Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-17 / 46.szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYŐZI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmárcn, a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Tele fon'Szám 80. == Autonom Orth. izr. hitközség küldöttsége. Hieronymi Károly magy. kir. kereskedelemügyi miniszter Szatmáron. Hieronymi Károly, városunk volt ország- gyűlési képviselő, kereskedelmi miniszterré történt kineveztetése következtében képviselői mandátumáról, a törvények értelmében lemondván, a helybeli szabadelvű párt megkeresése folytán, f. hó 15-én megjelent közöttünk, hogy a neki újból egyhangú lelkesedés közepeit felajánlott képviselői jelöltség értelmében, programm beszédét megtartsa. Lapunk előző számában, „városunk érdekeit“' tatván szem előtt s szánt-szándékkal tartózkodva minden politikai tendencziától, kifejtettük nézeteinket, melyek abban foglalhatók egybe, hogy Hieronymi Károly kereskedelmi m. kir. miniszter jelöltetése városunk érdekeivel, ennél fogva feljödésével teljesen egybefügg, s vá- városunk polgársága, midőn a jelölt mellett állást foglal, tulajdonképen a város érdekei mellett tömörül és Szatmár-Németi szab. kir. várus jövő haladásának erős fundamentumát rakja le. Azóta nyolez nap múlt el, s ezen idő alatt alkalmunk nyílt tapasztalni, hogy polgártársaink körében az azóta hullámzásnak indul politikai áramlatok közepette is a város jól felfogott érdeke hódit. Hieronyi Károly kereskedelmi miniszter városunkban való időzéséről különben is a következőkben számolunk be, a tényeknek megfelelően : Megérkezés pontban reggeli 8 óra 26 percz- kor robogott be a vonat mely illusztris vendegünket hozta. A pálya udvaron egybegyült nagyszámú intelligens közönség élén Gróf Hugonnay Béla főispán fogadta a minisztert aki válaszában szinte páratlan szeretetreméltósággal utalva arra, hogy ő már több mint tiz éven át polgára, díszpolgára e városnak, mint polgártársunk jött közénk. Majd a rengeteg hosszú kocsisor megindult a városháza felé, melynek egyik tánács- termében kihallgatást adott a miniszter. A tisztelgésen az egyes testületek a következőképen vettek részt: Néhány küldöttség vezetőjének beszédét, — a lényegesebbeket különösen, — s az arra adott miniszteri választ volt alkalmunk megörökíteni. A küldöttségek tisztelgése egynegyed 10-kor megkezdetvén, sorba a miniszter elé járult: A székeskáptalan és a központi papság. Németi- i gör. kath. egyház. Kiss Zsigmoud ezredes térparancsnok, főtisztekkel. Dr. Róth Ferencz kir. tszéki elnök. Veréczy Anlal kir. táblabiró, járásbiró, és Dénes Lajos kir. ügyész, hivatalaik élén. Magy. kir. adóhivatal. A Neuschlosz-Jéle nasíeí tanningyár r. t. küldöttsége Kovács Béla kir. tanácsos, tanfelügyelő és az állami iskolák küldöttsége. Pályaudvari m. kir. posta-és távírda hivatal. Kataszteri felmérési felügyelőség kirendeltsége. Franki Mihály: Nagyméltóságu minisztnr ur! Kegyelmes uram, a szatmári sut. orth. izr. hitközség nevében van szerencsénk excelencziádat a legmélyebb tisztelettel üdvözölni. Kérjük küldőink nevében, kegyeskedjék alázatos szerencsekivánatunkat elfogadni azon igazán örvendetes esemény alkalmával, bogy ő Felsége, legkegyelmesebb urunk és Királyunk az ország ipar- és kereskedelmi ügyeinek vezetését exce- lencziád kipróbált kezeire bizia. Megelégedéssel és örömmel tölt el bennünket azon körülmény, hogy az a jól kiérdemelt kitüntetés azt a férfiút éri, kiben e város polgársága képviselőjét, bizalma letéteményezé- sét tiszteli és szereti. Örvendünk már azért is, mert a múltban mi ránk oly sérelmes intézkedések is háramlónak, a melyeknek sanálását exellencziád szabadelvűséinél fogva reméljük. Adjon a mindenható ex- celentiádnak egészséget és erőt, a mint már képességet adott, hogy magasztos