Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-17 / 46.szám

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYŐZI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmárcn, a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Tele fon'Szám 80. == Autonom Orth. izr. hitközség küldöttsége. Hieronymi Károly magy. kir. kereskedelemügyi miniszter Szatmáron. Hieronymi Károly, városunk volt ország- gyűlési képviselő, kereskedelmi miniszterré tör­tént kineveztetése következtében képviselői man­dátumáról, a törvények értelmében lemondván, a helybeli szabadelvű párt megkeresése folytán, f. hó 15-én megjelent közöttünk, hogy a neki újból egyhangú lelkesedés közepeit felajánlott képviselői jelöltség értelmében, programm be­szédét megtartsa. Lapunk előző számában, „városunk érde­keit“' tatván szem előtt s szánt-szándékkal tar­tózkodva minden politikai tendencziától, kifej­tettük nézeteinket, melyek abban foglalhatók egybe, hogy Hieronymi Károly kereskedelmi m. kir. miniszter jelöltetése városunk érdekeivel, ennél fogva feljödésével teljesen egybefügg, s vá- városunk polgársága, midőn a jelölt mellett ál­lást foglal, tulajdonképen a város érdekei mel­lett tömörül és Szatmár-Németi szab. kir. várus jövő haladásának erős fundamentumát rakja le. Azóta nyolez nap múlt el, s ezen idő alatt alkalmunk nyílt tapasztalni, hogy polgártársaink körében az azóta hullámzásnak indul politikai áramlatok közepette is a város jól felfogott ér­deke hódit. Hieronyi Károly kereskedelmi miniszter városunkban való időzéséről különben is a kö­vetkezőkben számolunk be, a tényeknek meg­felelően : Megérkezés pontban reggeli 8 óra 26 percz- kor robogott be a vonat mely illusztris vende­günket hozta. A pálya udvaron egybegyült nagyszámú intelligens közönség élén Gróf Hugonnay Béla főispán fogadta a minisztert aki válaszában szinte páratlan szeretetreméltósággal utalva arra, hogy ő már több mint tiz éven át polgára, díszpolgára e városnak, mint polgártársunk jött közénk. Majd a rengeteg hosszú kocsisor megin­dult a városháza felé, melynek egyik tánács- termében kihallgatást adott a miniszter. A tisztelgésen az egyes testületek a kö­vetkezőképen vettek részt: Néhány küldöttség vezetőjének beszédét, — a lé­nyegesebbeket különösen, — s az arra adott minisz­teri választ volt alkalmunk megörökíteni. A küldöttségek tisztelgése egynegyed 10-kor meg­kezdetvén, sorba a miniszter elé járult: A székeskáptalan és a központi papság. Németi- i gör. kath. egyház. Kiss Zsigmoud ezredes térparancsnok, főtisztekkel. Dr. Róth Ferencz kir. tszéki elnök. Veréczy Anlal kir. táblabiró, járásbiró, és Dénes Lajos kir. ügyész, hivatalaik élén. Magy. kir. adóhivatal. A Neuschlosz-Jéle nasíeí tanningyár r. t. küldött­sége Kovács Béla kir. tanácsos, tanfelügyelő és az állami iskolák küldöttsége. Pályaudvari m. kir. posta-és távírda hivatal. Kataszteri felmérési felügyelőség kirendeltsége. Franki Mihály: Nagyméltóságu minisztnr ur! Kegyelmes uram, a szatmári sut. orth. izr. hitközség nevében van szerencsénk excelencziádat a legmélyebb tisztelettel üdvözölni. Kérjük küldőink nevében, ke­gyeskedjék alázatos szerencsekivánatunkat elfogadni azon igazán örvendetes esemény alkalmával, bogy ő Felsége, legkegyelmesebb urunk és Királyunk az or­szág ipar- és kereskedelmi ügyeinek vezetését exce- lencziád kipróbált kezeire bizia. Megelégedéssel és örömmel tölt el bennünket azon körülmény, hogy az a jól kiérdemelt kitüntetés azt a férfiút éri, kiben e város polgársága képviselőjét, bizalma letéteményezé- sét tiszteli és szereti. Örvendünk már azért is, mert a múltban mi ránk oly sérelmes intézkedések is há­ramlónak, a melyeknek sanálását exellencziád szabad­elvűséinél fogva reméljük. Adjon a mindenható ex- celentiádnak egészséget és erőt, a mint már képessé­get adott, hogy magasztos hivatását a