Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-26 / 21.szám
Szatmár, 1903. SZATMAR-NÉMETI. Käjus 26. Midőn a múlt év május havában, Pap Gézát, a törvényhatósági tagok többsége, a polgármesteri állás díszes és nagy horderejű hivatalával tisztelte meg, igy irtunk: E választásban az igazság döntött. Igazság volt pedig az, hogy azt a férfit, a ki egész életét e város szolgálatára szentelte, s abban nyomról-nyomra, évek hosszú során keresztül kifejtett lelkiismeretes munkálkodásban a fő- jegyzőségig jutott, épen a közügyek terén kifejtett fáradozásainak elismeréséül polgármesterré kell választani. Hogy a választással járó ellentétek köze- pett, voltak, a kik nem őt kivánták polgármesterré, természetes dolognak tartjuk, de hogy el fog jönni az az idő, midőn Pap Géza iránt azok is elismeréssel fognak adózni, kik ma ellenfelei, erősen hisszük. Ezen hitünk, reményünk igazzá válását jelenti a jelzett ünnepség hivatalos megnyilatkozása, hirdetvén emlékezetbe vésődve, hogy: a jövőben egyetértünk a város érdekében és zavartalanul haladunk a kitűzött czél felé. HÍREK. — Személyi hírek. Pap Géza polgármester vasárnap este utazott Budapestre, hogy a nagybányai és fehérgyarmati vasutak részvénytársaságai évi rendes közgyűlésén részt vehessen. A Debreczenben tartott polgármesteri értekezlet után Dr. Bernády György Marosvásárhely sz. kir. város polgármestere meglátogatta városunkat, hogy intézményeinket tanulmányozza s tapasztalatait városa érdekében érvényesíthesse. Két napot töltött nálunk, mely idő alatt közelebbről megvizsgálta villamvilági- tásunkat, az újabban végrehajtott városi középitkezé- seket, mügyalogjáró- és utcza burkolásokat, villamos közúti közlekedésünket stb. Itt időzése alatt Pap Géza polgármester vendége volt, aki igazi magyar vendégszeretettel fogadta a messze Erdélyből jött kartársát és családját s vendégei tiszteletére szerdán délután bizalmas kis társaságot hivott meg szatmárhegyi szőlőjébe. A kiránduláson a városi tisztviselők közül Dr. Vajay Károly, Kőrösmezey Antal, Békéssy Géza, Tan kóczy Gyula, és Ferencz Ágoston vettek részt. A tanács többi tagjai otthol végeztek hivatalos teendőiket nehogy a városi ügyek menetében a legcsekélyebb zavar is előálljon. A kiránduló társaság este fél nyolez órakor érkezett haza. A vendég polgármester igen kedvezően nyilatkozott városunkról és intézményeiről s igen kellemes emlékekkel távozott körünkből. — Doktorrá avatás. Gopcsa Endrét, a szatmár- egyházmegyei áldozó papot, képezdei tanárt, tegnap avatták bölezészet doktorrá a kolozsvári egyetemen. — A Társaskör jubileuma. A Társaskör 70 éves fennállásának alkalmából f. hó 23-án este saját helyiségében fényes és igen népes bankettet rendezett, melyen közéletünk, társadalmunk legelőbbkelői a legnagyobb számban vettek részt. Az asztalfőt Veréczy Antal, a Kör érdemes elnöke foglalta el, jobb- és baloldalról az egyházi, városi és katonai kitűnőségek sorakoztak melléje. Az első tósztot Veréczy Antal elnök mondotta, aki tartalmas beszédében az egységes társadalom megteremtésének eszméjét hangsúlyozta s a jelen levőket éltette. Utána beszélt nyomban Dr. Pechtel János, aki a Társaskörök jelentőségét általános közművelődési szempontból és főképpen a nemzeti culturális törekvések szolgálatában hazafias