hivatását a közvárakozásnak megfelelően lölthesse be és a kezére bízott vitális érdekű feladatokat szerencsésen, a haza javára oldhassa meg. Mi exeleneziádban a legillusztrisabb, hamisitlan és tántoríthatatlan letéteményesét tiszteljük a szabadelvű és nemzeti iránynak. Fényes múltja tanúskodik mellette, hogy nem az üres jelszónak és a kényelmes megalkuvás embere, hanem elszánt, erélyes és szókimondó harezosa bevallott politikai meg- g yőződésének, a melynek lelkes hívei mi is vagyunk. Minden küldőinket, a szatmári aut. orth. izr. hitközséget excellencziádnak kegyes jóindulatába ajánlani van szerencsém, kérjük az egek urát, hogy tartsa me^ excellentiádat a Laza és a várva-várt gazdasági fellendülés javára. Éljen sokáig! (Éljenzés.) A miniszter: Nagyon tisztelt uraim ! Nagyon köszönöm azokat a szép fennköit szavakat, a melyeket az aulh. orih. izr. hitközség elöljárója hozzám intézni szives volt. Legyenek meggyőződve, hogy uj állásomban minden tehetségemet, minden erőmet fel fogom használni arra, hogy ennek az országuak anyagi érdekeit, mindazon érdekeit, a melyek én rám vannak bízva, a lehető legjobban előmozdítani. Hogy micsoda utat fogok kővetni, erre nézve talán szerénytelenség nélkül mondhatom, teljesen igaza van abban az elöljáró urnák, hogy az én múltam mindig biztosíték arra, miszerint folyton hamisítatlan szabadelvű irányban fogok működni. Igyekezni fogok mindenkinek, kivétel nélkül, felekezet és állásra való tekintet nélkül. A megélhetést biztosítani, annyiban a mennyiben egyáltalán a kormány ennek akadályait, és korlátáit eltávolítani képes. Legyenek arról meggyőződve, hogy én mindenkor, úgy mint a múltban a legszívesebben tettem meg mindent, a mi a tehetségemben állott a közönség érdekében, úgy azt megfogom tenni a jövőben is. Ismételten köszönöm üdvözlésüket. (Éljenzés.) Status quo ante izraelita hitközség küldöttsége. Dr. Jordán: Nagyméltóságu miniszter ur kegyelmes Urunk! A szatmári status quo ante hitközség nevében és képviseletében örömmel üdvözöljük városunkban nagyméltóságodat mint újonnan megalakult magyar kormányunk egyik legkiválóbb tagját, mint méltó és hivatott tagját azon kormánynak, a mely a felekezeti különbséget nem ismerő tiszta liberalizmust irta zászlajára és ennek jegyében Ígérte vezetni a magyar állam ügyeit. A mi több ezredéves, vihared- zett felekezetűnk tapasztalatból tudja, hogy kedvezőtlen áramlatunk idejében csakis az elfogulatlan liberalizmustól áthatott, a zsidóság hazafias törekvését méltató államférfiak bölcsessége és jóindulatú példái képezik, Isten mellett a mi legbiztosabb támaszunkat. Mindaddig, a mig nagy méltóságodhoz hasonló, igazán szabadelvű férfiak kezelik a kormány rudját és intézik édes hazánk sorsát, mindaddig mi, úgyis, mint nyelvben, szívben, érzelemben magyar honfiak, a kik éber figyelemmel kisérjük magyar nemzeti közügyeink változatos hullámvetéseit, de úgy is, mint zsidó vallásunk hűséges hivei teljes birodalommal nézünk a jövőbe, örömmel üdvözöljük körünkben mégegyszer Nagyméltóságodat kivánva, hogy Isten sokáig éltesse. (Éljenzés.) A miniszter: Nagyon köszönöm azon szives szavakat, a melyeket hozzám intézni méltóztatott. En és az egész kormány örömmel tapasztaljuk és tudjuk, hogy a zsidóság magyar hazafiságban egyetlen más felekezet mögött nem áll. Biztosíthatom az urakat arról, hogy én is, mint ennek a kormánynak egyik szerény tagja, úgy az egész kormány mindenkor a legnagyobb tiszteletben tartjuk a vallási meggyőződést, ahhoz hozzányúlni soha nem fogunk, legyenek meggyőződve az urak, és hogy az egyházaknak a maguk belső életét, a mennyiben a kormány támogatására szorulnak, a legnagyobb örömmel támogatjuk mindenkor. Azt 1 ártom én, — úgy, a hogy a szónokuk nagyon helyesen mondta, hogy a liberálizmus az amely tiszteli mindenkinek az