Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-10 / 6.szám
fogjuk, hogy nincs okunk a panaszra, sőt néha még mi városiak kevesebb terhet viselünk a sok előny mellett, mint a vidéken lakók, akik a kultúra legelemibb áldásában csak igen szerényen részesülhetnek. Minden város abban a hajóban evez ma, hogy nehéz viszonyokkal küzd, ha azt akarja hivatalos vezetősége, hogy nagyon el ne maradjon! E sorok írója ismerte a debreczeni városi viszonyokat az 1870-es években, a mikor ott még pl. a községi adót nem ismerték. A mint elkezdett Debreczen gyorsan fejlődni, előállottak ott is az indirect adók, a községi adó emelkedése és ma Debreczenben a szó szoros értelmében a nagy gazdag- Debreczenben is fizetnek a polgárok 58 százalék pótadót, mely érvről-évre feljebb emelkedik. így van ez mindenütt s világos: a haladás sok pénzzel jár. A mai világnak jelszava pedig: haladás. Szatmár, 1903. _________ Vá rosi közgyűlés. Szatmár, február. 9 Ez évi második rendes közgyűlésünk tegnap folyt le, melyről a következőkben számolunk be: Elnöklő főispán megnyitván a gyűlést, kirendelte a hitelesítő bizottságot, mely után polgármester havi jelentése olvastatott fel a következőkben : Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozólag az 1886. évi XX. t.-cz. 72. §-ának n) pontja értelmében az 1903. évi január haváról szóló jelentésemet, a következőkben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intézteitek s az ügyek kezeléseben nehézségek, akadályok nem merültek fel. A közjövedelmek emelése, illetve a közterhek apasztása szempontjából elérkezettnek láttam az időt a városi kölcsönök konvertálására, mely évenkint jelentékeny összegű állandó megtakarítást jelentene városunkra. A jelzáloghitelbank annak idején kilátásba helyezte, hogy a kamatláb leszállításával maga fogja a konvertálás iránti kezdeményező lépéseket megtenni, ezennel azonban saját érdekében mindeddig késett, ennélfogva érintkezésbe tettem magam a jelzáloghitelbank igazgatóságával, majd személyesen is felmentem Budapestre a konverzió feltételeinek tárgyalása és megállapítása végett. Ugyanakkor lépéseket tettem más intézetektől való ajánlatok beszerzése iránt is és erre vonatkozólag különösen is kikértem városunk képviselője, Hieronymi Károly Őoagyméltósá- gának szives közbenjárását. Mindeddig azonban csak a jelzáloghitelbank ajánlata van birtokomban. Miután illetékes helyen nyert informátió szerint előnyösebb ajánlatra más intézettől sem lehet kilátásunk, másrészt, mert reméltem, hogy szóbeli tájékozódásomat Írásbeli ajánlatokkal igazolhatom: érdemesnek tartottam a jelzáloghitelbank ajánlatát a megfontolásra, e czél vezetett, midőn azt a gazdasági szakbizottsághoz a városi tanács utján beterjesztettem. Sajnos azonban, nem voltam abban a helyzetben, hogy a többi intézetek ajánlatait Írásban bemutathattam voln . De hiszem, hogy azokat a legrövidebb idő alatt megkapom s akkor esetleg egy rendkívüli közgyűlésben lesz alkalma a tekintetes törvényhatósági bizottságnak a kérdéssel foglalkozni s a dologhoz hozzászokni. Ami a jelzáloghitelbank ajánlatának lényegét illeti, abban áll, hogy a város 176.000 Koronás 5.30°/0 annuitás mellett felvett, továbbá 600.000 Koronás 5.30°/0 és 360.000 Koronás 5.35% annuitás mellett felvett kölcsönei 50 éves törlesztés esetére 4.90% annuitás mellett 95% kötvény-leszámolási árfolyam mellett konvertáltatnának, mig a város 800.000 Koronás s eddig 5.65°/n annuitás mellett engedélyezett kölcsöne ugyancsak 50 éves törlesztés esetére 4.8772% annuitással