hevüléssel és lelkesedéssel fejtegette és a legmelegebben méltató szavakkal éltette békés éljenzések között a nagy érdemeket szerzett elnököt. Uray Géza a honvédséget és hadsereget köszöntötte fel, szavára Kiss Zsigmond ezredes válaszolt, éltetve a polgárságot. Dr. Vajay Károly Róth Ferencz törvényszéki elnököt, Osváth Elemér a vendégeket éltette. Dr. Fejes István és Veréczy Antal Pap Géza polgármesterre köszöntötték áldomás-poharaikat. Ki kell emelnünk Veréczy elnöknek a polgármesterre mondott szép beszédét, amelyben a lehető legnagyobb elismeréssel méltatta Pap Gézának buzgó és közmegelégedést keltő hivatali működését. Kijelentette, hogy bár ellenfele volt a választási harezban, melybe csak a viszonyok sodorták bele, bár kisebbségben maradt az urnánál s a győzelmi pálma a Pap Gézáé lett, akit mindig nagyrabecsült, tisztelt és szeretett, mégis, sőt annál inkább alkalmat vesz magának ma arra, hogy kijelentse azt, miszerint a legteljesebb elismeréssel és tisztelettel hajtja meg előtte a zászlót, mert működéséből a polgármesteri székben, arról győződött meg, hogy odaadó buzgósággal, fáradhatatlan munkássággal, tudással, ügyszeretettel, a közjó iránt való törhetlen hevüléssel dolgozik e város javára és boldogulására, s igy minden tekintetben méltó a közbizalomra, mely őt önzetlen működésében mindinkább fokozódó melegséggel, megelégedéssel és reményekkel kiséri. S midőn elismerésének élénk kifejezést ad, kívánja, hogy a város javára, a közjó előmozdítására és hasznos szolgálatára székében, sikerektől kisérve soká munkálkodhassék. Az elnök nagy hatást keltő beszédét a jelenlevők tetszés zaja és többszörös éljenzése követte. A nemes felfogásnak és ragyogó igazságosságnak ez a kitűnő meg- nyilatkozáza az estély egyik legkimagaslóbb eseménye és momentuma volt. Dr. Kelemen Samu Antal Dániel alelnök érdemeit méltatta a Kaszinó szolgálatában. A jelenlevők a legvidámabb hangulatban mulattak tovább a jubiláris ünnepen. — A polgármester Bartha Kálmán tisztifőügyészi joggyakornoknak lemondását elfogadta s az ekként megüresedett helyre Ámbrózy Sándor jogszigorlót nevezte ki. — Kossuth Lajos arczképének megfestetése nemsokára a megvalósulás stádiumába lép, a mennyiben a tanács értesítette az ajánlatot tett festőket, hogy részletes ajánlatot és költségvetést terjesszenek be, egy 280 czm. msgas, 185 czm. széles életnagyságu képnek megfestésére. Az ajánlatokra rövid határidőt tűzött 1 i a tanács s igy azok a legközelebb már be is érkeznek. — Zemplénvármegye Rákóczy-ünnepe. Zemplén- vármegye közönsége, dicső emlékű szülöttje, a nagy kuruez fejedelem II. Rákóczy Ferencz szabadsághar- czának 200-ik évfordulóját impozáns módon fogja megünnepelni. Az ünnepély idejéül 1903. évi junius hó 14-ik napját, helyéül pedig a vármegye székhelyét Sátoralja-Ujhelyt és a szabadsághős szülőhelyét Borsit tűzte ki. A vármegye közönsége nevében Dókus Gyula alispán, városunk közönségét meleg hangú átiratban meghívja. — Elmaradt rendkívüli közgyűlés. A szombaton d. u. 3 órára kitűzött és összehívott rendkívüli közgyűlést a bizottsági tagok csekély érdeklődése miatt elhalasztották, amennyiben oly kevesen jelentek meg, hogy a gyűlés nem volt határozatképes. Bizony elég szomorú dolog, hogy a város-atyák csak ennyire érdeklődnek a város ügyei iránt. — Rákóczi-ünnep Szatmáron. A kuruez idők halhatatlan s örök emlékű vezérének, II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának kétszázados emlék-ünnepét tartja a szatmári iparos ének- és dalegyesület junius hó 1-én a Kossuth-kerll kioszkban, — a következő műsorral: 1. Rákóczi-nyitány, Oláh Feri zenekarától. 