egyéni és vallási meggyőződését, amely megengedi mindenkinek az érvényesülését saját meggyőződése szerint, és tiszteli a kedélyvilágát. Legyenek meggyőződve, hogy ez a kormány ezt az utat fogja követni mindenkor. Nagyon köszönöm a szives szavakat. (Tetszés) Ev. ref. főgimnázium küldöttsége. Borsos Benő igazgaló: Nagyméltóságu Miniszter Ur Kegyelmes Uram. Helybeli ev. ref. főgimn. tanári kara is eljött, hogy Nagyméltóságodat mint Magyar- ország ez idő szerinti kereskedelmi miniszterét városunkban időzése alkalmából testületileg üdvözölje. Legyen szabad pár rövid szóban egy kívánságunknak és kérésünknek adni kifejezést. A kívánságunk röviden az, hogy a gazdag kegyelmű Ur Isten tartsa meg nagyméltóságodat sokáig, nagyon sokáig, összes testi és szellemi erőinek teljes birtokában, hogy bámulatra méltó sokoldalú tehetségeit és különösen fényes szakismereteit mindég és mindég, sokáig érvényesíthesse ennek a szegény magyar hazának boldogulására, annak előbb vitelére és felvirágzására. A kérésünk pedig az, hogy ezt a mi szegény tanintézetünket, ezt a mi főgimnáziumunkat ipagyar- orszag északkeletének ezt a kulturális egyik góczpont- ját és őszintén szólva az igazi hamisítatlan tiszta magyar hazafiságnak fészkét kegyes párrfogásába, hajlandóságába s eddig is tapasztalt szives jóindulatában magas állásában továbbra is megtartani kegyeskedjék. Az isten éltesse nagyméltóságodat. (Éljenzés.) A miniszter: Nagyon hálásan köszönöm a helybeli ref. főgymn. tanári karának szives üdvözlését. Az igazgató ur, a tisztelt szónokuk, egy kívánságot és egy kérést fejezett ki. A kívánság abból állott, hogy az Isten adjon nekünk erőt, egészséget annak a nehéz feladatnak megoldására, a melyre vállalkoztunk. Ezt a kívánságot nagyon hálásan vesszük, mert nagyon át- érezzük annak a feladatnak a nehézségét, a mely előttünk áll. A másik egy kérés volt, hogy tudniillik ennek a felekezeti iskolának az ügyeit én és illetve a kormány mindig szivünkön viseljük. Azt hiszem, ebben a tekintetben nagyon nagy megnyugvást szerezhetett a t. tanári karnak, tisztelt barátomnak a miniszterelnök urnák a felekezeti iskolák kérdésében a gim- násiumokra nézve kifejtett nézete, a mely röviden abból áll, — és a melyet én is osztok, — hogy kulturális érdek, ha a kormány a felekezeti iskolákat lehetőleg támogatja, támogatja különösen az ev. ref. gimnáziumokat, miután azok csakugyan a tiszta magyar ifjúság nagy részét oktatják és nevelik igen jó hazafiakká. (Éljenzés.) Az első számú posta és távírda hivatal küldöttsége. Strasser Lajos felügyelő: Nagyméltóságu miniszter Ur kegyelmes Uram ! Mint az első számú posta és távirda hivatal vezetője, bátorkodom a tisztviselők egy részét hódolólag teljesen bemutatni, s úgy a jelenlevők, mint a jelenleg szolgálatban levők hódolatának kifejezése inellett bátorkodom nagyméltóságod jóindulatáért esedezni. A miniszter: Kérem, nagyon szívesen köszönöm a tisztelgésüket. A posta- és távirda egyike azon intézeteknek Magyarországon, a melyek kifogástalanul működnek. Minden oldalról azt hallom, s mint privát ember is tapasztaltam. Annál nagyobb örömmel teszek ezután is ennek az igen fontos kormányzati ágnak figyelmes és jóakaratu intézője. (Éljenzés.) Kereskedelmi társulat küldöttsége. Jákó Mihály: Nagyméltóságu Miniszter Úri Kegyelmes Uram! Ä szatmárnémeti kereskedők társulata örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Nagyméltóságodat díszes állásában tiszteletteljesen üdvözölje. Nagyméltóságod bizonyosan igen jól ismeri hazánk közgazdaságának s kereskedelmének nehéz viszonyokkal küzdő súlyos helyzetét. Ezen nehéz viszonyokból való kibontakozást, ezeknek orvoslását az ország bizalommal várja, a Nagyméitóságod kipróbált tehetségétől, általánosan elismert szakképzetségeitől és ügybuzgóságától. Kérjük t ka