közvárakozás­nak megfelelően lölthesse be és a kezére bízott vitá­lis érdekű feladatokat szerencsésen, a haza javára oldhassa meg. Mi exeleneziádban a legillusztrisabb, hamisitlan és tántoríthatatlan letéteményesét tiszteljük a szabadelvű és nemzeti iránynak. Fényes múltja ta­núskodik mellette, hogy nem az üres jelszónak és a kényelmes megalkuvás embere, hanem elszánt, eré­lyes és szókimondó harezosa bevallott politikai meg- g yőződésének, a melynek lelkes hívei mi is vagyunk. Minden küldőinket, a szatmári aut. orth. izr. hitköz­séget excellencziádnak kegyes jóindulatába ajánlani van szerencsém, kérjük az egek urát, hogy tartsa me^ excellentiádat a Laza és a várva-várt gazdasági fellendülés javára. Éljen sokáig! (Éljenzés.) A miniszter: Nagyon tisztelt uraim ! Nagyon köszönöm azokat a szép fennköit szavakat, a melye­ket az aulh. orih. izr. hitközség elöljárója hozzám in­tézni szives volt. Legyenek meggyőződve, hogy uj állásomban minden tehetségemet, minden erőmet fel fogom használni arra, hogy ennek az országuak anyagi érdekeit, mindazon érdekeit, a melyek én rám vannak bízva, a lehető legjobban előmozdítani. Hogy micsoda utat fogok kővetni, erre nézve talán szerény­telenség nélkül mondhatom, teljesen igaza van abban az elöljáró urnák, hogy az én múltam mindig bizto­síték arra, miszerint folyton hamisítatlan szabadelvű irányban fogok működni. Igyekezni fogok mindenki­nek, kivétel nélkül, felekezet és állásra való tekintet nélkül. A megélhetést biztosítani, annyiban a mennyi­ben egyáltalán a kormány ennek akadályait, és kor­látáit eltávolítani képes. Legyenek arról meggyőződve, hogy én mindenkor, úgy mint a múltban a legszíve­sebben tettem meg mindent, a mi a tehetségemben állott a közönség érdekében, úgy azt megfogom tenni a jövőben is. Ismételten köszönöm üdvözlésüket. (Éljenzés.) Status quo ante izraelita hitközség küldöttsége. Dr. Jordán: Nagyméltóságu miniszter ur kegyel­mes Urunk! A szatmári status quo ante hitközség nevében és képviseletében örömmel üdvözöljük váro­sunkban nagyméltóságodat mint újonnan megalakult magyar kormányunk egyik legkiválóbb tagját, mint méltó és hivatott tagját azon kormánynak, a mely a felekezeti különbséget nem ismerő tiszta liberalizmust irta zászlajára és ennek jegyében Ígérte vezetni a magyar állam ügyeit. A mi több ezredéves, vihared- zett felekezetűnk tapasztalatból tudja, hogy kedvezőt­len áramlatunk idejében csakis az elfogulatlan libe­ralizmustól áthatott, a zsidóság hazafias törekvését méltató államférfiak bölcsessége és jóindulatú példái képezik, Isten mellett a mi legbiztosabb támaszunkat. Mindaddig, a mig nagy méltóságodhoz hasonló, igazán szabadelvű férfiak kezelik a kormány rudját és inté­zik édes hazánk sorsát, mindaddig mi, úgyis, mint nyelvben, szívben, érzelemben magyar honfiak, a kik éber figyelemmel kisérjük magyar nemzeti közügyeink változatos hullámvetéseit, de úgy is, mint zsidó val­lásunk hűséges hivei teljes birodalommal nézünk a jövőbe, örömmel üdvözöljük körünkben mégegyszer Nagyméltóságodat kivánva, hogy Isten sokáig éltesse. (Éljenzés.) A miniszter: Nagyon köszönöm azon szives szavakat, a melyeket hozzám intézni méltóztatott. En és az egész kormány örömmel tapasztaljuk és tudjuk, hogy a zsidóság magyar hazafiságban egyetlen más felekezet mögött nem áll. Biztosíthatom az urakat ar­ról, hogy én is, mint ennek a kormánynak egyik szerény tagja, úgy az egész kormány mindenkor a legnagyobb tiszteletben tartjuk a vallási meggyőződést, ahhoz hozzányúlni soha nem fogunk, legyenek meg­győződve az urak, és hogy az egyházaknak a maguk belső életét, a mennyiben a kormány támogatására szorulnak, a legnagyobb örömmel támogatjuk minden­kor. Azt 1 ártom én, — úgy, a hogy a szónokuk na­gyon helyesen mondta, hogy a liberálizmus az amely tiszteli mindenkinek az egyéni és vallási