénytelen volt kimenni a városból. Útközben elfogták a muszkák. Hanem az is szent igaz, hogy aztán az öreg Lancingernek sem volt szüksége arra, amit a muszkáktól kapott. Huszonöt kancsukát vertek rá, miután lábbelijétől és felső ruháitól megfosztották, így dekolitérozva útnak bocsátják. Ment is a jó öreg egyenesen a a víznek. De nem ám azért, hogy elölje magát; sem pedig hogy igyék, t. i. vizet. Oh dehogy. Az a viz egy patakocska volt, mely a grófi kastály felé igyekezett, hol ő mint házi orvos szokott működni, tartlizni és pipázni. Nohát a patak mentében sétálva eljutott a kastélyig, illetve a kastély udvarára, hol is elfogott egy inast, kire dühösen rákiáltott, hogy mondja a grófnak, miként őneki azonnal küldjön le egy vithnyé- divel megtöltött pipát, mert ő addig föl nem megy, mig pipát nem kap a szájába, őneki pipa nélkül száraz földön nem mozog a lába.

Az inas persze a tépett, sáros, véres, rongyos alsó gúnyában nem ismerte fel a házi orvost, mit biz’ elhihetünk neki, ha még hozzá teszem, hogy szakálla egészen s egyik bajsza félig szemöldökével egyetemben lepörkölődött a füst fürdőben, mint ő szokta a losonci tűzvészt nevezni.

Tandem, az lett a dolog vége, hogy ő küldte az inast a grófhoz befelé, ötét pedig az inas emberséggel kezdte löködni kifelé. Szerencsére a nagy „petekre“ a gróf is figyelmes lett s kijött az erkélyre s kérdé inasát,

Kőrösmezei Antal főjegyző intézi el polgármesteri teendőit.

— Kinevezések. Dr. Dávid István helybeli kir. törvényszéki jegyzőt, az igazságügyminiszter előterjesztésére, O Felsége a király a tasnádi kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Az igazságügyminiszter Sági Ármin nagykárolyi kir. járásbirósági telekkönyvi betét szerkesztő-írnokot telekkönyvi betétszerkesztő segéd- telekkönyvvezetövé, — Almássy Simon, a nagykárolyi járásbíróság területére kirendelt nagykállói telekkönyvi betétszerkesztő szakdijnokot telekkönyvi betétszerkesztő Írnokká nevezte ki.

— Alispáni jubileum. F. évi október hó 3-án tölti be Nagy László vármegyénk alispánja alispánná választásának 15 éves évfordulóját.

— Hódoló felirat a királyhoz. Immár készen van azon pompás album, a melyben remek kivitelű aquarel festésben foglal helyett azon hódoló felirat szövege, melyet törvényhatóságunk intézet Ő felségéhez azon magasztos tényéért, hogy a király II. Rákóci Ferenc hamvait állam költségen haza szállíttatja. A remek domborművű album, mely tiszta magyar stylben készült, a miniszterelnökség utján tegnap küldetett fel a kabinet irodához. Maga a hódoló felirat szövege a következő :

Császári és királyi apostoli felség! Legkegyelmesebb Urunk!

Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósága a legmélyebb alattvalói hódolattal juttatja Felseged trón jához forró hálájának nyilvánítását, azon legm-igasabb kegyért, mellyel a magyar nemzetet II. Rákóci Ferenc hamvainak hazaszállítása és hazai földben leendő elhelyezése által megajándékozni kegyeskedett. Felséged nemes atyai szivének ezen megnyilatkozását az egész magyar nemzet hálája s az általános lelkesedés fellángolása kisérte. Mi is részt követelünk tehát magunknak azon őszinte örömből melyet Felséged lagmagasabb elhatározása országszerte minden igaz magyar kebelben fakasztott.

A legtisztább öröm érzetével ragadjuk meg ezen alkalmat, hogy Felséged iránt határtalan szeretetünk s trónja iránti törhetlen ragaszkodásunknak kifejezést adjunk.

Nem találunk szavakat, melyek méltóképen kifejezhetnék igaz érzelmeintket, épen azért pótolja szavaink fogyatkozását s azon forró kívánságunkat fejezzük be ezen hódoló feliratunkat, hogy a Mindenható árassza mennyei áldásait Felségedre s dicsőséges uralkodására.

Szatmár-Németi, a törvényhatósági bizottság 1904. május 17-én tartott közgyűlésből.

— Előléptetés. Rédl Károly, az osztrák-magyar bank szatmári fiókjának főnöke előléptetésben tésze- sült. A főellenőri czimet és jelleget kapta.