convertáltatik 9572% záloglevél-leszámolási árfolyamban. A hosszabb időre, 60—65 éves törlesztésre tett ajánlatot nagyobb figyelemre érdemesnek nem tartom, részint mert lényeges megtakarítással nem jár s ezzel szemben 10—15 évvel meghosszabbítani a város kötelezettséget czélszerütlen dolog, részint nem is remélhető, hogy a kormányhatóság részéről az jóvá- hagyassék. Megemlítem még, hogy a városnak 230.000 Koronás, 104.000 Koronás és 400.000 Koronás, 4.90% annuitás mellett újabban felvett kölSZATMAR-NEMÉT 1. csöneit csakis rendkívül előnyös feltételek mellett tartanám convertálandóknak, amennyiben a kamatlábban legfeljebb egy pár századrészt nyerhetnénk; a mi rámegy a papirveszteségre. Tehát visszatérve a jelzáloghitelbank ajánlatára a nélkül, hogy itt e helyen prejudikálni akarnék,'azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a mennyiben más intézet ajánlata jelentékenyen kedvezőbb nem lenne, nekünk több okaink vannak arra, hogy a conversiót a jelzáloghitelbanknál bonyolítsuk le. Először is vannak 50 éven belül fel nem mondható, sorsjegyekben folyósított kölcsöneink s igy ha más intézetlől szereznék a conversio- nalis kölcsönt, akkor előáll az a kedvezőtlen pénzügyi helyzet, hogy több fele oszlik meg a város kölcsön-tartozása, a mi épen r.em kívánatos, másodsorban egy okkal több, hogy megmaradjunk a jelzáloghitelbank mellett azon 25,287 K 74 fillér poenale, mely más intézet utján való convertálás esetén a jelzáloghitelbanknak kifizetendő. Tekintetbe véve ezen jelentékeny összeget, alig hihető, hogy oly kedvező ajánlatot nyerhessünk, mely a poenálét és az esetleges papirveszteséget paralizálja. Hogy jelentésem teljes legyen, van szerencsém még azt is megemlíteni, hogy a jelzáloghitelbank ajánlatának elfogadása esetén, főszámvevő számítása szerint évenkint 15,088 Korona 61 füléit takaríthatunk meg a város háztartásában, a mi a községi pótadónak 7—8 százalékkal való apadását jelentené. De kijelentem azt is, hogy ha ennél kedvezőbb eredmény kecsegtet más intézet utján való convertálás esetén, magam fogom leglelkesebben pártolni azt. Végül még annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy a jelzáloghitelbank f. évi január 27-én kelt ajánlatát magára nézve csak 30 napig tartja kötelezőnek, ez az oka annak, hogy siettetem a dolgot s rajta leszek, hogy ezen 30 napon belül az ügy megoldást nyerjen. A dohánybeváltó hivatal kérdésében jelenthetem, hogy az ügyet illetékes helyen megsürgettem s remélhető, hogy a tavaszi idő beálltával a város közönsége által e czélra felajánlott hegyi ut, nfajorok közti ut és az állam- vasút vonala által határolt úgynevezett városi luezernáson az építkezések meg is kezdődnek. A tek. törvényhatósági bizottság 236/902. kgy. sz. határozatával ugyanis kimondotta, hogy a 24,000 Korona értéket képviselő terület díjtalan átengedésén kiviil több áldozatot hozni nem hajlandó. Ezen határozatra a központi dohányjövedéki igazgatóság nem válaszolt, ezért volt szükséges a dolgot megsürgetni s mint bizalmasan értesültem, az igazgatóság a felajánlott áldozatnál többet csak próbaképen kívánt s belátva, hogy a város nincs abban a helyzetben, hogy többet áldozzák, valószínűleg ennyivel is beéri. * A polgármester havi jelentése után közgyűlés Kovács Leó bizottsági tag azon indítványát vette tárgyalás alá, hogy Írjon fel a törvényhatósági bizottság a képviselő házhoz s tiltakozzék mindazon törvény- javaslatok ellen, melyek az országra újabb terhet rónak. Az indítvány Uray Géza bizottsági tag módosításával