meggyőző­dését, amely megengedi mindenkinek az érvényesü­lését saját meggyőződése szerint, és tiszteli a kedély­világát. Legyenek meggyőződve, hogy ez a kormány ezt az utat fogja követni mindenkor. Nagyon köszö­nöm a szives szavakat. (Tetszés) Ev. ref. főgimnázium küldöttsége. Borsos Benő igazgaló: Nagyméltóságu Miniszter Ur Kegyelmes Uram. Helybeli ev. ref. főgimn. tanári kara is eljött, hogy Nagyméltóságodat mint Magyar- ország ez idő szerinti kereskedelmi miniszterét váro­sunkban időzése alkalmából testületileg üdvözölje. Legyen szabad pár rövid szóban egy kívánságunknak és kérésünknek adni kifejezést. A kívánságunk rövi­den az, hogy a gazdag kegyelmű Ur Isten tartsa meg nagyméltóságodat sokáig, nagyon sokáig, összes testi és szellemi erőinek teljes birtokában, hogy bámulatra méltó sokoldalú tehetségeit és különösen fényes szak­ismereteit mindég és mindég, sokáig érvényesíthesse ennek a szegény magyar hazának boldogulására, an­nak előbb vitelére és felvirágzására. A kérésünk pedig az, hogy ezt a mi szegény tanintézetünket, ezt a mi főgimnáziumunkat ipagyar- orszag északkeletének ezt a kulturális egyik góczpont- ját és őszintén szólva az igazi hamisítatlan tiszta magyar hazafiságnak fészkét kegyes párrfogásába, hajlandóságába s eddig is tapasztalt szives jóindula­tában magas állásában továbbra is megtartani kegyes­kedjék. Az isten éltesse nagyméltóságodat. (Éljenzés.) A miniszter: Nagyon hálásan köszönöm a hely­beli ref. főgymn. tanári karának szives üdvözlését. Az igazgató ur, a tisztelt szónokuk, egy kívánságot és egy kérést fejezett ki. A kívánság abból állott, hogy az Isten adjon nekünk erőt, egészséget annak a nehéz feladatnak megoldására, a melyre vállalkoztunk. Ezt a kívánságot nagyon hálásan vesszük, mert nagyon át- érezzük annak a feladatnak a nehézségét, a mely előt­tünk áll. A másik egy kérés volt, hogy tudniillik en­nek a felekezeti iskolának az ügyeit én és illetve a kormány mindig szivünkön viseljük. Azt hiszem, eb­ben a tekintetben nagyon nagy megnyugvást szerez­hetett a t. tanári karnak, tisztelt barátomnak a minisz­terelnök urnák a felekezeti iskolák kérdésében a gim- násiumokra nézve kifejtett nézete, a mely röviden ab­ból áll, — és a melyet én is osztok, — hogy kultu­rális érdek, ha a kormány a felekezeti iskolákat lehe­tőleg támogatja, támogatja különösen az ev. ref. gim­náziumokat, miután azok csakugyan a tiszta magyar ifjúság nagy részét oktatják és nevelik igen jó haza­fiakká. (Éljenzés.) Az első számú posta és távírda hivatal küldöttsége. Strasser Lajos felügyelő: Nagyméltóságu minisz­ter Ur kegyelmes Uram ! Mint az első számú posta és távirda hivatal vezetője, bátorkodom a tisztviselők egy részét hódolólag teljesen bemutatni, s úgy a jelen­levők, mint a jelenleg szolgálatban levők hódolatának kifejezése inellett bátorkodom nagyméltóságod jóindu­latáért esedezni. A miniszter: Kérem, nagyon szívesen köszönöm a tisztelgésüket. A posta- és távirda egyike azon inté­zeteknek Magyarországon, a melyek kifogástalanul mű­ködnek. Minden oldalról azt hallom, s mint privát em­ber is tapasztaltam. Annál nagyobb örömmel teszek ezután is ennek az igen fontos kormányzati ágnak figyelmes és jóakaratu intézője. (Éljenzés.) Kereskedelmi társulat küldöttsége. Jákó Mihály: Nagyméltóságu Miniszter Úri Ke­gyelmes Uram! Ä szatmárnémeti kereskedők társulata örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Nagyméltósá­godat díszes állásában tiszteletteljesen üdvözölje. Nagy­méltóságod bizonyosan igen jól ismeri hazánk közgaz­daságának s kereskedelmének nehéz viszonyokkal küzdő súlyos helyzetét. Ezen nehéz viszonyokból való kibon­takozást, ezeknek orvoslását az ország bizalommal várja, a Nagyméitóságod kipróbált tehetségétől, általánosan elismert szakképzetségeitől és ügybuzgóságától. Kérjük t ka

Next

/
Thumbnails
Contents