2. Hymnus. Előadja az iparos dalegylet. 3. Felolvasás, a kuruez korból. Tartja Osváth Elemér főgimn. tanár ur. 4. A faluba utczahosszat. Népdalegyveleg. Énekli az iparos dalegylet. 5. Rákóczi Rodostón, melodráma. Zenekiséret mellett szavalja Kótai Mariska k. a., kisérik: Saja Viktor, Májdik Béla és Veress Lajos urak. 6. Tárogató hangok. Az Országos Rákóczi-ünnepélyre irt pályanyertes költemény Fodor Gézától. Czimbalom-kiséret mellett előadja Szentiványi Sándor ur. Czimbalmon kiséri Maj- dik Béla ur. 7. Magyar király induló, Huber Károlytól. Zenekari kísérettel előadja az iparos dalegylet. A tartalmas műsor és jótékonyczél remélhetőleg szép számú közönséget fog vonzani ez ünnepélyre. — Kitüntetés. Szép kitüntetésben részesült Rosenberg Jakab, helybeli jó hírnevű épület- és diszmii- bádogos, nevezetesen 42 évi hü működése és az ipar fejlesztése elismerésének jeléül az orsz. ipar-egyesület ezüst diszéremmel tüntette ki, mit f. évi május 21-én Gróf Zichy Jenő mint az orsz. iparfelügyelőségi elnök ünnepi beszéd kíséretében a kitüntetetnek átadott. Megjegyezzük, hogy az országban összesen 16-an lettek kitüntetve. 1 arany, 11 ezüst és 5 bronz éremmel. — Műkedvelői előadás Lázáriban. Nagy izgatottság uralkodik most Lázáriban; készülődnek műkedvelői előadásra, ami még eddig ott sohasem volt. Már a darabot kiválasztották s a napokban megkezdődnek a próbák is ifj. Szentiványi Sándor közreműködése és vezetése mellett. Előadásra a mindig jörök becsű classi- cus népszínmű, a „Falu rossza“ fog kerülni és pedig a következő szerep-osztással: Feledi Gáspár Csecskedi Károly ur, Feledi Lajos Radács Gyula ur, Feledi Boris Makiári Berta k. a., Bátki Tercsi Strömpl Katicza k. a., Göndör Sándor ifj. Szentiványi Sándor ur, Finum Rózsi Hajdú Margit k. a., Csapó, gazdaember Strömpl Jenő A hattyúk. Magas sziklabérczen, erdő közepén állott Ukk vára. Kristálypalotaként magaslott orma a téli ég felé és egész a szürke felhőkig ért. Csillogó ezüst párában fürödtek kupolái. A hold vakítóan fehérítette a lehul- lot havat és fényözönbe mártotta a kapuban őrt álló két ércz-sárkányt. A termek boltíves ablakai befénylettek az éjszakába, a művészies diszitményü boltozatokról lelógó csillárok kápráztató világosságot terjesztettek. Sürü pelyhekben hullott a hó és lebontotta az egész erdőséget, úgy, hogy a lovas és hü kutyája tel- j jesen elvesztették a várba vezető helyes nyomot. Mig j odakinn süvöltött a szél, a fényesen kivilágított termek- j ben vidám emberek társasága mulatozott. Csengett a pohár, az ékes hölgykoszorut éltetve ... Harsogott a kürt és a nemes leventék dalra keltek . . . Távol a világ zajától együtt volt e társaság, közel három hónapja már ; mert az utakat mind befújta a hó. De azért a szép zölgyek orczái virultak és a vitéz lovagok egyre szerelmesebb lettek . . . Éjjel-nappal járt a nóta s tréfa, űzve az órák unalmát. Aranyozott s bíborral bevont trónszékén ült Arzén király, lábai medvebőrrel voltak