Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-10 / 6.szám
6. szám. ' vií év.í »; Szatmár, 1903. február 10. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZAT MÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. Egész ELŐFIZETÉSI ÁR: övre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nvomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a luadőhivataihan fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ——= Telefon-szám 80. ———.— t . Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatóságának főbb alkotásai 1872-től napjainkig. A székhely kérdés. Szatmár-Németi szab. kir. város közönségét folyton sértette és sérti ma is, hogy a megye székhelye daczára e város központi fekvésének, daczára fejlettségének, aiánylag nagyságának, intelligentiójának és múltjának, hozzá képest egy kis városkában van. E bántó érzelmek már sokszor erősen hullámoz- tatták a kedélyeket, melyeknek kiváltképen a törvényhatóság mozgalma adott tápot, azon törekvésének, hogy Szatmár-Németi részére a megye székhelyét újólag megnyerje, illetőleg : Nagy-Károlytól visszahódítsa. Erős harcz keletkezett, '-melybe belé vegyült a megye minden kiválóbb embere, a kettős érdek pedig belevitte az egész megye közvéleményét. Szatmár-Németi jogos és természetes igazságával szemben Gróf Károlyi István személyi tekintélye állott, a ki családi befolyását minden irányban érvényesítette, hogy ősi fészke, N.-Károly Szatmárral szemben győztes maradjon. Szatmár-Németi törvényhatósága pedig, tudatában jogos törekvésének, melynek mellőzése miatt a város annyi kárt szenved és bátorittatva a megye nagy többségének : háromnegyed részének intelligentiájától, mindent elkövetett, hogy a grófi akarattal szemben a közvéleményt juttassa felszínre és érvényre. Az 1887—88-ik év de kiváltképen 1889. ritka jelensége annak, hogy mire képes a lelkesedés! Szatmár-Németi szab. kir. város és a mellette nyilatkozó megye nagy része Nagy László földbirtokos személyében találta azt a léi fit, a kit, ha a megye alispánjává sikerül megválasztania, a város közelebb jut a megyei székhely kérdéséhez, Nagy Lászlót leírhatatlan lelkesedés közepett és nem kis költséggel választotta meg Szatmarvármegyei alispánnak, Szatmár-Németi tői vény hatóságának után- járó fáradságos munkája, a kinek vármegyei vezetésevei a szatmáriak megyei székhely kérdése biztosnak látszott. Két Ízben ez iránt fel is irt a megye az országgyűléshez Szatmár-Németi érdekében, de a mit Gróf Karolyi a megyében nem tudott megcsinálni, megcsináltatta a kormánynál, a mely oly határozatot hozott, melynek értelmében e város csak egy keserves nagy csalódással lön gazdagabb, a megye székhely pedig maradt Nagy-Károlynak. A helyzet további reménytelenségéhez jáiull még az is, hogy az férfi, a kiért Szatmár-Németi annyit áldozott, annyi temérdeket fáradott: Nagy László alispán is frontot fordított és az az ember, a kit Szatmár választolt meg a megye alispánjának, azért, hogy érdekeit istápolja, aki ezt egy darabig meg is tette, elfordult Szatmáriéi és Nagy-Károly mellett foglalt állást, jobban mondv a : a Gróf Károlyi István gráfiáiban keresett támaszt. A dolgok ilyetén fordulata után a törvényhatóságnak szétoszlottak összes reményei, a melyek pedig már nagyon közel állottak a megvalósuláshoz, hogy Szatmár-Németi a rneg)e székhely kérdéséből győztesen kerüljön ki. Egy darabig hangzott még, hogy Nagy-Károly is meg'an ja megyei székhely-miségét, meg Szatmár- Németi is megye székhely lesz, vagyis: Szatmárme- gyét ketté vágják, egyik rész, mely N.