elfogadtatott oly képen, *hogy a közgyűlés a katonai javaslatok ellen november havi közgyűléséből a képviselőházhoz intézett feliratának tárgyalását sürgeti. Városi tanács azon jelentése, mely szerint a tisztviselői kar saját kebeléből Kőrösmezei Antal főjegyzőt, Békéssy Géza tanácsost és Novák Lajos főszámvevőt a nyugdij bizottságba beválasztotta: tudomásul vette. Soós János volt rendőrfogalmazónak állásáról való lemondását a közgyűlés elfogadta s megbízta a városi tanácsot, hogy az eként megüresedett állásra hirdesse meg a pályázatot. Az egyesült villamossági részvénytársaság biztosítékának kiadását és számlakövetelésének kifizetését oly feltétellel hagyta jóvá a közgyűlés, ha a folyamodó ezég a tanács által kívánt azon nyilatkozatot aláírja, mely szerint a várossal szemben mindennemű igényéről lemond, e nyilatkozat ellenében a tanács feljogosittatik a megállapított összeg kiutalásával. Markó Kálmán villamvilágitási igazgató véglegesítését a közgyűlés egyhangúlag kimondotta s szívesen adott kifejezést az igazgató működésével való megelégedésének. Közgyűlés az Iparos Olvasó-kör segélyezése czél- jából a kör által kibocsátott 20 darab 10 koronás részvény megvételét határozta el, melynek fedezetéül részben a segélyezésekre felvett összegst részben az elő re nem látható kiadások rovatát jelölte ki. A németi-i gör. szertartásit katolikus egyház részére a közgyűlés 200 korona segélyt szavazott meg a segélyezésekre előirányzott összeg terhére. A közgyűlés kimondotta, hogy a városi épületeknél 1903. évben teljesítendő javítások és fenntarFebruár 10. tási munkálatok részben vállalat utján részben házilag végeztessenek. Gramma József szatmárhegyi g. k. lelkész járandóságainak utalása iránti kérelmét a közgyűlés elutasította, tekintettel arra, hogy ezelőtt 3 évvel már kimondotta a törvényhatósági bizottság, hogy ha a szatmárhegyi gör. kath. egyház 1902. év végéig nem önálló- sittatik, vagy a szatmári gör. kath. egyházhoz nem csatoltatik, 1902. év végével a gör. kath. lelkész ösz- szes járandóságait beszünteti. Ezen közgyűlési határozat az érdekeltekkel annak idején közölve lett, mi- niszterileg jóváhagyatott, senki részéről felebbezve nem lett s igy jogerőre emelkedett. Ennek daczára az érdekelt egyházhatóságok 3 év alatt semmit sem tettek a szatmárhegyi gör. kath. egyház különállásának, vagy hova tartozandóságának végleges rendezése érdekében. Ennélfogva a közgyűlés a városi tanács és gazdasági szakbizottság azon kifejezett álláspontjára helyezkedett, hogy a lelkészi javadalmazás beszüntetése csak eszköz azon czél elérésére, hogy az érdekelt sza- mos-ujvári és nagyváradi gör. kath. püspökségek végre ezt a dolgot egymás közt rendezzék, mert a mig a város folyósítja a lelkészi járandóságot, sohasem jut dűlőre ez a kérdés. Közgyűlés az erdei és körtvélyesi legelők egység-árait megállapította a főerdész és gazdasági tanácsos kimutatásai szerint oly megjegyzéssel, hogy ha a megfelelő számú legelő jószágok helybeliek által be nem jelentetnek április 15-ig, azontúl vidékiek marhái is felvétetnek, de csak 25 százalékkal magasabb dijak mellett. Krémer Sándor színigazgatónak a közgyűlés a gazdasági szakbizottság javaslatára a zenedij 'ű-ed részét elengedte. A belkövezési munkálatok végrehajtására vonatkozó mérnöki jelentést és költségvetést a közgyűlés elfogadta. E szerint ezen évben ki lesz kövezve a Viz- utczának északi része, az Árpád-ulczának az Attila- és Bercsényi-utcza közötti része, továbbá ki lesz javítva a Petőfi-utczának a Hungária-köz