letakarva s szundikált. Az asztalfőt Arvéd a király kegyencze foglalta el, a ki az uralkodót megcsalva, elbolonditá a bájos Zeve- rine fejét. Távolabb tőlük egy ablak mélyedésében állott Arko és nézte a téli tájképet, mely elébe tárult. A szende Udigo pedig figyelte Imogén és Flávia sakkjátékát. Ugyanezt tette Ervin lovag is. Megzendült a lant s a dalnokok bus és vidám dallatnai hangzottak. Halkabban sugdosott Árvád s a téli hold bekandikált az ablakon, ezüst szálakat fonva az ablakpárkány kőfaragványira és Arko ősz szakállába . . . Egyszerre csak megszólalt Arzén király, az udva ronczaihoz fordulva : — Tehát végkép elvagyunk átkozva ebben a várban? Hisz minden holt: a természet gyászol, a fa nem hajt rügyet és jéggé dermedt a folyó vize. Hatalmas vágy szál meg : Oh, mikor jön ismét a szép kikelet ? Minden vágyódásom a vadászat, az erdő sötét rengetegjében. — Harcz és veszedelmek után vágyom, szólt Ervin lovag és szende Ildigo halkan hozzátette : — Én csak szerelem után . . . Arko is megszólalt: — Itt jó tanács nem használhat, csoda nem történik, csak a jobb idők türelmes megvárása. a tavasz megjelenése segíthet rajtunk. Ekkép szólva komoly pillantást vetett Arvéd felé a ki ép Zeverine övéhez nyúlt. .. — A szerelem is olyan, mint a tavasz, mely magától jő készségesen, minden kénysser nélkül s valamint az igaz szeretett e földön, ő sem ismer fortélyt, hazugságot. Mint egy égi adomány, vonul be az emberek szivébe. Szigorúan mondá e szavakat ősz Arko, Zeverine erre felsóhajtott és szégyenlően, szemérmesen elfordult Arvédtől, a király lábaihoz térdelt s kéröleg emelé feléje alabástrom kezét . . . És ime, egyszerre a teremben nagy változás történik . . ,S Arko ismét az ablak felé fordul és elkiáltja magát: — Nézzetek oda, a hajnali bíbor mikép oszlatja a ködöt, hogy győz a nappali fény. Töltsétek újra serleget, mert ime most vonul be a tavasz ! — Halljátok, mint repeg, recseg, törik a jég ? Pillantsatok ki: hattyusereg vonul át a folyón. A természet szellőzteti fátyolét. Ezüst szalagokként tűnnek elő a tavak, a folyók, itt a tavasz. A tavasz és szerelem .. . Látjátok, a trónját miként vonják maguk után a hattyúk, a szeretkezés, a magány és a halál madarai. S erre mindenki sietve az ablakhoz közeledik . .. És oh csodáknak csodája 1 Bíbor fényben úszik az egész világ. A felszabadult vizeken pedig gyorsan alásiklik egy hosszú hófehér hattyusereg, maga után vonva egy hóvirág és ibolyával díszített aranyárboczos hajócskán az „isteni szerelmet 1“ . .. Ezt látva, a királyhoz fordul a bájos Zeverine és könnyektől fulladozó hangon könyörög kegyelemért: kéri könyörületét és szentül Ígéri, hogy ismét csak az övé lesz, Arzéné egyes egyedül .. . Arvéd a csalfa, ezt létva, eltűnik . . . Az apródok újra megtöltötték arany borral az ezüst serlegeket . . . A táj csak úgy ragyog a verőfényes tavaszi napsugártól, minden fölemelkedik, egyszerre szétoszlanak az aranyos ködképek és a ködben a hó fölött, da'ui az első pacsirta . . . Reviczky Irma. i Ha Braun Mór :■ férfi-szabó-mühelyéből kerülnek ki a legelegánsabb ® ® ® é r ii-ö Itöiiyők, melyekhez ugyanott a legjobb » minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. Üzlethelyiség: Deak^tér SS* a városháza kötelében. Elismert pontos : ===== és előnyös kiszolgálás!!