— Kinevezés. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság Szabó Lajos főgimnáziumot végzett helybeli lakost, a helybeli állampénztárhoz díjtalan gyakornokká nevezte ki.

— Felmentés és kinevezés A földmivelésügyi miniszter Hoffmann Ferencz erdődi és László Ér dre nagybányai m. kir állatorvosokat ideiglenes minőségű kir. állatorvosi szolgálatuk alól felmentette, mivel az előirt tiszti vizsgaminősitést meg nem szerezték. Nevezettek helyett Magyati András és Puskás Ferencz okleveles állatorvosokat ideiglenes minőségű állatorvosgyakornokokká kinevezte s előbbit Nagybányára, utób bit pedig Erdődre osztotta be szolgálattételre.

— Adomány a tüzkárosultaknak. A városi tanács a Honvéd-utczán történt legutóbbi tüzeset alkalmával szerencsétlenül járt tüzkárosultaknak 200 korona segélyt adományozott.

— Üdvözlő távirat. A vármegyénkben jegyzők egylete f. hó 20-án Nag/somkuton tartott közgyűlése alkalmából Nagy Lászlónak, vármegyénk alispánjának üdvözlő táviratot küldött.

— Egyházi közgyűlés. A szatmár részi gör. kath. egyház f. hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartott. Az egyház pár ezer híve közül mintegy 40 tag alkotta ezen közgyűlést, melynek tárgyai voltak többek között

hogy miféle rongyos ember az, kivel oly nagy hadakozása van s mit akar tőle.

Az inas megmondta, hogy biz ez a tisztességes, részeg arme reisender egy dohánynyal töltött pipát kér.

— Pipát? — szólt a gróf. — Hadd lássam azt az embert! Hiszen az az öreg orvos ur. Miért nem szólt, hogy kicsoda s mi lelte?

— Mert nem kérdeztek meg s pipát sem adtak, — felelt a jó öreg Lancinger bácsi.

Mikor ő szerinte ezen a kis kúrán átesett, már özvegy volt. Neje első gyermekével együtt meghalt. Eredeti volt házassága is. Mindig biztatták, hogy nősüljön, de hiába. Csak azt hajtotta mindig, az lehetetlen, miután ő egy férjhez mendő dámát ismer csupán, de azt sem veheti el, mert kártya lapra van festve.

Egyszer aztán nagyon biztatták s borközi állapotban megígérte, hogy megnősül. És ime mit tett? Felment Pestre. Ott oda plántálta magát a lánchíd egyik oszlopához azon keserves elhatározással, hogy megkéri az első hölgy kezét, ki a hídon mellette legelőször elhalad. Meg is tette. Szerencséje volt (de nem nem csalóközi.) Az apja szomszédjának a lánya volt, ki mellette ^elhaladt, s aki egykoron, a boldog gyermekkorban, együtt játszott vele.

A lány hozzáment s ő elvette. Egyik sem bánta meg. De Losonc városa sokáig emlegette a jó Lancinger bácsit.

a küszöbön levő lelkész és kántor választás megbeszélése, illetőleg az elsőre nézve az egyház állásfoglalásra is.

Élénk érdeklődést és hevfes vitát keltett Simon István ideiglenes főgondnoknak az első tárgyra vonatkozó azon előterjesztése, hogy állítólag a városi tanács kívánsága szerint e közgyűlésből kifolyólag az egyház foglaljon állást a jelöltek valamelyike mellett. Ezt többen helytelennek tartottak egyfelől, mert nem vélték competensnek a mintegy 40 tagból álló gyülekézetet a másfél ezer hitközségi tag nevében való határozat- hozatalra, másfelől elismerve a tanács elfogulatlan és pártatlan jóindulatát ez ügyben a jelen körülmények között végtelen károsnak tartják az egyházra nézve a lezajlott civódások után beállott csendet a béke előjelét pártoskodás által nyílt háborúvá változtatni.

Az egyház tagjai között nincs meg az az összhang, mely az ily fontos dolgokban való pártatlan hetárczat hozatalhoz megkivántatik. A gyűlölködés megy.

Végtelen pártoskodás lesz a vége, mely a csak alvó tüzet uj lángra fogja lobbantani.

S eztán sehol, s igy az egyháznál sem érvényesülhet azon elv, hogy az egészt alkotó tagok nagy táborából — mondjuk — százat külön meghívjanak s a meghívottak r.éhányából álló összejövetelnek közgyűlés nevet adva, az ellenvéleménynek ilyetén módon való kizárásával, az egész nevében Ízlésük szerinti határozatot hozzanak.

Mert az egész dolognak ilyen volt a színezete, mivel közgyűlést nem hirdettek, hanem csak a kiválasztottak lettek meghiva.