-Károlyhoz van közelebb és oda is gravitál, a Szilágysággal egyesítve fogja képezni Nagy-Károly vármegyét. Szatmárvármegye egyéb része egyesítve Ugocsá- val, képezte volna a tulajdonképeni Szatmárvármegyét, Szatmár-Németi szab. kir. varos központtal, illetve székhellyel. Hogy mennyi volt ezen kombinátiókban komoly mennyi pedig ámítás, vagy talán az egész hivatalos ' ámítás volt, — nem tudom. lény az, hogy az 1890-es években hovatovább lankadtabb lett az érdeklődés a székhely kérdés iránt és ma már Szatmár-Németi szab. kir. város törvény- hatósága is: esetleg a közigazgatás államosításában, meg a Károlyi Grófok merev állas foglalásának hanyat- lásában látna még némi reményt arra, hogy a 80-as években a lelkesedés oly magas fokán álló és annyi népszerűséggel mondhatni az ország nagy érdeklődésével találkozott „székhely kérdési határozat“-ot még egyszer megújítsa és a kivánt eredményre vezesse. A törvényhatóság egyéb alkotásai. A hídon túl, az u. n. „Lókertben“ 1893-ban létesített méntelep is nagy áldozatába került a városnak, de ezzel tartozott úgy a város, mint közvetlen nagy vidéki állattenyésztő gazdaközönségének. A város közönségének, a m, kir. 12-ik honvéd gyalog ezred zenekarának, Kassáról Szatmárra leendő áthelyezése tárgyában tett fáradozásait is, ugyancsak e fentebbi időben, kellő siker koronázta. Azóta a m. kir. honvéd zenekar, szinte nélkülözhetetlen tényező a város társadalmi életében, mely körülmény szembeszökő czáfolat arra az ellenhangulatra, mely annak idején a honvéd zenekar idehozatala ellen erősen kikelt és azzal argumentált, hogy e „kérdés megvalósításának nincs léijoga Szatmár-Németiben.“ Pedig egy hangversenyt, egy magasabb színvonalú estélyt nem tud rendezni ma Szatmár-Németi közönsége, melyben ne szerepelne a honvéd zenekar. Már ezt megelőzőleg, t. j., hogy a honvéd zenekar e városba költözött, építtetett a törvényhatóság a honvédség részére a Petőfi-utcza végén, a közös katonaság lészére pedig a Hunyadi utcza sarkán egy egy nagy kiterjedésű hatalmas uj kaszárnyát, miután a régiek már nem voltak megfelelők. Ezen tetemes pénzösszegbe kerülő két . nagy kaszárnyát már csak LtJtWW !*.l Kellett építtetnie a városnak, mert a katonaság nyomán tetemes pénzforgalomhoz jut a város; azon felül nagyon bízott a város ayban is, hogy Szatmár-Németi lakbér illetmény tekintetében magasabb osztályba soroztatván, több, illetve magasabb "/o-ot fog huzni a kaszárnyáktól. Ezen reményében azonban csalódott a város, mivel magasabb osztályba nem soroztatván be, nagy befektetései után aránylag kevés %-ot húz az államtól. A Rákóczy-utczai uj törvényszéki palota is, mely ma a város legmonumentálisabb épülete, csak a váios pénzáldozata árán létesült. Maga a telek, melyen épült, 40,000 írtjába van a yárosnak, melyen felül az épület bekerülési hatalmas összegét, mint kölcsönt kellett a városnak fölvennie, de ennek törlesztését aztán az állam magára vállalta. ü.pen kereken 300,000 fit van befektetve a törvényszéki palotába. Kár, hogy nincs szabadabb helyen, hogy érvényesülni tudna ez a remek, nagy épület! Ezen hatalmas uj palota létesítésével függ össze az u. n. városi Szálloda és Vigadó építése. A „Deák-téren“ levő régi törvényszéki épület, a „tornyos nagy ház“, mint itt közönségesen hívták, már régen nem felelt meg a kivánalmaknak. Toldták- foldták azt mindenképen, de végre is kimondta r az idő a sententiát, hogy: nem megfelelő és ha azt akarja Szatmár közönsége, hogy a törvényszéket is el ne vigyék Nagy-Károlyba, ne riadjon vissza attól, hogy ez iránt is hozza meg a szükséges pénzáldozatot. Ez megtörténvén, azután az a kérdés volt napi renden, mit tegyen a város a régi törvényszéki épülettel Ezt a kérdést tárgyalta a törvém ható-ág három éven kéréséiül, míg végre sok és erős szóharc* után. abban történt magállapodás, hogy a varos lebontatja a régi nagy és eh'ongyolódott hazat és épített a helyére egy, a mai kivánalmaknak megfelelő kényelmes szállodát, mely f. é. 1902. május havától áll a közönség szolgálatára. Ez az épület 260,000 ínjába került a városnak. A távbeszélő, ez a meglepően csodás vívmánya a haladó kornak, 1898 ban létesült és aránylag nagy terjedelmű. Ma már bele fogkcni'ni Szatmár-Némefi a világforgalomba — telephon utján is — mert az állam egyetértve törvényhatóságunkkal, Debreczentő! most szerelteti a távbeszélőt. Ezzel aztán össze leszünk kapcsolva Budapesttel, Bécscsel, Parissal, Berlinné', egyszóval: a nagy világgal. Mindezen alkotásai a törvényhatóságnak temérdek pénzt nyeltek el, ennek a következménye lett aztán, hogy a községi adó gyorsan emelkedett, s már 1896-ban 98 százalék magasságot ért