és honvéd-laktanya közti vonala, a Három utcza-köz és Diánna-utczának az uj kövezésig terjedő része. Ezután tárgy altatott néhány hatósági átirat, melyek közül Pozsony városnak a ezukor contingensről szóló törvény javaslat elleni feliratát és Győr városnak a párbaj intézmény elleni feliratát közgyűlés hasonló szellemű felirattal támogatni rendelte. Végül kihirdettetett Vári Józsefné és Németi Mi- hályné bába oklevele, mit a közgyűlés tudomásul vett. Színház. Nem valami kedvező hangon referálhatunk az elmúlt hét színi előadásairól. A közönség rendesen látogatja a színházat, az előadások pedig a középszerűség színvonalán is alul állanak. Az igazgató nem fordít kellő gondot a rendezés és az előadásokra. Figyelmeztetjük tehát a direktor urat, hogy igyekezzék a kivánalmaknak és a közönség műigényeinek megfelelő fokra emelni az előadásokat, s ne álljon elő olyan panaszokkal, hogy megélni nem tud és hogy eddig is deficzittel dolgozott. Ha ő megfelel a követelményeknek, s ha ekkor sem mutatkozik nagyobb fokú szinpártolás, akkor jogosan emelhet panaszt. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a fiatalabb színész gyeneráczió idejének nagy részét a kávéházban tölti. Igaz, hogy erre azt mondhatják, hogy kinek mi köze hozzá. De mi azt hisszük, hogy csaknem minden nap 4—6 órát igénybe vevő próbák és az előadások annyi igéjét veszik igénybe annak a színésznek, hogy szereptanulásra alig marad ideje, ha tehát ambíció van némelyikben, akkor azt a kevés időt annál inkább föl kell használnia, mert kávéházban nem lehet szerepekre előkészülni. íme a társulat nő tagjai, akik nem járnak a kávéházba, meglepően felülmúlják szereptudás dolgában a férfiakat. Ne vegyék rósz néven akiket illet, de meg kell szólalnunk akkor, midőn a szerepek nem tudása napirenden van. Szerdán, folyó hó 4-én Dr. Béldi és Fehér Jenő ismert fővárosi libbrettó Írók „Katalin“ czimü operettéjét adták. Az egész előadásról nem sok mondani valónk van. Szerep nem tudás és az evvel járó rossz előadás jellemzik ez estét. A szereplők közül egy- kettőt kivéve egyikük sem tudta szerepét, s ehhez járult még az, hogy úgy jöttek-rnentek csevegtek egymásközt a színpadon, mintha csak a Pannónia éttermében vagy kávéházában lettek volna. Szóval ilyen előadásból többet nem kérünk. Csütörtökön, Dóczy Lajos „Utolsó szerelem“ czimü 5 felvonásos történelmi vigjátéka került színre kevés számú közönség előtt. E vígjáték Dóczy főbb darab • jai közé tartozik de sajnos ennek előadásáról ezt nem mondhatjuk. A főszerepeket Bátosy (Laczfy) és Étsy Emilia (Maria) adták nagy buzgalommal és tudással. Bátosy daczára annak, hogy egy kissé szavalt jó alakítást nyújtott. Külön felemlítendő még Holéczy Ilona is (Catherine), ki eltekintve remek toalettjeitől kimagasló művészetét most is érvényesítette. Jók voltak még F'erenczy (Lajos király) Torday Károly (Bubeh nádor)t Pénteken Csepreghy >Piros bugyeláris*-át adták telt ház előtt zóna előadásban. A főbb szerepeket társulatunk jobb erői játszották — népszínmű lévén — elég jó előadásban. Kiváló elismerés illeti Egry Kálmánt (Csillag Pál), ki ép ma ünnepli szinészkedésének 40 éves jubileumát. A magyar huszár tüzes és oltha- tatlan szerelmét igazi természetességgel mutatta be. A közönség zajos ováczióban részesitette a népszínművek typikus alakjainak e kiváló és jeles személyesitőjét. Mellette kitűntek még Tordai Adél (Zsófia) tüzes dalaival, Szentes János (Peták káplár) jóizü komikumával, továbbá Ferenczy (Kósza Gyurka) Boda (Penczés) ügyes játékukkal.