Ezen okoknál fogva néhány tag olyan indítványt tett, hogy a közgyűlés (?) ily burkolt korteskedésbe ne menjen bele, hanem mondja ki azt, miszerint a püspöki kandidaczióba bele nyugodva, teljesen a városi képviselő testület bölcs belátására bízza a jelöltek közül annak megválasztását, kit a képviselőtestület minden tekintetben leginkáb megfelelőnek tart a lelkészi állásra.

Mindazok ellenében az összeállított közgyűlés mintegy 30 tagja hallgatag beleegyezését adta; arra, hogy ők Papp Endre, láposbányai lelkész megválasztását óhajtják, nyolezan azonban külön véleményt jelentettek be.

A gyűlés lefolyásáról szóló jegyzőkönyvet Pap Géza polgármesternek küldöttség fogja átadni.

Tehát már is van két párt, kezdődik a komédia élőiről.

— Kiküldetés. Kristóffy József főispán tegnap először ment Nagybányára, mely alkalommal nagy ünnepélyességgel fogadták a népszerű főispánt. Tiszteletére a többek között fényes bankettet adott a város. Törvényhatóságunkat ez alkalommal Tankóczi Gyula főkapitány, Bartha Kálmán gazd. tanácsos és Dr. Lé- nárd István közgyám képviselte.

— Szatmár vármegyei községi és körjegyzők egylete f. hó 18-án Nagy-Somkuton tartotta rendes közgyűlését, melyen az egylet tagjai — sajnos — kevesen jelentek meg, dacára annak, hogy a tárgysorozat szerint a jegyzőket igen közelről érdeklő tárgyak voltak napirendre tűzve. Az összetartandóság és vállvetett együtt működés elvét híven tolmácsló lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Szabó Dezső egyleti jegyző indítványára a közgyűlés a közigazgatás érdekében tett nagy horderejű ténykedéséért a Miniszterelnök úrhoz üdvözlő táviratot, mig a közszeretetben álló főispánt és alispánt táviratilag üdvözölte. Ezután letárgyalta a tárgysorozatban felvett ö szes ügyeket, melyek közül felemlítjük a következőket :

Az egyleti jegyző által a 47300/904. B. M. utasításhoz képest összeállított magánmunkálatok díjjegyzékét egyhangúlag elfogadta.

A jegyzői nyugdíj szabályrendeletét módosította, még pedig akként, hogy a községi és körjegyzők 1600, a rendszeresített segédjegyzők pedig 1000 kor. után fizetik 6% nyugdíj tartozásaikat, tekintetnélkül eddig élvezett fizetésükre. A te'jes nyugdíj élvezése 30 évi szakadatlanul eltöltött szolgálati idő állapíttatott meg.

Vm. Alispán ur felkéretett arra, hogy kieszközölni szíveskedjék azt, miszerint a községi és körjegyzők fizetését havi részletekben az adóhivatal előlegezze ott ahol annak szüksége mutatkozik.

A központi egylet közgyűlésre Bodoky Béla egyleti elnök kismajtényi, Komoróczy Jenő alelnök györ- teleki, és Szabó Dezső egyleti körjegyző csanálosi körjegyzők küldettek ki.

Az egyleti alapszabály egyleti elnök átdolgozása szerint elfogadott, s ujabbi tiz évre az egylet újból megalakult.

Rácz Dezső pusztahidegkuti kjző amaz indítványa, hogy minden járásban tiszti értekezletek rendszeresit- tessenek, elvetterelt azon okból, mert a tiszti értekezletről az ügyviteli szabályok úgyis intézkednek : azon indítványa pedig, hogy mig a vm. közgyűlés a jegyzők fizetését a kir. adóhivatalokból kiutalná havonkint részletekben, addig a takarékpénztárak előlegezzék azt, — szintén elvettetet, mivel az egylet üzleti ügyeket — tagjai terhére — nem köthet; végül ama indítványa, hogy a fegyelmi törvény vármegyei szabályrendelettel pótoltassék szintén elvehetett, mivel a magas kormány a szolgálati pragmatika és fegyelmi ügy rendezését a közel jövőben már úgyis kilátásba helyezte, de az egylet tételes törvénynyel úgy sem szállhat szembe.

Végül Szabó Dezső egyleti jegyző indítványára kimondották, hogy a községi lakosokat nagy mértékben terhelő kéményseprési uj vm. szabályrendelet minden község nevében egyöntetűen azonban, de egyénenkint megfelebbezik, s a fellebezésnek ily módom elkészítésére előadót illetve indítványozót felkérték.

Miután a tanácsterem átengedéséért Orosz Árpád indítványára Nagysomkut község képviselő testületének az egylet jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Elnök a