el, midőn néhai Boross Bálint azon indítványt tette a törvényhatóságnak, hogy adja el erdőségeinek egy harmadát esetleg felét és az eladott fák árából befolyó pénzösszeget fordítsa: részint egyéb szükségleteinek megszerzéséhez, részint egyes terheinek kifizetésére, hogy Így a rémmódon felszökött községi adó emelkedésében necsak, hogy meggátoltassák, de lejjebb is szál- littassék. Az indítványt, melynez a város iránt való jóakaratáról senki sem kételkedett, a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta (1895) és érdőbirtokából eladta a következő évben a Szatmárhegyi ut két részén elterülő mintegy 2080 kát. holdat tevő Mocsár erdőséget közel egy millió forintért a „Neuschloss“ Testvéreknek. Ezen erdő eladás egyik folyománya a hegyi vasút, melyet más körülmények között aligha sikerült volna valaha kiépíteni. Az eladott erdőterület fáit, a Neuschloss ezég, a város alatt fűrész-telepet létesítvén, deszkává és parketté dolgoztatja fel és ma már innen-onnan le is tarolja az egész területet. A befolyt erdő ára pedig, ha épen nem is oly arányban mint ezt annak idejen gondolták, apasztotta néhány százalék a közterheket, a törvényhatáság pedig az „Avas“-ban az eladott erdőség helyett még nagyobb erdőterületet 3420 kát. holdat vásárolt (1897) és tart főn ma1 is. Az a remény, melyet annak idején az erdő eladásához fűztek, hogy t. i. „a közterhek számottevően apasztassanak,“ majd talán egyébb utón: a jövőben folytatandó helyesebb gazdálkodás és egyéb a város pénzügyi viszonait fellendítő intézmények következtében fog bekövetkezni. Ezen czélt, t. i., hogy a város jövedelme hogyan volna fokozható, szolgálja a törvényhatóság által az újabb időben (1900-tól) a város jövedelmeinek foko- z ására kiküldött bizottság, melynek elnöke a po- gármester. Ezen bizottság javaslatára a törvényhatóság eddig a következő indirect adókat léptette életbe : 1. A szikviz és ásványvizek megadóztatása. 2. Az ujonan épült házak után eltörölt adómentesség, illetve adófizetés. 3. Örök adás-vevések alkalmával a város által szedett 1% adó. Az első adó-nem, ott hol az ivóviz jó és elég bő, a város jövedelmeinek fokozása szempotjából nem kifogásolható. Szatmár-Németiben azonban, a szóda és ásványvizek megadóztatása, miután sem elég, sem jó ivóvize nincs a városnak, egyáltalán nem helyeselhető. Azon rendelkezése pedig a városnak, hogy az uj épületek adómentességét beszüntette, a város gyors tovább fejlődésére van és lesz rosse hatással, valamint az adás-vevési kedvet is csökkenteni fogja. * * * Ezekben kívántam feltárni Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatóságának kiválóbb alkotásait 1872-től napjainkig. A fejlődés, a mint kitetszik, gyors volt. Az idő, a kor, viszonyok, az Ízlés stb. stb. mind meg annyi hatalmas rugók voltak arra nézve, hogy a város gyors tempóban haladjon fejlődésében, szakítva a múlttal, melyben a haladás kerékkötői nem engedték, hogy e város fejlődésnek indulhasson. Természetes aztán az a jelenség, hogy a gyors haladás fejlődés következtében megdrágultak a megélhetési viszonyok annyival is inkább mert a város polgáraiban nincs meg az a természetes arravalóság, mely a viszonyok változtával, a polgársággal vele Gjlik, annak javára vele változik. Bizonyos élhetetlenség jellemzi a várost a nagyot haladott viszonyokkal szemben; pl. a polgárság ősi módon apáik nyomán gazdálkodik ma is! Földbirtokát nem tudja kihasználni, jövedelmez- tetni. Mi természetesebb aztán, mint a panasz. Beleköt a közönség és lépten-nyomon hánytor- gatja a „magas és sokféle adót.“ Igaz, hogy az adó magas és sokféle. De gondoljuk meg azt is, mennyi minden előnyt nyújt egy ilyen város, mint Szatmár-Németi is pl. valamely szomszédos faluval szemben ! Pedig, ha apróra vesszük azokat a tartozó fizetési kötelezettségeket, a melyekkel az az úgyszólván mindentől elzárt falusi ember meg van terhelve, látni Kolb hat.|[eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggcl lépjen érintkezés-be és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Eiriokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol,
